Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
I Jó irányba tett lépés Heghalt Friedrich Ebert Van Agt válasza Leonyid Brezsnyevnek A hágai .külügyminisztérium szóvivője kedden nyilvánosságra hozta' annak a levélnek a tartalmát, amelyet Van _Agt holland miniszterelnök intézett Leonyid Brezs- nyevhez. válaszul a szovjet államfő korábbi levelét-e. A szóvivő szerint a holland válaszlevelet pénteken adták át Moszkvában a holland nagykövet útján. A holland miniszterelnök a többi között azt írta: megelégedéssel fogadta, hogy a Szovjetunió kész fegyverzet- korlátozási tárgyalásokat folytatni. Hollandia különösen fontosnak tartja az enyhülés folyamatának folytatását és nyugtalanítja újabb nukleáris fegyverek elhelyezése Nyugat-Európában. A holland kormány — hangzik a levélben — elsőbbséget kíván adni a nukleáris fegyverek korlátozásának. Ezzel kapcsolatban elfogadja azt a szovjet álláspontot, hogy biztosítani kell minden állam biztonságát, de a fegyverzet legalacsonyabb szintjén.- Azt a szovjet bejelentést, hogy kivonnak az NDK-ból 20 ezer katonát és ezer harckocsit. Van Agt úgy értékeli, mint jó irányba tett lépést a közép-európai katonai egyen-- súly „megteremtésével” kapcsolatban. (MTI) Schmidt beszéde az SPD kongresszusán Hűség a NATO-hoz, készség a tárgyalásokra Az új amerikai tömegpusztító fegyverek gyártása és nyugat-európai rendszerbe állítása mellett foglalt állást Helmut Schmidt, nyugatnémet kancellár az SPD alelnöke. a szociáldemokraták nyugatberlini pártkongresszusán. Csalódást keltő, kétórás beszédében Schmidt körvonalazta pártja belpolitikai törekvéseit, elemezte az NSZK gazdasági helyzetét, majd részletesen kifejtette kormánya külpolitikai céljait és „biztonság- politikai” elképzeléseit. Sajátos értelmezésben hitelt tett az enyhülési politika folytatásának szüksége mellett, de azt is hangsúlyozta, hogy ennek ki kell egészülnie a NATO „védelmi képességének” biztosításával. Az NSZK külpolitikájának alapja a NATO-hoz és a Közös Piachoz való szoros kötődés. Nyugat- Németország — mondotta — a 80-as években is kiveszi részét a NATO-ban a közös „védelmi” erőfeszítésekből, de ugyanakkor tovább fáradozik a leszerelési és fegyverzetellenőrzési intézkedések megvalósításán. Ez a cél „csak hosszadalmas és fáradságos tárgyalásokon, a szövetséghez fűződő teljes lojalitásban érhető el”. A kancellár kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződéshez tartozó többi ország békét óhajt, de „ezt a szubjektív békekészséget objektiven is biztosítani kell a stratégiai, katonai és politikai egyensúly megőrzésével”. Schmidt ezzel a kijelentésével annak a nyugati állításnak iparkodott érvényt szerezni, amely szerint a SALT-II szerződés megkötésével a szocialista országok javára billent az erőegyensúly, mert a megállapodás nem terjed ki „eurostratégiai közép-hatótávolságú fegyverekre”. Mindezeknek a fényében csak fenntartásosán üdvözölte Leonyid Brezsnyev októberben Berlinben elhangzott tárgyalási javaslatát és azt ígérte, hogy a NATO Brüsszelben a jövő héten „konkrét tárgyalási ajánlatot” tesz a szovjet vezetésnek és ebben javasolja a közép-hatótávolságú rakéták vonatkozásában is az „egyensúly megteremtését” a SALT—III tárgyalások keretében. Feltételül szabta viszont, hogy a Szovjetunió — függetlenül a nukleáris erőviszonyok egyéb tényezőitől — a maga részéről tartózkodjék ilyen rakéták rendszerbe* állításától. Az európai haderőcsökkentési tárgyalásokkal összefüggésben a kancellár üdvözölte Leonyid Brezsnyevnek a 20 ezer katona és ezer páncélos kivonásáról tett bejelentését, és ennek ellentételeként tüntette fel azt a nyugati elképzelést, amely szerint ezer elavult amerikai nukleáris robbanótöltetet vonnának ki Európából. Kifejezte reményét, hogy a kelet—nyugati tárgyalások fonala nem szakad meg. Megerősítette szándékát, hogy jövő tavasszal Moszkvába uta- •zik és ott személyesen tárgyal Leonyid Brezsríyevvel, az SZKP KB főtitkárával. Későbbi időpontban Genscher külügyminiszter tesz látogatást szovjet kollégájánál, Andrej Gromikónál. Szükségesnek nevezte azt is, hogy találkozzanak és tárgyaljanak a két német állam kormányfői is. Kormánya és pártja belpolitikái tevékenységének mérlegét Schmidt igen pozitívnak tüntette fel és szükségesnek minősítette e politikai folytonosság megmaradását a jövő évi választások után is. Meg kell akadályozni — mondotta —, hogy a jobboldal felülkerekedjék és Franz Josef Strauss. a CDU és a CSU közös jelöltje legyen a kancellár. Egyiptomi ellenzék Nem várják a sahof Ibrahim Sukri, az egyiptomi ellenzéki munkapárt elnöke „Nem kívánjuk vendégül a megdöntött iráni sahot Egyiptomban” címmel írt cikket pártja lapjának, az A1 Saabnak e heti, kedden megjelent számában. Mint arról beszámoltunk, a hivatalos Egyiptom — egyet dűl az arab és az iszlám országok közül — segédkezet nyújtott az Egyesült Államoknak és felajánlotta, hogy menedéket biztosít a volt iráni uralkodónak, akinek kiadatását követelik Washingtontól a teheráni amerikai nagy- követséget megszállva tartó iráni diákok. Szadat egyiptomi elnök a parlament erre vonatkozó jóváhagyására hivatkozva hívta meg Reza Pahlavit, majd utána az egyiptomi kormány közleményben jelentette be. hogy ..emberiességi megfontolásból” kész befogadni a volt sahot és családját — „magánszemélyi minőségükben”. (MTI) Rövid súlyos betegség után, 85 éves korában, kedden Berlinben elhunyt Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnökhelyettese. A német és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa, a világszerte nagy tekintélyű NDK politikus halálát az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK államtanácsa és minisztertanácsa, s a nemzeti front országos tanácsa közleményben jelentette be. Friedrich .Ebért szívinfarktust követő szívelégtelenségben hunyt elAz NSZEP Politikai Bizottsága és minisztertanácsa kedden együttes gyászülésen emlékezett meg Friedrich Ebert- ről, a szocializmus és a béke ügyének fáradhatatlan harcosáról. Temetésére párt- és kormánybizottságot alakítottak. Igen Irán alaptörvényére Az új iráni alkotmány jóváhagyására hivatott kétnapos referendumon leadott szavazatok összeszámlálása jelenleg folyik szerte az országban. Sajtójelentések szerint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a szavazók túlnyomó többsége igent mondott az ország új alaptörvényére Teheránban együttes ülést tartott az iszlám forradalmi tanács és Irán ideiglenes kormánya. AZ ülésen a tanács egyik képviselője bejelentette, hogy két hónapon belül megtartják az elnökválasztásokat és megválasztják a parlamentet is. A választások után az országban megalakul az állandó kormány. (MTI) Vance nem ■ ÍAtíWíV« utazik Vance amerikai külügyminiszter lemondta nyugat-berlini, romániai és jugoszláviai látogatását és lehetséges, hogy a brüsszeli NATO-ülésen sem vesz részt, közölte kedden az MTI tudósítójának kérdésére a minisztérium egyik szóvivője. Vance a NATO szokásos decemberi miniszteri tanácskozására készült Európába, s az út során előadást tartott volna Nyugat-Berlinben, hivatalos látogatást tett volna Belgrádban és Bukarestben- A három látogatást — az iráni válságra hivatkozással — a jövő évre halasztották. (MTI) Néhány nappal a NATO brüsszeli tanácskozása előtt egvre nyilvánvalóbbnak látszik: az atlanti szervezet olyan határozat elfogadására készül, amely lehetővé teszi. hogy az Egyesült Államok új típusú közép-hatótávolságú rakétákat helyezzen el egy sor nyugat-európai állam területén. Ennek a döntésnek beláthatatlanok a következményei. Komolv veszélybe kerül a katonai enyhülés lehetősége, s az új rakéták megjelenése a fegyverkezési verseny fokozásával fenyeget. Immár több mint egy éve ismeretes a világ közvéleménye előtt, hogy az amerikai vezetés és a NATO-vezér- kar olyan katonai fejlesztés végrehajtását szorgalmazza, amely lehetővé tenné a Nyugat számára, hogy erőfölényre tegye'n szert, s megkerülje a SALT-szerződésekben rögzített egyensúlyelvet. HAMIS ÜRÜGYEK Miről is van szó? A hetvenes évek elején létrejöttek azok a tárgyalási fórumok, ahol a két vezető nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illétve Európa különböző katonai-politikai tömörülésekhez tartoTárgvalni vagy telepíteni Rakéták az enyhülés ellen zó országainak csoportjai tárgyalásokat kezdtek a katonai enyhülés lehetőségeiről. a fegyverek és haderők korlátozásáról. A szovjet—amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési megbeszélések eredményeként az idén júniusban Bécsben a két államfő aláírhatta a SALT—II-'nek nevezett egyezményt. Ez a megállapodás azonos szinten szabta meg a két hatalom hadászati fegyvereinek — rakétáknak, távolsági bombázóknak — a mennyiségét és azonos nevezőre hozta a különböző fegyverrendszerek minőségi mutatóit is. Ugyancsak Bécsben — immár több mint öt éve. — folyik a közép-európai haderők csökkentésével foglalkozó tánácskozássoro- zat. A jelenlegi NATO-tervek lényege, hogy olyan fegyverek telepítését határozzák el, amelyek nem tartoznak egyik korábbi tárgyalássorozat szűkén vett témakörébe sem, ahogy ezt Nyugaton mondják, a „szürke zónában” vannak. A fejlesztés, ürügye a szovjet közép-hatótávolságú raNÓGRÁD — 1979. december 5., szerda kéták állítólagos „veszélyes” korszerűsítése, az „SS—20”- nak nevezett fegyver megjelenése az Uráltól nyugatra fekvő területeken. A Szovjetunióban rámutatnak: hamis ürügy ez, hiszen az ország nyugati területein immár két évtizede tartanak hasonló fegyvereket. Sőt, ahogy ezt Leonyid Brezsnyev Berlinben kijelentette: az utóbbi tíz évben nemhogy növelték volna a rakéták és repülőgépek mennyiségét, de éppen- hogy valamelyest még csökkentették is azt. A Szovjetunió ilyen (körülbelül 2500— 3000 kilométeres hatótávolságú) rakétákat nem helyezett el szövetségesei területén. Annak idején éppen azért hozta létre ezeket, hogy ellensúlyozza az angol és francia nukleáris, illetve a szó-1 cialista országok határai mentén az amerikai támaszpontokon állomásozó erőket, amelyek képesek atomcsapást mérni a Szovjetunió területén levő célpontokra is. TÁRGYALÁSI AJÁNLAT Annak ellenére tehát, hogy közép-hatótávolságú rakétáinak kifejlesztését katonai szükségszerűség diktálta, a Szovjetunió kész arra, hogy csökkentse, sőt esetleg fel is számolja ezt az erőt, ha a NATO-országokkal erről tárgyalások folyamán meg tud állapodni. Éppen ezért javasolta Leonyid Brezsnyev berlini beszédében, a nyugateurópai vezetőkhöz intézett levelében, s a Pravdának adott nyilatkozatában a telepítés helyett a tárgyalásokat. Ez az indítvány a nyugateurópai közvéleményben kedvező visszhangot keltett. Annak ellenére így van ez, hogy az Egyesült Államok kormánya minden korábbinál nagyobb nyomást fejtett ki európai szövetségeseire, s a szolgálatában álló tömegkommunikációs eszközök minden korábbinál nagyobb mennyiségben terjesztik hamis propagandájukat a „keleti fenyegetésről”. Nem egységes Nyugat-Euró- pa. A kormányok vezetői, azok is, akik tisztában vannak döntésük lehetséges következményeivel, még fenn akarják tartani a tárgyalások lehetőségét, s valószínűleg a telepítésről hozott határozattal együtt ilyen indítványt is tesznek. Dühös a kormányzat Kennedy szavai bombaként hatottak Kórusban bírálta hétfőn a Carter-kormány több tagja és az amerikai kongresszus számos vezetője Edward Kennedy szenátort, amiért választási kampánya keretében. a San Francisco-i tv-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a volt iráni sah „a történelem egyik legerőszakosabb rendszerét vezette”, „dollármilliárdokat lopott országától” és hogy az Egyesült Államok érdekei „nem a bukott sahhoz, hanem az iráni néphez fűződnek”. Cyrus Vance külügyminiszter „sajnálatosnak”' nevezte Kennedy kijelentéseit és újból megerősítette: az amerikaiaknak egységesen kell fellépniük a teheráni túszügyben és „káros mindaz, ami ennek az egységnek az alá- ásására irányul”. Hodding Carter külügyi szóvivő „szerencsétlennek” minősítette a szenátor észrevételeit- Jody Powel, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette: Carter elnöknek nincs hozzáfűznivalója Kennedy megállapításaihoz, mert véleménye szerint „nem helyénvaló és nem hasznos politikai vitába bocsátkozni akkor, amikor Teheránban 50 amerikait túszként tartanak fogva”. Robert Strauss, Carter elnök újravá- lasztási kampányának irányítója keményebben fogalmazott. Azt mondotta, hogy Kennedy megállapításai „az amerikai túszok életét veszélyeztethetik”. Robert Byrd szenátor, a szenátus demokrata párti többségének vezetője azt hangoztatta, hogy a válsághelyzetben „közös nyelvet kell beszélni — az elnök nyelvét”. Howard Baker szenátor, a szenátus republikánus kisebbségének vezetője „hibának” nevezte Kennedy megjegyzését, és hozzátette: a legjobb, amit most Kennedy tehet ázi hogy hallgat. John Connally, volt texasi kormányzó, az elnökjelöltség egyik republikánus megpályázója leszögezte: „biztos vagyok abban, hogy Khomeini ajatollah örvendezett Kennedy észrevételeinek”. Maga Kennedy szenátor hétfőn este újból azt hangoztatta: a bírálatok, amelyekkel a bukott sah rendszerét illette, nem jelentik azt, hogy nem támogatja Carter elnöknek a túszok kiszabadítása érdekében tett erőfeszítéseit. Egyébként az ABC—Louis Harros közvélemény-kutató intézet november 26_i és 29-e között készített felmérése szerint a megkérdezettek többsége az elnökválasztáson nagyobb esélyt jósol Carter- nek, mint Kennedynek- A szavazási szándékaikkal kapcsolatos kérdésre a megkérdezettek 42 százaléka Carter, 40 százaléka Kennedy, 11 százaléka pedig Gerry Brown kaliforniai kormányzó mellett foglalt állást. Az iráni válság kirobbanása előtt a megkérdezettek 48 százaléka Kennedynek, 32 százaléka Cartemek, 13 százaléka Brownnak jósolt nagyobb esélyt. (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának a közel-keleti kérdéssel foglalkozó plenáris üléséin hétfőn Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képvigelője is felszólalt- Emlékeztetett arra, hogy alig több mint két esztendővel ezelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben elkötelezte magáit a közel-keleti válság átfogó rendezése mellett. Nem sokkal később következett egy látogatás, amikor is a térség közvetlenül érintett két országa az átfogó egyezmény keresése helyett a különalku útjára lépett. így jött létre a harmadik fél, az Egyesült Államok közreműködésével a különbéke-megállapodás, amely ahelyett, hogy közelebb vitte volna a feleket az átfogó rendezéshez, még jobban eltávolította őket egymástól. Véleményünk szerint jobb NEM „PÓTFEGYVERKEZÉS”! A Szovjetunió és szövetségesei egyértelműen a tárgya, lások mellett vannak. A tárgyalásokat viszont úgy képzelik el, hogy azok csak a teljes egyenlőség alapján lehetségesek, kizárva közben mindenfajta fenyegetést. A szovjet katonai szakértők ismételten rámutatnak arra: a Nyugat részéről nem „pótfegyverkezésről” van szó, mint állítják, hanem a szocialista országokat fenyegető lépésről, amely ugyanakkor az euróoai NATO-orszá- gok biztonságát is csökkenti. Az érvelés világos: a szovjet hadászati célpontokra irányított 108 Pershing—2 és a szárnyasrakéták növelik a nukleáris konfliktus veszélyét, azok az országok pedig, amelyek ilyen fegyvereket befogadnak, óhatatlanül kiteszik magukat egy esetleges ellencsapásnak. A brüsszeli NATO-tanács. ülés dön tései tehát valóba’n sorsdöntőek lehetnek. A választás lehetősége a nyugateurópai kormányok kezében van. Nem vitatható, ha a rakéták telepítése mellett döntenek. az megakaszthatja az enyhülés egész eddigi folyamatát. kérdésessé teheti a leszerelésre tett eddigi erőfeszítéseket Miklós Gábor kis lépéseket tenni a helyes irányba, semmint végigmenni a rossz úton — jelentette ki Hollai Imre, majd rámutatott, a különegyezményt aláíró két ország és az őket tó- njogató harmadik az arab országok egységes frontjával találta szemben magátA magyar ENSZ-képviselő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a külön béke-megállapodás ellentétben áll a palesztin nép érdekeivel. Az okmányban szereplő „autonómia” szót nem egy területre, hanem a lakosságra vonatkoztatják, és valójában arról van szó, hogy Izrael a Jordán nyugati partján létesített településeivel meg akarja változtatni a terület demográfiai összetételét. Ez az „integrációs politika’.’ a magyar küldöttség számára elfogadhatatlan és az ENSZ tagállamainak többsége hasonló nézetet vall — hangoztatta a nagykövet. Hollai Imre végezetül kifejtette, hogy az igazságos közel-keleti békénék a következő tényezőkön kell alapulnia: az izraeli agresszió megszüntetése — (Libanon ellen is), az izraeliek megszállta arab területek visszaadása, a palesztin nép törvényes jogainak — köztük az állam- alapításhoz való jogának — elismerése és. érvényesítése, továbbá a térség valamennyi állama és népe — köztük Izrael — békéjének és biztonságának szavatolása- (MTI) Uttorlaszok Bolíviában Bolíviai parasztok hétfőn torlaszokat emeltek a főváros körülj utakon, a kormány múlt héten hozott * szigorú gazdasági intézkedései elleni tiltakozásul. Kormányforrások szerint a parasztok leállították a La Pazba irányuló élelmiszer-szállításokat, akadályozzák a személy- és teherforgalmat és vezetőik közölték, hogy a tiltakozó akciók az ország más területeire is átterjedhetnek. Lidia Gueiler Tejada asz- szony új kormánya a múlt pénteken az amerikai dollárhoz képest 18,4 százalékkal leértékelte a pesot, 130 százalékkal emelte a benzin és más üzemanyagok árát, és befagyasztotta az alapveid élelmiszerárakat.