Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

Közügy és közős érdek A munkaerő- gazdálkodás Javítása ÚTTÖRŐSAROK m BRRRTUflK RZ ÚJSÁG" GAZDASÁGUNK fejlett­ségi fokának és szerkezeté­nek alakulása, csakúgy, mint a világgazdaságban végbe­ment nagy horderejű változá­sok alapvetően módosították azokat a feltételeket, amelyek elmúlt időszakbeli fejlődésün­ket megalapozták. A belső feltételrendszer-változás egyik lényeges eleme, hogy munkaerő-tartalékaink kime­rültek. Megyénkben is azzal számolunk, hogy a munkaké­pes korú népesség száma né­miképp csökken, a munkaerő- forrás mérséklődik. A mun­kaerő-utánpótlást döntően a tanulmányaikat befejező fia­talok jelentik. Mindezekkel együtt a területi foglalkozta­tottság és munkaerőhelyzet alakulása összességében jó­nak értékelhető. A megyében dolgozó aktív keresők száma az ötödik ötéves tervben mintegy százezer fő körül alakul. A férfiak foglalkozta­tottsága magasabb az orszá­gos átlagnál és gyakorlatilag teljes, a nők foglalkoztatottsá­gi színvonala pedig egyre in­kább megfelelő. A megye gazdaságának utóbbi években bekövetke­zett tervszerű szerkezetválto­zása következményeként terü­leti szinten viszonylagos fog­lalkoztatási egyensúly alakult ki. ugyanakkor jelentkezik némi egyensúlytalanság egyes ágazatokban, (építőipar, ke­reskedelem) és a szakmai szerkezeten belül is. A válla­latok egy része létszámhiányt jelez, elsősorban nehéz fizikai munkát igénylő munkahelye­ken és egyes — például for­gácsoló, kőműves — szak­mákban. ( A létszámhiány azonban az esetek egy részében csak lát­szólagos. Erre utal at, hogy egyebek között 1978-ban az iparban csökkenő létszám mellett a túlórák száma 3,3 százalékkal mérséklődött, to­vábbá az is, hogy a létszám­hiányra panaszkodó vállala­toknál is jelentősek — bár pontosan fel nem mértek — a munkaidő-veszteségek. Ez a körülmény inkább teljesít­mény-, semmint létszámhi­ányt jelez. A gazdálkodó szer­vek mind ez ideig több fi­gyelmet fordítottak a hiány­zónak vélt létszám megszer­zésére, mint a meglevő racio­nálisabb foglalkoztatására. Ebben a helyzetben — a vál­lalatok ilyen magatartása mellett — a munkaerő-gazdál­kodás javítására irányuló központi és megyei intézkedé­sek (szabályozó módosítások, munkaerő-közvetítés stb.) csak szerény eredményeket hozhattak. Mindezek következménye, hogy a vállalatok a terveik­ben alig irányoztak elő, a gyakorlatban pedig eddig nem realizáltak olyan mérté­kű létszám-felszabadítást, amely lehetővé tette volna ezek más vállalatokhoz való szervezett átcsoportosítását. A munkaerőnek vállalatok kö­zötti átcsoportosítására eddig elsősorban szervezeti változá­sok, telephelyátadások kö­vetkeztében került sor. A vállalatokon belüli átcsopor­tosítás — jóllehet nagyobb létszámot érintett — eddig még szintén nem volt szá­mottevő. Nem tapasztalható tudatos törekvés a vállala­ton, üzemen belüli esetleges létszámfelesleg felmérésére. VALAMI azonban elkezdő­dött: az elmúlt évben példá­ul a Volán 2. számú Vállala­ta, a napokban aZ SKÜ tett konkrét intézkedést a racio­nálisabb foglalkoztatás, a ha­tékonyabb munkaerő-gazdál­kodás érdekében. Ügy tűnik, hogy ezek a vállalatok már felismerték, hogy mindez nemcsak népgazdasági, de vállalati érdek is, és érdeke — még ha paradoxonnak tű­nik is — minden becsületes dolgozónak. Tehát közügyről, mi több, közös érdekről van sZó. Az érdek azonban, mint a szükségletek kielégítésére irányuló és azok jellege ál­tal objektíve meghatározott, de szubjektív mozzanatokat is tartalmazó tevékenységmódok összessége — csak akkor vá­lik a cselekvés mozgatórugó­jává, ha felismerik aZt. Nos, úgy látázik, vállalata­ink többsége még nem ismer­te fel, hogy a gazdaságpoliti­kai feladatok megoldásának elősegítése érdekében — ahogy a Munka Törvény- könyve módosításáról szóló törvényerejű rendelethez fű­zött indoklás is fogalmaz és a végrehajtási rendelet ebben a szellemben szabályoz — ha­tékonyabbá kell tenni a mun­kaerő-gazdálkodást, elő kell segíteni a munkaerő tervsze­rű átcsoportosítását. Ez, alig­ha kétséges, hogy társadalmi érdek. Ugyanakkor a racioná­lis foglalkoztatás, a munka- időalap jobb kihasználása, a munkafegyelem javítása — és a Munka Törvénykönyve mó­dosítása erre ösztönöz — kö­zösségi (vállalati) érdek is, hiszen mindez a kollektíva anyagi-erkölcsi elismerése nö­velésének lehetőségét is ma­gában rejti. És végül egyéni érdek is, elsősorban a becsü­letesén, a jól dolgozók érde­ke is, mivel a jelzett intézke­dések nagyobb teret, lehető­séget adnak az egyén kvalitá­sok gondjuk akad ezekben a hideg napokban a Nógrád me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat pásztói üzemében a kar­bantartóknak is, a nagyközség több mint háromszáz utcai közkútja adja a többletmunkát. A kifolyók általában be­fagynak, így ivóvíz nélkül marad egy időre a környék, a szerelők gyors beavatkozásától függ «ok-sok c~alád vízellá­tása. Képünk a Béke utcában készült, ahol Pintér László és Tóth László tmk-sok hozzák rendbe a meghibásodott ut­cai csapot. A j'golva'zlássál eg i 'oben a tömítések cseréjét. B mozgó alkatrészek zsírozását is elvégzik. — kj — Őszintén szólva, több írást vártunk olyan eseményekről, sztorikról, melyek a téli idő­szak igazi csemegéi közé tartoznak. Mire gondolunk? Elsősorban a szenvedélyes hó- csatákra, a téli túrákra, a kirándulásokra, a szánversenyekre, a síelésekre és még sorol­hatnánk hosszasan. Egyszóval a pajtások sza­badidős-elfoglaltságairól, kellemes és hasz­nos időtöltéseiről szeretnénk bővebben tájé­koztatást adni. írjatok hát ezekről is! No persze, a múlt heti bemutatkozásunk óta (már ami az Űttörősarok bemutatkozását illeti) jó néhány értékes és hasznos gondola­tokat megfogalmazó levelet kaptunk, me­lyekből most ismét közreadunk egy csokorra- valót. Titkos levél „Tisztelt szerkesztőség! Na­gyon szeretném, ha cikkem megjelenne, mivel titokban készült, senki sem tud róla, hogy az őrsömet, szeretett tanítónkat meglepjem. A to- vábbiakban már bővebbek le. szünk, hiszen közösen többet produkálunk majd!” — írja e sorokat Nádújfaluból Kotro- ezó Róbert, aki bizonyára meg­bocsátja, hogy e titkot ily módon fölfedtük, csupán azért, hogy írójának rokon­szenves vonását is bemutas­suk. Olvassunk hát levelébe! — A 3719. számú Ady End­re kisdoboscsapat tagjai va­gyunk, őrsünk neve: Szarvas őrs és kilenc tagja vah... Négy éve már, hogy egy osztályba járunk, s az osztályfőnökünk Nagy Gézáné. Sokat köszön­hetünk neki, hogy osztályunk kimagasló átlagot ért el... A télen beteg volt, nagyon saj­náltuk és mikor a kórházból hazajött, az egyik nap a fiúk, a másik napon a lányok láto­gatták meg... nagyon aggód­tunk érte és nagyon szeret­jük őt. E sorok olvastán, bizonyára az osztályfőnök is „megbo­csátja” a titkos levelet, annál is inkább, mivel mi azt sze­retnénk, ha efféle küldemé­nyekkel gyakrabban járna hozzánk a postás. És ez első­sorban nem rajta múlik. Egyébként Róbert levelé­ben olvashattunk még a hul­ladékgyűjtési akcióikról, mely­ben a kisiskolások versenyé­ben elsők lettek; és írt az ün­nepélyekről, rendezvények­ről, névadókról. Cirokka a tévében Ringeisen Krisztina, a salgótarjáni Petőfi Sándor Álta­lános Iskola Cirokka bábcsoportjának krónikása egy örven­detes hírről tudósított bennünket: — Nagy öröm érte a Cirokká bábcsoport tagjait — írja a töbíbd között —, s úgy érezzük ezt meg kell osztani a többi pajtással. Örömünk oka az, hogy e héten kaptuk meg a Magyar Televízió értesítését, melyben az áll, hogy a tájegységi bemutatóm nyújtott teljesítményünk alapján bejutottunk a „Játsszunk bábszínházát!” ötödik televíziós fesztivál műsorába. A felvételre február 15. és március 15. között kerül sor. Játékunk címe: A tenger, melyet Marék Veronika írt. Csoportvezetőnk Szabó Isfcvánné. Szakkörün­ket a Kohász Művelődési Központ és a városi gyermek- könyvtár patronálja. Szakköröseink zöme harmadikos kis­dobos, és egy tanuló kivételével a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanulnak, az 1645. Vlagyimir Iljics Lenin úttö­rőcsapat tagjai. Többször szerepeltünk már eredményesen iskolai, vá­rosi, megyei kulturális seregszemlén, immár hat éve... Rengeteg munkával, sok próbával jár a 3-4 perces kis jelenet bemutatása. De, ha látjuk, érezzük, tetszik a játé­kunk, már megérte. Nagy izgalommal készülünk a televízi­ós felvételre. Kérjük, szurkoljatok nekünk! — fejezi be levelét Ringeisen Krisztina. Természetesen „egy szív, egy lélekként” szurkolunk a megye kisdobosaival és úttörőivel együtt a Ciroklkának. És arra kérjük a krónikást, színes riportban számoljon be a televíziós felvétel eseményeiről, hogy még a műsor közve­títése előtt a nógrádiak — sajtónk hasábjain keresztül — megismerhessék a forgatás kulisszatitkait. Kincstáros és zászlóvivő sainak kibontakoztatására, szocialista jellem- és szemé­lyiségvonásainak erősítésére. Mi a teendő? Az előbbiek­ből következően alapvető az érdekek felismerése és felis­mertetése, konkrét intézkedé­sek megtétele. Minden gaz­dálkodó egységnek mielőbb felmérést kell végezni a va­lóságos munkaerőhelyzet fel­tárása céljából ezek alapján el kell kezdeni, illetőleg fel kell gyorsítani a munkaerő­gazdálkodás korszerűsítését. Az ésszerű és hatékony mun­kaerő-gazdálkodás megvaló­sítását össze kell kapcsolni a folyamatos munkavégzés fel­tételeinek biztosításával, a teljesítménykövetelmények fo­kozásával, a munka szerinti elosztás elvének következete­sebb érvényesítésével, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésével. El kell ér­ni, hogy a felmérés reális ké­pet adjon arról, hol van munkaerőhiány, vagy -feles­leg. A felszabaduló dolgozók részére a gazdasági egysége­ken belül más munkaköröket kell felajánlani, ha erre nincs mód, élni kell elsősorban az áthelyezés lehetőségével. A munkaerő-átcsoportosítást úgy keli végrehajtani, hogy az jól előkészítetten, minél zökkenőmentesebben, szociá­lis és humánus szemponto­kat szem előtt tartva történ­jék meg. A felszabaduló munkaerő tervszerű és szervezett elhe­lyezése elsősorban a vállala­tok közötti együttműködés el­mélyítését feltételezi és a te­rületi tanácsi szervekkel va­ló rendszeres konzultációt igényli. A tanácsi munkaügyi szak­igazgatási szervek a nagy horderejű feladat végrehajtá­sának elősegítésére felkészül­nek. Figyelemmel kísérik a vállalatok által tett intézke­déseket, nyilvántartják a be­jelentett munkahelyeket és a felszabaduló létszámot, javas­latot tesznek a felszabadult munkaerő legcélszerűbb elhe­lyezésére, foglalkoztatásuk biztosítására. ILLETÉKES megyei párt­szervek kezdeményezésére rövidesen megyénkben is sor kerül a munkaerő-gazdálkodás helyzetének átfogó értékelésé­re. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a gazdálkodó szer­vek nem elsősorban ennek tudatában, de felismert és jól felfogott érdekeiktől vezérel­ve mielőbb tervszerű, konkrét és hatékony intézkedéseket tesznek a munkaerő-gazdál­kodás korszerűsítésére, ezzel a gazdálkodás hatékonyságának _ javítására. Baráthi Ottó, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője „Rigó őrs mi vagyunk, nevetni csak mi tudunk, aki nem hisz szavunknak, jöjjön közénk örsi tagnak! Hujj, Hujj! Hajrá!” íme a megyeszékhely Szal- vay Mihály Általános Iskola Rigó őrsének csatakiáltása, az őrsvezető Vanó Tímea tol­mácsolásában. Az egyik leg­szebb levelet kaptuk Tímeától, aki mondandóját sok-sok rajz­zal is illusztrálta, melyeket, sajnos, nem áll módunkban bemutatni. A Rigó raj őrsvezető-helyet­tese Angyal Andrea, króniká­sa Kadlót Gábor, zászlóvivője Földi Zsolt; Molnár Gabriella kincstáros-szakács, Csizmadia Mária játékmester, Fájd Zsolt egészségőr, Bocsi Zsolt kis- politikus és Lakatos Károly a sportfelelős. Mit csinál a kincstáros és a zászlóvivő? Erről ír az őrsve­zető részletesen is; — Amikor például az őrs Télapóra gyűjt, akkor a pénzt a kincstáros szedi össze, ha­sonlóan a kirándulások pénz­gyűjtéséhez. .. A zászlóvivőnk feladata ettől több és jobb, legalábbis ezt állítja a zász­lós. Ha ünnepély van az isko­lában, akkor neki zászlóval kell az őrsöt vezetni, s ha akadályverseny van, akkor is kell hozni a zászlót... ­Pályázati felhívás! Az elkövetkezőkben szeret­nénk valamiféle vetélkedőt, versengést hirdetni a megye úttörőrajai között. A formát és tartalmat teljesen rátok bízzuk, éppen ezért azt kér­jük, hogy a raj-, illetve csa- patgyűlésekcn beszéljétek meg, mi van a játékmesterek tarsolyában, mivel tudnának előrukkolni, ami néhány hé­ten át lázban tartaná a játé­kos feladványokat kedvelő pajtásokat. Több ötletet, ja­vaslatot is várunk, hiszen eb­ből bizonyára kikerekedik majd egy érdekes vetélkedő- sorozat, melynek lebonyolítá­sára fölkérnénk a legjobb öt­letekkel szolgáló pajtásokat! A jutalmazás sem marad el, de ez egyelőre maradjon titokban, mint ahogyan titkos a beküldendő rejtvények ,,Igy Intézése” is, ezért az ötlete­ket, javaslatokat tartalmazó borítékra írjátok rá: „Vetél­kedő ’80.” Ennek beküldési határidejeként február 15-ét jelöljük meg. Várjuk tehát újabb beszá­molóitok, tudósításaitok mel­lett az ötletes játékfeladvá­nyokat, kérdéseket is- Miha­marább postázzátok, hogy már legközelebb ízelítőt ad­hassunk közülük, addig is: Előre! Tanka László Megspórolt cement Áruházi gondok Balassagyarmaton A műit hét vége óta a ba­lassagyarmati Ipoly Áruház első emeletén, a méteráru­osztályhoz vezető lépcső előtt tábla állja útját a felfelé igyekvőnek: a felső szintjét lezárták, a méteráru itt van, ezen az emeleten. Hökkenten ál) a vásárló, majd némi ér­tetlenkedő körülnézés után felfedezi, hogy a méteráru valóban itt szorong, a játék­osztály helyén. Az alig négy éve átadott épü­let második emeletét ugyanis javítási munkák miatt kiürítet­ték, a lakástextilt és méter­árut egy emelettel lejjebb köl­töztették, a hontalanná vált játékosztály számára pedig egy másik épületben kerítet­tek átmenetileg helyet. Mi javítanivaló van egy szinte vadonatúj épületen? — Jöjjön! — mondja Pin­tér Mihály, az áruház igazga­tója, és már indul is kifelé. A hatalmas áruszállító liftből kilépve csatatér képét mutat­ja a felső emelet. A bűnöst, a kiürítés és javítás okát ott látni teljes nagyságában, itt. nem fedik pultok, áruhalmok. mint az alattunk levő szinte­ken. A bordó kockákból kira­kott padlózat szétmállva, az alig kopott, szinte új lapok töredezve, kifordulva, s az épebb részek is púposak, idő kérdése csak, és megkezdik ők is a szomorú „vetkőzést”. — Hát ez a mi bajunk — jegyzi meg az igazgató. — Si­lány a beton, amire ezeket a lapokat rátették. Mit beton, hiszen nincs ebben szinte semmi cement — kotor lábá­val a törmelékben — kispó­rolták ebből a cementet. Ho­mok az egész, az is agyagos, a legrosszabb. Ledobja magá­ról a burkolást. A folyamat már két évvel ezelőtt megkezdődött, akkor még érvényes volt a kivite­lező,_ a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat garanciája. Mostanáig húzódott a javítás megkezdése, ettől függetlenül a garancia kötelez, tehát a költségeket a garancia lejárta ellenére is kénytelen a NÁÉV fedezni. — Másfél millióban benne lesz — vélekedik Pintér Mi­hály. — Nem tudom, vajon megérte-e az a néhány zsák cement... Eladónak, vezetőnek egya­ránt nagy gondot jelent a mostani állapot. Rengeteg többletmunkát, rakosgatást ad majd az állandó költözgetés, hiszen hat hónap is beletelik, mire az épületet ismét teljes egészében birtokbá. vehetik. A hely szűk, árunak is, vasárié­nak is, szinte megfordulni sem lehet a nagy zsúfoltság­ban. Sajnos, jelentős forga­lomkieséssel is kénytelenek számolni, különösen a játék­osztályon. Az igazgató gondterhelt, mint mondja, több éjszakája ráment már megoldásokon való töprengésre. Szerencsére a dolgozók megértőek, egy szóval sem zúgolódnak. Az aljzat javításával egy- időben tervezési hibák kijaví­tására is sort kerítenek. Az első emeleten ugyanis nin­csenek ablakok, tehát nem megoldott az emelet szellőz­tetése. Most ablakokat vág­nak, megszüntetik ezt a gon­dot ... — Nem pazarlás ez? Két­szeres költséggel csinálni meg valamit, ami egyszer is drá­ga?!... A lépcsőházban telje­sen sima, egyenes a padlózat, púpnak, fellövésnek nyoma sincs. — Igein, ezt más brigád csi­nálta — mondja Pintér Mi­hály. — Ugyanis két brigád dolgozott... — Ezek szerint tudott, kik a felelősek? — Rég nincsenek márazok a vállalatnál... — hallom 3 választ. Sokba kerül ez így. Ismert a felelős, és mégsem, hiszen máshol jár már, aki kártoko­zott. Büntetlenül fedezéket ta­lálván egy másik vállalatnál, ahol esetleg most annak szám­lájára spórol, s hozza majd azt kellemetlen helyzetbe. Valóban nincs mód kiszabni a megérdemelt büntetés1? W. Szirmai Éva NÓGRÁD — 1980. januói 29., kedd &

Next

/
Oldalképek
Tartalom