Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

Afganisztáni Jelentés

Helyreáll a

Schmidt sa jtóértekezlete

Nem terveznek

a törvényesség

„Aktív, valóban össznépi támogatásra talált az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság új vezetése által előterjesztett, átfogó, az áprilisi forradalom legfontosabb feladatainak

megvalósítására irányuló

program, megerősödött a párt egysége és megnövekedett a szerepe, helyreállt a forradalmi rend és törvényesség” — így jellemezte az afganisztáni fejlődés jele'nlegi szakaszát a TASZSZ tudósítóinak adott nyilatkozatában Szultán Ali Kestmand, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának alelnöke, az ország miniszterelnök-helyettese. Hangsúlyozta, hogy Afganisztán előtt valóban történelmi feladat áll, meg kell erősíteni és tovább kell fejleszteni az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság haladó társadalmi-gazdasági alapjait, végső győzelemre kell vinni az antifeudális, demokratikus nemzeti forradalmat.

A forradalmi tanács elnökhelyettese elmondta, hogy már dolgoznak a köztársaság valóban demokratikus alkotmányán. A nép politikai hatalma az össznépi tanács és a helyi tanácsok útján fog megvalósulni, a lója dzsirgahha (a nagy nemzetgyűlésbe) a teljes egyenlőség alapján, titkos szavazással fogják megválasztani a képviselőket.

Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság új kormánya kinyilvánította, hogy a forradalmi Afganisztán az aktív és pozitív semlegesség alapján következetes békepolitikát fog folytatni. Azonban senki se gondolja, hogy békeszeretetünk gyengeséget takar. Afganisztán kész határozottan visszaverni minden olyan imperialista, gyarmatosító és reakciós kísérletet, amely szuverenitásunkra és szabadságunkra tör, és a belügyeinkbe akar beavatkozni — fejezte be nyilatkozatát Szultán Ali Kestmand.

Rendkívül veszélyesek az Egyesült Államok imperialista köreinek arra irányuló kísérletei, amelyek a pekingi hege- momistákat valamiféle „általános front” létrehozására kívánják felhasználni az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság belügyeibe való beavatkozás és az áprilisi forradalom vívmányainak aláásása céljából. Ezek a tervek a térség békéjét és biztonságát fenyegetik — mutatott rá Mohammad Ráfi, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság hadügyminisztere a TASZSZ munkatársainak adott nyilatkozatában.

Majd leszögezte:

— Az afgán fegyveres erők egyöntetűen támogatják az új afgán vezetést és készen állnak, hogy visszaverjék az ország külső ellenségeinek minden támadását, és megvédelmezzék hazájuk függetlenségét és területi integritását.

(MTI)

Demokratikus politikáért

Vezető helyen, első oldalán, Brezsnyev és Marchais kézfogását megörökítő fényképpel számolt be szerdán a L'Humanité, az FKP napilapja a Francia Kommunista Párt küldöttségének szívélyes, baráti légkörben lezajlott keddi moszkvai tárgyalásairól.

A L’Humanité közli Charles Fitermannak, az FKP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tévé- nyilatkozatát is, amely hangsúlyozza, hogy a francia kommunisták az afgán nép és a béke érdekeiből indulnak ki az afganisztáni eseJózsef Attila- emlékbizottság alakult

Szerdán a Parlament Gobelintermében J ózsef Attila- emlékbizottság alakult a költő közelgő 75. születésnapja méltó megünneplésének előkészítésére. Elnöke Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. az emlékbizottság tagjai a magyar társadalmi, kulturális, irodalmi művészeti élet kiemelkedő személyiségei.

Az alakuló ülésen megtárgyalták az évforduló megünneplésével kapcsolatos előzetes terveket és felhívást fogadtak el.

(MTI)

menyek megítélésében. A haladó erők a kívülről támogatott fegyveres felkeléssel szemben kértek szovjet segítséget. Arról volt szó, hogy vagy a demokratikus hatalom marad fenn, amely sok ezer politikai foglyot szabadított ki, haladó politikát jelentett be, vagy a legsötétebb reakció rendezkezik be, s Chiléhez hasonló helyzet alakul ki, tízszeres vagy százszoros Chile. Egy új Chile helyett mi annak vagyunk hívei, hogy Afganisztánban demokratikus politikát valósítsanak meg és az ország előre lépjen.

(MTI)

Szociális intézkedések

Az Iráni Iszlám Forradalmi Tanács intézkedéseket hozott a munkások és alkalmazottak szociális helyzetének javítására. A testület egyebek között elrendelte a munkaidő csökkentését, bővítette és egységesítette a fizetett rendes évi szabadságokat, s meghatározta a törvényes fizetett ünnepnapok rendjét.

Ami a belső politikai helyzetet illeti, változatlanul feszültség tapasztalható Kur- öiszíánban és Azerbajdzsánban. Kurdisztánban — mint ismeretes — októberben ugyan létrejött a tűzszürteíi megállapodás a kormánycsapatok és a kurd felkelők között, betartását azonban nem sikerült keresztülvinni. A kormány tárgyaló küldöttségének vezetője, Hacsem Szabbaghian volt belügyminiszter keddi rádiónyilatkozatában a jövő hétre kilátásba helyezte a tárgyalások felújítását, de hozzáfűzte, hogy ezúttal „végső ultimátumot” adnak a kurd politikai csoportoknak, illetve vallási személyiségeknek. Szabbaghian nem közölt további részleteket ezzel kapcsolatosan, de —

mint hírügynökségek megjegyzik — a kurd felkelőkhöz intézett figyelmeztetésének elhangzása előtt CSumban Khomeini ajatollahhal tárgyalt Ezzel egyidőben Kurdisztán ^állási és politikai vezetői a tűzszünet betartására szólították fel híveiket. Szanandadzs- ban, a tartomány székhelyén felkelők egy csoportja ugyanakkor még mindig ülősztrájkot folytat, követelve a gárdisták kivonását a városból. 1

Szerdán az egyik legnagyobb vallási ünnepet tartják íróban, a hívők a mártírhalált halt Husszein siita imámról emlékeznek meg. Ebből az alkalomból zarándokok ezrei érkeztek Qumba, a siiták szent városába, amely az elmúlt napokban Khomeini és Sariat-Madari ajatollah egymással rivalizáló hívei tünt- téseinek színhelye volt. Khomeini, aki kimerültség miatt két hétre visszavonult a közélettől, a megmozdulások beszüntetésére szólított fel, s hasonló felhívást intézett hílépéseket

Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti:

A Német Szövetségi Köztársaság nem tervez a Carter elnök által a Szovjetunióval szemben hozott intézkedésekhez hasonló lépéseket — jelentette ki szerda délelőtti madridi sajtóértekezletén Helmut Schmidt kancellár —, de teljes mér. tékben szolidáris az amerikai politikával az afganisztáni eseményekkel összefüggésben és elítéli az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget. A kancellár hjang- súlyozta, hogy fenn kell tartani az érintkezéseket és a kapcsolatokat a Szovjetunióval, mert „nehéz időkben még fontosabbak ezek az érintkezések, mint egyébként”. A kancellár szerint ezeknek az érintkezéseknek a fenntartásában jelentős szerepe van az európai biztonság és együttműködés kérdésében az idén Madridban tartandó találkozónak. Schmidt az afganisztáni kérdésben különösen fontosnak mondotta Adolfo Suarez miniszterelnökkel kedden folytatott megbeszélését, amelyen a spanyol kormányfő ismertette kormánya elemzését.

Helmut Schmidt ismételten leszögezi, hogy az NSZK támogatja Spanyolország közös piaci felvételi kérelmét, de figyelmeztetett, hogy az átmeneti időszaknak mind a belépők, mind a régi tagok érdekében viszonylag hosszúnak kell lennie.

Iránban

veihez Sariat-Madari ajakillah is.

Szerdán elhangzott az első teheráni állásfoglalás az iráni belső helyzettel kapcsolatos legújabb amerikai „verzióra” vonatkozóan. Mint ismeretes, kedden a Fehér Ház kétségbe vonta, hogy Khomeini ajatollah vagy a forradalmi tanács irányítja Iránt, s azt állította, hogy a teheráni amerikai ne gykö vétségét „marxista beállítottságú” fiatalok tartják megszállva. Irán washingtoni nagykövetségének szóvivője „felelőtlennek és képteleneknek” nevezte ezeket a ki* jelentéseket, s hangoztatta, hogy az amerikai túszokat fogva tartók esetében „hívő muzulmánokról” van szó. Ugyancsak a washingtoni nagykövetség közölte, hogy Irán az elkövetkező két hétben nem ad beutazási vízumot külföldi újságírók számára. A közlés szerint általános jellegű intézkedésről • van szó, amely Irán valamennyi külföldi nagykövetségére vonatkozik. (MTI)

Bécsi beszélgetések III.

Milyenek a turisták?

Ki akar több pénzt elkölteni a másik hazájában: az osztrák, vagy a magyar turista? A magyar turisták jó része sajnos „bevásárlókör- útnak” tekinti például a bécsi látogatást. Más alig érdekli őket, pedig külföldön az idegen számára nem a boltok jelentik az elsődleges látnivalót, hanem a nevezetességek, a kulturális cs egyéb értékek.

— Tapasztalatuk szerint, milyen az osztrák turista?

— Állítom, hogy azonos idő alatt kevesebbet költ, mint a magyar. Már nem a „tschikos és a pusztá” a legnagyobb sláger, nem ez a „vadkeleti romantika” a keresett. Nemcsak Budapest és a Balaton környéke a kizárólagos úticél az osztrák turisták számára, hanem erősödött az érdeklődés a magyar gyógyfürdők és országunk távolabbi vidékei iránt.

Ennek a kis beszélgetésnek a színhelye az IBUSZ bécsi kirendeltsége, vagy ahogy itt ismerik, az

IBUSZ—Wien, amely Európa egyik legelegánsabb utcájában, a Kärntner Strassen található. Kleininger Pál, az iroda vezetőhelyettese és Bálint Sándor osztályvezető elmondja, hogy az iroda több mint negyven éve működik már az osztrák fővárosban, nem kevés bevételt biztosítva az IBUSZ-nak. Sokat- mondóak az idei forgalmi adatok is: egyre több osztrák turista látogat Magyarországra! Korábban számuk nem érte el a hatszázezer főt, tavaly — a vízumkényszer megszűnésével — 900 ezren keresték fel hazánkat. Utazási irodánk így éves tervét már október végére teljesítette. Nem kevésbé fontos, hogy az Ausztriába látogató magyar turisták száma is hasonló mértékben nőtt.

Az osztrák polgárnak nem

kell már Bécsbe utaznia, vagy levelezni és fényképet mellékelni a vízum megszerzéséhez. Megszűnt a hosszadalmas adminisztrálás. A vízummentes beutazást így érthetően igen kedvezően fogadták. Az IBUSZ—Wien körülbelül 300 utazási irodával, illetve kirendeltséggel áll kapcsolatban. Színes prospektusokkal népszerűsítik Magyarországot, s az elmúlt hónapokban ezer filmelőadást tartottak. Így érték el, hogy Ausztria távolabbi tartományaiból is szívesen kirándulnak hazánkba.

— Ez a siker számunkra nem végállomás, hanem kiindulópont. A növekvő turistaforgalmat fenn akarjuk tartani 1980-ban is. Ehhez az is szükséges, hogy odahaza tisztaság, rend, udvarias, figyelmes és becsületes kiszolgálás várja az osztrák vendégeket. Egyszóval a minőségen, a kulturáltságon van a hangsúly.

Az osztrák turisták közül rengetegen érkeznek gépkocsival. Nem érdektelen tehát a nagy osztrák autóklub, az ÖAMTC ügyvezető , elnökének, Hans Strouhalnak véleménye :

— Azzal kezdeném, hogy nagyon jók a kapcsolataink a magyar idegenforgalmi intézményekkel. A magyarok nemcsak földrajzilag, hanem emberileg is közel állnak hozzánk.

— Mennyit kell várakozni az osztrák autósnak a magyar határon ?

— Tapasztalataink változóak: Sopronnál a leggyorsabb és Hegyeshalomnál a leglassúbb az áthaladás. Valamilyen formában gyorsítani kellene a forgalmat a határon. Alapvei ően azonban elégedettek vagyunk, amit bizonyít az is, hogy jövőre még több csoportos utazást, új programokat tervezünk. Magyarország kevésbé propagált vidékeit, tájait akarjuk megismertetni.

Szabó Róbert (Vége)

í. NÓGRÁD - 1980. január 10., csütörtök

Peking stratégiai árnyéka

Jelképesnek is tekinthető, hogy a kínai politikában az 1980-as esztendő nyitányát Brown amerikai hadügyminiszter látogatása jelenti. Függetlenül attól, hogy milyen szólamokat tartalmaznak a tárgyalásairól kiadott nyilatkozatok — a lényeg nincs a hivatalos szövegekben: az, hogy Peking egyik fő célja a meglevő politikai és gazdasági kapcsolatok kiterjesztése

Washingtonnal, beleértve a stratégiai-katonai együttműködés fokozását is. Washington mindeddig bizonyos óvatossággal kezelte ezt a kérdést, miután a „kínai kártya” túlságosan nyílt és durva kijátszása kétségtelenül megterhelné a Szovjetunióhoz fűződő viszonyát. Ennék ellenére az amerikai politikában egyre erősebb hangon szólalnak meg azok a szélsőséges körök, amelyek Kínát közvetlen katonai szempontból is az Egyesült Államok potenciális szövetségesének tekintik átfogó stratégiai terveikben.

Kína politikáját ugyanis a belpolitikai módszer- és stílusváltozásoktól függetlenül továbbra is az elvakult szovjetellenes irányvonal jellemzi. Peking tehát a jelek szerint készen áll egy ilyen együttműködésre. A kínai külpolitika például — mint az Izvesztyija szemleírója a közelmúltban fogalmazta — „örömmel üdvözölné a szovjet—amerikai SALT-megállapodások kudarcát, és örömmel tartóztatná fel az európai enyhülés folyamatát. Kína arra törekszik, hogy a Szovjetunió körül ellenséges gyűrűt teremtsed, aláásva ezzel a nemzetközi biztonság alapjait.”

Rendkívül aggasztó tényező az is, hogy az Egyesült Államok és Kína látni valóan mindent megtesz e széles körű együttműködés kiterjesztésére. elsősorban Japán bevoná- -sával stratégiai terveikbe. A szigetország a második világháború befejezése óta az amerikaiak legfontosabb távolkeleti szövetségese, Tokió azon bán mindeddig óvakodott attól, hogy Kínával katonai téren i§ fejlessze kapcsolatai c. Még a konzervatív-^ pcHijku- sokbgn. volk anpyi fljgjjiás-^ érzék, hogy felmérjék egy ilyen lépés hatását a szovjet—japán viszonyra. Ezek a fenntartások Japán részéről ma sem tűntek el teljesen. Sajnálatos tény azonban, hogy Obira kormányfő decemberi pekingi látogatása egy lépést jelentett a

gátlások feloldásának irányába: Tokió jelentős állami hiteleket ajánlott fel, megállapodtak a külügyminiszteri konzultációk rendszeresítésében és májusra tervezik Hua Kuo-feng tokiói viszontlátoga- tását. Ennek ellenére tokiói kormánykörökben is érezhették, hogy világpolitikailag „vékony jégen” járnak, Ohira szükségesnek tartotta kijelenteni: a japán—kínai „kétoldalú barátság ápolása nem jelenthet titkos szövetséget”. Ez a védekezés azonban még a japán polgári sajtóban sem talált túlságosan sok hitelre és megértésre. „Az amerikai— kínai—japán összefogással kapcsolatos amerikai és kínai célok láttán Tokió és Peking szoros gazdasági kooperációja is egy szovjetellenes stratégia részeként tűnhet fel” — írta például a tekintélyes Asahi Shinbun.

Más nagyságrendben ugyan, de a stratégia részét alkotja a dél-koreai probléma, pontosabban a szöuli rezsim sorsa Pák Csöng Hi diktátor meggyilkolása után. Japán az amerikaiak fő partnere volt Dél-Korea gazdasági alapjainak megerősítésében. A megfigyelők meglepetéssel értesülhettek arról, hogy Pekingben Ohirának kifejtették:, Kfna és Japán együttműködhetne a szöuli rezsim „demokratizálásában”! Természetesen Ohira tartózkodóan fogadta az ajánlatot — Kína szándékait azonban a kérdés puszta felvetése is jellemzi.

Az említett stratégiai tervek érthető módon egyértelmű visszautasításra találnak az ázsiai térségben alapvetően érdekelt Szovjetunió és Vietnam részéről. A Pravda a szovjet—kínai viszonyról írya emlékeztetett: Kína nem hosz- szabbította meg a szovjet—kínai szerződést, s „ezt a kínai1 lépést a kísérő nyilatkozatok fényében nem lehet másként tekinteni, mint ellenséges jellegűnek”. Vietnam a maga részéről az ENSZ-közgyűlés elnökének és Waldheim, főtitkárnak írt hivatalos levélben állapította meg: „a katonai ké-' szülődé«, a fenyegetés és a kínai provokációk nyomán fennáll annak a veszélye, hogy Vietnam ellen bármely pilla* natban újabb agressziós háborút indítanak. Ez nemcsak Vietnam és más indokínai országok, hanem egész Délkélet- Ázsia békéjét és biztonságát is fenyegeti.”

<—i -e)

Bírálják Carter beszédét

A norvég kormány keddi ülésén elutasította azt az amerikai felhívást, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok által a Szovjetunió ellen meghirdetett diszkriminációs intézkedésekhez — jelentette kedden az Aftinpos- ten című oslói napilap.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok nagy nyomást gyakorolt Norvégiára, a „kormányon belül egyöntetű az egyetértés abban, hogy semmit sem szabad tenni ami a feszültséget tovább növelné” — hangsúlyozza a lap.

A világsajtó egyébként vezető helyen foglalkozik a Carter . elnök által a Szovjetunió eilen bejelentett lépésekkel és ezzel kapcsolatban rámutat: az amerikai kormány irányt változtatott, intézkedéseinek célja a nemzetközi enyhülés meghiúsítása, egyben a szovjet—amerikai kapcsolatok kiélezése. A lapok véleménye szerint Carter elnök január 4-i televíziós beszéde a hidegháború légkörére emlékeztet és arról tanúskodik, hogy az elnök semmibe veszi a béke- és a nemzetközi biztonság érdekeit, -valamint az államok közötti előnyös és konstruktív együttműködést.

A Christian Science Monitor című lap arra figyelmeztet, hogy a Carter elnök által a Szovjetunióval szemben meghirdetett kemény politikára veszélyes jövő vár. A lap szerint a Fehér Ház arra irányuló törekvése, hogy diszkriminációs intézkedésekkel nyomást gyakoroljon a Szovjetunióra, kudarcra van ítélve és végső

soron magának az Egyesült Államoknak okoz károkat.

„Az Egyesült Államok, Anglia és Kína hírszerző szolgálatai — mutat rá a Dzsan Jug című indiai lap — Pakisztán területét különböző ellenforradalmi banditaosztagok kiképzésére használják fel. Ezek a banditaosztagok rajtaütéseiket hajtanak végre afganisztáni területen, békés afgán lakosokat gyilkolnak le és nagy anyagi károkat okoznak”.

„Az amerikai imperializ. mus és a kínai hegemoniz- mus anyagi támogatásban részesítette, fegyverekkel látta el és afganisztáni területre dobta át az ellenforradalmár csoportokat — írja a Haravghi című ciprusi napilap. — Napjainkban Washington olyan hídfőállásnak tekinti Kínát, amely fegyver- szállítások céljából felhasználható gz afganisztáni haladó rendszer elleni agresszióra”.

Kommentárban ítélte $1 a washingtoni kormány ' Szovjetellenes hecckampányát a .■svéd munkáspárt-kommunisták, és rámutat: é taktika mögött az a stratégiai irányváltás rejlik, amelynek célja a katonai konfrontáció- 'hoz való visszatérés, az enyhülés és a leszerelés meghiúsítása.

Nyilatkozatban ítélték el az amerikai propagandahadjá. ratot és biztosították szolidaritásukról Afganisztánt az Ecuadori Kommunista Párt, az Argentin Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, valamint a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma. (MTI)

I