Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

I NDK-lovassport Lesznek, akik szerencsét próbálnak... Nem mindenkinek a labda­rúgás jelenti a legfőbb szóra­kozást. Legalábbis így van ezzel a sok ezer berlini, aki hetenként kétszer Karlshorst- ba, a fővároshoz közeli nagy ügetőpáiyára vándorol. Egész éven át, hetenként kétszer vo­nulnak fel itt a színes ruhák­ba öltözött hajtők, a maguk egy-, vagy kétlóerős kocsijai­val... A tömegben a „szakértő­ket” könnyen megismerhetjük. Elmaradhatatlan kellékük a messzelátó, a programfüzet és a turfújság. Ez a lap ver­senynapokon 12 ezer példány­ban talál itt vásárlóra. Sokan persze csak a látvány szépsé­géért jönnek ki a pályára. A statisztikai, adatok 480 versenylovat tartanak számon az NDK-ban. Ezek 17 álla­mi tulajdonban levő és 5 ma­gánistálló lovai. Az ügetőlo­vak egész esztendőben „dol­goznak”, nem úgy, mint a ga­lopp-pálya lovai, ahol tavasz­tól őszig tart a verseny. Az ügetőverseny ősi sport, már a rómaiak idejében nép­szerű volt. Itt, a Spree part­ján éppen csak 100 éves múlt­ra tekinthet vissza. 1878-ban adták hivatalosan először a start jelet az akkori ügetőver­senyen. Igaz, akkor nem itt Karlshorstban volt az ügető, a 60 hektáros mostani pályát csak a háború után építették fel. Azóta több mint 24 ezer­szer szólalt meg itt a start­harang és sok remek ló tette meg az 1600 méteres verseny­távok A pályacsúcsot a szov­Vajon nyer-e a lovam? ! ......flltll'# "í F ogatok a célegyenesben jet Golosznij tartja, 1:17,6 perc alatt tette meg a távot, ez az eredmény 46 km/óra sebesség­nek felel meg. A nagy versenyeken a 2000 személyes főtribünön biztosan, nem marad egy üres hely sem. Sok dolga van a pénz­tárnak, hiszen a fogadóknak mindig „holtbiztos tippjeik” vannak, s alig győzik a tiket­teket kiállítani. S mert bol­dog nyerők mindig akadnak, lesznek, akik legközelebb is­mét szerencsét próbálnak... B. J. Tájfutás Sorokban Némi meglepetésre az év tájfutósportolójának válasz­ért Kiss Zoltán (Postás SE) »lőtt Honfi Gábor (STC) ke­rült., az 1979..,.évi egyéni or- ízágöa rangsor,télére. Megjelent a tájfutók „Szél­rózsa évkönyve”, amely a 77— 78-as évad összes versenyének eredményei mellett megyei be­mutatókat is közöl. A nógrádi bemutató interjújából kitű­nik, hogy közel ötszáz az iga­zolt megyei tájfutók létszáma, és ezen felül ötven verseny­bíró és 11 edző működik Nóg- rádban. Monspart Sarolta, újdonsült zövetségi kapitány januárban ’ásztón Skerletz Iván főtitkár s Feledi Péter tv-riporter tár­aságában diavetítéssel egybe- lötöttt élménybeszámolót tart. Ki élménybeszámolóval egy- dőhen kerül sor a PSE táj- ü tó-szakosztályának év végi rtékelésére. Új parktérkép készül a ásztóiak számára. A nagy- özség és Mátraszőllős között :vő „Kő-rét” területéről :2000 méretarányban még ja- uár hónapban elkészül a szí-' es okthtótérkép. A javítást Zentai testvérek mellett Pite er Attila és Szabó Tibor égezte. * • Január 15-én záródik le az tigazolási időszak. Az STC- sz csupán egy tájfutó került, íégpedig a DVTK-ás Pelyhe énes. Eddig ketten jelentet­ik be átigazolási szándéku- at. Kéri Péter volt I. osz- ilyú tájfutó Budapestre igá­id, új egyesülete a Kőbányai ombik TK lesz. Az újdonsült osztályú sportoló Zentai Jó­iéi pedig Pásztora tart. Émel- ;tt még Reguly a Nagybá- )nvból Pásztora való kerü­lőéről van szó. Ivák Pál, az TC II. osztályú sportolója a anokban tényleges katonai ^o’-élatra bevonult a honvéd­Asztalitenisz Salgótarján város és járás egyéni bajnoksága A salgótarjáni városi sport­csarnokban 14 asztalon rendez­te meg a VTSF Asztalitenisz Szövetsége az első összevont városi-járási egyéni asztalite­nisz-bajnokságot. A nagy lét­számok miatt a 14 asztal elle­nére reggel 9-től este 5 óráig tartott a verseny. Tizenhat számban avattak bajnokot. Végeredmények. Felnőttek. Férfi egyéni (23 induló): 1. Baráth Lajos (STC), 2. Köven- di János (Nagybátony), 3. Kö- vendi József (STC). Páros (9): 1. Baráth—Soós (STC), 2. Kö- vendi I.—Kispál (Nagybátony). Női egyéni (18): 1. Molnár Zsuzsa (STC), 2. Tamássy Ju­dit (STC), 3. Juhász Katalin (STC). Páros (8): 1. Molnár- Juhász (STC),' 2. Tamássy— Sándor (STC). Vegyes páros (2): 1. Baráth—Juhász (STC), 2. Déczi—Molnár (STC). Ifjúságiak. Fiú egyéni (22): 1. Kalmár Sándor (STC), 2. Kiss László (STC), 3. Hajas Ervin (Mátramindszent). Pá­ros (11): 1. Kalmár—Hegedűs (STC), 2. Kiss—Várhegyi (STC). Leány-egyéni (íj): 1. Tamás­sy Judit (STC), 2. Sándor Klá­ra (STC), 3. Kovács Ildikó (STC). Páros (4): 1. Tamássy —Szalai (STC), 2. Sándor—Ko­vács (STC). Vegyes páros (4): 1. Kalmár—Tamássy (STC), 2. Hegedűs—Sándor (STC). Serdülők: Fiú egyéni (19): 1. Juhász Károly (STC), 2. Várhegyi Károly (STC), 3. Po- laneczki Csaba (STC). Páros (9): 1: Juhász—Benesik (STC), 2. Pola’neczki Cs.—Pál T. (STC). Leány egyéni (20): 1. Szalai Melinda (STC), 2. Kovács Il­dikó (STC), 3. Czébely Kriszti­na (STC). Páros (10): 1. Szalai —Kovács (STC), 2. Kiss—So­mogyi (Rákóczi). Újoncok. Fiú egyéni (9): 1. Pál Tibor (STC), 2. Polaneczki Csaba (STC), 3. Molnár Zsolt (STC). Leány egyéni (7): 1. Toldi Tímea (STC), 2. Szántó Erika (STC), 3. Lukács Erika (STC). A világ sportja A norvég főváros Bislet nevű jégstadionjában a világ legjobb . 3 gyorskorcsolyázó nemzete — Norvégia, Szov­jetunió, Egyesült Államok — randevúzik. ' Férfiver­senyzőik négytávú össze­tettben és sprintviadalon mé­rik össze tudásukat. A nagy érdeklődés természetesen a háromszoros világbajnok amerikai Eric Heiden for­máját kíséri, hiszen tőle a Lake Plasid-i téli olimpián bajnoki „címgyűjtést” vár az Egyesült Államok sport- szerető közvéleménye. Nos, Heiden az első napon nem is okozott csalódást, meg­nyerte az 500 és a 3000 méte­res távokat is. Az már más kérdés, hogy csapata ezzel együtt is csak utolsó a három „gigász” csatájában. Eredmények: Négytávú összetett: 500 m: 1. Heiden 39.07 mp. 2. Pá- vel Pegov (szovjet) 40.04. 3. Tom Plant (amerikai) 40.03. 3000 m: 1. Heiden 4:14.20 perc. 2. Mike Woods (amerikai) 4:17.77. 3. Storholt 4:18.95. 500 m: 1. Frode Rönning (norvég) 38.90 mp. 2. Jevgenyij Ku­likov (szovjet) 39.17. 3. Kai* Arne Engelstadt (norvég) 39.52. Sprint 1000 m: 1. Terje Andersen (nor­vég) .1:18.77. 2. Vlagyimir Lobanov (szovjet) 1:18.95. 3. Engelstadt 1:19.21. # Az ANP holland hírügy­nökség jelentése szerint a BSE kosárlabdacsapata a női BEK-negyeddöntőben 85—72 (50—39) arányú vereséget szenvedett a Beijerland együttesétől. ♦ Carlos Alberto de Oliveira brazil labdarúgó 850 ezer dollárért az Espanol játéko­sa lett. Hároméves szerző­dést írt alá a barcelonai csapathoz. * Végleges, hogy Aerbert Prohaska, az Austria Wien • válogatott labdarúgója ab­ban a pillanatban, amikor felnyílnak a sorompók a kül­földi játékosok előtt Olasz­országba, az AC Milánhoz szerződik. Zöld asztalnál Tét: a megyei bajnoki cím A múlt hét végén lezajlott városi bajnokság után január 13-á’n a megyei egyéni aszta­litenisz-bajnokság döntőit ren­dezik meg 8 órától a salgótar­jáni sportcsarnokban. A meg­hívottak a két város és a négy járás legjobbjai Nógrád me­gyében. Bajnokot avatnak ez­úttal felnőttek, ifjúságiak, ser­dülők és újoncok korosztályá­ban. A két idősebb korcsoport­ba tartozók számára női és férfi egyéni, páros- és vegyes- páros-versenyek lesznek, míg a serdülőknél a vegyespáros-, az újoncoknál pedig minden párosmérkőzés kimarad a programból. Bár most is ti­zennégy asztalon folynak majd a küzdelmek, s eléggé leszű­kítették a meghívottak mező­nyét a rendezők, mégis vár­hatóan ugyanúgy a késő dél­utánba nyúlik majd az ered­ményhirdetés, mint múlt szom­baton. Mivel Salgótarjánban űzik a legmagasabb szinten ezt a sportot megyén belül (az STC női csapata most harcolta ki az osztályozom az NB II-be jutást), így a városi bajnok­ság első nyolc helyezettje min­den korosztályban és verseny­számban indulhat, míg a ba­lassagyarmati városi és a négy járási bajnokság legjobb négy asztaliteniszezője ■ szerepel a meghívottak listáján. Részt ve­hetnek továbbá a viadalon a II. és III. osztályú minősítéssel rendelkező versenyzők, az ifjú­sági ezüstjelvényesek, valamint azok, akiket a megyei asztali­tenisz-szövetség személy sze­rint invitál a bajnokságra. A mérkőzéssorozat egyenes kieséses rendszerben, sorsolás alapján „hozza ki” majd végül a bajnokokat. Egy-egy talál­kozó két nyert játszmáig tart. Az első, a második és a két harmadik helyezett minden versenyszámban plakettdíja­zásban részesül. A járási és városi bajnoksá­gokról szóló jegyzőkönyvek már beérkeztek á megyei asz­talitenisz-szövetséghez. A vaJ sárnapi verseny nevezési ha­tárideje holnap déli 12 óra, szintén írásban kell megkül­deni a jelentkezéseket a ren­dezőknek. Ä mérkőzéseket egyébként Nittakku-labdákkal játsszák és érvényes sportor­vosi igazolással rendelkező pingpongozok. Akik szeretik ezt a sokszor látványos, izgalmas sportágat, azoknak minden bizonnyal jó szórakozást nyújt majd a va­sárnap délelőtti verseny. Egy héttel a televíziós TTT asztali­tenisz-vetélkedő után most fel lehet mér'ni, hol tart a megye ebben a sportban az országos szinthez képest, milyen az utánpótlás, vannak-e itt is te­hetséges fiatalok. A színvonal­ra aligha lehet majd panasz. Másként fel sem merülhetne az a remény, hogy Salgótar­jánt is hazánk egyik vidéki asztalitenisz-bázisává lehetne fejleszténi a közeli jövőben... v. f. Súlyemelésben 22 pont és S. hely ? Orvos András az olimpiai esélyekről Először 1957-ben emelked­tek a magasba a súlyzók a magyar súlyemelő-váloga­tottak edzésein az ő elképze­léseinek, terveinek megfele­lően. A következő megbíza­tás már két évre szólt: Or­vos András 1961:—62-ben di­rigálta ismét az erős embe­reket. 1968-ban' azután hosz- szú távon az ő kezébe tette le a sportvezetés az egyre fo­kozódó nemzetközi konkur- renciaharcban is a világ él­vonalába tartozó magyar súlyemelő-válogatott felké­szítését. Orvos András immár ne­gyedik „M”-betűs olimpiájá­ra készül: Mexikó, München és Montreal után Moszkva nagy vetélkedőire is vele, az ő koreográfiája szerint edze­nek majd a legjobbak. Lus­tasággal igazán nem vádol­hatja őket senki; hiszen már január 7-én elkezdődött a munka a megszokott környe­zetben, a tatai edzőtáborban. Hogy mekkorát fejlődött a sportág működése ideje alatt, alighanem felesleges bizony­gatnom. Ha csak a legutób­bi korszakot nézzük — azaz a müncheni olimpiát követő éveket —, hát ebben is bő­ven van feljegyeznivaló változás. A nyomás eltörlése ugyanis alapvetően új hely­zetet teremtett. Szinte egyik napról a másikra mindenki a szakítás felé fordult, ami túlkapásokhoz is vezetett. A magyarok számára oly sok sikert hozott első fogásnem kiiktatását követően ugyanis nemcsak a nyomást felejtet­ték el legtöbben, hanem az ehhez szükséges erőgyakorla­tokat is levették a műsorról. Inkább a derék- és a csípő­izmokat fejlesztették. Az eredmény ismeretes: a lökés­eredmények fejlődése jelen­tősen lelassult. A tévelygők­nek — köztük a mi verseny­zőinknek is — hamar rá kellett jönniük, hogy a fel­sőtestet .erősítő gyakorlatokat ugyanúgy kell végezni, mint azelőtt. A három olimpiát, 14 vi­lág- és 10 Európa-bajnoksá- got, 14 Duna és 9 Druzsba Kupát megjárt Orvos András ma már „befejezett múlt időben” beszélhet a történ­tekről : a nyomás eltörlése okozta átmeneti nehézségeik­ről. A világ súlyemelősport­ja ismét dinamikusan fejlő­dik, s készül a rohamléptek­kel közelgő ötkarikás vetél­kedőkre. — Tizenhárom tagú olim­piai keretünk hat tagja — Hornyák, Oláh Béla, Száraz, Baczakó, Sólyomvári Szalai — már biztos utazónak te­kintheti magát. A többiek még ezután döntenek a to­vábbi négy hely sorsáról. A követelmények igen magasak, bármelyik súlycsoportot is nézzük. Lepkesúlyban példá­ul 245 kiló körüli eredmény­re lesz szükség az arany­éremhez. Erre Hornyákot és Oláh Bélát is képesnek tar­tom. Az 56 kilósok között Stefanovits és Kőszegi közül bármelyik bekerülhet a moszkvai küldöttségbe. Eb­ben a kategóriában legalább. 270 kiló kell majd a győze­lemhez. A magyar résztvevő 260 kiló körüli eredménnyel a 4—6. hely valamelyikén végezhet. Pehelysúlyban Szá­raz a tőle várható 275 kilós teljesítménnyel esetleg a do­bogóra is felkapaszkodhat, de az első hatban minden­képpen ott kell lennie. Könnyű- és váltósúlyban nincs jelöltünk, középsúly­ban viszont hárman — Stark, Mandzák és a fiam, ifj. Orvos András — céloz­zák meg a repülőjegyet. Itt Vardanyan messze kiemelke­dik a mezőnyből, a magyar színek bármely két képvise­lője 355 kiló körüli teljesít­ménnyel a 4—5. hely váro­mányosa. Félnehézsúlyban Baczakót kell jól felkészíte­nünk. A 390 kiló körüli eredménnyel várható győztes mögött a tervezett 375 kiló dobogót eredményezhet a BKV Előre sportolójának — mondta Orvos András. A vezető edző szerint szin­tén az első három közé fut­hat be a tavalyi év nagy felfedezettje, a tatai Sólyom­vári János, ha eléri a szá­mára reális 390 kilós össz­teljesítményt. A legnehezebb magyar, a 110 kilós Szalai 400 kilóhoz közeli eredmény­nyel az első öt között végez­het. — A még meglevő kérdő­jeleket igyekszünk mielőbb eldönteni. A jelöltek — lég­súlyban Kőszegi és Stefano­vits, a középsúlyban a már említett három versenyző, valamint a két félnehézsúlyú — Antalovits és Rehus Uzor — a februári Csepel Kupán, illetve a Duna Kupán, majd a márciusi magyar bajnok­ságon bizonyíthat. Igaz ugyan, hogy az egyesületek vezetői legszívesebben még a Ferihegyi repülőtéren is ren­deznének egy „pót-pótválo- gatót”, ebbe azonban —, a sikeres felkészülés érdekében — a szövetség nem mehet bele. Ezért a magyar bajnok­ság után tizenkettesre szű­kítjük a keretet azzal, hogy a versenyzőknek azt is meg­mondjuk: ki készülhet csa­pattagként és ki tartalék­ként. — Nem vitás, hogy a leg­nagyobb rivalizálásra a 82,5 kilósok között lehet számíta­ni. Nem fogja a döntést megnehezíteni, hogy családi alapon is érdekelt? — Kétségkívül nagyobb kockázatot vállalok abban az esetben, ha beállítom a fia­mat az olimpiai együttesbe. Az ő esetleges „leégését” ugyanis nyilván nagyon so­kan kritikusabban értékel­nék, mint mások kudarcát. Annyit mondhatok, hogy a két versenyeredmény mellett nagyon komolyan esik majd a latba az edzéseken muta­tott forma is. Tárgyilagosan fogom megítélni a kialakult helyzetet, ez biztos. — Tizenhárom jelöltről beszélt, ráadásul az idő, s a versenyek száma is kevés. Ennek ellenére elképzelhető- é, hogy más is helyet szorít­hat magának az olimpiai súlyemelő-különítményben ? — Nyugodtan mondhatom, a lehetőség mindenki előtt adott, bár . kétségkívül nehe­zebb az egyesületekben ered­ményesen felkészülni, mint a tatai edzőtáborban. Csak egy példát említenék: az 1978-as ifjúsági világbajnokról, az azóta már többször visszavo­nult pécsi Lénárt Istvánról az év végén tudtam meg, hogy ismét fogadkozik, és edzésbe állt. Ám legyen, a rendkívüli tehetséget tovább­ra is várjuk a válogatottba, ha bizonyít. Az első — és nem is kis — lépéseket azonban neki is klubjában, a PMSC-ben kell megtennie. — A majdan kialakuló moszkvai tízes csapattól mit vár a vezető edző? — Legalább 22 olimpiai pontot, s az ezzel együtt járó ötödik helyet az országok közötti pontversenyben. Ez a program nem túlzottan feszí­tett, kis szerencsével ennél előbb is végezhetünk. Jocha Károly NÓGRÁD — 1980. január 10., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom