Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-09 / 288. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja: a Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában élvezte népünk bizalmát, cselekvő támoga­tását; a társadalmi tevékenység alapvető te­rületein érvényesítette a kongresszus fő po­litikai irányvonalát. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a munkáshatalom szilárd, a párt betölti ve­zető szerepét, egyre szorosabbá válik a szo­cialista nemzeti egység. A magyar nép előbb­re jutott a programnyilatkozatban megfogal­mazott célok valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom építése nemzeti prog­rammá vált. Fejlődött a népgazdaság, javul­tak népünk életkörülményei, erősödött szo­cialista tudata, gyarapodott műveltsége. Pártunk, kormányunk a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, minden ha­ladó, békeszerető és együttműködésre kész erővel összefogva biztosítja a hazai építő­munka külső feltételeit, aktívan közreműkö­dik a békéért vívott harcban. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt azon 'munkálkodik, hogy erősödjék a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egysége, s tovább szilárduljon az imperialistaellenes erők összefogása. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munkát, erősítse meg a párt eddigi fő politikai irány­vonalát és a programnyilatkozatban megfo­galmazott távlati célokkal összhangban, vala­mint az elmúlt időszak tapasztalatait is fi­gyelembe véve jelölte ki a fejlett szocialis­ta társadalom építésének további feladatait. I. Á nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai Korunkban az emberiség sorsdöntő kér­dése a béke megőrzése, egy újabb világhá­ború elkerülése. Külpolitikánk, összhangban elveinkkel és hazánk érdekeivel, aktívan se­gíti a szocializmus, a társadalmi haladás, a béke híveinek harcát. Az elmúlt években tovább szilárdultak a szocializmus pozíciói a világban. Fejlődik a szocialista közösség országainak két- és több- oidalú együttműködése. Külpolitikánk egyez­tetésében, a szocialista vívmányok és a béke védelmében nélkülözhetetlen szerepet tölt be a Varsói Szerződés szervezete. Országaink gazdasági fejlődésének fóntos támasza a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának kere­tében megvalósuló együttműködés. A kapitalizmus általános válságának tala­ján mélyülnek a tőkésvilág ellentmondásai. A reakciós körök a bizonytalan politikai és gazdasági helyzetben fokozzák támadásaikat a kommunista és munkásmozgalommal, s tnás haladó, demokratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kommunista és munkáspártok, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek* széles körű harca bontakozik ki a nemzetközi monopóliumok törekvéseinek meghiúsításáért, a fegyverkezés, a háborús veszély ellen. Pártunk teljes mértékben szo­lidáris küzdelmükkel. Erősödik a gyarmati uralom alól felsza­badult népek harca a nemzeti függetlenség teljes kivívásáért és megszilárdításáért, az imperializmus gazdasági, politikai és katonai befolyásának felszámolásáért. A függetlenné vált, antiimperialista politikát folytató or­szágok és a felszabadulásukért harcoló né­pek a haladásért vívott küzdelem jelentős tényezői. A szocialista országok következetes béke- politikájának, a békeszerető erők fellépésé­nek, s a tőkésországokban a realitásokkal számoló tényezők együttműködési készségé­nek eredményeként az elmúlt években is folytatódott az enyhülés irányzata. Az eny­hülés folytatódásában, a világbéke fenntar­tásában különleges szerepe van a szovjet— amerikai kapcsolatok alakulásának. A különböző imperialista erők, a reakciós körök, a fegyverkezésbén érdekelt monopó­liumok, a béke és a társadalmi haladás el­lenségei igyekeznek megakadályozni az eny­hülés térhódítását. Külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy biztosítsa a kedvező külső feltétele­ket a szocialista építőmunkához, s hozzájá­ruljon az egyetemes béke, a társadalmi ha­ladás ügyéhez, a szocializmus térhódításához. Kiemelkedően fontos feladatnak tekintjük, hogy erősítsük szövetségünket, barátságun­kat, együttműködésünket a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocia­lista közösség országaival. Elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szov­jetellenes politikáját, a délkelet-ázsiai és más népek biztonságát fenyegető akcióit, amelyek a reakciós körök haladásellenes céljait segí­tik, és a békét veszélyeztetik. Ugyanakkor készek vagyunk arra, hogy a Kínai Népköz- társasággal is fejlesszük államközi kapcsola­tainkat a kölcsönös előnyös alapján. Szolidárisak vagyunk a nemzeti felszaba­dító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népekkel. A kölcsönös szo­lidaritás és érdekek alapján bővítjük kap­csolatainkat a fejlődő országokkal. Támogat­juk az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak imperialistaellenes politikáját, s a nem­zetközi feszültség csökkentésére irányuló kezdeményezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből ki­indulva a kölcsönös előnyök alapján tovább építjük kapcsolatainkat a tőkésországokkal politikai, gazdasági, kulturális és más terü­leteken. A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja, hogy további eredmények szülessenek a leszerelés terén az egyenlő biztonság elve alapján. Határozottan elítéli a NATO leg­újabb terveit, amelyek a nukleáris fegyver­zet növelésével Európa népeinek biztonságát közvetlenül és nagymértékben veszélyezte­tik. Síkraszáll azért, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak a fegyver­kezés csökkentését, a bizalom erősítését szol­gáló fontos javaslatai, kezdeményezései meg­valósuljanak. A dokumentum megállapítja, hogy társa­dalmi fejlődésünknek, távlati céljaink elérésének nélkülözhetetlen erőforrása a szé­les körű szocialista nemzeti egység. Szövet­ségi politikánk megfelelően érvényesül. (Kö­zös szocialista céljaink a dolgozó osztályok­nak és rétegeknek, a párttagoknak és pár- tonkívülieknek, a marxistáknak és más vi- lágnézetűeknek, az ateistáknak és vallásos embereknek az összefogásával valósulnak meg.) Tovább javult az állami irányító testüle­tek és szervek munkája. Az országgyűlés a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt alkotott. Fej­lődött a kormány testületi és ágazati irá­nyító munkája. Javult, korszerűsödött az ál­lamigazgatás. A társadalmi érdek követke­zetesebb érvényesítése és a magasabb köve­telmények szükségessé teszik, hogy a köz­ponti és a helyi állami szervek összehangol- tabban tevékenykedjenek, éljenek jobban ha­táskörükkel, növekedjék felelősségük, s ja­vítsák a végrehajtás és az ellenőrzés felté­teleit. Szükséges, hogy egyaránt erősödjék a központi irányítás és a helyi önállóság. Fejlődött a tanácsok népképviseleti jelle­ge, önkormányzati szerepe, államigazgatási tevékenysége. Feladatuk, hogy emeljék a hatáskörükbe tartozó intézmények irányítá­sának színvonalát és az állampolgárok ügyei­nek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Javuljon és legyen összehangoltabb az ál. lami szervek ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista demokrácia, társa­dalmi rendszerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a tömegeknek a közügyekbe való bevonását a párt változatlanul alapvető fel­adatnak tekinti. A szocialista demokrácia fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az ál­lampolgári fegyelem erősítése, a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. Szocialista hazánkban szilárd a törvényes­ség. A párt-, állami és- társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvé­nyes rendelkezések betartásán, a közélet tisztaságán és határozottan lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyil­vánulásával szemben. Erősödjék a fegyelem a társadalmi és a gazdasági élet minden te­rületén. Közös érdekünk a társadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmé­nyek megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondosabb kezelése, a társadalmi és a sze­mélyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi — a dolgozó tömegekre támasz­kodva. nemzetközi szövetségi rendszerünk keretében — megbízhatóan védelmezik szó. cialista vívmányainkat, népünk béjét. Erő­södjék tovább a fegyveres erők és testüle­tek jó együttműködése. 119. Á gazdasági építőmunka feladatai II. Társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése Hazánkban az elmúlt évek során tovább erősödtek a szocialista társadalmi viszonyok. Rendszerünk szilárd gazdasági alapja a ter­melőeszközök szocialista — állami és szövet­kezeti — tulajdona. Az osztályok, rétegek egymáshoz való ará­nyában az utóbbi években nem történt lé­nyeges változás. (Az aktív keresők 59 száza­léka munkás, 13 százaléka mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tag, 25 százaléka értelmisé­gi és alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya 3 százalék.) Arra törekszünk, hogy az osztályjellegű különbségek tovább csökken­jenek. A munkásosztály eredményesen tölti be az egész nép érdekében vezető szerepét. A termelőszövetkezeti parasztság a munkásosz­tály szilárd szövetségese. A munka és az el­osztás jellegében bekövetkezett változások is közelítik a munkásosztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető érdekei azonosságá­nak, szoros együttműködésének, közös helyt­állásának eredményeként tovább erősödött szocialista rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megköveteli, hogy állandóan gyarapodjanak a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók politikai, kulturá­lis és »tukmál ismeretei, fejlődjék szocialista szemléletük, tovább csökkenjen a fizikai és a szellemi munka közti különbség. Növeked­jék közéleti aktivitásuk, az élenjáró dolgozók — különösen a nagyüzemi munkások — a jelenleginél nagyobb sZámban töltsenek be párt-, állami és tömegszervezeti tisztségeket. Az1 értelmiség szorosan kötődik a munkás- osztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz, ma­gáénak érZi szocialista rendszerünket. Szere­pe és létszáma a társadalmi fejlődéssel, a tudományos-technikai haladással együtt nö­vekszik. A termelésben, az igazgatásban, a szerve­zési és végrehajtási feladatok ellátásában foglalkoztatott alkalmazottak a korábbinál nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel vég­zik munkájukat. Létszámuk azonban a való­ságos társadalmi szükségletnél gyorsabban nő, és az egyes szakterületek közti megosz­lásuk is aránytalan. Ezt a kedvezőtlen folya­matot a munka ésszerűsítésével a társadal­mi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia visz- szaszorításával meg kell változtatnunk. A nemzetiségiek hazánk teljes jogú állam­polgárai. Pártunk a lenini nemzetiségi poli­tika érvényesítését változatlanul fontos fel­adatnak tekinti. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti ren­dezett viszony is, amelynek kialakítása sok figyelmet igényelt mind az állam, mind az egyházak részéről. Az állam az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabad­ságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. A népgazdaság az V. ötéves terv idősza­kában tovább fejlődik. Bővülnek és korsze­rűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alap­jai. Gyarapodik a 'nemzeti vagyon. A gazda­sági növekedés üteme mérsékeltebb a koráb­bi évekénél, de meghaladja a fejlett tőkés­országok átlagát, s közel áll a KGST-orszá- gok átlagához. A nemzeti jövedelem növe­kedése teljes egészében a munka termelé­kenységének az emelkedéséből származik. A külső gazdasági feltételek, a nemzetkö­zi ár- és értékesítési viszonyok a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Gazdasági ne­hézségeink nagyobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben boti ta­koznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelmé­nyeihez igazodó folyamatok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a vég­rehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. Mindezek együttes hatására az V. ötéves terv főbb előirányzatai nem a tervezett mér­tékben teljesülnek, A tervező munkában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. ötéves népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékelteb­ben növekedhet. A növekedés teljes egészé­ben a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni a terme­lési és termékszerkezet adottságainknak meg­felelő korszerűsítését, a termelés népgazdasá­gi jövedelmezőségének emelését. A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközi­leg verse'nyképes, gazdaságos termelés dina­mikusan fejlődjön. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, s javuljon a termékek minősége. A gazdaságtalan, tar­tósan veszteséges termelést a társadalmi ér­dekkel összhangban, a munkaerő és az -esz­közök tervszerű átcsoportosításával gazdasá­gossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni. A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaságpolitika fejlesztését, rugalmasságát, célratörő megvalósítását, a tervszerűség fo­kozását, az irányítás és a végrehajtás maga­sabb színvonalra emelését, a belső és külső erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasz­nálását, a jövedelmezőség lényeges javítását, az újító kezdeményezések támogatását. Az iparnak, mindenekelőtt a feldolgozó- iparnak elsősorban azok az ágai fejlődjenek, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, és gazdaságos exportnövelést, illetve import­megtakarítást, nagyobb 'népgazdasági jövedel­met tesznek lehetővé. (A gépiparon belül ki­emelten kell fejleszteni azokat a területeket, gyártási ágakat, amelyek tartósan gazdasá­gos és^ exportképes árualapot biztosítanak. A könnyűipar a nemzetközi gazdasági együtt­működés lehetőségeit kihasználva növelje a jövedelmező, korszerű, jó minőségű termékek arányát.) Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hűtőkapacitás a mezőgazdasági termeléssel összehangoltabban fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai ter­melésből és az egyre drágább importból ne­hezebb feltételek mellett kell biztosítani az ország kiegyensúlyozott energia- és nyers­anyagellátását. A nyersanyag- és energia­takarékossági programok következetesen va­lósuljanak meg. További erőfeszítéseket kell tenni a hazai nyersanyag- és energiaforrások feltárásáért, gazdaságos kiaknázásáért. Az építő- és építőanyag-iparnak, valamint ezek háttériparának termelés* a népgazdaság előtt álló feladatokhoz igazodva növekedjék. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a mezőgazdasági termelés bővülése te­gye lehetővé a kiegyensúlyozott belföldi el­látást és a gazdaságos export fokozását. To­vább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukori­catermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány taka­rékos felhasználására, a melléktermékek jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt követeli, hogy a nagyüzemek munkája váljék haté­konyabbá. Támogatjuk az állami vállallatok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag elő­nyös társulásait, az anyagi és szellemi érők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködé­si formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésün­ket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövő­ben is arra törekszünk, hogy a mezőgazda* sági, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek ered­ményesen szolgálják tagságuk érdekeit, ja* vítsák termelésük gazdaságosságát, szolgál* tatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágainak összehan­golt fejlesztésére törekszünk. A távolsági áru- és személyszállításban növekszik a vasút szerepe. Az áruszállítást jobb munkamegosz. tással, nagyobb szervezettséggel, s ennek ré­vén jelentős üzemanyag-megtakarítással kell lebonyolítani. A személyszállításban a jövő­ben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget.' A gazdaságfejlesztéssel összehangoltan, na­gyobb figyelmet kell fordítani a környezet és a természet védelmére. Széles körű ősz. szefogással váljék társadalmi üggyé a tiszta és szép környezet kialakítása és megóvása. A beruházási tevékenységben minden ed. diginél nagyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beru­házásokat rangsorolni kell. Az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és termék- szerkezet korszerűsítését szolgálják, az ex­portképességet javítják és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesíteni kell a ter­vező, a beruházó, a kivitelező és az enge­délyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a mun­kahelyek száma és a rendelkezésre álló mun­kaerő között. A szabad munkavállalás jogá­nak tiszteletben tartásával ösztönözni kell, hogy a munkahelyek egyéni megválasztása jobban igazodjék a népgazdaság szükségletei­hez. A termelési és termékszerkezet átalakí­tásával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosításáról, átképzéséről. Gazdasági növekedésünk alapvető feltéte­le, hogy bővítsük és erősítsük együttműködé­sünket a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal. A nemzetközi gazdasági körülmé­nyek és a közös érdekek sürgetően követe­lik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesz­tési politikája összehangoltabb legyen, együtt­működésük hatékonyabbá vájjék, és gyorsul­jon a szocialista gazdasági integráció folya­mata. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkésországokkal. Tovább szélesít­jük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsa» latokat a fejlődő országokkal. (Folytatás a 3. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom