Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-30 / 24. szám
Hegválasztották a körzeti pártvezetöséget Kommunista felelősséggel W'F'WIlfií! Űj üzemcsarnokot húztak a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kovácsoló „A” üzeme fölé, ahol jelentősen javulnak ezáltal is a munkakörülmények. A korszerű, üvegfalú csarnok létrehozása a gyárb an folyó rekonstrukció része — kulcsár-fotó — Ismerős két betű — Szervezni tudni kell Vaspályák alatt Sárgán virítanak már a ZIM salgótarjáni gyárának nagycsarnokában a felsőpályás szállítórendszer vaspályái; egyelőre nem futnak még rajta a „kosarak”, igaz, hamarosan erre is sor kerül. — Most még szerelnek, de három-négy hónap múlva menni kell a gépezetnek, mint a parancsolat — mondja Lakatos Nándor, az idős művezető. Akinek már alig vékony két esztendeje van hátra a nyugdíjazásig, úgyhogy megélt egyet s mást ebben a gyárban. — Annak is van már vagy húsz esztendeje, hogy ebben a nagycsarnokban megindult a munka, még a régi. hagyományos módon történő szereléssel, s bizony, elég sokat kellett várni ahhoz, hogy ez a berendezés ide kerüljön — int fejével a 3 M rendszer szerint üzemelő sorra. — Szóval, még „leszerelés” előtt is újra tanulni kell? — Igen, főleg szervezni. Mert itt, ha nem lesz tökéletesen összhangban minden, olyan, mintha nem is lenne az egész. Óramű pontossággal kell biztosítani az anyagokat, alkatrészeket, szerszámokat, no, és embert, hiszen ezek Valamelyikének hiánya esetleg a szalagszerű szerelés csődjét jelenthetné. — Eszerint, az utolsó két évben még keményebb lesz a művezető munkája. — Nemcsak az enyém: a diszpécsereké, az üzemvezetőé, a termelési és az anyagosztályé is. Sok embert késztet szervezettebb tevékenységre a szalagnak csupán a megléte is. Hát még, ha beindul ... A mozdulatelemzés felhasználásával kialakított szerelősorral a ZIM legmodernebb része lesz a nagycsamoki rész, amelytől igen sokat várnak. Három kulcsszót emlegetnek minduntalan, melyeknek „be kell jönnie”: a termelékenyebb munkát, a jobb minőséget és a korszerű anyag- mozgatást. — Persze — tieszi hozzá Molnár István, a munkavédelmi osztály vezetője —nagy haszon lesz embernek, gyárnak egyaránt, hogy csökkennek a baleseti források. Hi- szén éppen a kézi anyagmozgatás során sérülnek meg a leggyakrabban dolgozóink. A szerelőszalag mozdulatlan még, de mellette, már valamicskét igazodva annak beosztásához, folyik a gázelektromos készülékek gyártása. Azok dolgoznak már itt, akik hamarosan működtetik a gépezetet. Közöttük — szervezés és a munkaerő-átcsoportosítás révén máshonnan idekerültek is. Csonka László, aki négy éve a ZIM munkása, a múlt év végén még olajkályhákat szerelt régi helyén, most meg a 750-es típusú termékcsaláddal ismerkedik. — Fene tudja ... valahogy jobb volt nekem ott, a régi helyemen. Hiába mondják, hogy itt kulturáltabb, meg korszerűbb, hogy könnyebb. Ott „be voltam már lőve”, tudtam keresni, itt meg, ahogy hallom, a pénz is kevesebb lesz. Hallja, én úgy vagyok vele, hogy nem bánom a munkát, csak keresni lehessen vele. Visszamennék, ha lehetne. Kétségtelen, van ilyen vélemény is, nem kevés. — Még benne van az emberekben az újtól való bizonyos fokú idegenkedés — mondja Lakatos Nándor. — No, meg az is — folytatja —, hogy meg kell tanulni ezt a munkát. S amíg nem lesz meg a kellő gyakorlat, nehezebb „hozni”, vagy túlteljesíteni a normát. — Valóban, minden kezdet nehéz — bizonygatja Botos Gyula, aki a másik szereidében hegesztő volt. — De, higgye el, itt sokkal köny- nyebb. Nincs annyira fizikailag megterhelve az ember, nem kell olyan sokat cipe- kedni. Hát még ha majd beindul a konvejor; kézbe kapjuk az anyagot. idézet a jelentésből: „Minden szervezetünknek megfelelő vezetője van, akik politikailag jól felkészült emberek. Döntéseik meghozatalakor számolnak annak kihatásaival. Ez nagy fejlődés, mert az előző ciklus értékelésénél azt állapítottuk meg, hogy nem mindenki kellően érté. kelte munkájának felelősségét. Volt olyan helytelen szemlélet, hogy a politikai fe. lelősség. az életünk irányvonalának alakítása a pártszervek feladata csupán. Ma már minden vezetőnk tudja — és elsősorban a kommunista vezetők —, hogy az adott terű. leire vonatkozó határozatok végrehajtásáért egyértelműen felelős annak a területnek a vezetője’’. A három község kommunistáinak körében ez elfogadott alapelv lett. En'nek alapján mérlegelték és nem kényeztették el a vezetőket. A sokszínű pártmiunka alapos elemzése mellett a figyelem erősen a gazdasági élet felé fordult. Erről szóltak legtöbbet a jelenlevők, nem is fukarkodva az alaposan átgondolt és jogos bírálattal. Erélyesen számon kérte már a beszámoló is a tanácsi vezetőket, amely így foglalható össze: „A tanácsi munka sokat fejlődött. Ez a demokratikusabb légkörnek, a színvonalasabb előterjesztéseknek, a vezetői munka nagy javulásának köszönhető". De. mindjárt hozzátették, hogy nagyon fogyatékos még a költségvetési munka. Nem tudnak számot adni év közben a pénzfelhasználásról. Indokolatlanul magas pénzösszeg marad felhasználatlanul, miközben a lakosság által felvetett kéréseket nem valósítják meg. Es természetes, amikor gazdasági kérdésekről van szó, a körzet legjelentősebb gazdasági egysége, a termelőszövetkezet bem maradhat ki. Ez annál is inkább indokolt, mert már a jelentés is érzékeltette, hogy a tsz gazdálkodásában visszaesés következett be a növénytermesztésben is és az állattenyésztésben is. A párttagság nem fogadta el ennek a kiesésnek az időjárással való indokolását. Harangozó József nyugdíjas, a .csécsei pái'talapszervezet tagja, nagyon határozottan tárta fel véleményét a tsz gazdasági helyzetéről. Azt, hogy a hanyag gondozói munka miatt leromlottak a tehenek és igen alacsony a tejtermelés. Bírálta a gondozókat és a vezető szakembereket is. Indokolt volt az ilyen irányú- észrevétel, mert, amint arról a beszámoló is szólt, a valamikor kimagasló eredményeiről híres tsz-ben általános lett a gazdálkodás színvonalának visszaesése. Egy példát erről a beszámoló nyo* má'n: 1975-ben az egy tehénre jutó éves fejési átlag két- ezei-hétszázhairmincegy liter tej volt, viszont 1979-ben két- ezer-négyszázharmkichat liter lett. így van „ez a tojástermelésnél és más termelési ágazatban is. A tsz elnöke, Kazinczi János nagyon őszintén elismerte a hibákat és javára írandó, hogy felszólalása során azt is elmondta, milyen okok játszottak közre, hogy ez a helyzet alakult ki az üzemben, s hogyan kívánnak kilá'bolm.i a gondokból. A további felszólalók, Bíró István, Szénási Ferenc tehenészek, felelősségüket is hangsúlyozva, feltárták a körzeti párt- taggyűlés színe előtt a dolgok lényegét, amelyet a felelőtlenségben, a szakemberek hanyagságában és a vezetés fellazulásában jelöltek meg. Kemény, szókimondó körzeti pártvezetőségi küldöttértekezlet volt Ecsegen. Az egyszerű fizikai dolgozó párttagok éppén olyan hozzáértéssel, felelősséggel szóltak dolgaikról, akár Petrovics Éva, az iskolaigazgató-helyettesi vaigy Takács Lászlóné, iskolaigazgató. A munka megjavítását követelték, saját felelősségük és kötelességük hangsúlyozásával. Igazán kommunistákhoz méltóan tárgyaltak. Bobál Gyula Gazdálkodni kell! Léptek az őrhalmi homokon Számot adtak, terveznek A Balassagyarmati járási, városi Népi Ellenőrzési Bizottság kedden délután tanácskozott, amelyen a járási és városi NEB elmúlt évi munkáját értékelték. A vizsgálatokban több mint kétszázhetven népi ellenőr vesz részt, döntő többségük nagy gyakorlattal és jó szakmai felkészültséggel rendelkezik. Az elmúlt évben tíz vizsgálatot végeztek, az ellenőrzési munka tapasztalatait eljuttatva az illetékesekhez. Ezt követően az idei esztendő feladatai kerültek napirendre, melynek alapján meghatározták a soron következő vizsgálatokat. — Tehát maga az űj mellett van? Furcsán néz rám: — Mindenképpen. Ahhoz, hogy ez a gyár tovább tudjon fejlődni, több, jobb minőségű portékát tudjon eladni a piacon, ilyen korszerű munkakörülményeket kell teremteni. A szerelés már így is gyorsabban megy, mint a régi helyen. Itt pontosan megszerveztek mindent, nem kell egyetlen kis csavarért elkó- dorogni; kéznél van minden, csak oda kell nyúlni. Ha belerázódunk, én tudom, mindenki elégedett lesz. A munkaterület mellett szerelők hada dolgozik a szalag felső vaspályáin. Jó ütemben halad a munka és az Idő is sürget; nem sok már az a néhány hónap... Karácsony György Kétféle terv ismeretes. Az egyik, amelyik megvalósul, a másik, amelyik nem. Az őr- halmi termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben mindkettőből akadt. Bállá István, a szövetkezet elnöke erre jegyezte meg fanyar mosollyal: — Nem egészen így képzeltük el 1979-et! A tavalyi gondok Örhalom- ban sem sokban különböztek a megye mezőgazdasági üzemeiben felmerültektől. Szépen cseperedett a gabona, de a májusi aszály megfogta a homokon, érezték azonnal: súlyos millióktól esnek el. A dohány tetézte a bajokat. Amíg 1978-ban 25 mázsás átlagtermeléssel büszkélkedhettek, addig az elmúlt évben a húszat sem érték el. — Törtük a fejünket az árbevételi kiesések ellensúlyozásán. Az állattenyésztés jöhetett csak szóba, és sebtiben papírfeldolgozó melléküzem- ágat hoztunk létre. Sokat egyik sem segített, 1978-hoz képest huszonötmillió forinttal volt kevesebb az árbevételünk — mondja a tsz-el- nök, s ismételgeti: — Sok/.. sok... A növénytermesztésben némi gyógyírt jelentett, hogy a dinnye egymillióval többet hozott az előirányzottnál, sa gyümölcsös bevétele is megduplázódott. — S a neves őrhalmi burgonya? — Megfelelő volt. Még az aszály ellenére is. Az értékesítéssel sem voltak bajok — fele] Bállá István, miközben A napokban tartották Ecsegen a körzeti pártvezetőség Ülését. Az esemény azért váltott ki nagy érdeklődést a párttagokon túl a pártonkí- vüldek körében is, mert köztudott, hogy ez a testület jó gazdaként igazgatja, irányítja a Szuha völgyén a politikai, a gazdasági, a társadalmi és kulturális életet. Ezt egyébként az értekezleten részt vevő Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára felszólalásában így fogalmazta meg: „A körzeti pártvezetőség az öt esztendő során nagy felelősséggel végezte munkáját és az élet minden területén fellelhető tevékenységének szép eredménye...” A körzeti pártvezetőség Ecseg, Csecse és Kozárd párt- alapszervezeteit képviseli. Itt a pártvezetősóg szintjén mérhető le, hogy a kommunisták miiként végezték munkájukat, hogyan tettek eleget annak a megbízatásuknak, hogy a három községben a párt politikájának megfelelően alakuljon a dolgozó^ emberek élete. A pártvezeitőség jelentése, amelyet Takács László pártvezetőségi titkár terjesztett a küldöttgyűlés edé, ezt így foglalta össze: „Pártvezetőségünk munkájának fokmérője a XI. kongresszus, a felsőbb pártszerveink és a saját döntéseink végrehajtása, amely ösz- szességében az öt év alatt eredményes volt. Erősödött pártvezetőségünk r>ezető, irányító, szervező, ellenőrző és segítő szerepe. A növekedéssel párhuzamosan emelkedett a követelményrendszer is, de úgy véljük, hogy a hatékonyabb politikai munkánkkal, az eseményekre való gyorsabb reagálással, sikeresen megoldottuk azokat a felada. tokát, amiknek végrehajtását reánk bízták..m Ezen nem vitáztak a párttagok, de nem is éngedték elkápráztatni magukat. Elsősorban is azonosságot vállaltak a körzeti pértvezetőség munkájával. Azonosságot, de nem elégedtek meg a nagy, mindent átfogó értékeléssel, hanem a részletekké! is foglalkoztak. Hiszen arról van szó, hogy valóban a Szuha völgyén mindhárom községben alapvető nagy változások mentek végbe. Elsősorban is: percenként előveszi a zsebkendőjét. Megfázott. Ágyban lenne a helye, de ki az a tsz- elnök, aki ilyenkor képes lenne magát távol tartani a gazdaságtól. Mérlegkészítés, tervezés idején ? — Nem tudott enyhíteni gondjainkon az állattenyésztés sem — tér vissza az elmúlt esztendőre. — Évek alatt rengeteget esett vissza az ágazat. A munkaidőm java részét elvette. Fóieg a tehenészet — magyarázza. Az őrhalmi termelőszövetkezetben 1977-ben már a tehenenként! 3300 literes tejhozamot jegyezhették fel, tavalyi munkájuk alapján viszont a háromezret sem. Elemezték már az okokat, s itt felszínre kerültek a fogyatékosságok. — Csupa emberi tényező. Késtünk a keresztezéssel, a munkafegyelemmel is akadtak problémák, s persze az irányítással is. Határozott intézkedésekre volt szükség, amelyek meg is születtek. Bízom benne, hogy a hatás hamarosan megmutatkozik, bár ez nem az az ágazat, ahol máról holnapra csodákat tehetnénk — sorolja a szövetkezet elnöke. A sertéstenyésztőkre ellenben nem lehet pangsz. Annál is inkább, mert a kocalétszámot csaknem megketszerez- ték, s nagyszabású fejlesztésbe kezdtek. Ötmillió forintot költenek a telep bővítésére, s tenyészsüldőik minőségére jellemző, hogy korlátlanul átvennék tőlük a jelenlegi mennyiség többszörösét is. A termelőszövetkezet elnöke január másodikén egybehívta a gazdaság szakembereit, vezetőit. Arra célozva, hogy nemcsak az időjárás okozott kárt tavaly, hanem a hanyag munka is, az asztalra ütött s kicsúszott a száján a mondat: — A tavalyinál sokkal jobb munkára van szükség! Itt gazdálkodni kell és nem garázdálkodni! Olyan ez a gazdaság, mint a vonat — példálózik Bállá István. — Kötött pályán halad. . . A szántó fele semmitérő homok, amely akkor kamatozik csak, ha a termelés valamennyi tényezője összhangba került. Az őrhalmiak ezt szeretnék az idén. Kezdve a termelés szerkezetének módosításával. Nem jelentősek a változások. Azokat a növényeket kutatják, amelyek birják az itteni viszonyokat. Ilyen a dohány, a csillagfürt. Utóbbi területét az idén száz hektárral növelik majd. Továbbra is bizalmat szavaznak a dinnyének, hatvan hektáron. A búza változatlan területen éled, a zab vetésterületét csökkentik. A burgonya a növénytermesztők változatlan „üdvöskéje”. Új fajtákkal próbálkoznak, kísérleti parcelláik tapasztalatait hasznosítják. — Szeretnénk, ha az idén az állattenyésztés is előbbre lendülne, ehhez is megteremtjük a feltételeket. Muszáj fogcsikorgatva indulni minden napnak, hiszen a köz- ^ gazdasági szabályzókon keresztül saját bőrünkön érezhetjük, hogy mennyire megszigorodtak a követelmények — veti fel a termelőszövetkezet elnöke. Azon a bizonyos január eleji megbeszélésen — ott voltak a brigádvezetők is — amolyan „hűségnyilatkozatot” tett mindenki. Arról, hogy az őrhalmi közös gazdaságban az idén nemcsak jelszó lesz a hatékonyság növelése, a takarékosság, a mezőgazdasági termékek minőségének javítása, a nagy értékű gépek, berendezések kihasználása... Tudják tehát örhalomban, hogy merre kell indulni tovább, s bizonyára az idén a léptek is keményebbek lesznek a homokon. M. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1980. január 30., szerda 3
