Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

Hai kommentárunk Szakszervezet a szövetkezetben A kongresszusi irányelvek megfogalmazzák, hogy a szövetkezetek fontos szerepet tölte­nek be a gazdasági életünkben. A jövőben is arra kell törekedni, hogy eredményesen szol­gálják a tagság érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A nógrádi közös gazdaságok­ban a szövetkezeti feladatok megoldásában a tagokkal karöltve jelentős részt vállalnak ma­gukra az alkalmazottak. Érdekvédelmük fo­kozott érvényesítése, valamint nevelési, mun­kára mozgósító szerepük hatékonyabb betöl­tése érdekében a megyében létrehozták a szakszervezeti alapszervezeteket ott, ahol mű­ködésükhöz megfelelő a létszám, ezen belül a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A felmérések alapján 38 alapszerve­zetet hoztak létre. Az alkalmazottak száma 3763 volt, közülük a szervezés időszakában 1994-en léptek be a mezőgazdasági dolgozók s zakszervezetébe. Alig több mint három esztendő telt el az­óta. Ennyi idő alatt nem lehet megváltani a világot, sem csodákat művelni. Manapság 30 önálló alapszervezet működik a megye ter­melőszövetkezeteiben és a 2802 alkalmazott­ból 1681 a szakszervezeti tagok száma. A szer­vezettség aránya három év alatt 53 százalék­ról 64.6 százalékra emelkedett. A szervezés időszakában, a kiválasztáskor arra törekedtek, hogy a legfontosabb funk­ciókba tapasztalt, a mozgalmi munkát szere­tő, a közösségért tenni akaró és tudó dolgo­zókat javasolják megválasztásra a jelölő bi­zottságok. A MEDOSZ megyei bizottsága a választások után azon serénykedett, hogy a fiatal és tapasztalatlan alapszervezetek mun­káját segítse, a tisztségviselők, a bizalmiak alapképzését biztosítsa. Többek között tan­folyamokat szerveztek a titkárok, a gazda­sági felelősök, a legfontosabb reszortosok és a bizalmiak alapismereteinek bővítésére, fel­készítették őket a mozgalmi munka végzésé­re. Titkári tanfolyamon 35-e'n, reszortos tan­folyamon 37-en, bizalmi tanfolyamon 80-an vettek részt. Az elmúlt három évben — a bekövetkezett tisztségviselői cserék ellenére — stabilizáló­dott a káderállomány, beindult az érdemi mozgalmi munka és a tervszerűség kezdi jel­lemezni az alapszervezeti vezetőségek tevé­kenységét. Viszont gondot jelent, hogy a ket­tős feladatból az érdekvédelem javára toló­dott el a bizottságok munkája, a nevelő sze­rep, a munkára mozgósítás több termelőszö­vetkezetben még fogyatékosnak mondható. A tapasztalatok igazolják, hogy akol a téeszek párt- és gazdasági vezetése felismerte a szak- szervezetben rejiő lehetőségeket, és ahol part­nerként is kezelik, ott az alapszervezetek ket­tős funkciója megfelelően érvényesül. Cselek­vőén támogatják a tervfeladatok megvalósí­tását, betöltik helyüket, szerepüket, beillesz­kedtek a vezetésbe, tekintélyt szereztek a tagság és a vezetők előtt. Többek között ked­vezőek a tapasztalatok Pásztón, Homoktere- tiyén, Drégelypalánkon, Kállón és Érsekvad- kerten. A szövetkezeti demokrácia követke­zetesebb érvényesülését segítetaé, ha a többi téesz vezetői is segítséget adnának az alap­szabály kzerinti működéshez, a jog- és ha­táskörök érvényesüléséhez, a partneri kapcso­lat alakításához és a káderutánpótlás megol­dásához. Nem szívderítő tény, hogy az szb- titkári funkciókban a választások óta ötven­százalékos a változás. Olyan alapszervezetek is vannak — Cered, Eeseg, Karancslaoujtő, Nagybárkány—, ahol már három-négy titkár­csere is bekövetkezett. Érmek természetesen a folyamatos, az érdemi munka látta kárát, összességében megállapítható, hogy három év után a téeszek többségében él és egyre ered­ményesebben dolgozik a szakszervezet. E munkát, viszont tovább kell javítani az alkal­mazottak, a szövetkezetek, a népgazdaság ér­dekében. — R — Fizetésemelés vagy klubdélután ? Kismamák dilemmája — hosszú távon • Már javában a serdülőkor nyújtotta lehetőségekkel él' nak folyamatosságáról. Per­örömeit és bánatait élvezik tem? sze, ez önmagában— bármily azok a gyerekek, akik 1967. Aztán lehetne még sorolni, látványos is ----- kevés. Hi­j anuár elseje után születtek, szinte vég nélkül a hiányossá" szén, maradjunk a KISZ-nél; vagyis a gyermekgondozási se- gokat, melyek a rendelkezés az érdekképviseleti munka gély igénybevételének lehető* furamód-értelmezéséből szár- egyik fontos területe a gyesen bégével szüleik élhettek. Ha maznak. Hiszen a háromesz- levőkkel való törődés. S eh­megpróbáljuk fölvillantani az tendős távoliét —, ha egyál- hez szükséges a tartalmi je- akkori közhangulatot, ponto- talán kéri az illető — nem leniét akkor is, amikor bé- sabban a kormányrendelet be- jelent szükségszerűen „eszmei” rük alakulásáról van szó. Mert vezetésének fogadtatását — az távollétet is. nem kell hozzá prófétának aggályoskodók és a hurrázók Megyénkben több helyen lenni> egy kismama sem me- párharcát —, voltaképpen azt próbálkoztak, például a KISZ- Citálna azon: fizetését emel- mondhatjuk: a világszerte új alapszervezetek a rendszeres vaS3' pedig a klubdélutá- kezdeményezés, ha rögös uta* kapcsolattartással. Egyszerű nox számát? kon is, de célba ért. formát alkalmaznak: havon- Persze, ez a kérdés így so* Mégis, néhány „rög” váltó- ként egy klubdélutáni összelő- hasem hangzik el. Sőt, a lusban nyeit. Mindenekelőtt és mindenek- kellemesen teljék el az a rö* szesítse előnyben, fölött: a három év családi, Vid együttlét, egy vidám, tré' ut°bbi meghatározó, Az idén 48 lakás épül a megyeszékhely Kemerovo-Iakó- telepén. Az építő — a Tervező- és Építőipari Szövetkezet — még ebben az évben át kívánja adni ezeket a lakásokat, s ezzel egyidejűleg be is fejeződik a lakásépítés a Kemero- vón. (báb) Arcok a szociális otthonból Látogatás a házaspárnál ról, az eredményekről, a szak* gyermeke nevelésének erköl mai követelményekről, és hogy cs* vagy anyagi tényezőit ré­Bár az mégis az nevelési feltételei és lehetősé- fás műveltségi vetélkedőt is előbbit tartom fontosabbnak, gei sokkal kedvezőbbek let- rendeznek. mégha a kettő gyakran ki­tek, mint korábban, s nem- Apró momentum ez, de egy- zaria 1S egymást. Remélhető- csak a gyermek, hanem a csa- ben'árulkodik a távollevőkről en> nem sokáig, ládi harmónia szemszögéből történő gondoskodásról, an- (tanka) is. A gyes megalkotásakor úgy vélték, hogy a fiatal, szü­lőképes korú nők, a fiatal családok gyermekvállalási kedvét jelentősen növelheti, ha olyan feltételeket teremt­hetünk, amellyel a kisgyerme­küket nevelő anyák a munká­ban szerzett jogaikat megőriz­hetik, munkaviszonyaikat fenntarthatják. Az élet igazolta, hogy a gyes az említett elvárásoknak tulajdonképpen eleget tett. Ám, gyakorta hallani —■ ép­pen a gyesen levők szájából — elégedetlenkedő megjegy­zéseket, amelyek, rögvest hoz­záteendőén, javarészt jogosak. — Éppen a harmadik évet töltöm gyessel — mondta nemrégiben V. Z-né, egyik nagyüzemünk szakmunkása —, s egyetlen kapcsolatom a munkahelyemmel, hogy ha­vonként rendszeresen hozza a postás az ezer forint körüli összeget. Időközben névadót is rendeztek, mint az újság­ból megtudtam, de erre meg­hívót elfelejtettek küldeni... F. Tiborné csaknem öt éve van gyesen, ő valamivel inge­rültebben vélekedik a munka­helyi kapcsolatról: — Bánná a fene, ha nem hívnának névadóra —mondta —, jobban bosszant az, hogy az öt év alatt egyszer kaptam fizetésemelést, holott a nálam- nái jóval fiatalabb munkavi- nyonyúak már forintokkal le­köröztek. Hát, ki mondja meg nekem, igazságos-e ez, miKor es csupán a törvény Módszertani bölcsődék A születés első pillanatától A bölcsőde nem csomag- ni ahhoz, hogy a gyermek ér- nyezetóben találkozik először megőrző, ahol féltett poggyá- telmi és érzelmi fej- a kicsi. Kikérdezzük a szülé­szünk meghatározott időre biz- lődését ne akadályoz- két, hogyan eszik, alszik, mi tonságba helyezhető. zák a „szűkre szobott” körül- a kedvenc játéka, becenevén A gyermek nem tárgy, ame- mények? Erre kerestük a vá- szólítjuk, megpróbáljuk körül- lyet polcra lehet rakni, s laszt az ország egyik legjob- venni az otthoni légkörrel, moccanás nélkül ottmarad, ban működő módszertani böl- megismerjük apró szokásait, míg érte nem jönnek. A csődéjében Szombathelyen, életritmusát. Minden gondo- megszületés első pillanatától ahol Nagy Pálné vezetőnővel zónőhöz csoportján belül 6— egyaránt törődni kell a beszélgettünk. 8 olyan bölcsődés tartozik, aki­csecsemő testi és szellemi fej- — A zsúfoltságot részben mi vei szorosabb kapcsolat fűzi lődésével. idézzük elő, amikor nem rideg össze. Általában ahhoz von­1970-ben létrehozták a Böl- statisztikai adatokban gon- zódnak jobban a gyermekek, csődék Országos Módszertani dolkodunk, hanem igyekszünk akivel először találkoztak. A Intézetét. Feladata, hogy Bu- segíteni a kisgyermekes szü- kötődést sokszor a hajszín, a dapesten és vidéken (Debre- lökön. A családi háttér isme- hanghordozás váltja ki, mely cenben, Nyíregyházán, Mis- rétében sokszor mondjuk azt, emlékeztet az édesanyjáig, kolcon, Tatabányán, Szom- ha a csilláron jut csak hely, bathelyen, Zalaegerszegen, Ka- akkor is felveszem a gyere- — Általában elterjedt véle- posvárott, Pécsett, Sopronban, két. Pedig tudjuk, a zsúfoltság rnény hogy a bölcsőde nem Szolnokon, Egerben) már ko- csökkenti a zavartalan moz- használ gyermekeknek_ Jó rabban megalakult üzenhet gashoz, a játékhoz szuaseges , , módszertani továbbképző ve- teret, kevesebb levegő és óha- nenany szakember is hangoz- zető bölcsődéket szakmailag tatlanul kevesebb figyelem tatja: hároméves korig az egységesen irányítsa, ellenőriz- juthat egy gyerekre. A meg- anya mellett van a legjobb he­lyük. ze. E szakmai hálózat hivatott levő térrel azonban lehet úgy arra, hogy a kutatómunkán, gazdálkodni, hogy kiszélesed- a módszerek kidolgozásán, ki- jen. Megosztjuk a csoportszo- _ s érleti alkalmazásán kívül bákat, s a lehetőséghez képest lyettesfthető“é,'“még a legtöké­rendszeresen tovabbkepezze az széthúzzuk a játéktérét. Pel- - -.............­o rszág 1211 bölcsődéjének ve- dául az egyik sarokban ba- zetőit, gondozónőit. Magyarországon több mint képeskönyveket nézegetni, a — Igén, az anya nem he- /ettesíth letesebb ellátással sem vállal- , . , , , , .,. ható át a szerepe. Még ha olykor el is követ nevelési hi­—„„----------„—----- —M . , . ,, . , bákat, akkor sem. A gondozó­f élmillió bölcsődés korú (0— harmadikban kockákat rákos- nők hivatásos nevelők, tisztá- 3 éves) gyermek él, közülük ^fj®*** berendezés ban vannak a kisgyermek tes­mindössze 58 ezret tudnak n,em, maradhat a szobában, a d jejki fejődésével a cso- csak fogadni az intézetek, de latékpolcokon elérhető a gyér- p^rtos nevelés sajátosságaival, még így is 128 százalék a ta- samara nunden tárgy A jó bölcsődében nem káro­nácsi és 131 százalék az üze- cselekedhet, a felnőtt sodhat a gyermek. A fizikai mi bölcsődék kihasznaltsaga. A ?z rendkivu- enatáson kívülj ezért fordítunk zsúfoltság megszüntetése nem lleR fontos mert így tudja er- „ „ondot az érzelmi neve­megy máról holnapra, annak venye^en. a^xntat. Arra tő- lésf|. gNe™YelyesZ ,Si ellenére, hogy az egészségügyi ^kszunk hoffli minél keve- azt> amikor csak a csaladban és szociális beruházások kö- sebb legyen a tiltás, minél szerezhető élményeket is mi zott előtérbe került a bölcső- szabadabbnak erezze magát. akarjuk megadni. Bölcsődénk- dék fejlesztése. Nem kis ősz- ... . ben mindig karácsony után ál­szegről van szó: egy gyermek ,~AZ 1110002 tiz-hzcnot év- litjuk fe, a fenyőfát. Először bölcsődei elhelyezésének be- ben egyre nagyobb jelentőse- otthon örüljön a gyerek a ka- ruházási költsége 160 ezer fo- Oct tulajdonítanak a 0—3 éves j-ácsonyfának. rint, fenntartása pedig évente feorua?c érzelmi nevelésének... Néhány szülő viszont úgy 24 ezer forint. — Igen, erre szolgál a fo- gondolja, elég, ha a bölcsődé­A meglevő adottságok mel- kozatos szoktatás is. Mielőtt a ben nevelik gyermekét. ök lett hogyan lehetne csökken- gyermek hozzánk kerül, előtte azok, akik még ha ráérnek teni a zsúfoltságot, milyen megismerkedünk a családdal, akkor sem viszik haza koráb- módszereket lehetne alkalmaz- A gondozónővel a családi kör- ban. Legszívesebben még ar­ról a kis időről is lemondaná­nak, ami a reggeli, esti együttlétre megmarad. Pedig porszívózni, mosni, takarítani agyerekkel is lehet, A kicsik érdeklődése adta öröm bőven pofolja azt a fáradtságot, ami­vel tovább tart a házi munka. — A módszertani bölcsődék megfigyelések, kísérletek szín­tere is. önöknél milyen té­mában kutatna? — Legutóbb a zenei nevelés módszerével foglalkoztunk. Hároméves kísérletünkkel arra kerestünk választ, mi­lyen hatást kelt az ének, ho­gyan barátkoznak, játszanak, hogyan viselkednek a gyere­kek több ének, mondóka ha­tására. A Forrai Katalin által vezetett kísérlet adatait most dolgozzák fel a BOMI-ban, Budapesten. Tapasztalataink szerint az egyszerű népdalok, mondókák 'nagyon jól hatnak a gyermek hangulatára, érze­lemvilágára, míg a gyors, han­gos ének felizgatja, túlzott mozgásra készteti őket. Díszpárnák, faliszőnyegek, térítők, szobanövények. Er­dő Sándorné büszkén muto­gatja a maga készítette hol­mikat. — Nem mutatta ne­kem senki, hogyan kell, egye­dül jöttem rá... Időbe telt, míg az Erdő házaspárral a találkozó össze­jött. A férjjel, Sándor bácsi­val nem is lett volna baj, hanem a felesége folyton úton volt. — Jaj, éppen most ment el az asszony a város­ba — mentegetőzött Erdő bácsi — bevásárolni. Mert Erdő néni a mozgássérültek „bevásárlója” itt a szociális otthonban. Csak úgy. Van­nak mások is, akik eljárnak vásárolni, de ő nem fogad el pénzt. Most is tele szatyrokkal ér­kezik. — Ügyis be szoktam sza­ladni a városba, az öcsém­hez, miért ne hozzak ezt-azt a többieknek? Van, mikor tizenöt félét Is mondanak, alig győzöm észben tartani. Még ma is szép arcú asz- szony, pedig februárban töl­ti a nyolcvanadik esztendőt. Saját ruháját hordja, mint mondja, nem kedveli az in- tézetit. — Mindig szerettem szé­pen öltözködni, sok szép ru­hám volt... Régi fényképeket mutat, melyek mindegyikén csinos, elegáns. Az egyik nagyon szép1 fekete ruháról szomorú­an jegyzi meg: Édesanyám­mal varrtuk, együtt is ter­veztük. Mikor készen lett, két hétre rá meghalt az anyám... Zólyomi születésű Erdő Sándorné, de még kislány­ként Balassagyarmatra ke­rült. Korán meghalt az apja, édesanyja egyedül kínlódott a négy gyerekkel, napszám­ba járt. mosni, takarítani. Bi­zony hamar, szinte gyerek­fejjel kellett megbarátkozni a munkával, szükség volt a na­gyobbak keresetére. Aztán, 1921-ben egyszer Pestre utazott. A villamoson összeismerkedett egy csupa- vidám, viccelödős kalauzzal, Erdő Sándorral. Egy év múl­va tartották az esküvőt... Erdő Sándor betyárosan ■ hunyorog, hagyja hadd vigye az asszony a szót, csak néha dörmög közbe, kedélyesen évődő- en, vidáman csúfolódva. Fe­jér megyéből, Pázmándról ke­rült a fővárosba 16 éves ko­rában. Hogy a szülei meg­haltak, egyik nagybátyja vet­te magához, aki a Beszkárt- nál volt ellenőr. — Váltóőrként kezdtem, majd kalauz lettem, végül pedig villamosvezető. Negy­ven év szolgálat után a vi- lamosról mentem nyugdíjba. Pesten laktak egészen 1964- ig. Akkor gondoltak egyet, el­adták az erzsébeti kis házat és hazaköltöztek Balassagyar­matra. Házat venni ugyan nem tudtak, de egy önálló lakrészre Erdő néni öccsé- nél azért futotta. — Szanálták azt a házat. Én akkor beteg voltam, ke- zem-lábam' eltörve, féltem az új lakástól. Kérvényeztük, hadd jöhessünk ide. Sikerült. Még a régiben kezdtük, hogy átadták ezt, úgy költöztünk ebbe az újba. Messze van, az a baj. Odabenn, a város­ban. ott volt körülöttünk az élet. — Nincs is egyéb bajunk — nevet Erdő néni —, mert olyan jó itt nekünk, soha jobb dolgom nem volt. Fű­tés, koszt, ágynemű, min­den megvan, meleg víz, fü- rödhetünk, mikor csak aka­Meg szeretnek is a lakók, úgy érez. runk. minket zük... Még tavaly a kertben ka­páltak, azonban már lemond­tak erről, hiába a nyolcadik iksz csak a nyolcadik. Gyerekük nem volt, nem lehetett. Nyolc év körüli fi­úcska képét teszik elém. Ke- resztfiú, ők nevelték. — Az­tán meghalt, 13 éves korá­ban! — sírja el magát Erdő Sándorné. Űjabb képet adnak, a kis­fiú síremlékéről. - Aztán egy fakó, sárgult fényképet néze­getünk. Sándor bácsit kato. naruhában, az olasz fronton. — Akkor még fiatal vol­tam — mondja tréfásan. — Hiába, elmúlnak a szép idők. Sándor bácsi a pipája után nyúl. Odakint a szép, ké­nyelmes társalgóban várják őt már a többiek. Ősz, öreg emberek. Üldögélnek, pöfé­kelnek. Tűnődve figyelik a fodrozódó füstöt, beszélgetnek erről-arról. Van idő bőven, messze még az este... Ráér­nek. YV. Sz. É. Tíz-tizenöt év gyakorlata, tapasztalata kellett ahhoz, hogy felismerjék: nem elég a tiszta, világos környezet, a fehérje- és vitamindús táplá­lék, a gyermek higiénikus gon­dozására. Az érzelmi nevelés, az otthon légkörének megte­remtése legalább annyira fon­tos, hiszen 3 éves korig a leg­fogékonyabb az ember, ilyen­kor másolja le, dolgozza fel magában a környezetében élőktől — szülőktől, gondozó­nőktől — kapott impulzusokat, kialakulnak az alapvető jel­lemvonások: a csoporton belüli önállósodás, az „Én”, az aka­rat érvényesítése, mely kihat egész életére. A módszertani bölcsődék felelősségteljes sze­repet töltenek be a legfiata­labb nemzedék egészséges ne­velésében, jellemének, későbbi magatartásának helyes meg­alapozásában. Ezért jó lenne, ha az ország többi részében is foglalkoznának a szakmai to­vábbképző bölcsődék létreho­zásával. Salgótarjánban és Szekszárdon már felismerték jelentőségét, s a közeljövőben mindkét helyen megkezdi mű­ködését a módszertani bölcső­de, szintén megyei hatáskörrel. NÓGRAO — 1980. január 11„ péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom