Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

Egy hullámhosszon Megvan bennük a készség és képesség... Népes létszámú kommunis- cselekvésre. Éne pedig nagy a termelékenyebb, nyereséges ta közösség a Romhányi Épí- szükség van. Ezt bizonyította gazdálkodás megvalósításához, tési és Kerámiagyár pártalap- Szűcs Imre. aki a gyár dől- Egyöntetű és erőteljes kíván- szervezete. A nemrég megtar- gozóinak biztos jövője érdé- ság, hogy mindenki érezze tott, kongresszusi irányelveket kében a megrendelők megtel- aki többet és jobbat ad, ; tárgyaló taggyűlésükön pél- lebbezhetetlen követelményét jobban boldogul. Ezért javasol- dául 75-én vettek részt. Nes- tolmácsolta; a kiváló minősé- ta Jéger Sándomé. pártcsoport- tor Béla, az alapszervezet párt- gű termékgyártást, a verseny- ja, hogy mi'nél előbb vezessék titkára az irányelvek különbö- képes termékszerkezetet be a minőségi bérezést, ző fejezeteit érintve hangsú- Nem holnap, hanem már Ugyanilyen szellemben foglalt lyozta. hogy a gazdasági hely- ma, mert a gyár dolgozói je- állást Syncs Imre és Kiss Sán- zetről. az életszínvonal alakú- lenleg adósak a jó minőség- dór, mondván, aki hatéko- lásáról valamint a pártszer- gél. Nemcsak az új gyárban, nyabban dolgozik, az érezze vezetek feladatairól részlete- hanem a régiekben is csök- sebben szól, mivel ezek igen kent az első osztályú termékek közvetlenül és érzékenyen érin- részaránya. Olyankor követ­tik az alapszervezet kommu- kezett ez be. amikor a belföl- nistáinak jövőbeni feladatait, di igények jó ellátása mellett A gondolatokban gazdag be- a tőkés vásárlók kívánsága ciált bérezést. Én támogatni számolót követő vitában sike- 1979-hez viszonyítva ebben az fogom őket ebben a munká- rült a pártvezetőségnek egy évben megötszöröződött. jukban. Juhász Lajos is elis­hullámhosszra kapcsolni a tag- — A visszaesést semmi sem merte, hogy az elért eredmé- ság aktivitását, indokolja — vélekedett Nes- nyék ellenére még bőven van tor Béla párttitkár. — Nincs tennivaló, szükségünk magyarázkodásra, a Joggal állapította meg fel­jelenlegi helytelen gyakorlaton szólalásában dr. Dósa Ferenc, kell változtatni... a járási pártbizottság első tit­S hogy mennyire igaza van, kára, hogy a tagság részéről azt Jéger Józsefné is megerő­Változó árakon Beszélgetés Csikós-Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével annak előnyét is. Kollár Ra­fael pedig alábbiakkal fűsze­rezte felszólaló társainak vé­leményét: — A gyár vezetői bátran alkalmazzák a differen­lestreszabott tennivalók A felszólalók mindegyike őszintének, reálisnak, kritikus­nak és önkritikusnak, mozgó- sítette, amikor felszólalásában sítónak jelölte meg az irány­nagyon sok okós, hasznos ész­revétel hangzott el, ami jelzi, hogy a kommunisták kritiku­kevésnek tartotta az irányel­elvekel amely biztos jövőt vekkel való egyetértést, azok faT\,és önkritikusan vizsgálják elveket, ameiy mzios jo oi o7„rint„ . tevékenységüket, odafigyelnek vázol fel, s ezert mind maga, eioivasasat. szerinte a meg «enseséaeire de mind npd-ia nártcsonortia ne- valósításért mindenkinek az munKajuK gyengeségeire, de mind pedig partcsoportja e- jdiaj é, tí>hbet kell tenni S megvan a képessegük es a veben egyetértett a benne fog- «miginei toooet Kei: tenni s> , .... . sh latmwirai Dp itt pmnkiik hogy ez nem megalapozatlan Készségük arra is, nogy azo­ialtakkal. Ue itt egyikük s-m hanem húsbavágó való kát kijavítsak, a változó igé­allt meg^ A gyár sajátos fel- Oltt sLtonrf nvü, megnövekedett feladatokat adatainak jo elvegzese erdeke- 'r „, , ocne iái meaoldiák Hanvcnivorta ben megjelölték a saját tes- győzte meg a taggyűlést, ami- l°l megoldjak. Hangsúlyozta, tükre szabott elveszésre váró kor felszólalásában a követke- hogy a kommunisták vezete- mimfcát te* zöket mondta: - Kijönnek a *** a gyar munkásai eddig- Azokat a tennivalókat kell laboratóriumból és a technoló- megragadnunk, aminek a vég- ffláról, utana visszamennek, s rehajtásával a legtöbbet te- Javabbra is selejtes marad a hetjük a jelenlegi eredmények biszkvitlap. Kiss Sándor véle- megtartásáért, jövőnk biztos menye nemcsak jól kiegészí­tette az előbbieket, hanem so­katmondó gondolattal bővítet­te a tettrekészségeL Differenciált bérezést ismerés illeti az alkotó mű szaki és más értelmiségi dol­gozókat, valamint az alkalma­zottakat. Felszólalása befeje­ző részében a következőkre hívta fel a figyelmet: A párt csak a fő irányvonalat jelöli meg. a konkrét intézkedéseket a gazdasági vezetőknek kel] megtenni. megalapozásáért. Ebben a munkában tőlünk a gyár dol­gozói- példamutató munkát, és rendszeres kezdeményezést várnak — mondotta többi kö­zött felszólalásában Fejes Fri­gyes. öt egészítette ki Mar- celi-k Ferenc, amikor hangsú­lyozta, hogy mindönki a.maga A változó igényekhez igazo­helvén kifogástalanul végezze dó kedvező szemlélet és ebből el önként vállalt feladatát. Ne- táplálkozó gyakorlat csak ak- hezményezte, hogy a színtest- kor alakul ki, ha a kommunis­gyártó üzem lassan egy éve ták, a tömegszervezeti akti- . __ á ll, ugyanakkor a színtesteket visták, tisztségviselők, a szó- ben úgy döntött ^hoav taeiaoból drága valutáért importáljuk, cialteta brigádvezetők felvilá­— Mert nem volt pénz az gosito, nevelő munkájukban re E meeiörtent a ta»«» ÜZe,m vie^SZtéSér - Vála- tényekkel megvetetted alaps^ szólta később az alapszervezet agitálnak, Ösztönözne* a 7jeti vezetőségeket és p «ván-i párttitkára. konkrét cselekvőre. Ennek so- ^^tSd^yes S Marcelik Ferenc gondolatait rab alakul majd ki az a leg- szeivezet titkára Jaloveezki bővítette ki Kiss László, ami- kor iá amelyben a becsületes Ferenc a kettesé Kiss Táwió kor a következőket mondotta.: dolgozók nem tűrik el mások a hármasé Jéeer Sándomé- Az irányelvek jól elvégez- la^ágá^ mert ttidják, hogy lett. A pártveSüöség titkára­S^SSSi."lSSS,lSkTS SÄS SSSrft »■* mozgósítanak a hatékonyabb vés a hatékonyság növeléséhez, (venesz) Alapszervezetek és párt vezetőség A népes taggyűlés a párt- munka hatékonysága érdeké­Az elmúlt hónapokban több alkalommal esett szó az 1980-ban életbe lépett új ter­melői árrendszerről, az ár­képzés megváltozott alapel­veiről. Talán nem felesleges néhány vonással gazdagítani az eddig kialakult képet. El­sősorban nem is az alapelve­ket, inkább a várható hatáso­kat. a változások következ­ményeit. Ezekről beszélget­tünk Csikós-Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével. — Kezdjük a beszélgetést a legújabb intézkedésekkel, a január 7-én bejelentett fo­gyasztói árváltozásokkal. Mi­képpen függ össze az idei fo­gásztól árszínvonal-növeke­dés a termelői árak változá­sával? • — A fogyasztói árak szem­pontjából nem a január 7-i, hanem a tavaly július 23-i intézkedés volt a döntő lé­pés. Ekkor emelkedett a tüze­városi és távolsági személy- szállítás díját és néhány más alapvető szolgáltatás árát — Az áremelés mértékére vonatkozó adatokat ismeri a közvélemény. Mégis sok az aggodalom, hiszen a rendel­kezésekből megtudhattuk, hogy idén tovább bővült a szabad árformába tartozó ter­mékek aránya. A „szabadáras termék” fogalma pedig a közvélemény számára azt je­lenti, hogy az ár a termelők „szabad” akaratától függ. melói árak megállapításánál, s ezt a mühkát a szakmai ár­bizottságok segítik. — A vállalatok tehát emel­hetik a belföldi termelői ára­kat, ha exportáraikat növel­ni tudják. Ha ezt egy-egy korszerű terméknél sikerül elérni, növekszik-e az elavult, korszerűtlen feltételekkel gyártott termékek ára is? Vagy egyszerűbben fogalmaz­va; a jó minőségű termékek révén drágább lehet a bóvli? — Az új árrendszerben, ha — A szabadáras termékek e”y vállalat a hatékonyságot arányának növekedése nem annyira jelentős, mint ami­lyennek talán első látásra tűnik. Ez az árforma nem újdonság, 1968 óta alkalmaz­zuk. Akkor a fogyasztási áru­alap 23 százalékát tették ki azok a termékek és szolgálta­tások, ahol az árakat felsza­badítottuk. 1968 és 1977 kö­zött a szabadáras termékek lőanyagok, a villamos ener- aránya 40 százalékra emelke­dett, s azt az új árrendszerre való könnyebb áttérés érde­kében 1978-ban további 10 százalékkal növeltük. A je­lenlegi arány ennél alig vala­mivel magasabb. Emellett a szabadáras ter­mékek árának növelése ko­rántsem csak a termelő válla­lat elhatározásától függ. Az áremeléssel kapcsolatos be­jelentési kötelezettség válto­zatlanul érvényben van, s szabályozza az árakat a tisz­tességtelen haszonnal kapcso­latos rendelkezés is. Termé­szetesen az árrendszer válto­zásával a tisztességtelen ha­rcai jelentős lépést jelentettek szón fogalma is megváltozott az értékarányos fogyasztói — a korábbiakban az indo- árak kialakításában — még- kolatlanul nagy nyereség pedig elsősorban azoknak a volt a legfontosabb kritéri- termékeknek a körében, ame- um, az új szabálynak azon- lyek szoros kapcsolatban van-, ban az az alapvető követel - nak a külkereskedelemmel —, ménye, hogy az. ár tegyen Vagy azért, mert jól exportál- arányos, tehát ne legyen ma­hatók, vagy mert a tőkésim- gasabb a hasonló, illetve he- portigényt növelik. Azoknál lyettesítő termék áránál, s gia, egyes élelmiszerek, építő­anyagok, cipők és bútorok fo­gyasztói ára, s ez kereken 9 százalékkal növelte az árszín­vonalát. Az idei, összesen 3,7 százalékos árszínvonal-növe­kedést előidéző intézkedések között 0,8 százalékos a terme­lői árak 1980. január 1-i vál­tozásának hatása. Ez az ár­mozgás nem elsősorban az árszínvonal szempontjából je­lentős, hanem az árarányok változása miatt, hiszen egyes termékek árának növekedése mellett jó néhányé jelentősen csökken. Az árintézkedések végső so­a termékeknél, illetve szolgál­tatásoknál, amelyek nincse­nek kapcsolatban a külkeres­kedelemmel, nem tartjuk ége­tően fontosnak az értékará­nyos árak kialakítását. Nem emeljük például a lakbért, a illeszkedjen a külkereskedel­mi árarányokhoz. — A külkereskedelmi árak­hoz való igazodás tehát az új termelői árrendszer egyik az exportált termékek köré­ben javítani tudja, akkor az exportárak növelése révén el­érhető előny a teljes terme­lésre érvényes. Ez ellen per­sze lehet észrevételeket ten­ni. De mit csináltunk eddig’ Korábbi árképzési gyakorla­tunkban a tényleges ráfordí­tásoknak, az önköltségnek volt jelentős szerepe. Ezzel összefüggésben részben tuda­tos, részben spontán elemek­ből kialakult egy átlagos vál­lalati nyereségráta, amit azon­ban annyi körülmény befo­lyásolt, hogy végül a közgaz­dasági megfontolásoknak ke­vés szerep jutott. Az új ár­rendszer kialakításánál kivá­lasztottunk . egy döntő lánc­szemet, ami az egész árrend­szert meghatározza, s ennek megfelelően egy közgazdasági szempont, a nemzetközi ver­senyképesség, az exporthaté­konyság szabályozza a válla­lati nyereségrátát. Ez is rejt magában ellentmondásokat, de nincs olyan árrendszer, amely minden részletében biztosítaná a társadalmi ér­dek érvényesülését. Az ilyen ellentmondások feloldására azonban van mód — a for­galmi adó korrekciójával el­érhető, hogy bár a korszerűt­len feltételekkel gyártott ter­mékek termelői ára is növe­kedhet, a jó minőségűek ex­portjának emelésével, a fo­gyasztói áruk ne emelkedjen. — A korábbi árrendszer egyik hibájául rótták fel, hogy nagy szerepet játszik a fontos alapelve. Csakhogy hiánycikkek szaporodásában. iMiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiHiniimMiiHfiiiMHitiHiiniiiiiiNuiiimiifmMsiiiiiiiiiiimiiiiiiMinmiiiiiiiiiwiiHniiMiiiiiiimiiiiiiiifiiiitiMiiiiiiií Kondenzátorkészítők / Hazánkban kizárólag Balassagyarmaton, a Kőbányai Porce­lángyár telepén készítik a híradástechnikai berendezésekhez, televíziókhoz, rádiókhoz szükséges keramikus kondenzátoro­kat, melyekből kielégítik a magyar vállalatok igényeit. Első képünkön Nagy Csabáné az úgynevezett fóliakonden­zátorokat gyártó berendezéssel készíti az ORION-gyár részé­re a termékeket. nem minden belföldi forgw lomban levő terméket expor­tálunk. Ebben az esetben mi a mérce? — A világpiaci árakhoz va­Előfordult, hogy egy-egy ter­mék gyártását az alacsony árak miatt megszüntették, s miután egy időre eltűntek a boltokból és az üzemekből, ló igazodás alapvetően két sokkal magasabb áron impor­formában valósul meg. A vál­lalatoknak tőkés beszerzési áron kell kalkulálniuk az energiát" és az alapanyagokat, ugyanakkor az általuk gyár­tott termékek árszínvonalát az exportban elért ár­színvonal szabályozza. A ko­rábbi önköltségi árképzéshez képest ez alapvető változás, hiszen az alkalmazott ver­senyárrendszerben a vállala­tok az emelkedő anyag- és energiaköltségeket csak olyan mértékben háríthatják át a fogyasztókra, amilyen mér­táltuk ezeket. Segít-e az új árrendszer e probléma meg­oldásában? — Ez igen összetett problé­ma, s az ilyen ellentmondá­sos helyzetek kialakulásában nemcsak az ár. hanem sokféle egyéb intézkedés is szerepet játszik. Az elmúlt években például a struktúraváltási tö­rekvéseknek megfelelően szé­les körben felvetődött, hogy állítsuk le a gazdaságtalan termelést, s importra rendez­Cl, Cllill ÍJ vll 1í IC i. i j • *■ . , . , tőkben ezt az exportáraikban . e<v^.unk ^e- i yen vallala­érvényesíteni képesek. A ver­senyárakat azonban nem le­het mindenütt alkalmazni, csupán az ipar egy —, bár meglehetősen nagy — részé­ben. Az áraknak azonban azokon a területeken U ösz­ti törekvések azonban nem mindig voltak reálisak. Nem volt például reális az a fel- tételezés, hogy az export olyan dinamikusan nő. hogy az ebből származó bevétel fi­nanszírozni tudja az ily mó_ tönözniük kell a hatékonyság on 'etrel°tt többletimportot, javítására, ahol a verseny­árak nem alkalmazhatók. En­nek érdekében valósítjuk meg Kertész Ilona, az üzem törzsgárdatagjainak egyike, Nógrád- marcalbói jár naponta Balassagyarmatra elvégezni munká­ját — képek: kulcsár — az árarányosításon alapuló árképzést. Az árarányosítás az egymással helyettesíthető, illetve rokon cikkek körében alkalmazható elv, s Voltakép­Ilyen gondok az új árrend­szerben is lehetnek, hiszen az árakat az export alapján ál­lapítjuk meg, s az export- árbevétel általában kisebb, mint az importköltség. Az új árak azonban mindenképpen körültekintőbb mérlegelést pen eddig sem volt ismeret- tesznek lehetővé. És még egy ten. Hiszen a kereskedelem körülményt meg kell fontolni, korábban sem hagyhatta fi- Lehet, hogy megszüntetjük gyeimen kívül, hogy egy-egy valamely termék gyártását, uj termekért, amely valami- Ha azonban a megszüntetett lyen tulajdonságánál fogva termékek helyett újat, kor- jobb az egyebkent azonos ren- szerűbbet gyártunk, amely- deltetesu, de mar ismert tér- nek exportbevétele magasabb, méknél. a fogyasztók meny­nyivel hajlandók többet fizet­ni. Az új árrendszerben az árarányosítási módszert szé­leskörűen alkalmazzák a ter­mint a megszüntetés miatti importköltség, akkor érdemes ezt az utat választani. k- i­NÓCRÁD - 1980. január 23., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom