Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Sokarcú NB I. Balassagyarmati tapasztalat * Iskolák és a sportkör kapcsolata Azon túl, hogy az iskoláknak és a sportegyesületeknek megvan a sajátos feladatuk a testnevelés- és a sportmun­kában; az ifjúság testkultúrájának fejlesztésében; a testi nevelés célkitűzéseinek megvalósításában sok olyan közös pontot lelhetünk, amely mindkét fél feladatrendszerében megtalálható. Minél nagyobb a sportkör és az iskolák tevé­kenységi formái, munkájuk találkozási „felülete”, annál eredményesebb sportmunkáról adhatnak számot. Tudvalé­vőén Balassagyarmat diákváros, ezért kerestük fel Huszár Istvánt, a városi sportkör (BSE) elnökét, hogy a kapcsolat városi tapasztalatairól beszélgessünk. — Ha egy mondatban kell megfogalmazni véleményemet, akkor azt mondhatom: együtt könnyebb! Az utánpótlás ne­velése elképzelhetetlen a jó munkakapcsolat nélkül. A tantestületeknek, az iskolák vezetőinek fel kell ismerniök, hogy a tehetséges gyermekek­nek az egyesületekben sok­kal nagyobb a fejlődési lehe­tőségük, mint az iskolákban. Az én házam, az én váram elvet vallók előbb, vagy utóbb magukra maradnak, ha úgy tetszik, lemaradnak. Az iskola nyitottsága a sport­egyesület felé nyitást is je­lenti. Én azt hiszem, hogy a spórtköri tagok az iskolai ver­senyeken is sok dicsőséget szereztek és szereznek intéz­ményüknek. Mi minden eset­ben az iskolák rendelkezésére bocsátjuk sportlétesítményein­ket. — Nem fogalmazta meg, de szavaiból az érződik, hogy többet vár az oktatási intéz­ményektől. — Lehet, hogy ön ezt így érezte. Hogy nem beszéltem lelkesebben, egyszerűen azért van, mert egy-két oktatási in­tézményünktől jobb hozzáál­lást vánihk. Előfordult, hogy versenyékí-e nem engedtek el gyermekeket. Vagy, amikor meghirdettük a tömegsport­versenyt, egyes iskolákból ke­vesen jelentek meg. Ezek a tények nem általánosak, egye­di esetek. így summázva azt mondhatom, hogy jó a kap­csolatunk az oktatási intézmé­nyekkel. — Miben nyilvánul meg e jó kapcsolat? — Elsősorban a testneve­lők hozzáállását, segítő szán­dékát kell dicsérnem. Szak­mai tudásukat egy-egy szak­osztályunkban kamatoztatják. Igen jelentős az a nevelő munka, amit a sportolók kö­rében kifejtenek. Az atléták­nál a vezető edző, Benkő Pé­ter a Balassi Bálint Gimná­zium testnevelője. Ugyaneb­ből az intézetből Rozmán Vil­mos a vívók mestere. Kontra Judit a Petőfi úti Általános Iskola testnevelője az atléták felkészítésével foglalkozik. Lisztes István a sportiskolánk igazgatója. Urbán Árpád a labdarúgó-játékvezetői testü­let elnöke. Kertész Gábor, Zagyvái Sándor hosszabb ideig edzősködött egyesüle­tünknél. $ — Az előbb szó volt az in­tézmények vezetőiről. Az is­kolák igazgatói mennyiben és hogyan segítik a jó kapcso­latot? — Az általános iskolák kö­zül hadd emeljem ki a Dózsa György útit, ahol testnevelési tagozat működik. Pólyák Fe­renc igazgató a legmesszebb­menőkig segíti, támogatja a téstnev elést és a sportmozgal­mat. A középiskolák közül a Szántó Kovács János Szakkö­zépiskolát kell említenem. Tóth Lajos, az intézet igaz­gatója minden segítséget meg­ad a tehetséges fiataloknak, segíti az iskola és a sportkör kapcsolatának elmélyítését. Kiemelkedően jó az intézet­ben a tömegsportmunka, ami az ott tanító testnevelők jó hozzáállását dicséri. — Említette az iskolákban folyó sporttevékenységet. Tu­dom, hogy ennek minősítése nem az egyesület hatásköre. Mégis megkérem, mondja el, melyek azok az intézmények, amelyek az utánpótlást biz­tosítják a sportkörnek! — Az általános iskolák kö­zül a Dózsa György úti, Ifjú­ság úti és a Petőfi. Érdemes megjegyezni, hogy egy-egy testnevelő sportszeretete mennyira ráragad a tanítvá­nyaira. Urbán Árpád a labda­rúgás szerelmese sok fiatallal szerettette meg a labdarúgás szépségeit. A városi csapatban nagyon sok Urbán-tanítvány kergeti a labdát. A Balassi Bálint Gimnáziumban ugyan­ezt mondhatom el az atléták­ról, a vívókról. Kézilabda­csapatunk a szakmunkáskép­ző iskolára épül. Kurinczi Béláné, a Szántó Kovács Já­nos Szakközépiskola testneve­lője sok tehetséges atlétát ne­velt fel; Azt hiszem, a mun­kakapcsolatunk egyik látha­tatlan része, hogy a gyerme­kek az iskolában megszeres­sék a sportot, a testmozgást. — Az iskolák feladata az utánpótlás nevelése. A tehet­séges gyermekeket hogyan si­kerül az egyesületek szakosz­tályainak minél korábban fel­fedezni? — A legáltalánosabb forma a tehetségkutató verseny, amelyet több sportágban is megrendezünk. Az általános iskolák tanulói között külön­böző ügyességi versenyeket tartunk. Nem egy esetben a testnevelők hívják fel az ed­zők figyelmét egy-egy ügyes tanulóra. Ez a jó kapcsolatot, a kölcsönös bizalmat igazolja. Hadd említsem meg az isko­láknak az OSN alkalmából nyújtott sokrétű, színes, lát­ványos sportműsorát. Ügy ér­zem, hogy az elmondottakból egyértelműen kiderül, jó úton halad a városi sportkör és az oktatási intézmények kapcso­lata. sz. f. Otthon 8 csapat maradt veretlen, idegenben 7 együttes nem nyert Tavaszra készülnek az NB I. labdarúgócsapatai, vége a 17 fordulóból állt első felvo­násnak. A 153 mérkőzésen 483 gól született, mindössze 11 ta­lálkozón fordult elő, hogy a szurkolók nem láthattak gólt. Akadtak sok gólos összecsa­pások is. A csúcs; egy mérkő­zésen 8 gól, kétszer is előfor­dult az egyaránt 7—1-es Fe­rencváros—Ü. Dózsa és a Pé­csi MSC—Videoton küzdelmé­ben. deoton 3—3 mérkőzést nyert Érdekes képet mutat az első meg idegenben. A MÁV Előre 6 helyezett mérlege otthon, idegenben 27-et kapott, a idegenben, illetőleg közülük Videoton vendégként 13-at 4 klub esetében a Népstadi- lőtt. ónban; Bp. Honvéd: Otthon: Idegenben : Népstadionban: 6 5 1 - 13— 5 11 nyert, 8 2 3 3 10—11 7 3 2 1 - 6—4 5 1 veszített pont 9 1 17 9 5 3 29—20 23 11 Ferencváros: Otthon: 7 6-1 17— 7 12 2 A leggyakoribb eredmény Idegenben: 7 14 2 10—13 6 8 a 2—1 volt, 26-szor fordult Népstadionban: 3 12­9— 3 4 2 elő, ezt az 1—1 (19 esetben). 17 8 6 3 36—23 22 12 a 2—0 (tizenhétszer) és a 3—1 (13 alkalommal) követi. Egy­Vasas: szer adódott 4—3, 5—0, 5—2, Otthon: '7 7 - ­23— 5 14 6—0 és 6—1. Idegenben: 7-43 8—16 4 10 A bajnoki tabella ritkán Népstadionban: 3 111 7— 6 3 3 ilyen tömör, mi'nt az 1979— 80-as idény első fele után. Az élen forduló Bp. Honvéd és a 6. helyen álló Ű. Dózsa kö­zött mindössze 4 pont a kü­lönbség, akad 3 egyformán 21 pontos (Vasas, Videoton, Za­laegerszeg), 4 egyaránt 18 pontos (Tatabánya, MTK-VM, Békéscsaba, Rába ETO), to­vábbá 2—2 15, illetve 13 pont­tal rendelkező csapat (Pécsi MSC, Diósgyőr, illetőleg Du­naújváros és Volán). Videoton: Otthon: Idegenben: 17 8 5 4 38—27 21 13 9 6 3 - 22— 8 15 3 8 3-5 13—21 6 10 Zalaegerszeg: Otthon : Idegenben: 17 9 3 5 35—29 21 13 8 8 - - 19— 7 16 — 9 - 5 4 9—15 5 13 Feltűnő előnyt jelentett a hazai pálya. A 18 együttesből mindössze a Salgótarján és a PVSK hazai pontmérlege ne gatív. A Vasas (7) és a Zala­egerszeg (8) valamennyi hazai mérkőzését megnyerte, nem tudott győzni vendégcsapat a Bp. Honvéd, a Videoton, az MTK-VM, a Békéscsaba, Rába ETO és a MÁV Előre otthonában sem. Hazai pályán változatlanul az Ű. Dózsa lö­vi a legtöbb gólt: 25-ször ta Iáit be 8 Megyeri úti ellenfe­lének — igaz, a legtöbbet is kapta, 13-at. Ugyanakkor i MÁV Előre-pályán mindösz- sze 4 gólra futotta a vendégek erejéből. Idegenben már egészen más a kép: veretlen egyetlen klub sem maradt, nem tudott nyerni egyszer gem a Vasas, a Békéscsaba, a Diósgyőr, a MÁV Előre, a Dunaújváros és a PVSK sem. Idegenben megszerzett pont a csúcs, ez­zel a Bp. Honvéd, a Tatabá­nya éá a Debrecen büszkél­kedhet, a Tatabánya és a Vi Sport 4s szabad idő Amióta ember él a földöd, örök álma, elképzelése és vágya volt és lesz; szépen, kellemesen, hasznosan élni. Ügy élni, hogy a nap minden perce örömet nyújtson. Az ember jogaiért, méltóságáért folytatott harc igényei között ott szerepelt a kívánság; annyi szabad időt biztosítani az emberek számára, hogy a munka utáni pihenést elidegeníthetetlen jogának érezze. Mindez már reális valóság; a pihenőidő, a szabad idő, az évi szabadság, a világ iparilag fejlett részén természetes jog, meg­valósult álom. De a joggal élni is kell tudni. Vajon mindenki él vele? A fizikai munkát nem végzőknél kialakul a teljes testi elpu- hultság, elcsenevészesedő izmok, elhízott test, pocak, csökken a szervezet ellenállóképessége. A zárt térben való állandó tartózko­dással együtt jár a csökkenő tüdőkapacitás, annak minden követ­kezményével; a csökkent mennyiségű mozgás, a kalóriában túl dús ételek emésztési zavárokat okoznak, az egész szervezet megsínyli a mozgásban szegény életmódot. De nemcsak a test, a szellem is károsodik az ilyen rendszeres „pihenés” következtében. Korunk betegsége az idegesség és ennek súlyosabb foka, az idegkimerültség, éppen az ilyen életforma tala­ján alakul ki. Dehát mi a megoldás? Mi a „recept”, amit az orvos ajánlhat? A legmegfelelőbb megoldást keli megtalálni, hiszen mindenki számára akad a pihenésnek vonzó és kellemes módja. Legegyszerűbb ajánlat — hiszen mindenhol és mindenki számá­ra elérhető — a séta. Még a salgótarjáni utcákon való sétálgatás is sokkal egészségesebb, mint a lakás zárt falai közötti elfoglaltság, de még előnyösebb ez zöldövezetben, a vasárnap délutáni ulticsata vagy kávézás helyett. Ettől csak egy lépés a turisztika. Ne gondoljunk az alpesi hegy­mászók hőstetteire, nemcsak több napos hegyi túrák vannak. A több órás, vagy egész napos kirándulás hasznosabb az egészségre, mint tíz piros ulti elfogása. Mindenhol egyformán egészséges a ter­mészet, a nap, a víz és a jó levegő. A családdal együtti séta, ki­rándulás „szabad időt” biztosít, még a gyermekneveléshez is A sport egészségvédő és kondíciómegőrző hatását ma már min­denki ismeri. Földrajzi hely és adottság szerint változik a lehető­ség, egyek a közös vonások, egészségesek, testet-lelket gyógyítók. Különösen hasznosak a vízisportok, például az úszás. Használjuk fel az otthoni tornázás mindennapos lehetőségeit. Nemcsak a tv-torna, de a rádió reggeli tornája, különböző újságok is mutatják, mondják, rajzolják a legegyszerűbb, de mégis hatásos gyakorlatokat! A szabad időből tíz percet erre is rá lehet, sőt rá kell szánni. A munkahelyi testnevelést nehezen szokják meg a dolgozók. „Abban a kis szabad időben, pihenés helyett tornásszunk?” — kér­dezik, de nem gondolnak arra, hogy ennél jobban nem lehet ki­használni a szabad időt, jobban megy a munka a néhány perces testmozgás után, mint anélkül. Mi más lehetne a szabad idő jó kihasználásának célkitűzése, mint az, hogy a munkában, tanulásban kifáradt szervezetet felfris­sítsük, új feladatok elvégzésére képessé tegyük! Ezt a célt szolgálja a szabad idő kihasználásának minden olyan fajtája, amelyeket fel­soroltunk, de még néhány, amely ezekhez hasonló, és amelyekre egyaránt jellemző, hogy az egészség megőrzője, szükség esetén visszaszerzője, a jó fizikai és szellemi állapot elősegítője. Sokan él­nek a szabad idővel helyesen, de még mindig jelentős azok száma, akik a testi kultúrát elhanyagolják, nem állítják egészségvédelmük szölgálatába a sportot, a testedzést. A szocialista kultúrának fontos, elengedhetetlen része a testkul­túra, hiszen a testi és szellemi harmónia egységéből alakul ki az egészséges ember. Dr. Bodor József Jönnek a csehszlovákok NÓGRÁD — 1980. január 6., vasárnap T A teniszvilág csodálkozik: a csehszlovák teniszezők egy- re-másra érik el nagy sikere­iket, s nemcsak a felnőttek mezőnyében, hanem az ifjú­ságiaknál is. Tehát a jelen mellett a jövő is igen biztató a csehszlovák teniszszövetség munkájában. Ez a munka azonban nemcsak az edzések­ből, az előkészületekből áll, hanem a versenyzők mened­zseléséből is. A fiatal játéko­sok sokkal nagyobb bátorság­gal vágnak neki korosztá­lyaik viadalainak, mint. a ma­gyarok, hiszen ők —, amikor­ra tizennyolc esztendősek lesznek — már végigjárták a „szamárlétrát”, ismerik sport­águk mindén csínját-bínját, technikailag, taktikailag kép­zettek, s nem ijednek meg akkor sem, ha .egyedül kell utazniuk egyik földrészről a másikra, vagy például a bí­rók ellenük ítélkeznek. (Á magyar fiatalok, szám sze­rint négyen, idén először vet­tek részt az Egyesült Álla­mokban az Orange Bowl ver­senyen, s a szövetségnek igén hosszú ideig kellett tárgyal­nia azért, hogy a szervezők fogadják a játékosok kísérő­jét is...) A csehszlovák teniszezők jelenlegi, s jövőbeni sikerei lassan elkápráztatják a vi­lágot. Néhány esztendővel ez­előtt Jan Kodes, a wimbledo­ni bajnok jelentette Prágában a teniszt, majd jött Hrebec és Slozil. Utóbbi kettő csillaga lassan leáldozóban van, vi­szont színre lépett Tomas Smid és Ivan Lendl. Utóbbi­ról az egyik teniszszaklap ezt írta ifjúsági világbajnoki cí­me elérése után: „Ilyen eset­lennek tűnő teniszezőt még nem láttunk, viszont mindig ott áll, ahova a labdát üti az ellenfél, ráadásul tizennyolc éves kora ellenére már ha­talmasak adogatásai és t. nyerései. Smidről Taróczy Ba­lázs tudna sokat mesélni: az egyik »mumusa«, idegenkedik a magas teniszező szívóssá­gától, aki szinte figyelembe sem veszi a magyar bajnok technikai tudását. Smid eb­ben az évben már Taróczy elé került a világranglistán, s, Peter Fleming, McEnroe pá­rostársa az amerikaiak Davis Kupa csapatában éppen Smi- det kérte fel arra, hogy Lon­donban játsszon vele együtt a páros »Mesterek Tornáján«, mivel a világ egyik legjobb­ja, McEnroe visszalépett ettől a versenytől, hogy minél job­ban felkészüljön a has oh ló elnevezésű egyéni viadalra.” A nőknél sem állnak, rosz- szabbul a csehszlovákok. Itt 1978-ban Hana Mandlikova lett az ifjúsági világbajnok, s az elmúlt évben már megnyer­te első igazán komoly fel­nőttversenyét is, Melbourae- ben. — Jövőre az első hat közé kerül Hana — mo'ndta edző­je, Pavel Korda. Mandlikovának egyébként van\ hasonló képességű társa a párosban is: Budarova alig két esztendővel idősebb csak a tizenhét éves Hanánál, s már közösen is arattak ba­bért. Svédországban egy nagy versenyen másodikok voltak. Jogos tehát a teniszvilág „félelme”: jön'nek a cseh­szlovákok! Ű. Dózsa: Otthon: Idegenben: Népstadionban: 17 8 5 4 28—22' 21 8 6 1 1 25—13 13 6 2 2 2 9— 9 6 3 - - 3 4—13 — 13 17 8 3 6 38—35 19 15 Győztesek és nyertesek Az elmúlt esztendőben si­kert sikerre halmozott az STC öregfiúk labdarúgócsapata. Egyik legutóbbi dicső fegy­vertényük volt a Kiss Gyula és Zsédely Sándor emlékére Salgótarjánban megrendezett nemzetközi labdarúgótorna megnyerése, ahol hat csapat közül végeztek az élen. Első képünkön az STC győztes csa­pata (álló sor, balról jobbra): Baranyai, Szojka, Kakuk, Ge­ese, Taliga, Guggol: Szalal, Veres, Horváth K., Jeck. A tornán a nemzetközi gyermekév alkalmából a leg» fiatalabb szurkolók számára tombolát rendeztek. Hat aján­dékcsomag talált gazdára. Második képünkön: Mi hali k Ferenc ajándékcsomagot ad át az egyik szeréncsés kis­lánynak, mellettük Simon Lacika, aki a nyertes számo­kat kihúzta. (Herbst Rudolf felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom