Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

Településfejlesztés társadalmi munkában Nvitntt kapugat dönget a Hazafias nyilOIT Népfront Országos Tanácsa, amikor felhívja az ország lakosságát, tana- csait és társadalmi szerveit, Hogy indítsanak településfejlesztési társadalmi munkamozgal­mat az ország városaiban és községeiben. Maga a népfront is érzi ezt, nem véletlen, hogy a szeptember 2-án keltezett felhívás már utal a lakosság korábbi felajánlásaira, amelyekkel hozzá kívánnak járulni lakóhe­lyük fejlesztéséhez, csatlakozva a XII. kong­resszus és a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó munka, versenyhez. Nálunk már hagyománya van a település, fejlesztési társadalmi 'munkamozgalomnak. Évek hosszú során át száz- és százezrek segí­tették önkéntesen és díjazás nélkül a tele­pülésfejlesztési terveidben szereplő közérde­kű célok megvalósítását, járultak hozzá a lakosság életkörülményeinek, ellátottságá­nak Javításához, a környezet védelméhez. A bölcsődék, óvodák, iskolák, napközi otthonok, játszóterek és sportpályák építése és fenn. tartása, a járda-, út", vízvezeték- és csator­naépítés, a fásítás, a parkosítás, öregek nap­közi otthonának létesítése és támogatása nem tartozik a rendhagyó események közé. Még az önmagában nem túl szívderítő, úgyneve­zett „lesz agitációnak” is a legrokonszenve­sebb formája, amikor a különböző települé­sek lakóinak, szocialista brigádoknak a fel­ajánlásairól érkeznek hírek, mert valameny. jiyien megszoktuk, hogy az ilyen természetű vállalások rendre tel jesülnek is. Igen, kétségtelenül átment a köztudatba, milyen nagy segítséget nyújthat a társadal­mi munka a települések fejlesztésében, egész előrehaladásunkban, az arányok első hallás­ra mégis sokakat érthetően meghökkentenek. Mert a statisztika azt mutatja, hogy a tár­sadalmi münkában megtestesült érték orszá­gosan is meghaladja a tanácsi fejlesztési ala­pok 10 százalékát, például Baranya megyé­ben 28,5 százalékkal növelte a lakóhelyek fejlesztésére fordítható összeget és létezik olyan település is, ahöl a fejlesztések 80 százaléka társadalmi munkából származik. Az abszolút számok is megérdemlik a fi­gyelmet. A társadalmi munka értéke orszá­gosan 1976-ban 2,6 milliárd forint, 1977-ben 3.2 milliárd, tavaly már 3,8 milliárd forint volt, t> az idén ennél is jóval többre számít­hatunk. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy a településfejlesztést szolgáló társadalmi münkának a negyedik ötéves tervben telje­sített 7,4 milliárd forintos értéke a most fo­lyó ötéves tervben megduplázódik. Aki szeret olvasni a sorok között, az eddi­giekre támaszkodva több fontos kérdést fo­galmazhatott meg magának. Beszéljünk ezek­ről nyíltan, amiként nagyon őszintén vitat­koztak ugyanezekről á kérdésekről a közel­múltban a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának és a Miniszterta'nács Tanácsi Hi­vatalának közös ankétjén is. Az egyik ilyen, nem is teljesen indokolat­lan aggály, hogy meddig fokozható még a társadalmi munka. Jelenlegi gazdasági hely­zetünk, amelyre mostanában más alkalmas érv híján könnyen hivatkozhatunk, ebben az esetben is kínálja magát. Hiszen, ha tele­püléseink egy része — jelentős része — csak a saját szűkös bevételi forrásaira van utalva, s ugyanezeken a településeken a la­kosság jogos igényei várnak kielégítésre, nem sok szó férhet a válasz igazságához; ha azt akarjuk, hogy legyen, csinálni kell, vagy­is tovább kell növel'ni a társadalmi munka részarányát, mert nincs más választásunk. Szerencsére e kényszer szülte érvnél azért többet is tudunk mondani. Már a mai gya­korlat is igazolja, hogy a településfejlesztés társadalmi segítésében, az új létesítmények építése mellett, mind nagyobb szerephez jut­nak a karbantartó, fenntartó jellegű münkák, s a jövőben — elsősorban a városokban — e területeken, sőt, még a lakóház-fenntarta- soknál is fokozódhat a társadalmi közremű­ködés. S a szakemberek szerint a település- fejlesztési társadalmi munkában még jó né­hány más területen is jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Csak egy jellegzetes példát erre: Ha a már elvégzett társadalmi munkát mindenütt pon­tosan tartanák nyilván és számólnák el, az derülne ki, hogy országosan 10—15 százalék­kal nagyobb értéket hozunk létre jelehleg is, mint amennyiről a hiányos adatok tanúskod­nak. Könnyű belátni, hogy a teljesítményt híven tükröző, pontos nyilvántartás tovább növelné a részvételi kedvet és ezen keresz­tül a produktumok értékét is. A másik, teljesén kézenfekvő észrevétel, hogy miképpen adódhatnak annyira nagy különbségek a társadalmi munka részarányát tekintve település és település között? (Az egy lakosra jutó társadalmi munka tavaly a megyékben 437 forint. Budapesten 36 forint volt, és hasonló aránytalanságok mutatkoz­nak, ha egy-egy megyeszékhelyet a kisebb községekkel vetünk össze.) Ismert, hogy a fejlesztések finanszírozásának jelenlegi gya­korlata a központi támogatás elosztásakor a nagyobb településeket, a nagyvárosokat ré­szesíti előnyben. E megoldás mellett szól a pénzeszközök hatékonyabb felhasználása, el­lene viszont az az egyáltalán nem kívánatos következmény, hogy ilyen módon a telepü­lések közötti aránytalanságok tovább növek­szenek. A lakosság mindenesetre érzékeli ezt a különös gyakorlatot és a társadalmi munka­kedv — fordított arányban — ehhez igazo­dik. Egyszerűbben szólva, az adatok azt mu­tatják, hogy azokon a településeken a leg­kisebb a társadalmi munka részaránya, ahol a legnagyobb a központi támogatás. E hely­zeten mielőbb változtatni közös érdek, ezt kívánja településeink arányos fejlesztése és a társadalom igazságérzete egyaránt. A_i csak ráadásnak tekinthetjük, hogy ennek révén tovább nő Nógrádban Is a lakosság aktivitása, a településfejlesz­tést szolgáló társadalmi munkában való rész­vétele. K. T. Magyar expedíciósievél ' Részben magyar vonatkozó- Iák közé ékelődött, és minden edény elpusztult, de minden sú lelettel, egy több mint 100 mentési kísérlet hiábavalónak egyebet megkimélt az idő, éves levéílei gyarapodott a bizonyult, a legénység csóna- üzenetbe, a narancsunk leningrádi sarkkutató-múze- kon, majd a szigetcsoporthoz többek közt ezt írja A hafó um kollekciója. A levelet az érve, gyalogszerrel vágott ne- irányuló tón 1872—74-es osztrák—magyar ki az útnak. Kiszaoaauasara irányuló min­észak-sarld expedíció osztrák Az expedíció parancsnoka z0" ^ wényséí parancsnoka, Kari Woyp^ch. M.M. ® rom" csónakba .sálit iffy «! Irt,. As expedíció m.ey.r g^an, a izovj,! t.n.Etajö. fi ™í‘" *. >“«1 tagja Kepes Gyula orvos volt. zási minisztérium vízrajzi megemlíti meg, hogy április Érdekes a levél története, vállalatának egyik munkatár- ÄX * JSJf Miután az expedíció „Tege- sa. A gót betűkkel írott, perga- bj há Q t ■ szintén betea thoff admirális” (osztrák ten- menbe és fóliába csomagolt le- 01 lldrom tagJa szinten beteg, gernagy Volt) nevű hajója az velet az expedíció tagjai fából A sarkkutató-expedíció tag­akkor még ismeretlen Ferenc készült tolltartóba, majd por- jait az északi tengerpart hajó- József-föld közelében jégtáb- celán edénybe helyezték. Az sai mentették meg. Párttaggá nevelés a KISZ-ben Hogyan segít az ifjúsági mozgalom? Vessünk egy pillantást a sta- nénk adni, akik képesek lesz- gá neveléssel, a kampánysze­tisztikai ^adatokra; 1975 janu- nek a helytállásra. árjától ez év elsejéig mintegy 1700 KISZ-fiatal lépett be a — Mennyire veszik figye­lembe a rétegek sajátossága­rűség pedig nem engedhető meg. Jobbítandó lehet több helyütt a párt- és a KISZ­Magyar Szocialista Munkás- it, és a kort tekintve milye. alapszervezet közötti együtt­pártba, s a felvetteknek csaknem 95 százaléka a helyi nek a megoszlások? — Munkánk lényeges ele­működés, az egymásra figye­lés, a szoros együttműködés. ifjúsági szervezet ajánlását me hogy a rétegek sajátos- Gondjaink vannak az éi tel­kapta „útravalóul”. Ám nem- ” t'r't '- .. ságai kellőképpen Ts^ek fiatalok egy részével csak ez az adat illusztrálja a latba a párttaggá nevelésben. peldau'. az KISZ párttaggá nevelését, ha- Érdekes jelenség, hogy a párt nem erről igazán az a min- iránti érdeklődés a fiatal szak­kal, ugyanis KÍSZ-szervezete­dennapos tevékenység, törődés munkások és- betanított női ink nem tudnak mindig meg­munkások között általában feeloen foglalkozni e fiata­ad hű képet, melyet sok he­lyütt végeznek. E munka me­18—20 év közötti korban a lókkal. Ennek részben az az gyei KISZ-es tapasztalatairól legintenzívebb, míg a segéd- oka’ hogy nem ismerik a fia- a-j .... -- -- talok egyetemi „előéletét’, emi­váltottunk szót Juhász And_ munkásoknál ez 25—30 éves rassal, a KISZ Nográd me- korra tehető, az értelmiségi att csökken azok kezdeménye- gyei bizottságának titkárával, fiataloknál pedig tulajdonkép- z°készsége, s elhúzódik a tag- Előbb a KISZ-szerveze- pen nincs ennyire korhoz köt- vételi folyamat, tek párttagajánlást segítő irá- ve gok tényező szerepet játsz- munká járói hat ebben, kezdve a család­ul KISZ Nógrád megyei bizottsága nemrégiben tár. gyalta a párttaggá nevelés ta- — A KISZ-munka irányító- szén a helyi mozgalmi szer- _és* “L e}1X°Vft^e nyító-ellenőrző szóljunk. Hogyan történik ez? alapítási nehézségektől egé­sának legfontosabb láncsze- vezeti munka milyenségéig, me az éves akcióprogram, ugyanis a különböző szintű szervezetek ebben fogalmaz­zák meg effajta teendőiket. Megjegyzem, hogy a párttag­jelöltek kiválasztásában a KISZ- és a pártalapszerveze­— Nem marad ki a szemé­lyes példamutatás sem . . . — Nem maradhat ki ző időszakra feladatokat ha. tározott meg. Melyek ezek? — Szeretnénk, ha a KISZ­szervezetek növelnék kezde­sz ményezésüket, politikai fele­sem, természetesen. És ha már lősségüket és még nagyobb fi­fölvetette, hadd fűzzem hozzá, gyeimet szentelnének e leg- hogy különösen a KISZ-veze- fontosabb tevékenységnek, kü- .-a ■» e“* 7 tők példamutatása jelent so- lönösen a rétegek sajátossá­tek között föltétlenül szoros es Könnyebb, hatásosabb és gainak figyelembevételét folyamatos együttmuko esne eredményesebb a párttaggá szorgalmazzuk mind a KISZ­nevelési munka ott, ahol egy mind a párttagfelvételben. kell lenni. Általában már tár­sadalmilag-politikailag érett.. „TO_ . , ___ _ *-_______________ f iatalok kerülnek a nevelési }e*kes; KISZ-titkar, párttag Voltaképpen feladattervünk tervbe s számukra bőven ki- lranyitja a mozgalmi életet, nálkozik lehetőség a képessé- — Milyen gondok, hiányos- gek, az emberi magatartások súgok merülnek föl e munka és a különböző készségek bi- során? zonyítására. Tulajdonképpen A jórészt pozitív tapasz- mat. Azt kérjük a megye if­olyan próbaidőszak ez, mely- tálatok melett akadnak or- júkommunistáitól, hogy e for- nek során kiderül mennyire v°slásra váró gondok is. Rit- ’ 1 * * - . . ­alkalmas az illető a párttag- kan> de előfordult, hogy nem a politikái súlyának megfe- meg. lelöen foglalkoztak a párttag­nem fogalmaz meg új alapel­veket, feltáratlan lehetősége­ket, hiszen ismert és jól be­vált az eddigi nevelési folya­mai kereteket megfelelő és méltó tartalommal töltsék sagra. — A kiválasztásbani és a felkészítésben, vagyis a nevelésben nagy szerep jut a KISZ-szervezeteknek: kit, hogyan és milyen feladatok­kal bíznak meg, illetve meny­nyire követekezetes a szá. monkérés, az ellenőrzés? — Egyre növekszik a párt • és annak tagsága iránti ér­deklődés, tehát megvannak a lehetőségeink a legjobbak ki­választására, figyelemmel kí­sérésére. Milyen feltételek mellett? Nos, az ifjúsági moz­galom szervezeti életében er­re is bőven vannak módok, például a különféle vitakörök­ben, politikai képzési formák­ban való részvétel, a helyi szervezet mozgalmi életének alakulásába történő bevonás és még sorolhatnám hossza­san a különféle kezdeménye­zéseket, akciókat, a kialakult formákat. Azt várjuk a belép­ni szándékozóktól, hogy pél­damutató legyen a magatar­tásuk a munkában és a ma­gánéletben,, aktívan vegyék ki részüket a közéleti teendők­ből és jól ismerjék a párt programját, szervezeti sza­bályzatát, annak szellemét. Félreértés ne. essék, nem úgy­nevezett kész párttagokat aka­runk mi nevelni, hanem a tag­ságra érdemes, a párt sorai­ra méltó fiatalokat szeret­T. L. A SALGÖ I. beruházási program keretében, mintegy 45 millió forint költséggel új segédüzemet építenek a salgótarjáni öblösüveggyárban. Az előregyártott rlem-kből készülő építményben kap helyet a faipari részleg, a dobozüzem és több »aktár. Az épület fejrészében szociális blokkot alakítanak ki. A kivitelezési munkálatokat — az IPARTERV tervei »lapján — a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi. (báb-) Az adminisztráció stoptáblái Megfőzik a kávét, kiöntik a látjuk, hiába jönnek a gépek, kávét, elmossák a csészét... A azért az emberek maradnak, hetvenes évek elején —, de Persze, valakinek irányítani még napjainkban is —, fel- kell az automatákat Is. nyug­korbácsolta a kedélyeket az fázhatja a kevésbé szkepti- adminisztrációban dolgozók kus lelkületű honpolgár. Nyíl- munkaidejének kitöltése. Mert vánvaló, szükség van kezelő- egyeseknek csak az a felada- személyzetre. De mekkora tűk, hogy a presszós kisasz- személyzetre? szony teendőit lássák el. Ez Nemcsak a gépesítésnek, pedig tűrhetetlen. hanem a gépek és az admi­Általában a munkaerő- nisztráció több menetes küz- utánpótlás csökkent, nagyon delmének is tanúi lehetünk, sok helyen hiányoznak a szór- Vásárolunk világszínvonalú gos kezek, ugyanakkor számos számítógépeket, irodagépeket, területen felduzzadt az admi- de kihasználásukban elmara- nisztráció — feleslegesen, dunk a világszínvonaltól. Még Ezért született három évvel a szervezéssel foglalkozó ha- ezelőtt az ismert rendelet, zai szakemberek is a hagyo- Minden vállalatnak ki kellett mányos adminisztráció bűvö- tennie a stoptáblát az újon- létében élnek. Külföldi kollé- nan jelentkező adminisztratív gáik közel sem tisztelik eny- munkaerő elé. Sőt, leépíté- nyíre az adminisztrációt, és sek, átcsoportosítások, egyszó- ezért merészebben mutatnak val, szigorú önvizsgálatok kö- rá egy-két íróasztalra, hogy feleslegesek. A hivataloknál, intézmé­nyeknél megjelenő ügyfélt vetkeztek. Minden vállalatnak érdeke, hogy jó szakemberei legyenek. ____ __ ____ A zokat jól meg is kell fizet- leginkább az érdekli, ha ván nie! A vezetők így gondol- gép, és hozzá szép számú sze­kodtak: ha több alacsony bé- mélyzet is, dolgát mielőbb el- rű munkavállalót alkalmaz- intézzék. Ha nem ez történik, nak. akkor jobban meg lehet bosszankodik. Mióta a taka- fizetni a képzettebb dolgozó- rékpénztárak országosan át­kát, több jut nekik a béralap- tértek az átutalási betétszám Uál fi- r-t-Zi ból. Szükségük volt tehát a „bérmanökenekre”. Hogy Ma­gyarországon a hetvenes évek elejére felduzzadt az admi­lák számítógépes feldolgozá­sára, az ügyfelek többet pa­naszltodnak, mint korábban. . a • • - . . , A korábbi hagyományos ügy­nisztracio, annak_ részben ez kezeléshez képest később tud­a pénzügyi manőver volt az ják meg. mennyi pénzük ma­oka' Racionálisabb munkaerő- radt meg a múlt hónapról. Ké- gazdalkodassal sokat lehetne söbb kapják meg az elszámo­javítani a jelenlegi helyzeten. Napjainkban is növekszik az adminisztráció, , ez a burján lást, mint régen, pedig sze­retnék hamarabb tisztázni, mennyit kell befizetniük a zás világjelenség. intézmé- bankba, hogy a következő ha- nyek, irodák születnek, új fel- vi számlákat kiegyenlítsék, adatok megoldására. Mind- Felvetődik a kérdés: a gépek- egyik kitermeli a maga admi- kel van a baj? Aligha, de any- a —iá- '• ny. biztos: az adminisztráció nisztrációját. A futurológusok szerint a harmadik szektor szolgáltatás, hamarosan föl­zárkózik az ipar mellé, és r> a akadozik, nincs összehangolva a gépesítéssel. Egyszeri intézkedéssel nem legalább olyan aranyu lesz itt lehet e?y életre rendezni a2 is a nem termelők szama, adminisztráció eevszerűsítAsé­mint a termelőké. Megszoktuk a gépeket. Sen­ki sem csodálkozik, ha a hír­adminisztráció egyszerűsítésé­nek ügyét. Minden intéz­ményben, üzemben a vezetők­nek kellene tisztában lenniük közléstől az ipar legkülönbö- azzal, hogy valóban kihaszmál- zőbb és speciális területéig az ják-e a racionalizálás lehető­okos automaták elfoglalják az ségét, hogy tovább csökkenjen ember helyét, s kiszorítják az aránytalanság a termelés-1 a Í-A A — 1 — 1 - - -.A’ * őket az íróasztalok mögül. A nagyszerű eredmények fölötti ellágyülásunk azonban hamar méltatlankodásba csap át, ha és az adminisztráció munka­erő-létszáma között. Halász Miklós NÓGRÁD - 1979. december 7, péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom