Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
Félmillió lábravaló Kinek a pénzén? (2.) Parlamentáris pazarlás Meglehet, csak személyes tapasztalat, de a bő egy éve rendezett ifjúsági parlamenteken a szükségesnél kevesebben szóltak arról az ottlevők, hogy mire költse az adott közösség a pénzét? Szó sincs arról, hogy fillérpontosan föl kellett volna sorolniuk, mikor, hova, kinek, mennyit? — hanem legalább a főbb kiadásokról, nagyobb támogatások odaítéléséről hiányzott a vélemény. Híján voltak az ötletek. a kezdeményezések, a hasznos tanácsok, holott az ifjúsági parlamenteknek éppen ez volt az egyik fontos teendője. Ehelyett jórészt az ismert, meglehetősen tág —, majdhogynem megfoghatatlanul általános — pénzfelhasználási területeket ismertették. Így aztán túl tágra maradt a kiskapu a néhol indokolatlan és ésszerűtlen költekezéshez. Mint kiderült, kissé pazarlón, bántak a parlamentek a lehetőségeikkel, következésképpen a pénzükkel. De kinek is a pénzével? Saját borítékuk vastagsága sínylette ezt meg, hiszen egyetlen vállalat sem „kapja” az ifjúsági alapot, hanem „képezi”. A saját jövedelméből, a részesedésből. * Valamivel kedvezőbb az összkép a gyárkapukon, üzemeken belül a lakóterületi helyzetnél. Ez, egyebek között adódhat a jobb körülményekből, a folyamatosabb, szervezettebb mozgalmi életből és nem utolsósorban a mélyebbre visszanyúló hagyományokból. Ám, itt is akadnak különbségek. Tíz nagyüzemben végzett vizsgálatot a közelmúltban az SZMT ifjúsági bizottsága, s megállapította „mivel az ifjúsági alapképzés mértékét semmiféle rendelkezés nem motiválja, így az erre a célra fordított összeg, a különböző tizem SKÜ Nógrádi Szénbányák Salgótarjáni Ruhagyár Kábelgyár ZIM A teljes képhez tartozik, hogy az üzemek nagy részében nemcsak az „ifjúsági alap” címszó alatt található pénzösszeg szolgálja e rétegpolitika anyagi, szociális stb. céljait, hanem egyéb, más megnevezésű támogatások is. Több helyütt például a KISZ- nek nyújtott pénzt különválasztják az .ifjúsági alaptól, lévén a kettő nem ugyanaz. Hiszen az ifjúsági mozgalom programjai, céljai sok esetben más támogatást igényelnek, mint a mozgalmon kívülieké. Bár a felmérés nem számolt be arról, mennyi pénz marad évenként a közös kasszában, korábbi vizsgálatok bizonyítják: nem kevés- Mi lehet az oka? Csupán címszavakban: az átgondolatlanság, a tervezetlenség, az ebből adódó spontaneitás, a hórukkakciók. A pénz jó szolga, de rossz gazda — írta Alexander Dumas bő évszázada, s e szellemes megjegyzést igazán megszívlelhetnék ma is néhányan, még mielőtt a rájuk bízott összeg „gazdájukká” nem válik. És még egy dolog aggasztó, ha az ifjúsági alap elégtelen felhasználásáról hallunk. Nevezetesen az, hogy azok a fiaüzemek adatait összevetve nem mindig áll arányban a fiatalok létszámával”- Íme szemléltetésül egy összehasonlító táblázat: ifjúsági alap 70 ezer Ft 100 ezer Ft 30 ezer Ft 30 ezer Ft 50 ezer Ft talok, akiknek ma megadatik a közösség pénzével való bánás, feltehetően —, ha megmarad iránta a bizalom — később, más, fontosabb pozícióban is hasonlóképpen cselekedhet. Félreértés ne essék, nem valami túlzott óvatosságról van szó, nem az agyonszabályozást, a rideg, rugalmatlan tervezést hozsánázzuk, mindössze a szűkebb és tágabb közösség iránti tisztelet, következésképpen felelősség hangsúlyozandó. Az élet minden területén a kisebb-nagyobb változások korát éljük, gazdasági helyzetünktől kezdődően egészen az egyéni szférákig. S most, amikor különösen „helye van minden fillérnek”, ez nagyobb törődést kíván, történetesen az ifjúsági pénzalapok kezelésénél is. * Milyen teendők vannak? Semmi új nincs a nap alatt. Párthatározat, ifjúsági törvény, pénzügyminisztériumi és ÁIB-rendelet határozza meg konkrétan a feladatokat, a lehetőségeket„Csak” éppen következetesen és némi politikai érzékkel végre kell hajtani. Kellene. Tan ka László 30 éven aluli 1340 fiatal 1263 fiatal 383 fiatal 251 fiatal 711 fiatal Tavaly félmillióval több lábbelit készítettek, így a napi termelésük eléri a 2000—250# párat. Több mint tíz esztendeje, hogy először készültek házicipők Nagyorosziban, a FAVORIT Cipőipari Szövetkezet üzemében. A bővülő szakmai ismeretek, a gyakorlottság, a termelékenyebb gépek fokozatos üzembe állítása mind egy-egy biztosítéka a termékszám emelkedésének, a jobb minőségű lábbelik előállításának. Üj árucikküket az időseknek, a fájósabb lábúaknak ajánlják, a bélelt, meleg papucsok kelendőek külföldön is. öt szocialista brigád fogja össze a dolgozókat, akik között nagy a törzsgárdatagok aránya. Sokat foglalkoznak a fiatalokkal, megszerettetik velük az üzemben folyó munkát, Balázs Edit — képünkön — is szívesen végzi itt feladatait. Szalagavatói beszélgetés Ketten a végzősek közül Ünnepi a ha'ngulat, a diákok arcán a feszültség, az édesanyák szemében az öröm, az apák tekintetében a büszkeség. Mindhárom jelző jogos. Szalagavató ünnepség, a felnőtté válás „ajtajához” való érkezés egyik jelképe. A szülők és gyermekek egyaránt ünnepelnek. Az ünneplés egy kicsit az eltelt évek összegyűjtött tapasztalatainak, ismereteinek összegzése is. Mt is ezt tesszük Balassagyarmaton a szakmunkás- képző iskola két tanulójával. Az ünnepi kavalkádban a tanári szoba egyik zugában találunk arra a csendes helyre, ahol szót válthatunk az intézet 282 ünnepeltje közül kettővel. Pék Anna megjelenéséi látszik a határozottság, a magabiztos fellépés. Az egész viselkedésén érződik: boldog és elégedett ember. — A szüleim biztos nem veszik jó néven, de elmondom. Óvodás korom óta arról ábrándoztam, hogy fodrász leszek. Ennek ellenére, a szülök akaratának engedelmes- kedve a gimnáziumban kezdtem, ahol mondanom sem kell. nem éreztem jól magam. Végül győzött az én akaratom és idejöttem. Anna a szakmunkásképző iskolában megnyerte osztálytársai bizalmát. KlSZ-titkár- nak választották. A szalagavatói ünnepi műsornak is ő volt a fő „szerkesztő-rendezője” és egyik szereplője. — Jól érzem itt magam, nemcsak azért, mert arra a szakmára készülhetek, amit én választottam. Az oszt*1"---''! igazi kis közösséggé forrt ösz- sze. Érezzük, hogy tanáram.! sokat törődnek velünk. Ezt nemcsak a mostani ünnepi hangulat hatásaként mondom. bármikor megkérdezik, mindig ezen a véleményen vagyok. Devcsics Jánosné osztályfőnökünktől, a többi tanárainktól nagyon sok ember- séaet kaptunk. v r.na megtalálta a számítása :. Arra a pályára készül, amelyet még óvodás korában választott Az iskola igazgató- helyettese szerint az intézet egyik legjobb tanulója. Igazi közösségi kislány. Az iskola vitrinjében őrzik azt a Ka- zinczy-érmet, amelyet az országban 15 középiskolás kapott, köztük Pék Anna. — Terveid? — Gyakorlaton a Szécsényi Szolgáltató Szövetkezetnél vagyok. Ha végzek, szeretnék ott maradni. A „jogosítványom” it is megszerezni, úton leérettségizni. Jusztin István zakójának gallérján a szalag: 1977—1980. — Ennek viselése mire kötelezi a diákokat? — A szalag feltűzése egy ünnepi aktus, a hétköznapok kemény munkája, tanulása révén értünk el eddig. Figyeltem. Jelenleg is Ótt vágyók' gyakorlaton, ha végzek, oda megyek vissza dolgozni. — Mit jelentettek számodra az eddigi tanulóévek? — A tanulás mellett sok megmozdulást említhetnék. A KISZ-szervezetben sok tartalmas rendezvényt tartottunk, több sportversenyt férfifodrász- szerveztünk, voltunk üdülni mellé a nő- a Balaton partján, rendszeres- Levelező sé váltak a kulturális megmozdulásaink, most készülünk a Szakma kiváló tanulója vetélkedőre. Ma az ünnep pillanatában is úgy érzem, mint mindig: nem bántam meg, hogy idejöttek, jól érzem itt magam. A most végzős középiskolások közül kettőn vallottak a meztet, hogy erősen közeledik tanulásról, a választott pályába idő, amikor itt kell hagy- j-ól. Elmondták, hogy mit jeni az iskolát. Ha lehet, az ientett és jelent számukra az eddigieknél is komolyabban iskola, mire kötelezi őket a kell ve'nni a tanulást, a választott szakma megismerését. . — Te milyen szakmát ta nulsz? feltűzött szalag. Az ünneplés, a téli szünet után a felavatott végzősök részére újra a „ hétköznapok következnek, Gépszerelő, géplakatos, ahol bizonyíthatják, hogy Hogyan választottad? méltóak a kis szalag viselésé— A Kimóci Általános Iskolából jártunk be a szécsényi ELZETT-be, hasonló jellegű szakkörbe. Akkor határoztam el, hogy ezt a pályát válaszre. Tudatosan készülnek az utolsó próbatételre, a szakmunkásvizsgára. — Szenográdi — ú Textima és Minerva márkájú felsőrészkészítő gépeken betanított és szakmunkások varrják az anyagot. — Kulcsár József képbeszámolója — A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS BANKJA A nemzetközi gazdasági együttműködés bankját száz jugoszláv gazdasági szervezet és pénzintézet alapította meg azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegye gazdasági kapcsolatait más országokkal. A nemrég megnyitott bank székhelye Belgrádban van. Az új pénzintézet különféle tranzakciókat bonyolít; mindenekelőtt hiteleket biztosít külföldi beruházások, felszerelések, szállítások előmozdítására. Elősegíti a jugoszláv vállalatok és külföldi partnereik hosszú távú együttműködésének fejlesztését és egy harmadik országban való közös megjelenését. A korábbi, azonos célkitűzést szolgáló alap — amely hitellel segítette hasonló üzletek lebonyolítását — funkcióját ezentúl az új intézmény veszi át. Munkaviszonya: 85 év Szemjon Fedorovics Grisin moszkvai szakács munkaviszonya 85 év. — Jómagam tulai vagyok — meséli Szémjon Fjedoro- vics. — A falumbeli férfiak Moszkvába jöttek munkát keismeri a mai kiválóságokat is. várt egy asztalnál. Köztük Lev — Emlékszem, gyakran be- Tolsztoj. „Maga készítette a tért hozzánk a Martyanics vacsoránkat?” — kérdezte, vendéglőbe Giijarovszkij az majd gratulált a főztömhöz. író, aki úgy ismerte Moszk- —Szemjon Fjedorovics! Ma- vát, mint a tenyerét. Nagyon ga szerint mit jelent jó szaérdekes ember volt. A maga resni és engem is magukkal nemében kiváló. Tvardovsz- hoztak. Mindössze 11 éves kij költővel Is többször volt voltam akkor. Beadtak a Do- alkalmam beszélgetni. Min- rogomilóv fogadóba mindé- den érdekelte. Megkérdezte nesfiúnak — poharakat mosni, hová valósi vagyok, s az éle- Innen a Prága étterembe ke- temről kérdezgetett. — Én — rültem, az Arbatra kisegítő- mondta — falusi vagyok, az nek. Ott vadakat tisztítottam, apám kovács volt... A leg- Később, mint szakács sok érdekesebb találkozásra a helyen dolgoztam Moszkvá- „Prágában” került sor. Besza- ban, majd a Turkszib építke- ladt a konyhába az egyik pin- zésen és a Gorkij autógyár- cér: a vendég urak a szakában. csőt akarják. Mi baj lehet? — A mesterszakács számtalan kérdeztem magamtól. Bemen- négy évecskét még emléket őriz a régi időkből, s tem a terembe. Három férfi zok... kácsnak lenni ? — Nagyon hálás munka ez. Jól tartani az embereket — nagyszerű érzés. A vendég hangulatát bármilyen irányba befolyásolhatjuk az étellel. S ha jót főztél, akkor köszönetét mondanak neked. Az utóbbi években Grisin a Herzen utcai kávéhózba'n termelési igazgató. Számos kitüntetés tulajdonosa. A napokban tölti be 96. életévét. — Úgy gondolom, hogy eldolgoÍZ/ sertésfelvásárlási árak A pontosság: Emelkedtek január 1-től az ként. Viszont az igazság: csak élőállatok átvételi árai. így az előírásszerű szállítás esetén változtak a sertésátvételi árak kap 30,50 forintot a tenyész- is. A beltartalmi értéktől füg- tő, ám egy fillérrel sem töb- gően 12—18 százalék közötti bet! Viszont, ha a termelő értékben emelkedtek. Javul nem szerződik, vagy a sertés tehát Nógrádban is a kistér- leadása a szerződésben vállalt melók, az ÁFÉSZ-ek, a terme* ütemezéshez képest meghalad- löszövetkezetek, állami gazda- ja a 15 napot, akkor szabadságok, sertéstenyésztő társulá- árformában két forinttal késők jövedelmezősége. Az ár- vesebbet — tehát 28,50 forin* többlet nemcsak a takarmány tot — kap. A kötelesség tel" és a felhasznált egyéb anya- jesítéséért tehát nem jár kü- gok árának növekedését el- lön felár, lensúlyozza, de növeli a sertéstartás jövedelmezőségét, a ^ másik tévhiedelem: ha tartási kedvet is. Miként az év első néSY hónapjában Márton Lászlótól, a Karancs szállít a kistermelő, akkor ki- Húsipari Szövetkezeti Közös lábként 50 fillér időszakos Vállalat megbízott kereske- felárat kap. Ez tévedés, mert delmi főosztályvezetőjétől megtudtuk: az új rendelet értelmezésében bizonyos félreértések vannak — főleg a kistermelők körében. e rendelkezés csak a nagyüzemekre vonatkozik, a kistermelőket nem érinti. A társadalom és az egyén érdeke a szerződéses fegyelem szilárdítása. így a feldolgozó Az egyik tévhiedelem, hogy húsüzemek ütemezni tudják a aki pontosan, az előírt súly- termelésüket, ezáltal folyamában és időben szállít, az ki- tosabbá válik a lakosság tő- logrammonként két forinttal kehússal, húskészítményekkel többet kap a rögzített árnál. vaI0 ellátása. Az élőállatok új E rögzített ár pedig 95—115 átvételi árairól szóló rendel - kilogrammos sertések eseté- k^^ás pedig erre ösztönöz, ben 30 forint 50 fillér kilón- — R — NÓGRAD — 1980. január 5., szombat