Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

Nr A balassagyarmati IPOLY Bútorgyár vásárlók által egyik legkedveltebb terméke, a Nógrád szekrénysor megifjodva kerül a közeljövőben az üzletekbe. A továbbfejlesztett vál­tozat prototípusa már elkészült, melynek összeállítását — képünkön — Strihó Csaba és Kiss László végzi. — kulcsár — Jövőre is várják a fiatalokat az építőtáborok Elkészültek az építőtáborok jövő évi tervei. A KISZ az idei évhez hasonlóan a köz­ponti táborokba 56 ezer fia­talt hív, a megyei táborokban 9000, az egyetemi, főiskolai táborokban pedig mintegy 10 ezer fiatal részvételére számí­tanak — jelentették be szer­dán a csillebérci úttörőnagy- táborban megtartott tanács­kozáson, amelyen az ez évi építőtáborozás eredményeit és a jövő évi tennivalókat vették számba. A meghívott szervezők, vál­lalatok, üzemek, gazdaságok vezetői, * és a táborvezetők előtt Nagy Sándor, a KISZ kb titkára vonta meg az ez évi építőtábor-mérleget. Az idén az építőtáborokban tíz­ezerrel több diák dolgozott, mint az elmúlt esztendőben, s a fiatalok ismét jelesre vizs­gáztak tettrekészségből, ten­ni akarásból. V/ilág proletárjai egyesüljetek! I MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TAN ACS LA Pj A XXXV EVF.. 291. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979 DECEMBER 13.. CSÜTÖRTÖK ci tanácsi építőknek ? A miniszter mondja Veszteségből nyereség u Sikerül az egeszsegugyi helyzetkép Mindenki megbetegedhet, mindenkit közvetlenül érin' tenek tehát az egészségvéde­lem, a megelőzés és az or­voslás tárgyi és személyi kö­rülményei, a gyógyászati • le­hetőségek, a korszerű gyógy­módok, az orvostudomány alakulása, a kórházi fejlesz­tések. Ezek a főbb témák ke­rültek előtérbe szerda délelőtt az Egészségügyi Minisztérium­ban azon a tájékoztatón, amelyre dr. Schultheisz Emil miniszter hívta meg a sajtó munkatársait. — Az egészség- ügyi helyzetkép — mondta — egészében pozitív. Annak is köszönhető ez, hogy az 1972- ben megalkotott egészségügyi törvény megvalósítása mind teljesebbé válik. Ugyanakkor a tárca vezetői egész sor új feladatot tartanak napirenden, illetve helyeznek előtérbe a következő időszakban. Folyamatosak a feladatok. Közéjük tartozik, hogy to­vább kell fejleszteni és kor­szerűsíteni a gyógyító-meg­előző ellátás intézményeinek szervezetét és működését — közölte dr. Schultheisz Emil, az MTI tudósítójának kér­désére az integrációról, annak eredményeiről. Az integráció­val — folytatódott a válasz — a korábbinál hatékonyabbá válik az egészségügyi munka- szervezés, ésszerűbb lehet a munkaerő-gazdálkodás, az anyagi eszközöket is jobban lehet elosztani, koncentráltan felhasználni. Az orvosoknak is érdekük, hogy kevés és el­aprózott szakmai lehetőségű egységek helyett eleve sokré­tű gyógyító intézményben dol­gozzanak és — a felgyülem­lett szakmai és emberi ta­pasztalataik kamatoztatásáért — ne kelljen életük legaktí­vabb időszakában munkahe­lyet, s vele együtt munkakört változtatniuk. Az elkövetkező évek fela­datai közé tartozik, hogy min­denütt megteremtsük az in­tenzív betegellátás feltételeit. Az év elején még voltak olyanok a Nógrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnál, akik kételkedtek annak reali­tásában, hogy a tavalyi vesz­teséget az idén el lehet tün­tetni, sőt nyereséget is lehet elérni. Hogy nem volt homokra épített az előbbi elképze­lés, azt az első tizenegy hónap termelése tanúsítja. Az előzetes számítások sze­rint az erre az évre tervezett 115 millió forint értékű építé­si és szerelési tervüket 120 millióra teljesítik. A munka hatékonyságának javulását jelző mutatók közül a terme­lékenység is meghaladja a kitűzött szintet. S ami igen perdöntő: a tavalyi 2,5 millió forint veszteséget eltüntetik, s bizonyos nagyságú nyereséggel zárják az 1979-es esztendőt. Ennek érdekében még sokat kell tenni a hátralevő rövid időben. A kitűzött célok el­érése érdekében Salgótarján­ban, a Beszterce-lakótelepen hiánypótlás nélkül átadták a G—14 jelű 20 lakásos lakóépü­letet. Az ugyancsak 20 la­kásos G—15 jelű lakóház mű­szaki átadását december 10-re tűzték ki. A G—14 jelűn most nem dolgoznak, mert átadását a jövő évre tervezik. Ennek érdekében folyamatos téli munkára teszik alkalmassá az épületet. Salgótarjánban, a megyei ta­nácson épülő számítóközpont szerkezetileg elkészült, a tetőt lezárták, a csőszerelőipari vállalat belső csőszerelési munkálatokat végez. A me­gyeszékhelyen maradva, meg kell említeni a gyermekvédel­mi intézet építését. Itt az alapozási munkálatokat elvégezték, rövidesen hoz­zákezdenek az UNIVÁZ szereléséhez. Jelentős létszámösszevonás­ra került sor az öblösüveg- gyári tömbépületnél. Pilla­natnyilag ötvenen dolgoznak, főleg kőművesek. Falaznak, tetőszerelési ' munkálatokat vé­keznek. Szerencsére az idő is kedvez az építőknek. A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat süteményesüzemének munkálatait belső tervezési okok, létszám-átcsoportosítás és az elemek hiánya miatt egy időre beszüntették. Miu­tán az előbbi problémák ren­deződtek, az épület szerkezeti munkálatait az év végéig tel­jesen be akarják fejezni. A jelenlegi készültségi fok 70— 75 százalékos. A salgótarjáni lakásépítke­zéseken azért tudott gyorsabb ütemet diktálni a vállalat, mert a városi pártbizottság kezdeményezésére több gyár a szakipari munkák mielőbbi befejezéséhez szakembereket ádott kölcsön. A megye másik városában, Balassagyarmaton, nehezebb a helyzet, mint Salgótarjánban. Ennek ellenére sem akarnak tágítani eredeti elképzeléseik­től. De reálisan mérik fel a helyzetüket. Ezért mondják, hogy a főutcán épülő 21-es je­lű 28 lakásos épületet hiány­pótlás nélkül az idén nem tud­ják átadni, mert a szüksé­gesnél kevesebb szakipari munkás dolgozik itt. Más építkezésről pedig nem tudnak ide átcsoportosítani dolgozó­kat. Segítene a helyzeten, ha a város üzemei szakembereket adnának át a vállalatnak. El­sősorban festőket várnak, de szívesen fogadnának asztalo­sokat is. A lakásépítésnél kedvezőt­lenebb a helyzet a Salgó­tarjáni Ruhagyár balassa­gyarmati új gyárának épí­tésénél. A legnagyobb gondot itt is a befejező munkák ütemes el­végzése jelenti. Nincs hozzá szakember. Az idei átadásról azonban az előbbiek ellenére sem mondtak le. Az ugyancsak főutcán épü­lő, 22-es jelű 28 lakásos épü­letet viszont téliesítik. Vagy­is befejezik a szerkezet építé­sét, tetőt helyeznek a létesít­ményre és lezárják a hom­lokzatot. Pásztón, az ABC-áruház sze­repel az ez évi átadási prog­ramban. Hiányzik a központi fűtést szolgáló berendezés, nem érkezett meg a hőszige­teit üveg. Hiányuk megkér­dőjelezheti az eredeti reális elképzelés megvalósítását. Je­lenleg teljes erőbedobással 20—25 fő dolgozik az épület mielőbbi befejezésén. Egyes beruházók neheztelnek a vállalatra, mert Csehszlová­kiában, Nyitrán kenyérgyárat épít, idehaza pedig egyik-má­sik építkezésen a munkát las­sítja. A csehszlovák feladatot a felügyeleti szerv hozzájáru­lásával oldják meg, ami több nyereséget hoz a vállalatnak, mint a hazai létesítményeken végzett munka. Korszerű elemeket a szakszervezeti munkába y" Megyei aktívaütés Salgótarjánban Kovács László, a szakszer ve, elek megyei tanácsának vezető titkára élénk érdeklődés sei. kísért aktívát nyitott meg szerdán az SZMT salgótarjáni székhazában. A szakszerveze­ti tanácskozáson Jakab Sándor, a párt Központi Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkár helyettese beszélt a szakszer­vezeti munka időszerű feladatairól. Az aktívaül lsen részt vett Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára. Jakab Sándor azzal kezdte, bogy az egész ország figyel­me a párt XII. kongresszusá­nak irányelvei felé fordult. A párt kérte a szakszervezetet is. hogy fejtse ki véleményét az irányelvekről. Mindannyi- unknak látni kell az előttünk álló nagy feladatokat. Éppen ezért a szákszervezet minden tisztségviselője a maga poszt­ján adjon segítséget ahhoz, hogy a párt által kitűzött fel­adatok maradéktalanul és si­keresen oldódjanak meg. A SZOT főtitkárhelyettese mé’vreható elemzését adta a szakszervezeti munka eddigi­nél tágabb lehetőségeinek és gvakoriati igényeinek. Elemez­te a jelenlevők előtt a párt-, az állam- és a szakszervezet he­lyét és szerepet. Elméleti fejte­getései során hangsúlyozta, hogy a szakszervezet önálló­sága nem politikai független­ség. A párt- és a szakszerve­zet egyaránt a fejlett szocia­lizmus építését tűzte ki célul. S, hogy e feladatokat sikerrel tudjuk megoldani, az egész országot átfogó nagy tömeg- szervezetünk működési rend­jét minden szakszervezeti tiszt­ségviselőnek tisztán kell látnia. A szakszervezetnek megvan­nak a maga hagyományos funkciói: az érdekvédelem, az érdekképviselet és az érdek- kifejezés. De ha valami nem felel meg kitűzött feladataink­nak. akkor a nemet is ki kell mondani. A magas színvónalú. igényes munka arra indítja a szakszervezet felső vezetőit is, bogy gondolják át tennivalói­kat és a korszerűség igényei szerint új elemeket is iktas­sanak feladataik közé. Fegyel­met és rendet kell teremteni. A párthatározatban és az irányelvekben megfogalma­zott gazdaságpolitikai felada­tok igényei szerint kell mun­kálkodni. Munkánkat hatéko­nyan kell végeznünk. A szakszervezeti munka nem egyenlő a rosszul értelmezett érdekvédelemmel, a bérkérdés­sel és a szociálpolitikával. A munka a termeléssel kezdődik. A magas fokú gazdálkodás eredményei teremtenek alapot arra, hogy a fejlett szocia­lizmus igényei szerint éljünk. A termelőtevékenység magas színvonalra emelése egész né­pünk egyetemes érdeke. S eb­ben meg kell találnia a maga feladatait a vasipari, a bánya­ipari vagy egyéb szakmai ága­zatnak csakúgy, mint az egész­ségügyi szakszervezeteknek vagy a pedagógus-szakszerve­zetnek. Jakab Sándor beszélt az élel­miszer-ellátás színvonalas biz­tosításának feltételeiről, de a munkaverseny magasabb igé­nyű tartalmi- vonatkozásairól is, mint a megalapozott jólét és ellátottság feltételeiről. Hangsúlyozta, hogy a ver. senynek nem egyszerűen vál­laláscentrikusnak kell lennie. Nem az a lényeg, hogy válla­lás legyen, hanem az, hogy a fogadalmak konkrétan segít­sék a vállalati és népgazdasá­gi célkitűzések megoldását. Befejezésül az üzemi és munkahelyi demokráciáról beszélt, hangsúlyozva, hogy e tére'n is a szemlélet bizonyos változtatására van szükség. A jogot és a kötelességet egy­aránt érvényesíteni kell az üzemi és munkahelyi demok­rácia gyakorlata során. A gondolkodásra késztető szakszervezeti aktívaülés Ko. vács László zárszavává! ért véget. O B. Karancsságf Orhalom Állattenyésztők a tervért A megye termelőszövetke­zeteiben többnyire jó lehető­ségek kínálkoznak az állat- tenyésztés fejlesztésére. Az ágazatra a növénytermesztés idei árbevételi kiesései után az a feladat hárul, hogy igyekezzen pótolni a veszte­ségek egy részét. Két közös gazdaságban érdeklődtünk arról, mi jellemezte az állat- tenyésztést. A karancssági termelőszö­vetkezetben az állattenyész­tés i— mint aiTól Kaszás László, főállattenyésztő be­számolt —, az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megfele­lően. dinamikusan fejlődik. Az egy tehénre jutó tejter­melés 1976-ban még csupán 2900 liter volt. Azóta az ál­lományt a tejtermelő-képes­ség javítása érdekében a Holstein—Friz fajtával ke­resztezték, s ezzel párhuza­mosan javították a takar­mánygazdálkodást is. Ezek hatására várhatóan az idén a tejhozam meghaladja a 4100 litert, A tejtermelő-állomány hatvan százaléka már Hol­stein—Friz fajta, a magyar­tarka mellett. Egy liter tej előállításához 35 dekagramm abrakot hasz­nálnak fel, s rendszeres la­boratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik a takarmány bel- tartalmi értékét, ezeket fi­gyelembe véve állítják össze a napi adagokat. Egyébként a jószágok téli eledele biz­tosított, hasznosítják a mel­léktermékeket is, a kukori­caszárat, répaszeletet- Folya­matos az állomány felfrissí­tése. Kedvező az állategész­ségügyi helyzet is, a borjúel­hullás mindössze egyszáza­lékos. A karancssági közös gazda­ság a tavalyihoz képest, az idén 20—22 százalékkal több tejet értékesít, a tervezett 8 százalékkal szemben. Eb­ben nagy szerepet játszik a szakosított szarvasmarha- tenyésztő-telepen dolgozó Tyereskova Szocialista Bri­gád. Az őrhalmi termelőszöveir kezet állattenyésztői a tejter­melés tervét a jelek szerint aligha képesek teljesíteni. Főként azért, mert 'a szarvas­marha-ágazatot a rétek ho­zamaira alapozták, amelye­ket sokáig borított víz, s így a legeltetési időszak lerövi­dült. Később pedig az aszály hátrányos helyzetet terem­tett. A borjúelhullás a közös gazdaságban hat százalék kö­rül alakul. Mint arról Hlavacska Gyu­la, állattenyésztési ágazatve­zető tájékoztatást adott: a sertéstenyésztés az év eleji holtpontról elmozdult. Javí­tották a minőséget, gyarapí­tották a kocák számát. Az év végére a kocalétszám száz­húsz körül alakul, s az után­pótlás is biztosított. A te­nyésztési paraméterük orszá­gos viszonylatban is kiemel­kedő, ezt a törzstenyészeti szemlén is megállapították- A juhászaiban a minőség ja­vítására fektettek nagy ener­giát, tenyészkosokat vásárol­tak. Abban bíznak. Iv-~v en­nek eredményeként jövőre növeke w-t a termelés szírivé nala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom