Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

Kérdések — Kozárdon Egy tanácstagi beszámoló tanulságai Elhangzik néha a kritika: újítatlan utcája a falunak. Ami ■nem a jelentőségének megfe- pedig azt a bizonyos földet il- lelően ..kezelik” a tanácstagi leti: még szükség lesz rá a ké- beszámolókat, itt-ott elmarad sőbbiekben. Megfontoltságra a lakosság és a választott he- vallott az intelem is, ezt a cse- lyi képviselőik közötti pár- kélyke kényelmetlenséget meg- beszéd. A minap hasonló — éri elviselni a korszerű íőut- önkritikus — észrevétellel ta- cáért. lálkoztam az Ecsegi közös Ta- Néha felborult a parlamen- nács egyik jelentésében is. táris forma. Egy hozzászóló a Hogy milyen kár az elmaradt volt iskola és nevelői lakás találkozókért, azt éppen az környékén burjánzó dudvára ecsegi tanács tagjainak meg- hívta fel a figyelmet, amikor tartott beszámolója is igazol- felcsattant egy indulatos köz­hatja. beszóló: — Nagyon is igaza van! A _ . , . gyerekek ugyan már Ecsegre Felelősséggel, járnak iskolába, az épület azonban a miénk. Sokkal job- kendőzetlenül ban gondját kell viselnünk a környékének is! Kozárd társközség tanács- A kérdéseknek és vélemé- tagjainak összevont beszámo- 'nyéknek azonban nincs vége. lójára ugyan egy kissé „rá- Joggal kifogásolta valaki, hogy szerveztek”, de tanulságul a házának a fala mellé rak- szolgálhat ez a jövőben, tak — igen régen — egy át- Ugyanezen az estén, pontosan eresznek való betoncsövet, az­hat órakor tartották a Mi- óta sem építették be. így in- kulás-estet is. S vajon ki róná kább akadályozza a csapadék. meg a szülőt, nagyszülőt, hogy víz elvonulását. Egy hozzászó- a tanácstagi beszámoló szín- ló szerint a vegyesbolt és az helyéül szolgáló pártház he- italbolt nem tartja be a nyit- lyett a kultúrházba igyeke- vatartási időt. Közderültséget zett, ahol a színpadon szerep- keltettek szavai, amikor így lő, majd az ajándékozás pil- fogalmazott: lanatainak örülő gyermekével — Éppen ezért arra a kör- töltötte az estét. nyékre én bizony nem me­A túlzott aggodalom azon- SYek társadalmi^ munkát vé- ban fölöslegesnek bizonyult. Inkább nojje be a fu. a tanácstagi beszámolóra is szép számú érdeklődő gyűlt össze. Ami pedig a jelenléti ív hosszúságánál is fontosabb: a vita tanúsága szerint a la­kóhelyéről felelősséggel gon­dolkodó, kendőzetlenül vé­leményt nyilvánító választó- polgárok ültek a tanácstagok­kal szemben. A közös tanács 1979. évi munkájáról, a jövő esztendei feladatokról — többi társa nevében is — Gergely György tanácstag, a társközség társa­Elsősorbán az idősek érde­kében orvosi rendelés kellene a faluban — erre a felvetés­re is megnyugtató volt a vá­lasz. Eszerint: a végrehajtó bi. zottság foglalkozik vele, hogy a korábbi gyakorlatnak meg­felelően hetente egyszer Kozár­don is legyen rendelés. Előhang a falugyűléshez Kiragadott példák ezek a vi­dalmi tanácselnök-helyettese tából? s a krónikásnak eszé- adott szamot. Tájékoztatója- ötlik két megállapítás. Elő­ból nemcsak a tanácsi testü­ször, hogy a legritkább eset­let r tevékenységéről hallhat- ^,en szóltak az emberek egyé­tek az érdeklődők, de szám- ni érdekükben, a mondandót szeruleg is megismerhettek, sokkalta i'nkább a közérdek hogy a három községben — sugallta. Másodszor: alapos Ecsegen, Csécsén és Kozár- a tanácstagok tájékozottsága, dón — mire mennyit ^ költött elvétve kellett válaszolni a a tanács. A településfejlesztést t)Majd utána nézünk!” bizta- és a gazdálkodást így sum- mázta Gergely György: „ A beszélgetés végén — a — Fejlesztési alapunk s_zu- etikák ellenére — csaknem kőesége nem teszi lehetőve a mindenki azonos érzéssel tá- látványos beruházási tévé- vozhatott: szépen gyarapodott kenységet, ennek ellenere ered- a íaiu Ezt bizonyította a menyes évről számolnatunk nyilvános matematika is: a he- lélekszám miatt csekély ösz­szegre rúgó községfejlesztési hozzájárulásnál sokkal na­gyobb összeget fordítottak a fejlesztésre. A kritikáknak pedig ezúttal Így igaz, s ebben része van van egy külön haszna is, s a lakosságnak is. Manapság ez a tanácstagi beszámoló idő- Ecsegen és társközségeiben is pontjában^ keresendő. Nem egyre jobban felismerik az sokkal előzte meg ugyanis a összefogás erejét, a társadal- téli falugyűlést, a mostani tá­rni munka szervezésében rej- pasztaiatok birtokában konk- lő lehetőségeket. Ez a felis- rétabbá, célratörőbbé lehet' mérés most már szerencsésen tenni az ottani párbeszédet, párosul a helyi vezetés — Változás a társadalmi munkában köztük a tanácstagok és ta­nácstagi csoportok — célratö­rő szervező munkájával. Mind­ezt a számok nyelvére lefor­dítva: amíg az előző években az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke nem érte el a száz forintot, addig ez a s ám 1979-ben még jóval az év vége előtt! — megközelí­tette a hatszáz forintot. A meghatszorozott, közér­deket szolgáló érték a lakó­hely gzeretete mellett szól. De ugya'nez az érzés csendült ki a közéleti érzékenységről, a felelősségérzetről tanúskodó — néha bizony indulatosan megfogalmazott — hozzászó­lásokból, kérdésekből is. íme egy csokorra való: „Helyes volt-e a sorrend az útépítésnél, hiszen a Petőfi utcában 24 család lakik, a fel­újított utcában pedig ennek csak töredéke?” „A KPM kor­szerűsíti a község főutcáját, miért nem jár el a tanács an­nak érdekében, hogy elszállít­sák a kétoldalra túrt földet?” „Az utcánkban egyetlen lám­pával kellene bővíteni a köz­világítást. évek óta ígérik”. A válaszok szemmel látha­tóan megnyugtatóak voltak. Elhangzott még az örömteli megállapítás is: „másfél” utca van hátra, utána nem lesz föl­—k— Vendégek az óvodában £'eferos f'afo,ol< A káliói összevont napkö­zi otthonos óvodában évek óta hagyomány, hogy a kicsik által nagyon várt Télapó-ün­nepséget nyilvánosan tart­ják meg. Idén is így rendez­ték meg a kedves eseményt. A gyerekek hetek óta versta­nulással, ajándéktárgyak ké­szítésével készülődtek a Tél­apó látogatására, még szo­kott munkáikat is nagyobb kedvvel végezve. A várva várt napon aztán a szülők, a köz­ség intézményeinek képvise­lői, az óvoda valamennyi dol­gozója, az általános iskola egyik őrse várta együtt a kicsikkel az óvodában a Tél­apót. Az úttörők a várako­zás perceit és feszültségét rö­vid műsorral feledtették, s azután a hívó csengő ének­szóra csengetyűszó válaszolt, Az MHSZ vezetőségének irányításával a napokban nagyszabású év közi zárógya­korlatot tartottak Szécsényben megjelent egy nagy kosár Rimóc, Varsány, Hollókő, csomaggal fa Télapó. Minden­kihez volt egy-egy szava, s nemcsak a gyerekekhez, a szakács nénikhez, a főző nénik­hez, dajka nénikhez és óvó né­nikhez is. A gyerekek helyes­lése tette nyomatékossá az ígéretet: „Jövőre virgácsot lásban, gázálarc­kapnak, ha a gyerekeknek azt ruha-használatban mondják finom a tökfőzelék és ők ugyanakkor mégsem eszik meg!” A búcsúzó Tél­apó megígérte, hogy jövőre is visszatér. Magyar Éva Kalló Nyugdíjastalálkozó A Nagybátonyi Harisnya­gyárban 1970. január 10-én voltam az első műszakban. Legutóbb pedig december 3- án fordultam meg ott, már mint nyugdíjas meghívott, a számunkra rendezett össze­számból több mint kétezres létszámra fejlődött. A talál­kozón még egy kis Télapó­csomagot is kaptunk, de nem haszontalan édességekből, ha­nem a nyugdíjasok háztartá­sához hozzájárulva, hasznos jövetelen. Olyan megbecsü- élelmiszerekből állt. Dicsére­lésben volt részem, amilyen­ben soha életemben. Ismer­tették velünk a gyár ered­ményeit, tervei. Elmondták, hogy bedolgozó részlege van Lucfalván, megtudtuk, hogy a gyár a 34 fős induló lőt­tet érdemelnek a szervezők, és akik részt vettek a rendez­vény megvalósításában. Na­gyon szép és nemes megem­lékezés volt a nyugdíjasokról. Zagyi Istvánné Mátraverebély £ far r Üli .. N agylóc, Endrefalva, Nóg- rádszakál, Ludányhalászi és a helybeli sorkötelesek rész­vételével. A 32 résztvevővel megrendezett erőpróbán pár­bajlövészetben, kézigránát­dobásban, tereptanban, tájo- és vegyi­mérték össze képességeiket. Három csapatban versenyeztek egy­mással, s eredményeikkel elé­gedettek lehetnek. Igaz, a si­kerekért a fiatalok alaposan megizzadtak. Dicséret illeti az összes résztvevőt és a szervezőket egyaránt. Sajnos, a sorkötelesek részére előírt honvédelmi előképzést nem mindenki veszi komolyan. Pe­dig aki kivonja magát alóla, az számolhat büntetéssel is. Így kerülhetett sor arra. hogy a szécsényi Herczeg Andrást és Répás Sándort pénzbírsággal sújtották. Kiss Béla Rimóc Vásárlás bosszúságokkal Vásároltam hat Télapó-csoma­got, mivel ennyi unokám van. Az üzlet 25 és 20 forintos cso­magokat állított össze. Én az -előbbiből kértem, ki is fizet­tem, de otthon egy csomagot kibontva, a benne levők árát a zacskóéhoz adva kiderült, hogy az utóbbiból kaptam. Reklamálásomra az eladó be­látta, hogy megtévedt. A má­sik esetem a 126 forintos gyu­laival történt. Vettem egy pá­rat, a boltos 42 dekagrammot mért, az otthoni mérlegem vi­A Skála—Coop szécsényi áruházában a helybelieken kívül a környék községeiből is sokan vásárolnak ezernyi árucikkeket a különböző osztályokon Emberségből kitűnő Szécsényből, Tóth _ Jolán" vöröskeresztes titkártól kap­tuk a dicsérő sorokat. Wolf Ida tanácstag és szomszédja Riczi Rozália önzetlen fára­dozással odaadással gondoz­ták Szabó Erzsébetet, köze­li szomszédjukat, súlyos, fáj­dalmas betegségében. Igye­keztek, gondjában-bajában, osztozva a legmesszebbmenő­kig enyhíteni szenvedését. Magatartásukkal szép példát mutattak mindazoknak, akik hivatásuk folytán emberek­kel foglalkoznak. Betót vaav nem betét ? Meglepve tapasztaltam, hogy Salgótarjánban, a külső pá­lyaudvar közelében a vendég­látó vállalat 87. számú egy­ségében, melyet tudomásom szerint „Lécsős” néven is­mernek a környéken, a hely­ben fogyasztandó sört is csak úgy adják ki, ha az üvegre betétet fizet a vendég. Érde­kes módon ugyanakkor üdí­tő italt — szintén palackban — betét nélkül is lehet kap­ni. Állítólag az intézkedés cél­ja a védekezés, ugyanis ko­rábban túl sok betét nélküli sörösfiaskó szőrén-szálán el­tűnt. Hogy a boltot ne érje kár, mindenkitől betétet kér­nek. A baj csak ott van, hogy — mint arról az asztalo­kon „díszelgő” palackok ta­núskodnak — sokan — talán időkímélésből — nem vált­ják vissza a kiürült üvegeket. Aki viszont ragaszkodik az egy forintjához, annak, az üvegbetét visszaváltásáért te­kintélyes sort kell állnia. Ter­mészetesen az üres üvegek nem maradnak az idők vég­telenségéig az asztalokon. Az üzlet dolgozói összeszedik azo­kat, Kérdés most már: mi történik ezeknek a betétjé­vel? Mindenképpen furcsa az üvegek tartalma szerinti meg­különböztetése, betéttel, vagy anélkül kiadása. Azon is ér­demes elgondolkodni, fel­szont csak 39-et mutatott. En- tétlen állják-e ki a sort, akik nél az esetnél már nem men­tem vissza. Megpróbáltam meggyőzni magam, hogy té­vedtem, vagy útközben to­vább száradt a kolbász. — sós — csak a betétet kérik vissza. A vendégek egy része meg­alázónak érzi a bizalmatlan­ságot. Balogh Tibor Somoskőújfalu Áz üzemorvos hatalma „A társadalmi értékítélet még mindig többre tartja a sebészi bravúrt vagy egy szülés sikeres levezetését, mint az üzemorvosi munkát. De az illetékes gyári munkásnak bizonyára más a véleménye...” A Textilipari Dolgozók Szakszervezetében rendezett or­szágos orvosi-műszaki tanácskozáson hangzott el a fenti meg­állapítás. Híven tükrözi a valóságot, annyiban, amennyiben a közvéleményben még mindig kevéssé jut kifejezésre az üzemegészségügy, az üzemorvosi tevékenység jelentősége. A köztudat nehezen veszi át a sokszor talán túlságo­san gyakran is hangoztatott igazságot, hogy a szocialista egészségügy alapelve a megelőzés. Ennek pedig legkifeje- zettebb hordozója az üzemorvos. Ö állítja sorompóba ehhez „partnereit”, a műszaki szakembertől a szakszervezeti tisztségviselőn át a munkásig mindenkit, akinek része van, része lehet a munkakörülmények alakításában. Ám, erre csak akkor nyílik módja, ha főfoglalkozás­ban törődhet a vállalati, üzemi közösség egészségével. E tekintetben számottevő a fejlődés. Ugyancsak az említett tanácskozáson hangzott . el, hogy 1974. és 1978. között 36 százalékkal nőtt a főfoglalkozású üzemorvosok száma. Ja­vulnak szakmájuk gyakorlásának feltételei is. Az egészség­ügy közismert integrációja révén tág lehetőség nyílt kórházi gyakorlattal is alátámasztott továbbképzésükre, ezenkívül a betegségek megelőzésével kapcsolatos munkájuk — szű­rés, gondozás -r- is bővült. Szükség van, szükség lesz rá a jövőben is. Hiszen, jól­lehet a munkafeltételek javulnak, a gondok mégsem szűn­nek meg egy csapásra. Illetve a leküzdött ártalmak helyé­be— az új technológiával új veszélyek lépnek. Gyerekcipő­ben jár még a zaj, a por, a vibráció okozta megbetegedé­sek kivédése. Legalábbis technológiai úton való megelőzése. Marad tehát az orvos dolga: rendszeresen ellenőrizni a veszélyeztetett emberek állapotát és a legcsekélyebb gyanú esetén intézkedni, ha szükséges ahhoz, más munkahelyre állítani. Nyilvánvaló, hogy az orvosnak csak javaslattevő joga van. Az már személyi adottságaitól, tekintélyétől, nem ke­vésbé környezete felfogásától függ, milyen hatásfokkal. Ar­ról van szó tehát, hogy nem nélkülözheti a „hátországot”, a szakszervezeti, a vállalati segítő társakat. Azokat, akik nem szívességből, hanem hivatalból működnek vele együtt. És nemcsak akkor, amikor már valami bekövetkezett bajt, vagy leselkedő veszélyt kell elhárítani. Hanem a kez- ■ detnél is. Akkor, amikor még csak készül a műszaki fej­lesztés terve, vagy éppen a szociális program. Mert az az igazi megelőzés, ha ebben is kikérik az orvos véleményét. Kétségtelen, hogy ez és a hasonló tevékenység fogalma nem fedi az orvoslásról alkotott nézeteket. A közvélemény­ben nem. De — ami nagyobb baj — a medikus gondolat- társításaiban sem szerepel. Kórterem, fehér köpeny, sztetosz­kóp, mikroszkóp helyett poros, zajos üzem? Ugyan melyik leendő orvos képzeli el így pályája színterét? Pedig napjainkban aligha akad másutt ilyen tökéletes modellje a megelőzés és a gyógyítás összefüggésének. Alig­ha akad, mert ennek legideálisabb talaja az üzem, amelynek alapos ismerője az orvos, aki éppen ezért hiteles elbíráló­ja a keresőképességnek, amely viszont sarkallatos pontja a kényes ■ táppénzkérdésnek. Amely éppen a sokszor bizony­talan megítéléstől válik kényessé. Rangot jelent-e tehát orvosnak lenni — üzemben? Ma már sokkal inkább, mint néhány évvel ezelőtt. És elsősor­ban azok szemében, akik ismgrik a vele járó felelősséget, sikerélményt. Kár, hogy az orvosi tanulmányok során, a pálya kezdetén erre nem nyílik mód. (lukács) Dolgozni szeretnének Panaszoslevelet kaptunk mondta, hogy mivel a cso- Johann Józsefné salgótarjáni portvezető is abba akarja olvasónktól, aki leírja, hogy hagyni, — neki tíz fő fölött többedmagával bedolgozóként éri meg — s mert úgy tudták, tevékenykedett a Váci Kö- szétbomlott a csooort, azért töttárugyár pásztói gyáregysé- hozták az intézkedést. Ha új généi. Csoportjuk több mint csoportvezető kerül, s a lét- egy éve alakult, létszáma szám kielégítő lesz, dolgozhat- többször változott, s az idén nak tovább. Mire azonban novemberben közölték velük, az új vezetővel az újjászerve- hogy nem kívánják őket fog- zett csoport képviseletében je- lalkoztatni. Mivel a csoportot lentkeztek, az illető műszaki ez időben alkotó tíz asszony vezető betegállományba ke- továbbra is dolgozni szeretett rült, s aki helyette az üggyel volna, felkeresték a vállalat foglalkozott, különböző határ- műszaki vezetőjét, aki el- időkre hivatkozott, pillanatok alatt kiderítette, hogy a sza­bályzatok szerint más cso­portvezetőt kell keresni, mert nyugdíjas nem felel meg. S mindezek elintézésére egy hét időt adott. Ugyanakkor közöl­te, hogy a létszámból már ki­hagyták őket, azt hitték, le­számolni jöttek, s munka csak januártól lesz. Kétségtelen, hogy a bedol­gozók alkalmazását, a cso­portvezető személyét különbö­ző szabályok írják elő. Itt azonban inkább arról van szó, hogy a kellő felvilágosítás hiányzott. A csoport tagjai­val közölni kellett volna az első csoportvezető döntését, hogy időben helyettesíthessék. Másodjára a műszaki vezető­nek módjában állt volna ta­nácsot adni, vagy elmondani, milyen feltételek alapján tölt­hető be a megüresedett hely. S amíg mindezek zajlottak, nem a leghelyesebb intézke­dés volt- az egész kollektívát „leírni”, hiszen a csoport dol­gozni szeretne. Akad köztük, aki a munkakörülmények megteremtéséhez nagyobb be­fektetéseket valósított neg. Remélhetőleg az illetékesek segítségével megoldódik Jo­hann Józsefné és társai pana­sza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom