Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
Közügy és közős érdek A munkaerő- gazdálkodás Javítása ÚTTÖRŐSAROK m BRRRTUflK RZ ÚJSÁG" GAZDASÁGUNK fejlettségi fokának és szerkezetének alakulása, csakúgy, mint a világgazdaságban végbement nagy horderejű változások alapvetően módosították azokat a feltételeket, amelyek elmúlt időszakbeli fejlődésünket megalapozták. A belső feltételrendszer-változás egyik lényeges eleme, hogy munkaerő-tartalékaink kimerültek. Megyénkben is azzal számolunk, hogy a munkaképes korú népesség száma némiképp csökken, a munkaerő- forrás mérséklődik. A munkaerő-utánpótlást döntően a tanulmányaikat befejező fiatalok jelentik. Mindezekkel együtt a területi foglalkoztatottság és munkaerőhelyzet alakulása összességében jónak értékelhető. A megyében dolgozó aktív keresők száma az ötödik ötéves tervben mintegy százezer fő körül alakul. A férfiak foglalkoztatottsága magasabb az országos átlagnál és gyakorlatilag teljes, a nők foglalkoztatottsági színvonala pedig egyre inkább megfelelő. A megye gazdaságának utóbbi években bekövetkezett tervszerű szerkezetváltozása következményeként területi szinten viszonylagos foglalkoztatási egyensúly alakult ki. ugyanakkor jelentkezik némi egyensúlytalanság egyes ágazatokban, (építőipar, kereskedelem) és a szakmai szerkezeten belül is. A vállalatok egy része létszámhiányt jelez, elsősorban nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeken és egyes — például forgácsoló, kőműves — szakmákban. ( A létszámhiány azonban az esetek egy részében csak látszólagos. Erre utal at, hogy egyebek között 1978-ban az iparban csökkenő létszám mellett a túlórák száma 3,3 százalékkal mérséklődött, továbbá az is, hogy a létszámhiányra panaszkodó vállalatoknál is jelentősek — bár pontosan fel nem mértek — a munkaidő-veszteségek. Ez a körülmény inkább teljesítmény-, semmint létszámhiányt jelez. A gazdálkodó szervek mind ez ideig több figyelmet fordítottak a hiányzónak vélt létszám megszerzésére, mint a meglevő racionálisabb foglalkoztatására. Ebben a helyzetben — a vállalatok ilyen magatartása mellett — a munkaerő-gazdálkodás javítására irányuló központi és megyei intézkedések (szabályozó módosítások, munkaerő-közvetítés stb.) csak szerény eredményeket hozhattak. Mindezek következménye, hogy a vállalatok a terveikben alig irányoztak elő, a gyakorlatban pedig eddig nem realizáltak olyan mértékű létszám-felszabadítást, amely lehetővé tette volna ezek más vállalatokhoz való szervezett átcsoportosítását. A munkaerőnek vállalatok közötti átcsoportosítására eddig elsősorban szervezeti változások, telephelyátadások következtében került sor. A vállalatokon belüli átcsoportosítás — jóllehet nagyobb létszámot érintett — eddig még szintén nem volt számottevő. Nem tapasztalható tudatos törekvés a vállalaton, üzemen belüli esetleges létszámfelesleg felmérésére. VALAMI azonban elkezdődött: az elmúlt évben például a Volán 2. számú Vállalata, a napokban aZ SKÜ tett konkrét intézkedést a racionálisabb foglalkoztatás, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás érdekében. Ügy tűnik, hogy ezek a vállalatok már felismerték, hogy mindez nemcsak népgazdasági, de vállalati érdek is, és érdeke — még ha paradoxonnak tűnik is — minden becsületes dolgozónak. Tehát közügyről, mi több, közös érdekről van sZó. Az érdek azonban, mint a szükségletek kielégítésére irányuló és azok jellege által objektíve meghatározott, de szubjektív mozzanatokat is tartalmazó tevékenységmódok összessége — csak akkor válik a cselekvés mozgatórugójává, ha felismerik aZt. Nos, úgy látázik, vállalataink többsége még nem ismerte fel, hogy a gazdaságpolitikai feladatok megoldásának elősegítése érdekében — ahogy a Munka Törvény- könyve módosításáról szóló törvényerejű rendelethez fűzött indoklás is fogalmaz és a végrehajtási rendelet ebben a szellemben szabályoz — hatékonyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálkodást, elő kell segíteni a munkaerő tervszerű átcsoportosítását. Ez, aligha kétséges, hogy társadalmi érdek. Ugyanakkor a racionális foglalkoztatás, a munka- időalap jobb kihasználása, a munkafegyelem javítása — és a Munka Törvénykönyve módosítása erre ösztönöz — közösségi (vállalati) érdek is, hiszen mindez a kollektíva anyagi-erkölcsi elismerése növelésének lehetőségét is magában rejti. És végül egyéni érdek is, elsősorban a becsületesén, a jól dolgozók érdeke is, mivel a jelzett intézkedések nagyobb teret, lehetőséget adnak az egyén kvalitások gondjuk akad ezekben a hideg napokban a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat pásztói üzemében a karbantartóknak is, a nagyközség több mint háromszáz utcai közkútja adja a többletmunkát. A kifolyók általában befagynak, így ivóvíz nélkül marad egy időre a környék, a szerelők gyors beavatkozásától függ «ok-sok c~alád vízellátása. Képünk a Béke utcában készült, ahol Pintér László és Tóth László tmk-sok hozzák rendbe a meghibásodott utcai csapot. A j'golva'zlássál eg i 'oben a tömítések cseréjét. B mozgó alkatrészek zsírozását is elvégzik. — kj — Őszintén szólva, több írást vártunk olyan eseményekről, sztorikról, melyek a téli időszak igazi csemegéi közé tartoznak. Mire gondolunk? Elsősorban a szenvedélyes hó- csatákra, a téli túrákra, a kirándulásokra, a szánversenyekre, a síelésekre és még sorolhatnánk hosszasan. Egyszóval a pajtások szabadidős-elfoglaltságairól, kellemes és hasznos időtöltéseiről szeretnénk bővebben tájékoztatást adni. írjatok hát ezekről is! No persze, a múlt heti bemutatkozásunk óta (már ami az Űttörősarok bemutatkozását illeti) jó néhány értékes és hasznos gondolatokat megfogalmazó levelet kaptunk, melyekből most ismét közreadunk egy csokorra- valót. Titkos levél „Tisztelt szerkesztőség! Nagyon szeretném, ha cikkem megjelenne, mivel titokban készült, senki sem tud róla, hogy az őrsömet, szeretett tanítónkat meglepjem. A to- vábbiakban már bővebbek le. szünk, hiszen közösen többet produkálunk majd!” — írja e sorokat Nádújfaluból Kotro- ezó Róbert, aki bizonyára megbocsátja, hogy e titkot ily módon fölfedtük, csupán azért, hogy írójának rokonszenves vonását is bemutassuk. Olvassunk hát levelébe! — A 3719. számú Ady Endre kisdoboscsapat tagjai vagyunk, őrsünk neve: Szarvas őrs és kilenc tagja vah... Négy éve már, hogy egy osztályba járunk, s az osztályfőnökünk Nagy Gézáné. Sokat köszönhetünk neki, hogy osztályunk kimagasló átlagot ért el... A télen beteg volt, nagyon sajnáltuk és mikor a kórházból hazajött, az egyik nap a fiúk, a másik napon a lányok látogatták meg... nagyon aggódtunk érte és nagyon szeretjük őt. E sorok olvastán, bizonyára az osztályfőnök is „megbocsátja” a titkos levelet, annál is inkább, mivel mi azt szeretnénk, ha efféle küldeményekkel gyakrabban járna hozzánk a postás. És ez elsősorban nem rajta múlik. Egyébként Róbert levelében olvashattunk még a hulladékgyűjtési akcióikról, melyben a kisiskolások versenyében elsők lettek; és írt az ünnepélyekről, rendezvényekről, névadókról. Cirokka a tévében Ringeisen Krisztina, a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola Cirokka bábcsoportjának krónikása egy örvendetes hírről tudósított bennünket: — Nagy öröm érte a Cirokká bábcsoport tagjait — írja a töbíbd között —, s úgy érezzük ezt meg kell osztani a többi pajtással. Örömünk oka az, hogy e héten kaptuk meg a Magyar Televízió értesítését, melyben az áll, hogy a tájegységi bemutatóm nyújtott teljesítményünk alapján bejutottunk a „Játsszunk bábszínházát!” ötödik televíziós fesztivál műsorába. A felvételre február 15. és március 15. között kerül sor. Játékunk címe: A tenger, melyet Marék Veronika írt. Csoportvezetőnk Szabó Isfcvánné. Szakkörünket a Kohász Művelődési Központ és a városi gyermek- könyvtár patronálja. Szakköröseink zöme harmadikos kisdobos, és egy tanuló kivételével a Petőfi Sándor Általános Iskolában tanulnak, az 1645. Vlagyimir Iljics Lenin úttörőcsapat tagjai. Többször szerepeltünk már eredményesen iskolai, városi, megyei kulturális seregszemlén, immár hat éve... Rengeteg munkával, sok próbával jár a 3-4 perces kis jelenet bemutatása. De, ha látjuk, érezzük, tetszik a játékunk, már megérte. Nagy izgalommal készülünk a televíziós felvételre. Kérjük, szurkoljatok nekünk! — fejezi be levelét Ringeisen Krisztina. Természetesen „egy szív, egy lélekként” szurkolunk a megye kisdobosaival és úttörőivel együtt a Ciroklkának. És arra kérjük a krónikást, színes riportban számoljon be a televíziós felvétel eseményeiről, hogy még a műsor közvetítése előtt a nógrádiak — sajtónk hasábjain keresztül — megismerhessék a forgatás kulisszatitkait. Kincstáros és zászlóvivő sainak kibontakoztatására, szocialista jellem- és személyiségvonásainak erősítésére. Mi a teendő? Az előbbiekből következően alapvető az érdekek felismerése és felismertetése, konkrét intézkedések megtétele. Minden gazdálkodó egységnek mielőbb felmérést kell végezni a valóságos munkaerőhelyzet feltárása céljából ezek alapján el kell kezdeni, illetőleg fel kell gyorsítani a munkaerőgazdálkodás korszerűsítését. Az ésszerű és hatékony munkaerő-gazdálkodás megvalósítását össze kell kapcsolni a folyamatos munkavégzés feltételeinek biztosításával, a teljesítménykövetelmények fokozásával, a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítésével, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésével. El kell érni, hogy a felmérés reális képet adjon arról, hol van munkaerőhiány, vagy -felesleg. A felszabaduló dolgozók részére a gazdasági egységeken belül más munkaköröket kell felajánlani, ha erre nincs mód, élni kell elsősorban az áthelyezés lehetőségével. A munkaerő-átcsoportosítást úgy keli végrehajtani, hogy az jól előkészítetten, minél zökkenőmentesebben, szociális és humánus szempontokat szem előtt tartva történjék meg. A felszabaduló munkaerő tervszerű és szervezett elhelyezése elsősorban a vállalatok közötti együttműködés elmélyítését feltételezi és a területi tanácsi szervekkel való rendszeres konzultációt igényli. A tanácsi munkaügyi szakigazgatási szervek a nagy horderejű feladat végrehajtásának elősegítésére felkészülnek. Figyelemmel kísérik a vállalatok által tett intézkedéseket, nyilvántartják a bejelentett munkahelyeket és a felszabaduló létszámot, javaslatot tesznek a felszabadult munkaerő legcélszerűbb elhelyezésére, foglalkoztatásuk biztosítására. ILLETÉKES megyei pártszervek kezdeményezésére rövidesen megyénkben is sor kerül a munkaerő-gazdálkodás helyzetének átfogó értékelésére. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a gazdálkodó szervek nem elsősorban ennek tudatában, de felismert és jól felfogott érdekeiktől vezérelve mielőbb tervszerű, konkrét és hatékony intézkedéseket tesznek a munkaerő-gazdálkodás korszerűsítésére, ezzel a gazdálkodás hatékonyságának _ javítására. Baráthi Ottó, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője „Rigó őrs mi vagyunk, nevetni csak mi tudunk, aki nem hisz szavunknak, jöjjön közénk örsi tagnak! Hujj, Hujj! Hajrá!” íme a megyeszékhely Szal- vay Mihály Általános Iskola Rigó őrsének csatakiáltása, az őrsvezető Vanó Tímea tolmácsolásában. Az egyik legszebb levelet kaptuk Tímeától, aki mondandóját sok-sok rajzzal is illusztrálta, melyeket, sajnos, nem áll módunkban bemutatni. A Rigó raj őrsvezető-helyettese Angyal Andrea, krónikása Kadlót Gábor, zászlóvivője Földi Zsolt; Molnár Gabriella kincstáros-szakács, Csizmadia Mária játékmester, Fájd Zsolt egészségőr, Bocsi Zsolt kis- politikus és Lakatos Károly a sportfelelős. Mit csinál a kincstáros és a zászlóvivő? Erről ír az őrsvezető részletesen is; — Amikor például az őrs Télapóra gyűjt, akkor a pénzt a kincstáros szedi össze, hasonlóan a kirándulások pénzgyűjtéséhez. .. A zászlóvivőnk feladata ettől több és jobb, legalábbis ezt állítja a zászlós. Ha ünnepély van az iskolában, akkor neki zászlóval kell az őrsöt vezetni, s ha akadályverseny van, akkor is kell hozni a zászlót... Pályázati felhívás! Az elkövetkezőkben szeretnénk valamiféle vetélkedőt, versengést hirdetni a megye úttörőrajai között. A formát és tartalmat teljesen rátok bízzuk, éppen ezért azt kérjük, hogy a raj-, illetve csa- patgyűlésekcn beszéljétek meg, mi van a játékmesterek tarsolyában, mivel tudnának előrukkolni, ami néhány héten át lázban tartaná a játékos feladványokat kedvelő pajtásokat. Több ötletet, javaslatot is várunk, hiszen ebből bizonyára kikerekedik majd egy érdekes vetélkedő- sorozat, melynek lebonyolítására fölkérnénk a legjobb ötletekkel szolgáló pajtásokat! A jutalmazás sem marad el, de ez egyelőre maradjon titokban, mint ahogyan titkos a beküldendő rejtvények ,,Igy Intézése” is, ezért az ötleteket, javaslatokat tartalmazó borítékra írjátok rá: „Vetélkedő ’80.” Ennek beküldési határidejeként február 15-ét jelöljük meg. Várjuk tehát újabb beszámolóitok, tudósításaitok mellett az ötletes játékfeladványokat, kérdéseket is- Mihamarább postázzátok, hogy már legközelebb ízelítőt adhassunk közülük, addig is: Előre! Tanka László Megspórolt cement Áruházi gondok Balassagyarmaton A műit hét vége óta a balassagyarmati Ipoly Áruház első emeletén, a méteráruosztályhoz vezető lépcső előtt tábla állja útját a felfelé igyekvőnek: a felső szintjét lezárták, a méteráru itt van, ezen az emeleten. Hökkenten ál) a vásárló, majd némi értetlenkedő körülnézés után felfedezi, hogy a méteráru valóban itt szorong, a játékosztály helyén. Az alig négy éve átadott épület második emeletét ugyanis javítási munkák miatt kiürítették, a lakástextilt és méterárut egy emelettel lejjebb költöztették, a hontalanná vált játékosztály számára pedig egy másik épületben kerítettek átmenetileg helyet. Mi javítanivaló van egy szinte vadonatúj épületen? — Jöjjön! — mondja Pintér Mihály, az áruház igazgatója, és már indul is kifelé. A hatalmas áruszállító liftből kilépve csatatér képét mutatja a felső emelet. A bűnöst, a kiürítés és javítás okát ott látni teljes nagyságában, itt. nem fedik pultok, áruhalmok. mint az alattunk levő szinteken. A bordó kockákból kirakott padlózat szétmállva, az alig kopott, szinte új lapok töredezve, kifordulva, s az épebb részek is púposak, idő kérdése csak, és megkezdik ők is a szomorú „vetkőzést”. — Hát ez a mi bajunk — jegyzi meg az igazgató. — Silány a beton, amire ezeket a lapokat rátették. Mit beton, hiszen nincs ebben szinte semmi cement — kotor lábával a törmelékben — kispórolták ebből a cementet. Homok az egész, az is agyagos, a legrosszabb. Ledobja magáról a burkolást. A folyamat már két évvel ezelőtt megkezdődött, akkor még érvényes volt a kivitelező,_ a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat garanciája. Mostanáig húzódott a javítás megkezdése, ettől függetlenül a garancia kötelez, tehát a költségeket a garancia lejárta ellenére is kénytelen a NÁÉV fedezni. — Másfél millióban benne lesz — vélekedik Pintér Mihály. — Nem tudom, vajon megérte-e az a néhány zsák cement... Eladónak, vezetőnek egyaránt nagy gondot jelent a mostani állapot. Rengeteg többletmunkát, rakosgatást ad majd az állandó költözgetés, hiszen hat hónap is beletelik, mire az épületet ismét teljes egészében birtokbá. vehetik. A hely szűk, árunak is, vasáriénak is, szinte megfordulni sem lehet a nagy zsúfoltságban. Sajnos, jelentős forgalomkieséssel is kénytelenek számolni, különösen a játékosztályon. Az igazgató gondterhelt, mint mondja, több éjszakája ráment már megoldásokon való töprengésre. Szerencsére a dolgozók megértőek, egy szóval sem zúgolódnak. Az aljzat javításával egy- időben tervezési hibák kijavítására is sort kerítenek. Az első emeleten ugyanis nincsenek ablakok, tehát nem megoldott az emelet szellőztetése. Most ablakokat vágnak, megszüntetik ezt a gondot ... — Nem pazarlás ez? Kétszeres költséggel csinálni meg valamit, ami egyszer is drága?!... A lépcsőházban teljesen sima, egyenes a padlózat, púpnak, fellövésnek nyoma sincs. — Igein, ezt más brigád csinálta — mondja Pintér Mihály. — Ugyanis két brigád dolgozott... — Ezek szerint tudott, kik a felelősek? — Rég nincsenek márazok a vállalatnál... — hallom 3 választ. Sokba kerül ez így. Ismert a felelős, és mégsem, hiszen máshol jár már, aki kártokozott. Büntetlenül fedezéket találván egy másik vállalatnál, ahol esetleg most annak számlájára spórol, s hozza majd azt kellemetlen helyzetbe. Valóban nincs mód kiszabni a megérdemelt büntetés1? W. Szirmai Éva NÓGRÁD — 1980. januói 29., kedd &
