Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

Világ proMóriai egyesületek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ XXXVI. ÉVF., 6. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. JANUÁR 9., SZERDA Most kell megalapozni Min dolgozik az állami építőipar? Az építőknél régi tapaszta­lat, hogy mindjárt az év ele­jén, az első negyedévben kell megalapozni az egész évi si­keres munkát. Csak akkor tudnak kilógni az időjárás ne­hézségein, ha mindjárt az el* ső munkanapokban úgy dol­goznak, ahogy azt a maguk által összeállított program ma­radéktalan teljesítése megkí­vánja. Ha ez a szellem ural­kodik minden építkezésen, ve­zetőknél és dolgozóknál, ak* kor ebben az esztendőben az eddigieknél jóval nagyobb be­csülete lesz a határidők be­tartásának. Az elmúlt év a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat életében több tekintetben , viszonylag kedvező változást hozott. Ezt a folyamatot kell az idén a szigorúbb gazdasági követelmények mellett meg­gyorsítani, még eredményeseb­bé tenni. Az első negyedévben alap­vető változást szükséges elér­ni a lakásépítkezéseknél. Kö­vetelmény, hogy a PEVA-bri- gádok folyamatosan, egyenle­tesen és jó minőségben ter­meljenek. Nagybátonyban a 33-as jelű épületnél az alapok már elkészültek. Ugyanitt egy 56 blokkos lakás alapjain is túl vannak. Salgótarjánban és Balassagyarmaton az új la­kótelepeken fogadószintet kell építeni, illetve azt befejezni. Jelenleg Salgótarjánban Í10, Nagybátonyban 76, Vácott pe­dig 56 lakás befejezési mun­kálatain fáradoznak, illetve te­remtették meg az ehhez szük­séges feltételeket. Az előbbiek közül az első negyedév vé­géig Salgótarjánban a H—6. Nagybátonyban az A—4 és az A—5 jelű épületeket kívánják befejezni és átadni. Ez 104 új otthont jelent. Amennyiben lakásépítési programjukat tel­jesítik, akkor a szerkezetépí­tésben és a lakásátadásban az évi előirányzatuk 20 szá­zalékánál nagyobb feladatokat oldottak meg. Ipari beruházásaik a koráb­biakhoz képest jobban meg­oszlanak és egyenletesebbek. Az elképzeléseknek megfelelő­en Salgótarjánban, a síküveg­gyárban alapozási és szerke­zetépítési munkát végeznek a keverőházban és a szociális épületben. Befejező és épület- gépészeti munkákra kerül sor Balassagyarmaton a Fémipari Vállalatnál, Romhányban a Romhány III. új fritteüzemé- ben és Budapesten az Izzó csarnokában. Az idén igen jelentősek a középületekkel kapcsolatos tennivalók. Salgótarjánban a múzeum építésénél az első ne­gyedévben kell megalapozni az augusztusi átadást. A terv szerint a belső épületgépésze­ti és kőművesmunkákat már­cius végéig el kell végezniök. Salgótarjánban a Beszterce-la- kótelepen kerül sor a CLAPS könnyűszerkezetes iskola fel­építésére. Két csoport foglal­kozik majd a szerkezetszere­léssel. Ez utóbbi munkát a tornaterem kivételével az épü­letben március végéig elérik. Gödöllőn egy 12 tantermes is­kola belső munkálataival már­cius végéig végeznek. A vállalat vezetői gondos­kodtak arról, hogy a dolgozók a téli időjárás viszontagságai alatt is folyamatosan tudja­nak dolgozni. Például a befe­jező munkákat zárt, temperált épületekben végzik. A sza­badban dolgozókról pedig megkülönböztetett figyelemmel gondoskodnak, mivel rajtuk sok múlik, hogy az első ne­gyedévi eredmények miként alakulnak. Amennyiben a vállalat ve­zetői, dolgozói makacsul ra­gaszkodnak első negyedévi el­képzeléseikhez, akkor március végéig 110—120 millió forint termelési értéket érnek el. ami éves tervük 20 százalékát je­lenti. Tárlatok az életmód, s a környezeti kultúra alakítása jegyében A salgótarjáni megyei Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont üvegcsamoka hagyo­mányosan a megyeszékhely, illetve Nógrád megye repre­zentatív kiállítóhelye. Ran­gos kiállítóhely marad az­után is, hogy Salgótarjánban idén átadják az új munkás- mozgalmi múzeumot, s an­nak részeként a galériát. A művelődési központ idei kiállítási programját — amelyben önálló, illetve a múzeummal és másokkal kö­zösen rendezett tárlatok egy­aránt szerepelnek — elsősor­ban annak a gondolatnak je­gyében tervezi, hogy részben új hagyományok alapjait rak­ja le. másrészt pedig közvet­lenebbül kapcsolódjon ily módon is az életmód minden­napi alakításához, nem utol­sósorban a lakáskultúra fej­lesztéséhez, a tágabb érte­lemben vett kömyezeteszté- tika további emeléséhez és így tovább. Ezúttal a teljesség igénye nélkül szólunk arról a három kiállításcsoportról, amelye­ken belül változatos formá­ban követik majd egymást a tárlatok. Idén a hagyományos for­mák között rendezik meg a művelődési központban a X. tavaszi tárlatot, az ugyan­csak X. salgótarjáni szabad­téri szoborkiállítást, a kép­zőművészeti világhéten Cso- hány Kálmán grafikusművész tárlatát, s nem utolsósorban a Nógrád megyei iparművészek kiállítását. Műhelytitkok címmel új so­rozat indul 1980-ban. Első eseménye egy könyvillusztrá- ciós kiállítás lesz, Kass János és Reich Károly munkáiból. Terv, díszletterv, díszlet cím­mel színházi díszletterve­zők kiállítását rendezik meg, amely majd a tervezés külön­böző fázisait mutatja be, az alkotás egész folyamatát, az eszközöket, anyagokat stb. A szolnoki Szigligeti Színház és a debreceni Cso­konai Színház tervezőkol­lektívái mutatkoznak itt be, a színpadon egy kész dísz­letet is bemutatnak a közön­ségnek. Miután Salgótarján ad otthont az animációs- film- és bábszemlének, a ki­állítási programban is na­gyon ésszerűen helyet kap az animációs film, a Pannónia Filmstúdióval és a Magyar Televízióval közösen. Az életmód alakításához, a környezetformáláshoz szoro­san kapcsolódó kiállítások szintén figyelmet érdemel­nek. Köztük a Lakbérrel, a Domus Áruházzal és a Kép­csarnok salgótarjáni üzleté­vel közösen rendezendő lak- berendezési kiállítást. Meg­rendezik az év során a nép­művészet ifjú mestereinek tárlatát, népművészeti vásár- ,ral kiegészítve. E tárlatokon túl, természe­tesen, gazdag lesz a kisgalé- riák kiáilítássorozata is, töb­bi között az oktatási igaz­gatóságon, a Budapesti úti Általános Iskola galériájában, a megyei kórházi galériában stb. A szolgáltatási progra­mon belül a megyében 12 helységben rendeznek még kiállítást, ezek között szere­pel Iványi Ödön akvarelljei­nek és Farkas András rajzai­nak bemutatása. Üzemcsarnokok, nagy légterű helyiségek szellőztetésére és fűtésére egyaránt alkalmas a FŰTÖBÉR nagybátonyi gyáregységének képünkön látható terméke, mely az üzemben ké­szülő többi berendezéssel együtt keresett a vevők körében. A nagybátonyiak sikeresen tel­jesítették az 1979-re vállalt 501 millió forintos termelési tervüket, s az ez évre tervezett 532 millió forint termelési érték előállításának is biztosítottak a feltételei. — kj — Törött karral a bíróságra Havas, mocskos, latyakos a város Hol késnek a büntetések? Új év napján elesett és karját törte Salgótarjánban a szakasz sem olyan, mint amit Pécskő Üzlethez Pécskő utca felőli járdaszakaszán egy kö- naponta tisztítanak. Itt leg- zépkorú asszony. Panaszt tett és helyszíni szemlét kért a alább közel az orvosi segít- városi tanácson, hogy sérelmét bírósági úton orvosolhassa, ség... Ve nem ő az egyetlen, aki a megyeszékhelyen és a város­széli lakótelepeken pórul járt. Szűzfehér utcák Akár fogkefével is A hóeltakarítás ellenőrzését az új évben kezdte meg a vá­rosi tanács műszaki osztálya és a városgazdálkodási üzem. Számtalan helyen hagyták ott a takarításra felszólító cédulá­jukat, akadt köztük olyan is, melyet saját maguknak vol­tak kénytelenek „megcímez­ni”. A Gorkij-lakótelep két „kicédulázctt” házfelügyelője másnap tiltakozott a papír el­len a városi tanácsón és az ingatlankezelő vállalatnál is. Pedig panaszkodásra szánt idő alatt akár fogkefével is letisz­títhatták volna a kifogásolt szakaszt. Balya Istvánná, a városi ta­nács műszaki osztályának köz­lekedési főelőadója napok óta járja a várost. — Mi a tapasztalata? — Nem a legjobb. Már ta­valy is észrevehettük, hogy az 1974-es köztisztasági tanács­rendeletet nem tartják be a városban. Idén is főleg a lakó­telepek takarítatlanok, de fity- tyet hánynak a rendeletnek az intézmények, üzemek is. Még a magánházak előtt a legelfo­gadhatóbb a járdák állapota. A hétfői ellenőrzés során is összesen négy utcaseprőt lát­tunk dolgozni a városban. A felszólító papíroknak minde­nütt eleget téttek, ezért nem indítottunk szabálysértési eljá­rást. Nos, akkor győződjünk meg róla, milyen a köztisztasági helyzet a városban! Tegnap délelőtt tíz órakor indultunk útnak Fenes Lajos taxisofőr­rel. Utoljára az őszi eső A Kemerovó-lakótelepet a Móricz Zsigmónd út felől kö­zelítettük meg. Cirka minden második magánház előtt mu­tatta takarítás nyomait a jár­da. A lakótelep csaknem tel­jes egészére jellemző, hogy csak a járda és az épület kö­zötti rövid bekötő utat söprik, aki eddig eljut, már nyert ügye van. A telepen egyetlen utca­seprő nénike ténykedett, mely ténykedést ottjártunkkor a napi események kettesbén való taglalása merítette ki. A Ker- cseg utcát utoljára tán az őszi eső takarította. Irány a Beszterce-Iakótelep! Az Ybl Miklós utat vastag la­tyak borítja végestelen-végig. A Kilián körút még sót sem igen látott az idén, sűrű hó­kása fedi a Mező Imre utat. Még jó, hogy javarészt fiatalok lakják a telepet, ők talán el­boldogulnak a közlekedési vi­szonyokkal. Visszafelé jövet a kórház és a rendelőintézet előtti járda­Olaj helyett szalma és kukoricaszár Értéktelén mezőgazdasági hulladékanyagok hasznos energiává alakításának lehe­tőségeiről tanácskoztak kedden az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület ankétján a Technika Házában. A téma azért is különösen aktuális, mert a termelő ágazatokban a kohászat és a vegyipar utána mezőgazdaság a legnagyobb energiafelhasználó, az összes népgazdasági szükséglet 11 szá­zalékát emésztik föl a földet művelő gépek, a terményszá­rítók, az élelmiszeripari üze­mek. A mezőgazdasági termelés során sok olyan melléktermék halmozódik fel, amelyet nem hogy hasznos anyagként, ha­nem inkább nyűgként, az el­takarításukhoz szükséges költségek miatt tehertételként tartanak számon. Pedig a ku­(Folytatás a 2. oldalon.) HM az éfelforgatom fejlesztik a Szolgáltatást Az árpolitikai intézkedé­sek ellenére a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 13,8 szá­zalékkal több forgalmat bo­nyolított le 1979-ben a meg­előző évinél. Az összesen 299 millió 622 ezer forintos for­galom, ha nem is nagy­mértékben, de meghaladta az idei tervet. A legjelentősebb emelkedés a salgótarjáni já­rás egységeire volt jellemző, ahol 16,2 százalékkal forgal­maztak többet. Salgótarján város 176 millió forintja 13 százaléknak felel meg. Ba­lassagyarmaton a növekedés 7 százalékos. A saját készítésű ételek forgalma az elmúlt évhez képest 7 százalékkal emel­kedett, a cukrászsüteményeké 9 százalékkal. Egytizedével növelték az előfizetéses ét­keztetés mértékét. Ugyan­csak nőtt a szeszmentes ita­lok forgalma. A vállalat az óév folyamán 2 új egységet vett át. Mind­kettőt Pásztón. A Cserhát csárda beváltotta a hozzá fűzött reményeket, forgal­ma tetemesen emelkedik. A pásztói borozóban tovább­ra is a helyi tsz borát mé­rik, jellege tehát megma­radt. Az idén ugyancsak át­vétel révén a vállalat keze­lésébe került a VEGYÉPSZER konyhája, ami beleillik üz­letpolitikai elképzeléseikbe, melyek kiemelten kezelik a köz-, munkás-, diák- és gyer­mekétkeztetést. A szolgáltatások javításá­ra az elmúlt évben több kezdeményezés született a vállalatnál. Számottevő ezek közül az eddig 5 egységet érintő teraszpi’ogram, mely áthúzódik az idei évre. Töb­bek között ennek keretében nyáron önkiszolgáló étkezési lehetőséget teremtenek az ereszitvényi Napsugár étte­remben. Az idén a programot folytatják, további 3 létesít­mény kap teraszt. Az 1980- as esztendő egyik legjelentő­sebb vállalkozása lesz az Ipoly Szálló rekonstrukciója, melyet a napokban kezdett meg a Balassagyarmati Épí­tőipari Szövetkezet. Ez évben ünnepli a tizedik évfordulóját a vállalat szlo­vákiai testvérintézményével, a Besztercebányai Vendéglátó Vállalattal létesített kapcso­latnak. Már most készülnek arra, hogy ezt a szakmai és emberi vonatkozásban egy­aránt gazdag együttműködést kiteljesítve méltóképpen ün­nepeljék meg a jubileumot. Fordulunk a Salgó útra. Á Salgótarjáni Kohászati Üze­mekig összesen egy bácsi ka- pirgálja a háza előtti járdát. A Ferenc-telep Somogyi-Bacsó- utcája teljesen szűz, szemet gyönyörködtető az úttest és a járda érintetlen fehérsége. A Táncsics Mihály utca elején visszafordul a pilóta: — Itt menjen ki gyalog, aki­nek muszáj, ne kísértsük a végzetet! Lovász József utca — vastag kása. Csizmadia utca — szin­tén. Ez utóbbin egyes szaka­szok sózottak, mások nem — a szisztéma ismeretlen. Még szerencse, hogy a Somlyó felé meredeken emelkedő szerpen­tint felsózták, így legalább köz­lekedhet a kettes járat. — Nehogy azt higgye, hogy másutt rózsásabb a helyzet — kommentálja a látottakat a sokfelé megforduló taxisofőr. — Vasárnap voltam Vizsláson, csak a buszmegálló és a ka­nyar volt lesózva. Ezt láttuk tehát kedden dél­előtt tíz és tizenegy óra kö­zött. Amit nem értünk Mármost több dolgot nem egészén értünk. Először is: minek a hóeltakarításra fi­gyelmeztetni, amikor minden­kinek tudnia kellene ebbéli kötelezettségeit. Mert ha az autós megsérti a közlekedési szabályokat, a rendőr nem a lelkére beszél, hanem büntet. Tiszta sor, így helyes. Sem tavaly, sem az idén té­len. egyetlenegy szabálysértési ügy sem született a hóeltaka­rítás elmulasztásából. Pedig 100-tól ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatnák az erre rászolgálókat. Éppén ele­get figyelmeztettek már tavaly is, idén is — az „eredmény” szemmel látható. A városi ta­nács költségvetési alapja ta­lán nem bírná el a bírságok­ból befolyó összegeket? Azt mondják a tanácson, hogy nem céljuk a minél több büntetés kirovása. A cél való­ban nem ez, hanem a város tisztasága, járhatósága, a bal­esetek elkerülése. S ha a szép szó nem hullik termékeny ta­lajba, ám jöjje'nek a bünteté­sek! Kevés olyan büntetést tudnék hamarjában, ami a közvélemény ilyen mérvű he­lyeslésével találkozna! — Szondi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom