Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

STC-self részvételével Országos síverseny Kékestetőn Január 19-én és 20-án Ké­kestetőn országos ifjúsági sí- futóverseny került megren­dezésre a Gyöngyösi VSC rendezésében. Az országos viadal kiírója és lebonyolító* ja a Magyar Sí Szövetség, volt. Ifi. I-es korcsoportban Horváth János 10 km-en 6. helyezést ért el 40.34 mo. eredményével. Bolla László 7. helyezést 41.04-es eredmé­nyével. Bolla az első _kör elején megsérült, de a ver­senyt nem adta föl, végig küzdött. Esélyes volt a har­madik helyre. Az ifi. ll*es korcsoportban a fiataljainkat, akik serdülő­korban vannak, előneveztük, így eredményeik, annak el­lenére, hogy nem az első he­lyéken szerepeltek, mégis el­fogadhatók, igen jónak mondhatók. Az ifi. II. korcsoportban levő Verebélyi Péter máso­dik helyezést ért el 33.51-es időeredménnyel, előtte 33.12- es időeredménnyel a Honvéd Papp J. SE versenyzője, Bérezés László lett az első. A mieink közül Géczi Tibor 5. helyzést ért el 34.30-al, Gyetvai László 11. helyezést, 37.24-eL Imrik János a 16. helyen, Breznicki János 17., Bartus József 20. és Gál Csaba 24. helyen végzett az ifi. I. korcsoportban. A serdülő I. fiúcsoportban Szlivka Gyula az 5. helyen végzett. Eredménye hétről hétre javul. A leányoknál az ifi. I. korcsoportban 2. Kékesi Er­zsébet 24.28-as idővel. A női ifi. Il-es kategóriában a ser­dülő I. csoport tagja, Gál-' bács Jutka az első helyen végzett 24.52-vel. Az 5. he­lyen ért célba Bereczki Beá­ta (26.59), mig a saját kor­csoportjában versenyző Hro- nyecz Tünde 8., Telek Olga a 10. helyen végzett Ugyan­akkor a serdülőkorcsoport­ba tartozó Bereczki Brigitta 11., Pálmai Gyöngyvér a 13. lett. A serdülő II. kategóriába tartozó Vincze Katalin (18.13) serdülő I-ben ver­senyzett, ám így is első he­lyen végzett, öt követte a 3. helyen Solymosi Ildikó (20.08). Az eredmények alapján : első napon csapatban férfi­együttesünk a 3. helyezést érte el az ifi. II-es korcso­portban, és a B csapat a 6. helyezést. A leányoknál az ifi. II-es korcsoportban, az STC az el­ső helyet és a B csapat a 4. helyezést érte el. Az ifi. II-es korcsoportban a H. Papp J. SE vég­zett az első helyen, a BKV Előre sportegyesület és har­madik STC előtt. A leányok- korcsoportjában a 2. helyen a Gyöngyösi Zalka végzett, míg a 3. helyen a Bp. Vasas. Vasárnap az országos ifi­váltóra került sor. Az A csapatban Galbács Jutka, Telek Olga, Bereczki Beáta és Kékesi Erzsébet indult. A Vasas után a 2. helyezést érték el, míg a B csapatban Bereczki Brigitta, Vincze Ka­talin, Pálmai Gyöngyvér és Hronyecz Tünde a 3. helye­zést szerezte meg. A fiúk csapatában az A csapat: Géczi Tibor, ,Bolla László. Horváth János és Verebélyi Péter a 2, helyen végzett, a Vasas után, míg a B csapat (Reznicki János, Bartus József, Imrik János és Gyetvai László) a 8. he­lyen végzett. Aranyjelvényes atléta Vágy: a dobogó Nem mindennapi csúcsot állított fel Torda Erzsébet 1978'ban. öt számban (100, 300, 400, gátfutásban, 800 m- es síkfutásban és ötpróbában) aranyjelvényes lett. Ugyan­ebben az évben a balassa­gyarmati atléta, a Szántó Ko­vács János Szakközépiskola tanulója elnyerte megyénk­ben a jó tanuló — jó spor­toló kitüntetést. — Az 1979-es év nem si­került úgy, mint az előző — állapította meg őszintén a barna hajú, vékony kislány. Mintegy önkritikusan hozzá-- tette; — Nem figyeltem úgy az alapozásra ____ . „ „Ts — A realitáshoz az is hoz­zátartozik, hogy Erzsi több kisebb sérüléssel bajlódott — vélekedett edzője, Benkő Pé­ter. A balszerencse is üldö­zött minket. Az országos fel­nőttbajnokságon az igazolás itthon maradt. Így nem áll­hatott rajthoz. — Mikor és hogyan került kapcsolatba az atlétikával — kérdeztük a diáklányt. — Még általános iskolás koromban. A Dózsa György úti iskolában testnevelő ta­gozatra jártam. Sokat sportol­tam, versenyeztem. Egyre in­kább megszerettem az atlé­tikát. Hat éve, 1974-től iga­zolt versenyzője vagyok a balassagyarmati egyesületnek. — Több rangos versenyen indult. A múlt év gyengébb teljesítménye ellenére sok si­kert könyvelhet el. Melyikre emlékezik ezek közül a leg­szívesebben? — Több szép emlékem van. Az első 1976-ból egy pécsi versenyhez fűződik. Négypró- bában aranyjelvényes szintet teljesítettem. Ez a siker óri­ási erőt adott a további ed­zésekhez. Egy év múlva az országos döntőn 300 gáton do­bogóra kerültem. A követke­ző évben országos bajnoksá­got nyertem, s válogatottke- ret-tag lettem. — Az egyik legszorgalma­sabb atlétánk. Tudja, hogy csak erős edzésekkel lehet jó eredményt elérni, a felszí­nen maradni. Minden má­sodpercért nagyon sokat kell dolgozni. Szeret edzésre jár­ni, a rpunka alól nem húzza ki magát — ecsetelte akarat­erejét edzője. — Tanulás, edzés, verse­nyek, szórakozás. Hogyan le­het ezt közös nevezőre hoz­ni? — Nagyon pontos napirend­del. Délelőtt iskola. azután ebéd, egy óra „szabad idő”. (Ilyenkor szoktam az írásbeli feladataimat elkészíteni), az­tán háromórás edzés, majd este ismét tanulás. Ha nincs versenyem, akkor hét végén mozi, vagy az ismerőseimmel összejövünk pár órára. Na­gyon szeretek olvasni. Erzsébet és az edzője a múlt évben nagyon sokat la­tolgatta, hogy melyik . le­gyen az a szám, amelyikre rááll. — Az az igazság, hogy na­gyon szeretem az ötpróbát, de a technikai számokhoz so­kat kellene erősödnöm. Nem vagyok elég . robbanékony, gyors, így „ejtettük” a gátat. Maradt a 800 méter. Kiegé­szítő versenyszámom a 400 gát. Az idén ennek megfele­lően kezdtük el az alapozást. — Mint versenyző, milyen eredményt szeretne az ’ idén elérni? — Ismét bizonyítani, az or­szágos döntőn dobogóra ke­rülni. — És az iskolában? — Jól érettségizni. Levelező, tagozaton jelentkezek főisko­lai testnevelés—biológiai szak­ra. Ugyanis szeretnék tovább­ra is az egyesületnél marad­ni. Ez csak úgy lehetséges, ha a főiskolát levelező úton végzem, és közbén tanítok. Távolabbi tervem, hogy mint testnevelő, nagyon sok fia­tallal megszerettessem a spor­tot, az atlétikát. sz. f. A napokban tartotta évzáró feladatairól is. Az ülés végen taggyűlését a Nógrád megyei ünnepélyes keretek között ad- labdarúgó-játékvezetők tcs- ták át Benkő Istvánnak az év tülete. Váióczi Béla, a JT el-1 legjobb Nógrád megyei játék- nöke értékelte a tavalyi mun- vezetőjének járó vándorzász- kát, elemezte a felmerült lót. problémákat és szólt a jövő (Herbst Rudolf felvétele) Sporthírek A svédországi Skaraban folytatták a sakkcsapat Euró­ba-bajnokságot. A második fordulóban Magyarország az abszolút esélyes szovjet válo­gatott ellen mérkőzött, mind a nyolc találkozó döntetlent hozott, így az eredmény 4—4. További eredmények: Nagy-Britannia—Bulgária 2.5:3.5 (2), Jugoszlávia—Cseh­szlovákia 3.5 ;1 5 (3), Svédor­szág—Izrael 2.5:2.5 (3). Az állás: 1. Jugoszlávia 8.5 (3) 2. Szovjetunió 8. 3. Izrael 7.5 (3). 4. Magyarország 7 (1). 5. Svédország 6.5 (3). 6. Nagy- Britannia 6.5 (2). 7. Bulgária 6 (2). 8. Csehszlovákia 4.5 (3). * Magyarország teniszválo- gatottja a Király Kupában már „lépéselőnyben” van le­endő döntőbeli ellenfelével szemben. Amíg ugyanis a Ta- róczyt nélkülöző csapat va­sárnap Moszkvában kivívta a csoportelsőséget. a másik csoportban még bizonytalan a döntőbe jutás. Az eddig ve­retlen nyugatnémetek ugyan­is a nyeretlen britektől ve­reséget szenvedtek. így az elsőség a csütörtöki utolsó fordulóban dől el. Az NSZK ellenfele Chrudimban a Ki­rály Kupát védő csehszlovák válogatott. Ha győznek — cso­portelsők. Ha vesztenek, ak­kor a két ország között az egyéni és páros győzelmi szá­mok döntenek, ha ez is azo­nos, akkor a játszmák. A csoportokban az utolsó fordulót csütörtökön rendezik meg. A párosítás: Az asztalitenisz szerelmesei A két Kövendi Mielőtt beszélgettem velük, azt sem tudtam: névrokonok, testvérek, barátok? Mindez rövidesen kiderült: testvérek. Mindemellett még egy dolog összeköti őket: a sport, az asz­talitenisz szeretete. Végül is kicsodák Kövendiékf AZ IDŐSEBB — Négy hónap múlva negy­venéves leszek — mondja Kövendi János, majd hozzá­teszi — és még mindig jól forgatom a pingpongütőt. Hosszabb ideig nem is szán­dékozom abbahagyni... — Egyszer már megtette! — Igen! 1974-ben abbahagy­tam. De úgy éreztem: tovább kell csinálnom. Nagyon hi­ányzott a zöld asztal, hiá­nyoztak a társak, a kemény edzések, a mérkőzések. — És? — 1977-ben újrakezdtem. A Nagybátonyi Bányász Sport Egyesülethez igazoltam. Egy év után — a szakosztály életé­ben először (!) — bekerültünk az NB IlI-ba. Itt is helytáll­tunk: a tavaszi idény után a nyolcadik helyen vagyunk. — Mondana valamit sport- pályafutásának korábbi idő­szakáról? — Végeredményben a Kazá- ri Általános Iskola aulájában „indultam”. Idejártam sok társammal délutánonként. Az egyetlen — és rossz — aszta­lon gyakoroltunk, igyekeztünk „megszelídíteni” a kaucsuk- labdát. Megérte! Néhány év múlva — amikor MTH-s let­tem —, már magasabb szin­ten játszhattam. Először a kollégium csapatában kaptam helyet, később átigazoltam-az ÉMÁSZ NB II-ben játszó együtteséhez. 1956/57-ben itt játszottam. Egy év elteltével — lakóhelyemen, Rákóczi-bá- nyatelepen alakítottunk me­gyei csapatot- A mostoha kö­rülmények közbeszóltak: az együttes feloszlott... — Azután? — Az SBTC-hez kerültem. És alig néhány hónap vára­kozás után „már labdába ütöttem” a Polaneczki-testvé- rek. Halmosi és Csemniczki alkotta „nagycsapatban”. Majd a „váltás” ideje is eljött. Mi, a fiatalabbak: Baráth Lajos, Kaszás, az öcsém és én let­tünk az első számú játékosok. Ekkor 18 éves voltam. A baj­nokság mellett számtalan ver­senyen vettem részt. Szege­den, Komlón, Esztergomban és másutt képviseltem a bányász­színeket. Több alkalommal — egyéniben és párosban — el­jutottam a legjobb nyolc és tizenhat közé. Tizenöt év telt el a második vonalban- Jó középcsapatként szerepeltünk. És egy alkalommal hatodikok is voltunk... „A” csoport: Chrudim: Csehszlovákia— NSZK. Motala: Svédország— Nagy-Britannia. „B” csoport: Angers: Franciaország— Magyarország. Bécs: Ausztria —Szovjetunió. * Varsó: magyar klubcsapa­tok két nemzetközi kézilabda­tornán szerepeltek a hét végén. Krapkoviceban a Dunaújvá­ros női csapata az első he­lyen végzett, Opoleban vi­szont az Ü. Dózsa férfiegyüt­tese negyedik, utolsó lett. Itt a Gwardia Opole lett az első. * Bulgária két városában, Pa- zardzsikban és Pernikben megkezdődtek a női és a férfi olimpiai selejtező röplabda­torna küzdelmei. A magyar Kövendi János — A jelen? — Már volt arról szó, hogy Nagybátonyba kerültem. Az elmondottak mellett e dönté­semet motiválta az is, hogy 12 éve ott is dolgozom. A FŐTŰBER gyárának vagyok a munkaügyi csoportvezetője. Azelőtt a mizserfai bánya­üzemben lakatos, illetve rö­vid ideig a nagybátonyi szol­gáltatónál munkaügyi előadó voltam. Időközben érettségiz­tem a villamosipari techni­kumban. — Családos? — Igen. Van egy 13 éves fiam- A feleségem pénzügyi előadóként dolgozik. Rákóczi- telepről járok be. — Közéleti tevékenység? — Kilenc éve tevékenyke­dem a gyári munkaügyi dön­tőbizottságban. 19?3-tól, mint a bizottság elnöke. A jelen­legi csapatomban nemcsak ját­szom: egyben csapatvezető is vagyok. ­— Azt mondják, jól szere­pelt a január elején megren­dezett járási-városi versenyen. — egyéniben és párosban egyaránt második lettem. Az utóbbi számban Kispál olda­lán... A FIATALABB — Újra egy csapatban játsz­hatunk — mondja Kövendi József- — Tudniillik — teszi hozzá —, ez év elején átiga­zoltam Nagybátonyba. — Honnan? — Az STC-től, ahová az SKSE-től kerültem, még 1958- ban. 16 éves koromban. — Pályafutása tulajdonkép­pen hasonló a bátyjáéhoz? — Alapjában igen. Az ipa- ritanuló-intézet kollégiumának csapatában már játszottunk együtt. Ezt követően az SKSE- hez kerültem. Az SBTC-ben újra találkoztunk. Másfél év­tizedig együtt küzdöttünk- Amire büszke vagyok: Köven­di I. és II. stabil . csapattag volt- Mindig „hozta” a terve­együtteselc közül a nők raj­toltak jobban, nagy harcban 3:2 (15, 12, —15, —2, 12) arányban legyőzték a brazilo­kat, a férfiak viszont Pernik­ben kikaptak a románoktól 3:0 (8, II, 7)-re. További eredmények: Nők: Bulgária—Románia 3:1 (7, —11, 6! 9). Koreai NDK —Mexikó 3:0 (5, 4, 4). Férfiak: „A” csoport: Kanada— Mexikó 3:1 (6. —18. 16 8). P.ulgária—Egyesült Államok 3:1 (3, —14, 11, 2). „B” csoport: Csehszlovákia —Japán 3:2 (—3, 13, —11, 10, 6.) (Ebben a csoportban van a magyar válogatott.) Az „A” csoportban szabad­napos volt az NDK, míg a ,.B” csoportban a Dél-Korea nem játszott a nyitó napon. Kövendi József zett pontokat. Időközbeni amíg katona voltam játszott tam a Ferencvárosban is. Igaz,' csak a budapesti első osz­tályban. Jóllehet, a színvonal nem sokkal volt alatta az NB II-es bajnokságnak. — Legnagyobb élménye? — Sok „legnagyobb” van1! Elsősorban a másodosztályban való helytállás, az 1964-es salgótarjáni I. osztályú ver­seny megnyerése, a többszöri sikeres ifjúsági szereplés. á bajnoki címek, a nemzetkö­zi mérkőzések és utazások (amelyek sorától egy' NDK ■ jutalomüdülés emelhető kij sorolhatók ide. És természete-! sen a legújabb, az e havi sH kér: a megyei egyéni bajnoki ság megnyerése. Ehhez csak ráadás volt, hogy a párosbanl Ángyán Károllyal másodikold lettünk..-. — Meddig szándékozik játr! szani? — Ameddig szüksége lesi rám az egyesületnek. És re­mélem, nem vallók szégyent másodosztályú minősítésemmel a harmadik vonalban. A csaJ pat mindenesetre nem rosszS Mert ki vonhatná kétségbej hegy a Sulyok testvérek, Kis-! pál, Bakos és Ángyán Össze-! tételű együttes megállja i helyét? — Együtt KövendiékkeU így értsük? — Mi is csapattagok va4 gyünk — mondja. — Gyermekei asztaliteniszei zők lesznek? — Nagyon szeretném, habáí Attila fiam más sportágban már „jobb”. A kisleányom pe­dig még ráér dönteni. — Ha jól tudom, Kistere“' nyén dolgozik­— A gépüzem 2. szánni részlege előrajzoló csoportjá­nak vagyok a vezetője. Az­előtt a lakatosszakmában dolgoztam. Az előrelépésnek „ára” volt: érettségiztem. Együtt tanultam a bátyám­mal... A két testvér életútja, sport- pályafutása szinte azonos. Na­gyon ritka az ilyen egybeesés. Számukra és a családtagok, az otthoniak számára, akik mindig megértőek voltak a sportolást, a gyakori távollé­tet illetően —, viszont ez ter­mészetes­Tóth István A totó 3. heti eredményei 1. Ascoli—Torino 1—0 1 2. Avelino—Milan 1—0 1 3. Cagliari—Napoli 1—0 l 4. Fiorentina—Lazio 0—0 X 5. Juventus—Catanzaro 1—0 1 6. Perugi^—Bologna Roma—Pescara 1—1 X 7. 2—0 1 8. Lecce—Pistoiese 2—2 X 9. Palermo—Bari 1—1 X 10. Parma—Monza 0—1 2 11. Pisa—Genoa 1—0 1 12. Sampdoria—Atalanta 1—1 X 13. Spal—Verona 0—0 X ■fi Matera—Temana 1—0 1 NÓGRÁD — 1980. január 22., kedd 7 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom