Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

" kipufogócsövek

„Beteg

Ä hengerekben lejátszódó égési folyamatok végterméke, a magas hőmérsékletű és nagy. nyomású gáz a kipufogórendszeren keresztül áramlik a szabadba. E rendszer része a hangtompító dob is, amely el- viselhetőyé teszi a belsőégésű motor nagy üzemi zaját. A gépkocsi kipufogórendszeré, ben idővel koromlerakódás keletkezik, ami a keresztmetszetek fokozatos leszűkülését eredményezi, s az egészen az eltömődésig fokozód, hat. A benzin-olaj keverékkel üzemelő kétütemű motoroknál ez sokkal hamarabb következik be, mint a négy* íiteműeknél. hacsak nem már „kiszolgált”, sok olajat fogyasztó négyütemű motor, ról van szó.

' A kipufogórendszert belülről a motor égéstermékei károsítják. kívülről a felcsapódó kövek és a felfröccsenő víz tesznek benne kárt, mely utóbbi valósággal rideggé ed. zi a lemezszerkezetet. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy a csövek és dobok élettartama alig pár évre rúg, s még végleges elhasználódásuk

előtt is gyakran keletkeznek rajtuk törések, repedések. Sokan nem tulajdonítanak ennek különösebb jelentőséget —, hacsak nincs olyan mértékű törés, amely kiiktatná a hangtompító dob zajcsökken, tő hatását —, pedig a sérült kipufogórendszerből mérgező gázok szivároghatnak a kocsi utasterébe, nem kis kellemetlenségeket okozván.

A kipufogórendszer műszaki állapotát tehát rendszeresen ellenőrizni kell. A kipufogóhang megváltozása, a fémes zörejek figyelmeztetnek az esetleges hibákra, no meg az elvezetőcső oldalsó kifú* vásai és az, ha a szokásosnál kevesebb kipufogó gáz távozik a cső nyitott végén. A kipufogócső keresztmetszetének leszűkülése motorikus erőveszteséggel jár, ugyanakkor növeli az üzemanyagfogyasztást. A motor ilyenkor egészségtelenül felmelegszik, működése a dús keverékkel való üzemelés tüneteit mutatja ami sokszor még a szakembereket is félrevezeti, amikor a porlasztó rossz beállításában keresik a tünet okát.

A kipufogórendszer eltö- mődését a szétszerelhető vál. tozatoknál kön'nyen elháríthatjuk a csövek és dobok leszerelésével, kitisztításával. Nehezebb a helyzet az össze- hegesztett változatoknál. Ha nem krómozott a hangtompító dob, lánggal kívülről való felmelegítéssel égethetjük ki belőle a kormot. Sokszor célravezető az is, ha acéldróttal vagy vékony vaspálcikával — a két végződésen keresztül — távolítjuk el a lerakódott kor. mot. Néha azonban csak a hangtompító edény szétfűré- szelésével és az így szabaddá tett részek kiégetésével lehet segíteni a bajon. Ennél persze többet ér — és jóval egyszerűbb is — kicserélni a ki. pufogórendszer egyes elemeit, vagy magát az egész egységet. Hegesztéses javításuknak egyébként is csak akkor van értelme, ha még nincsenek nagyon elvékonyodva, kiégve a csőfalak, a lemezrészek. A tönkremenetel korai állapotában még ideig-óráig segíteni lehet a kipufogórendszer hibáin a szaküzletekben kapható hőálló tapaszokkal is.

A hangtompítóssal kombi, nált kipufogógáz-elvezetés kétségtelenül teljesítményt

emészt fel. robtja a motor hatásfokát, alkalmazására mégis szükség van, sőt kötelező, így a közforgalomban a teljesítmény növelése céljából senki se iktathatja ki a jár. műv^k e fontos segédberendezését (különösen a „re- peszteni” szerető motorkerékpárosok hajlanak erre a megoldásra).

B. I.

v

Dohányzók illemtana

Ma. amikor világszerte elterjedt a dohányzás, fellazultak azok az íratlan szabályok, amelyek mondjuk 30—40 évvel ezelőtt meghatározták a dohányzás illemtanát. Nem is olyan nagyon régen például a közízlés rosszallással illette azokat a nőket, akik ficr hányoztak. És ma? Ma legfeljebb azt mondják: lehetőleg az utcán ne gyújtsanak rá.

Néhán>y íratlan szabályt ezért illik ma is betartani.

Illik:

— vendégségben, ha nem

kínálnak meg cigarettával

bennünket, megkérdezni: rágyújthatunk-e;

— ha pipázunk vagy szivarozunk, ugyanezt a kérdést feltenni cigarettások között is, mert nem mindenki bírja a pipa- és szivarfüstöt, ha mégoly illatos dohányból is készült;

— vonatom, zárt fülkében engedélyt kérni a velünk együtt utazóktól a dohányzásra.

Nem illik:

— cigarettával, szivarral vagy pipával a szájban beszélni, köszönni, lakásba,

nyilvános helyre, a főnök, s a kollégák szobájába belépni;

— rágyújtani addig, amíg valaki is, eszik az asztalnál;

— tányérba, vasába, kávéspohárba, földre hamuzni, még akkor sem, ha a házigazda vagy a pincér nem tett hamutartót az asztalra;

— rágyújtani beteglátogatóban, hálószobában, ott ahol rossz a szellőztetési lehetőség, vagy ahol felirat tiltja a dohányzást, s olyan valaki előtt, aki éppen le aikar szokni a füstölésről.

Pátkai Tivadar:

Az erdei tornapályán- Guggoljon le, Gyalogfenyő!

— Nem vagyok én Gyalogfenyő; bece nevem:

Kerge Gergő,

s mert a lábam, mint a létra, azért vagyok langaléta, első számú Főatléta!

Mennyire várta ezt a napot, hogy számlálta az órákat, és most teljesült a kívánsága: végre _ valahára

megérkezett Prágából kedvenc unokája, a csodaszép Milenka.

Vannak öregek, akik örökké elégedetlenek a fiatalokkal: hogy a maiak nem úgy viselkednek, ahogy ülik, hogy a külsejük is fura, cs a beszédük is komolytalan, meg, hogy nem táncolnak rendesen, hanem egyre csak ugrándoznak, mint a verebek. Jana nagyanyó azonban nem ilyen, őt nem sokkolja se unokája kifakult, szűk farmere, se a pulóvere, me. lyen akkora a kivágás, hogy úgy tűnik, mindjárt ketté* feslik. Mit lehet tenni, ha ez a divat... Az a fő, hogy taktikusak legyünk a fiatalakkal. Jana anyőt pedig kényes beszélgetés várja Mi* lenkával.

Este nagy lélegzetet véve Jana nagyanyó megkérdezte a kislányt:

— Milenka, ugye már elmúltál tizenhat éves?

Nagymama és unokája

— Igen, nagyi, már öregszem — mosolyodott el Milenka.

— Attól még messze vagy, de itt az ideje, hogy az életedre gondolj. Én a te korodban már gyűrűt húztam nagyapád ujjára.

— Miket beszélsz, nagyi, még a sulit se fejeztem be. Tudod, mennyi leckét adnak fel? Táncolni menni sincs időm, nemhogy vőlegényre gondolni.

— Ne haragudj, kisuno. kám, de az én koromban az ember körültekintőbb, .'mint a tiédben... Egyelőre persze csak tanuld a kémiádat-fizi- kádat, de az idő az repül. Én mindenesetre elkészítettem a stafírungodat. Nézz csak ide!

— Nézd, Milenka, ez mind a tied! Lepedők, párnacihák, dunyhahuzatok, törülköző

egy tucat, gyapjútakaró. ’! Anyád ilyet száz év alatt se csinálna neked! — Jana nagyanyó nem tudott megállni egy menyének címzett epés megjegyzést. — Most már bátran férjhez mehetsz. Befejezed az iskolát, találsz egy derék legényt és — isten hírivei!... Mindenetek lesz bőviben. Nézd csak, micsoda szövetet tartogatok neked. Import! Nagyanyád bizony, sokáig állt sorba a kedvence miatt. Nézd, Milenka, ez mind a tied. Csak ne pironkodj, nagylány vagy már. Akartál valamit mondani?

— Igen, nagyi.

— Mondd csak, mondd, ne szégyelld.

— Nagyi... nem tetted el véletlenül a számlákat?

— Dehogynem, én mindent megőrzők.

— Akkor jó! Szükségem lehet rájuk a váláskor, ha azt kell bizonyítani, hogy ezeket a holmikat a házasságom előtt szereztem...

Vlasta Smrzovä

Milliárdos

értékek

A „felnőttkor"

küszöbén

Harminc esztendő még a derűlátó egészségesek számára is kor, melyet betöltve a2 ember mérleget készít, közelegni érezvén a „félidőt”. Ugyanez a három évtized jóvar kisebb jelentőségű egy vállalat életében, mondhatnia „felnőttkor” küszöbe. Az évforduló azonban ez esetben is csábít a befutott út végigte- kintésére, s legfőképpen arra, hogy végigpillantsunk az elkövetkezendőkön. megkeresve eljövendő helyünket a nap alatt, s az oda vezető utat.

Az idén ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat, mely a nevében viselt alaptevékenységen túl számos egyéb feladatot kell, hogy megoldjon.

Az ingatlankezelést a város egészére kiterjedően, növekvő színvonalon végzik. E növekedés, alapját öt báziskörzet, úgynevezett körzeti házkeze- lőség kialakítása jelentette. Ezek a házkezelői tevékenységen, túl a helyszínen könnyebben felmérik a gondokat, és többet tehetnek azok megoldásáért. A körzetek állandóan együttműködnek a hibaelhárítási művezetőségekkel.

Ugyancsak az alaptevékenységét. erősíti a gyorsjavító szolgálat, mely tulajdonképpen gépkocsival ellátott, anyaggal, megfelelő szerszámokkal felszerelt mozgóműhely, melyet a lakossági igények hoztak létre. Nevezetesen az, hogy a legtöbb panasz az épületek közműhálózatára, tető- szerkezetére hangzik el. S e hibák javításának késedelme az épület állagának gyors romlásához vezet. A szolgálat azokat a hibákat hárítja »1, melyek helyrehozása kis

időráfordítást és anyagfelhasználást igényelve biztosítja az épület, illetve a bérlemény biztonságos üzemeltethetőségét. Ezen a módon sikerült a hibák „átfutási idejét” 1,2 napra, az ütemezett hibaelhárítási munkák „átfutását” pedig 4,1 napra csökkenteni.

A járulékos feladatok közül a legnagyobb — mértékében még az előbbit is meghaladja — a vállalat által kezelt ingatlanok karbantartása, tervszerű felújítása, korszerűsítése,' szinten tartása. A vállalat több mint másfél milliárd forint értékű irigatlanháiózatért felel. Elsődlegesen ezen belül a lakóépületek gondozása a legfontosabb, mely iránt az életszínvonal emelkedésével, a lakáskultúra fejlődésével egyre jelentősebb társadalmi igény nyilvánul meg. A vállalat legfontosabb céljai közé tartozik a régi és új lakások közötti különbség csökkentése, a korszerű, minden igényt kielégítő, összkomfortos lakások állagának megóvása.

Az előzőek figyelembevételével 1985-ig középtávú műszaki fejlesztési tervet dolgoztak ki a régebben megépült lakások fenntartási munkáira, melynek kiemelt célja a jó minőségű, tartós és korszerű anyagok, szerkezetek, berendezések alkalmazása, s az elvégzett munka minőségének javítása. Ennek elérésére segítségül hívják a korszerű technológiai kutatások eredményeit, az új anyagokat és eszközöket. Az ötödik ötéves terv időszakára a vállalat saját keretéből közel nyolcmillió forint értékű eszközbeszerzést irányzott elő, s emellett 1977-ben építési kapacitása és szolgáltatásai bővítéséhez 3,5 millió forint megyei céltámogatást is kapott.

Az említett tényező megkívánja lehetőleg minél több munkafázis gépesítését, különösen a befejező szakipari és épületgépészeti tevékenységekben. Ennek jegyében a vállalat korszerű, tipizált járműparkot alakított ki, melynek ciklikus pótlása és karbantartása is biztosított! A jelentős értéket képviselő építőgépek biztosításán túl korszerű kisgépeket és kézi szerszámokat is beszereztek, mintegy másfél millió értékben. Többek között csőmegmunkáló, fúró és beütő, festő, falhornyozó, asztalosipari elektromos, bádogos és csempe-, mozaik- és kőiapmegmun- káló készülékek könnyítik és gyorsítják a különben meglehetősen élőmunka-igényes felújítási tevékenységet. A gépek vásárlásánál arra törekedtek, hogy a megfelelő szervizháttér rendelkezésre álljon, így meghibásodás miatt lehetőleg minél kevesebbet álljanak a drága, ám sokat tudó masinák.

Ugyancsak a munkakörülményeket javítja, az állandóan változó munkahelyeken a kulturáltabb szociális ellátást teszi lehetővé az a lakókocsi- típus, melyből több darabot szereztek be — több mint egymilliós értékben —, de a hatodik ötéves tervben hevíteni kívánják az állományt.

A technológiai fejlesztésre, konténerizációra a hatodik ötéves terv időszakában kilencmillió forintot kívánnak fordítani, ezzel is biztosítva a közös célok valóra váltását, a szolgáltatás színvonalának növelését.

Jelentős költségeket . fordítanak vállalati beruházásokra is, melyek alapvetően szükségesek a továbblépéshez. Be. fejezéshez közeledik a központi telep rekonstrukciója. Raktári fedett tárolók, belső közlekedési utak, térburkolatok létesültek közel egymillió forint ráfordítással. Jövőre fedett színeket akarnak építeni, a jelenleg „csillaggarázs- ban” tartott drága járművek számára.

A felújítási munkák szervezettségének feltétele, hogy egy-egy teljes rekonstrukció alkalmával a lakók átmeneti lakásokban nyerhessenek elhelyezést. Miután a megye- székhelyen több épületben mód nyílt tetőtér-beépítésekre, közel nyolcmillió forint ráfordítással 1980. végéig 26 átmeneti lakást alakítanak ki, s így megoldható, hogy a nagy felújitásokat ne lakott lakásban legyenek kénytelenek elvégezni.

A váüalat igen fontos tevékenységi területe a távhőszolgáltatás. Ebben azon túl, hogy meg kell felelni az ellátás magas szintű követelményeinek, jelentős energiatakarékossági feladatok is várnak a vállalatra.

A nyugati városrész, és a Pécskő utcai létesítmények megépülése új lendületet követel a város távhőellátásá- nak fejlesztésétől. Több mint

3,5 ezer új lakás fűtéséhez, feltétlenül szükséges a forróvíz-vezeték bővítése, melyet 1979 nyarán a Pécskő úton megkezdték.

A távhőellátás javításának fő területei a következők: korszerű hőcserélőkkel kívánják javítari a hőátalakíA korszerű kisgépek nagyban megkönnyítik a dolgozók munkáját.

tás hatásfokát. Cél a bérén« dezések tipizálása, az alkatrészek csereszabatossága. Országosan kiterjedt szerviz- hálózattal rendelkező műszereket, szabályozókat szerelnek fel. A kevésbé biztonságos tolózárakat pedig üzembiztos gömbcsapokra cserélik.

A melegvíz-termelés orszáJ gos gondja a készülékek rövid időn belüli kilyukadásaj mely gyakran csak cserével orvosolható. Ezt megelőzendő kémiai, fizikai vízkőtelenítést és horganyzott csöves melegvíz-termelő készülékeket pró- ’ bálnak ki, közösen az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával, A megfelelőbbet alkalmazzák. Ugyancsak új — vállalati újításból származó — megoldást dolgoztak ki a csőfektetésre.

A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat — a fentiek bizonyítják — a legmesszebbmenőkig igyekszik megfelelni nem könnyű, s felelősség- teljes feladatainak. Ennek érdekében jelentős anyagi áldozatokat hoz, s felszereltségét csakúgy, mint gárdáját, magasabb szintű szolgáltatás elvégzésére készíti elő. Mindezzel legfőbb célja, hogy a rábízott milliárdos értékű közvagyont becsülettel megőrizze, használható állapotban tartsa, végső soron tehát a legfőbb feladata az, hogy a bérlők minden szükséges szolgáltatást megkaphassanak otthonaikban, életük a lehetőségekhez mérten minél zavartalanabb legyen, az őket érő kellemetlenségeket mielőbb elhárítsák. Ha a terveket áttekintjük, úgy tűnik, hogy a „felnőttkorba” lépett vállalat évről évre jobban megi#» lel a követelményeknek.

cm i