Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
Az oktató szemszögéből Munkahelye az utca... A fölújított városi tanács épülete Balassagyarmaton. — bábel-felv. Községi tanácsok az önállóság útján AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN a társadalmi fejlődés nagyarányú felgyorsulásának lehettünk tanúi, melynek kihatásai érthetően nemcsak gazdasági, hanem állatni életünket is közelről érintették. A X. pártkongresszus a szocializmus teljes felépítésének egyik alapvető feladataként jelölte meg az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, ami természetesen nagyobb követelményeket állított az állami, köztük a tanácsszervek elé, ugyanakkor nem csekély módosításokat igényelt a tanácshálózatban, a szervezet működésében is. A legtöbb és a korábbi helyzettől alapvetően eltérő változás a községekben zajlott le. Az 1971-ben megalkotott harmadik tanácstörvény — a községi tanácsok munkájának eredményesebbé tétele, a kisebb települések fejlődésének, ellátásának fokozottabb biztosítása stb. — a jelentős intézkedések, újabb megoldások egész sorára késztette az illetékes központi szerveket. Ezek közé tartozott a nagyközségi kategória — a városiasodás „felsőbb osztályának” — megteremtése, a községi közös tanácsok — a székhely- és a társközségek összevont igazgatásának — létrehozása, majd később egyes városok és a közeli községek újszerű együttműködésének, ^ az úgynevezett város környéki kapcsolatoknak a legalizálása. E változások következtében folyamatosan csökken a községi tanácsok száma, a hatvanas évek elején működő mintegy 1900 tanács helyett ma 1422 igazgat 3026 községi települést. Ezek között szerepel egyébként a 315 nagyközség is: közülük öt Nógrádban. Összesen 715 önálló és 714 közös tanács vah az országban. A községi tanácshálózat átalakításával a felszabaduló személyi állomány legjobbjaival erősíthették meg az apparátusokat, továbbá anyagi lehetőségeiket is célszerűbben összpontosíthatták az egymással összevont, illetve szövetkező települések. Erre pedig óhatatlanul szükségük volt, a nagyobb önállóság ugyanis együtt jatt a hatáskörök bővítésével, amit viszont csak nagyobb szakértelemmel láthattak el. A megváltozott helyzet azonban nemcsak a szakigazgatási szerveket, hanem a választott testületeket is magasabb követelmények elé állította. A tanácstörvényben kiemelt népképviseleti- önkormányzati jelleg nagyobb súlyt adott a testületek döntési jogának, ennélfogva településük fejlesztésében, a lakosság művelődésügyi, egészségügyi, lakás- és kommunális, szociális, kereskedelmi és másféle ellátásában is meghatározó lett a szerepük. Községeinkben — ha nem is olyan mértékben, mint a fővárosban vagy a vidéki városokban — rövid néhány év alatt a gyors fejlődés számtalan jelét tapasztalhatta a lakosság. Különösen a legfontosabb társadalömpolUikai célok — a lakásépítés, a gyermekintézmények létrehozása, a közművesítés, az egészségügyi ellátás stb. — megvalósításában volt mindenfelé előrehaladás. Ha pedig az állampolgároknak hatósági ügyeik adódnak, t "nyomó többségüket ma már a helyi egységes szakigazgató i szerv is elintézi, s nem kell minduntalan a járási székhelyre utazniuk. A nagyobb lehetőségek, a pozitív változások a lakosság segítökészségét is megnövelték, s mintegy „viszonzásképpen” évente több milliárdos értékű társadalmi munkát vállaltak a kisebb-nagyobb. falvakban. Az igazsághoz azonban hozzátartozik: az utóbbi időben a népgazdaság szűkösebb helyzetéből adódóan a falvakban is körülményesebbé vált a fejlesztések, néha még a legszükségesebb beruházások megvalósítása is, s az igények és az anyagi lehetőségek összhangját a leggondosabb rangsorolással se lehet mindig fenntartani. S bár a lakosság tisztában van vele. hogy ezek a szigorúbb gazdasági feltételek a nép- gazdasági egyensúly helyreállítását célozzák, az állampolgárok egy része mégis kizárólag a tanácsok „számlájára” írja az elhalasztott beruházásokat. Ezek a körülmények ného] a tanácstagság aktivitására is kedvezőtlen befolyást gyakorolnak, de a meghosszabbított választási ciklus is többeket fáradttá, fásulttá tett. HA MINDEHHEZ hozzávesszük, hogy — egy friss felmérés szerint— mintegy 2600 hatáskör gyakorlása hárul a községi szakigazgatási szervekre, helyzetük aligha szorul bővebb magyarázatra. És mégis: a tanácstagok, s a községi apparátusok dolgozóinak túlnyomó része a nehéz terhek ellenére igyekszik becsülettel helytállni a közéletben és a hivatali irodákban, elvégezni mindazt, amivel a lakosság megbízta őket. Ezért pedig most is — amikor átmenötileg talán nem olyan látványosak az eredményeik — elismerést «s tiszteletet érdemelnek. n. g. A világ búza- termelésének egyharmada 1949, a KGST megalakulása óta óriási fejlődésen ment keresztül a tagországok népgazdaságának minden ágazata. Nem kivétel' ez alól a mezőgazdaság sem. Napjainkban a KGST-országok adják a világ búzatermelésének mintegy egyharmadát, a cukorrépa- és burgonyatermelésnek pedig csaknem a felét. Különösen jól tükrözik ezt a fejlődést a számadatok. Míg az 1951—55-ös időszakban a KGST-országok évente összesen 131 millió'tonna gabonát es hüvelyest termeltek, addig az 1976—78-as években az évi termelés átlagosan elérte a 300 millió tonnát. 1950-ben — a KGST megalakulását követő évben — a tagországok hústermelése évi 8,4 millió tonna volt, a tejtermelés alig érte el az 54 millió tonnát és a tojásterme- iés mindössze évi 20,1 milliárd darab volt. Az 1978-as évet viszont a KGST-országok a következő eredményekkel zárták: húsból 25,6 millió tonnát, tejből 135,3 millió tonnát, tojásból 96,1 milliárd darabot termeltek. Az új hosszú távú mezőgazdasági célprogram óriási távlatokat nyit a KGST-országok mezőgazdasági fejlődése előtt. .. .Adjon egy kis gázt és lehet kapcsolni hármasba! Irányjelzőt vegyük vissza. .. A következő útkereszteződésnél jobbra kis ívben bekanyarodunk. Fékezzen előbb... és most a kuplung! Kettes sebesség! Neí menjünk át a bál Oldalra! Jó, rendben. Gombolai László, a balassagyarmati autóklub oktatója reggel 6 óra óta egyfolytában magyaráz. — Előfordul, hogy elveszíti a türelmét? — Nem. Mi lenne, ha még én is elkezdenék idegeskedni?! Négy-hét tanulója van általában Gombolai Lászlónak, aki egyébként az AFIT 8. sz. üzemegységének minőségi ellenőre, és csak ■ másodállásban, havi 64 órában oktat az autóklubnál. A gyakorlati vezetés kötelező óraszáma 29, a harmincadik óra már maga a vizsga. Meg lehet tanulni ennyi idő alatt autót vezetni? — Komoly szakemberek, pszichológusok foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Azt lehet mondani, hogy a tanulóknak csak töredéke (10—15 százaléka) képes elsajátítani a vezetést az előírt 29 óra alatt. A fiataloknak általában elég ennyi idő. Minél idősebb valaki, annál több pótórára van szüksége. Ez komoly anyagi megterhelést jelent, mégis kénytelenek vagyunk a pótórát javasolni, ha látjuk, hogy valaki nem halad megfelelően. — Nyáron holland állampolgárokat oktattam. Tőlük tudom, hogy náluk húszéves korig az alapóraszám 50, s ki hány évvel lépte túl a húszat, annyi pótórát köteles venni. A szimpla TESZT-lap kitöltéssel sem elégszenek meg. A tanulóknak szóbeli vizsgát is kell tenniük. Én ezt nagyon jónak tartom. Bár mi mind az elméleti. mind a gyakorlati vizsgán nagyon szigorúak vagyunk, talán nem ártana még szigorítani egy kicsit... , — Van-e „vesszőparipájuk” a vizsgabiztosoknak? — Nincs. egyértelműen nincs. Nagyon reális emberek, függetlenül attól, ki vizsgázik. ök az egész teljesítményre kíváncsiak, a vizsgázó fejlettségi szintjét figyelik, önállóságát, tud-e baleset- mentesen vezetni egyedül is. Az összteljesítmény alapján értékelnek. Az autóvezetők és tanulók között egyre több a nő. A volánnál ülő nőket gyakorta lekezelik férfi kollégáik. Mi az ön véleménye erről? — Az, hogy a nők jobb vezetők, mint a férfiak. Nyu- gojjtabbak, kiegyensúlyozottabbak, sokkal megfontoltabbak. Nem beszélve arról, hogy az alkoholtól abszolút távol tartják magukat. Talán félénkebbek valamivel, mint a férfiak, nem mernek úgy vagánykodni, dehát ez nem is baj. Egy nő. ha balesetet csinál, az legtöbbször a túlzott fontolgatásból ered. Ha bátran áthaladt volna, nincs baleset... — Mit tanulnak meg álla* Iában nehezen a tanulói? — A forgalomban nehéz a helyzetek felismerése, és a gyors reagálás. A közlekedési szabályok gyakorlati alkalmazásával i= sok a baj. A kocsi kezelésénél a sebességi fokozatok helves alkalmazása, főleg a visszakapcsolások az egyik legnehezebben megtanítható művelet. A rutinpályán pedig a hátramenetből, beállás a, legizzasztóbb manőver. . . — Milyen érzés mikor egv-eg.y tanulójának sikerül levizsgáznia? — Örülök a sikerüknek. Nem ünneprontásként. -de mindig elmondom nekik, hogy a megszerzett jogosítványt ne tekintsék a 100 százalékos tudás ielképének. Legyenek óvatosak, hiszen sok gyakorlásra van még szükségük. . Mindezt általában meg is fogadják. — Végül hadd adjak egy ió tanácsot a leendő autósoknak. Nem árt, ha .hozzátanulnak” egy kicsit a gyakorlati foglalkozásokhoz. Olyan kitűnő könyvek állnak ehhez rendelkezésre, mint az „Így tanuljunk autózni”, „A vezetés technikája” és még sorolhatnám. Nem szabad csak az órán elhangzottakra hagyatkozni, az otthoni tanulásra is igen nagy szükség van. így sokkal nagyobb esélyük lesz arra. hogy megállják a helyüket a gyakorlati vizsgán. W. Sz. É. Mindkét nemzedék számára kellemes a kora őszre emlékeztető- napsütéses időben a levegőzés. 'Képünk a bárnai utcán készült. * _ kj r— .......................................................................................I.........MIMII..........Iliimül............................................................................................................................................................................... Ilim........... E gészségesen amikor nem érezzük a betegség kínzó fájdalmait, nyomasztó lelki hatását, ritkán vagy egyáltalán nem gondolunk egészségünk megóvására. Akkor leszünk óvatosak, elővigyázatosak, amikor érezzük, baj van áz egészségünk körül. Takarékoskodnunk akkor kell, amikor még van miből. Az egészségünket is akkor óvjuk, vigyázzunk rá, míg van. A szécsényi nagyközségi Vöröskereszt területi szervezetének egyik igen fontos feladata az egészségügyi felvilágosító munka. Az alapszervezetekben 1423-an tevékenykednek. Jelentős az a felvilágosító hatás, amit ezek a személyek mikro környezetükben kifejtenek. Jelentős, de korántsem elégséges. Az emberek életvitelét, beideg- ződött szokásait nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Tudatos, tervszerű, folyamatos, összehangolt, bizony sokszor fárasztó munkát igényel a cél megközelítése, elérése. Racskó Pálné, a nagyközségi Vöröskereszt területi szervezetének titkára elmondta. hogy egészségnevelési céljuk a tudatformálás. Elsősorban a személyi és környezeti higiénia, a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód kialakítása. A cél érdekében Szécsényben Ember az emberért együtt tevékenykednek egészségügyi dolgozókkal, pddagó- gusokkal, az államapparátus munkatársaival, tömegszervezetekkel, s mindazokkal, akik előbbre tudják vinni az egészségügy szekerét. Orvosok, jól képzett szakemberek több felvilágosító előadást tartottak az alapszervezetekben. A korszerű táplálkozást hivatott megismertetni az ÁFÉSZ-el közösen szervezett főzési tanácsadással és kóstolással egybekötött mirelit-, valamint tej- és tejtermékek bemutatója. A kismamák és szülők klubjában a gyermekbetegségek megelőzéséről, a picik helyes táplálkozásáról több előadás is elhangzott. Jó a szervezetnek a kapcsolata az oktatási intézményekkel. Az egészségügyi dolgozók tanfolyamokat, különböző foglalkozásokat tartanak a diákok részére. Az általános iskolások, az ifjú vöröskeresztesek elsősegélynyújtó járási versenyét évek óta megnyerik. A megyei döntőkön is szépen szerepelnek. A középiskolások több-megyei siker után az országos versenyen eredményesen képviselték megyénket. A Vöröskereszt-szervezet szerteágazó feladatrendszerében megtaláljuk a családpolitikai feladatok végrehajtását, azon belül is az idősebbekről való gondoskodást, a velük való törődést. Nyugdíjasok napközi otthona; a házi-, illetve a területi gondozói hálózat kiépítése a .község területén a nyugdíjasok helyzetének a felmérése; a jelzőszolgálati rendszer kialakítása az ifjú vöröskeresztesek tettrekész segítő szándéka; az öregek napjának megszervezése, mindmind a Vöröskereszt-szervezet élő. aktív jelenlétét, segítő szándékát bizonyítja. A szervezet eredményesen tevékenykedik az önkéntes véradómozgalom szélesítésében. A Vöröskereszt területi szervezetének titkára szerint, ott. ahol a gazdasági intézmény vezetői támogatják a véradómozgalmat, mindenütt jó eredményeket érnek el. Kezdeményező szerepet játszanak a tisztasági mozgalomban, a környezetvédelemben, a parkosításban. A nagyközségi tanáccsal, a HNF nagyközségi bizottságával közösen társadalmi munkanapokat szerveztek. A szervezet kezdeményezésére 1977-tól minden évben megszervezik a lomtalanítási akciót. A mozgalom sikeres végrehajtásához, a vállalatok, szövetkezetek gépkocsikat, markológépeket biztosítanak. X „Tiszta, virágos községért” mozgalom sikerét a házak előtt levő kis parkok tanúsítják. A szécsényi Vöröskeresztszervezet szerteágazó, sokrétű feladatrendszerének középpontjában az'ember áll. Minden tevékenységüket, cselekedetüket a humánum fogja át. Mottójuk: Egyre jobb, és szebb környezetben ember az emberért önmagáért, egészségesebb, emberségesebb életmódért. Ha ezt így nem is fogalmazzák meg. de mindennapi tetteikben, cselekedetükben valahol ott él ez a gondolat és egyre inkább élő valósággá formálódik, sz. f. NÓGRÁD — 1979. december 12., szerda
