Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
Á hét három kérdése 1. Hogyan alakul Washington és Teherán viszálya? Az ENSZ New York-i üvegpalotájában szinte íratlan sza* bályként emlegették, hogy karácsony és újév között még a világpolitika is téli szabadságra megy. Az idei december mindenesetre kivétel e sza* bály alól: élénk diplomáciai tevékenység folyik az amerikai követelés jegyében, hogy sújtsák gazdasági szankciókkal (büntető rendszabályokkal) Iránt. Washington szeretné szándékát a Biztonsági Tanács határozatával „törvényesíteni”, ám az eddigi felmérések szerint a BT tizenöt tagjából csupán hét állam támogatná. (Ez az oka annak is, hogy a világszervezetben már csaknem másfél száz eredménytelen szavazás zajlott, s mégsem tudták megválasztani a Biztonsági Tanács egyik új, nem állandó tagját. Kuba 20 —30 vokssal megelőzi Kolumbiát, de nem éri el a szükséges kétharmados többséget. Washington számára különösképpen kényes, hogy szilveszterkor lejár az elnöklő kínai küldött megbízatása és az angol ábécé sorrendje szerint, éppen kubai politikus lenne januártól a BT elnöke. Márpedig a Biztonsági Tanács elnökének fontos szerepe van a nem hivatalos konzultációk ve* aetésében. Az Egyesült Államok és szövetségesei ezért ragaszkodnak Kolumbia további jelöltségéhez, s ha másra nincs módjuk, húzzák az időt...) Egy esetleges -amerikai bio* kádintézkedés (például a Hor- muzi-szoros lezárása) messzemenő bonyodalmakhoz vezetne: alighanem megnehezítené, vagy éPP lehetetlenné tenné a túszdráma tárgyalásos rendezését, és ismét nyílt erőfitogtatást jelentene a ■ térségben. (Ezért annyira óvatosak az USA NATO-szövetségeseü. Ugyanakkor számításba keli venni Washington és Teherán oldaláról is bizonyos belpolitikai tényezőket. Az amerikai —iráni viszály is hozzájárult, hogy megtörtént a „csoda”: Carter a közvélemény-kutatások adatai szerint elébe vágott a korábban biztosan vezető Kennedynek. Az amerikai választási kampányok közelében ilyenkor mindig fennáll annak veszélye, hogy a jelöltek jobbról próbálnak előzni, szélsőséges hangoskodással. Teheránban időnként hatalmi bizonytalanság érezhető, amit az olvasó is tapasztalhat a hírek és cáfolatok kavargása során. Az USA nagykövetségét megszállva tartó iszlám fiatalok például többször szinte meghazudtolták a kül- és belügyminisztert. A perzsa múlttal is kapcsolatba hozott Nagy Sándor hajdan kettészelte kardjával a gordiuszi csomót. Manapság viszont nem tanácsos korszerűbb „kardokkal” hadonászni — ki kell oldani a csomót, amelyet elsősorban maga Washington bogozott össze. A történelmi utalás a jelen diplomáciájának nyelvére fordítva azt jelenti, hogy a megoldás egyetlen megnyugtató módja a türelmes tárgyalás. 3. Hogyan tovább Zimbab- we-Rhodesiában, a tűzszünet után? A londoni konferencián történt kompromisszumos megállapodás Étlapján Zimbabwe- Rhodesiában életbe lépett a tűzszünet. A jövendő alkotmányt, s a februárra tervezett választások kereteit már korábban elfogadták. A világsajtó kommentárjai szinte felefélé ahányban megoszlanak: egyesek szerint túljutottunk a nehezén — mások ennek éppen ellenkezőjét állítják. Az óvatosabban, sőt kimondottan borúlátóan mérlegelők két várható bonyodalomra céloznak. Rhodesiában gerillaháború folyt, szabályos arcvo- r.aiak nélkül. Ezért most nem elegendő a csapatok szétválasztása, hanem azoknak kijelölt támaszpontokra való összevonására is szükség van. A hazafias front azonban máris bejelentette, hogy késik a háborúban a Muzorewa-csoport oldalán részt vett dél-afrikai csapatok kivonása, s nem ellenőrzik megfelelően a korábbi Salisbury-i rezsim légierejét sem. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a reakciós erők kacérkodhatnak a gerillasereg derékhadára mért csapás gondolatával. (Ezt eddig nem voltak képesek megtenni a sajá- tós gerillaharcmodor következtében. Most viszont a csapatok összevonása új helyzetet teremt, s a gerillák, érthetően, nem rendelkeznek repülőgépekkel, páncélosokkal, vagy nehéztüzérséggel.) Nem könnyű a választások előkészítése sem, hiszen eddig ugyancsak a Salisbury-i vezetés tartotta kézben a nagyobb helységek közigazgatását. Nyilván rengeteg manipuláció lehetséges a választási jegyzékeknél és az urnáknál is. Mivel a 100 képviselőből 20 a fehér kisebbség szavazataival jut a parlamentbe, a hazafias frontnak a 80 megmaradt képviselői helyből legalább 51-et kellene megszereznie a kormányzáshoz. Ez viszont kérdésesnek látszik, miután sok törzsi jelölt is indulni fog tovább osztva ezzel a mandátumokat. Valamiféle koalícióra lenne szükség, de az alkotmány értelmében egy pártszövetségben legalább három parlamenti csoportosulásnak kell részt vennie, kettő kevés hozzá... Ilyen körülmények között megnövekedett Nagy-Britan- nia felelőssége. Kérdés: vajon mit tud és mit akar London tenni egy valódi rendezés- érdekében ?■ *>v>*> 3. Miért lépett fel a francia alkotmánytanács a kormány ellen? Hetven napon át vitázott a francia parlament az 1980-as költségvetésről. Természetesen többről volt szó mint az egyes tételekről, valójában a gazdaságpolitika, az infláció, § munkanélküliség varfia tő alakulása keltett szenvedélyeket. A kormánytöbbségnek matematikailag biztos többsége van, csakhogy a gaulleisták, saját politikai jövöjükre gondolva, nem kívánták megszavazni az előterjesztést. Nem ért el eredményt viszont a két baloldali bizalmatlansági indítvány sem. A kormány erre az alkotmány 49. cikkelyét alkalmazta, vagyis szavazás nélkül saját felelősségére elfogadottnak nyilvánította a költségvetési törvényt. (Ezt ugyanis csak bizalmatlansági indítvánnyal lehetett volna megakadályozni.) Elekor szólt közbe az alkotmánytanács : hatálytalanította a kormány intézkedését és az elnököt a parlament rendkívüli ülésének összehívására késztette. A „politikai bomba” —, ahogyan Párizsban emlegetik, ' kétségkívül megtépázta . a kabinet presztízsét. Az elnöki tábor vigaszául csak az szolgál, hogy a gaulleistákat a sokszor kényelmes tartózkodás helyett most nyílt színvallásra bírhatják. Politikusok, jogászok és közgazdászok . mérlegelik a váratlan krízis legjobb megoldási lehetőségeit. Fáradozásaik eredményétől függetlenül a költségvetés körüli hercehurca már a közeljövő újabb politikai csatározását vetik előre Franciaországban. TOLLHEGYEN A RÉGI ÉLET Üj év küszöbén, mi lehetne hálásabb téma az új élet kezdéséről szóló fogadkozásoknál? Éppen ezért, tisztelet a kivételnek... Amikor a májusi kanadai választásokon győztek a konzervatívok, a csatát vesztett liberális pártvezér Trudeau bejelentette végleges visszavonulási szándékát. Nem kevés botrányt kavaró, különélő neje, Margaret pedig nyilatkozott: soha többé . nem tér vissza a házastársi kötelékbe. A konzervatívokat azonban váratlanul leszavazták, s Trudeau helyesbített:’ a rendkívüli választásokon esetleg mégis vállalja pártja vezérségét. Margaret pedig hirtelen új lakást bérelt, s alig száz méter közelségbe költözött férjéhez és gyerekeihez. Hiába rendezett családi élet sohasem hátrány egy lehetséges miniszterelnöknél. Így hatott a parlamenti meglepetés köz- és magánéletre. Lehet, hogy az igazi szerelem mégiscsak a politika? Réti Ervin Nagy jelentőségűnek ítéli a nyugati sajtó azt a legutóbbi csomagtervet, amelyet a NATO-országok képviselői a bécsi közép-európai, haderőcsökkentési tárgyalások 19 ülésszakának záróakkordjaként terjesztettek elő. Ebben 30 ezer szovjet katona távozásáéit cselébe 13 ezer amerikai GI hazautazását ajánlják fel a szocialista országoknak. Az. osztrák fővárosban folyó megbeszéléseket természetesen nem lehet kiragadni a kelet—nyugati kapcsolatok általános rendszeréből, s különösen érvényes ez a katonai enyhülésre, a leszerelésre. A bécsi tárgyalások közel 6 éve folynak, mégsem sikerült ez alatt az idő alatt csökkenteni a közép-európai térségben állomásozó csapatok létszámát és az ott levő fegyverzetek mennyiségét. Sőt, az Egyesült Államok további alakulatokat vezényelt kontinensünkre, s nagymértékben korszerűsítette az atomfegyverek szállítására alkalmas légierejét is. Régóta világos: a NATO nem kívánja a valódi leszerelést a közép-európai térségben. Ezt bizonyítja, hogy eddig minden olyan szocialista javaslatot visszautasított, amely lehetővé tette volna a csökkentés megkezdését. A tényleges leszerelési megbeszélések helyett az ÉszakBécsi mérleg Valódi és áljavaslatok atlanti Szövetség minduntalan „létszámadatok egyeztetését”' szorgalmazta. Mit is jelent ez? Egyszerűen arról van szó. hogy az atlanti országok nem hajlandók _ elfogadni a Varsói Szerződés által beterjesztett. adatokat, hanem azzal a megalapozatlan követeléssel állnak elő, hogy a szocialista katonai- politikai integráció ismerje el: csapatainak létszáma 150, sőt 180 ezer fővel magasabb, mint a valóságban. Ez a „számháború” végeredményben megtorpedózta azt a szocialista kompromisszumos indítványt is, amelyet a múlt évben terjesztett elő a Szovjetunió, s amely messzemenően figyelembe vette a nyugati fél korábbi indítványait. A szocialista országok elfogadták a 700— 700 ezer fős „közös plafont”, a szárazföldi csapatoknál, s a Szovjetunió felajánlotta, hogy az amerikai harcászati atomfegyverek már korábban ígért hazaszállitásáért cserébe három harckocsi-hadosztálynak megfelelő erőt kivon a térségből. A szocialista nagyhatalom jó szándékát bizonyította az a legutóbbi egyoldalú lépés, hogy egy év lel NOGRAD - 1979. december 30., vasárnap 1 forgása alatt 20 ezer katonával és ezer harckocsival csökkenti az NDK területen állomásozó csapatait. Ezt Le- onyid Brezsnyev 1979. október 6*án jelentette be Berlinben, s a csapatok haza- szállítása már meg is kezdődött. A jóakaratú kezdeményezésre adott válasz a decemberi NÁTO-döntés volt a közép-hatótávolságú amerikai rakéták kifejlesztéséről és nyugat-európai elhelyezéséről. Ez az elhatározás — ma már látjuk — igen nagy mértékben rontotta a további leszerelési tárgyEÚások esélyeit, s így a bécsi megegyezés lehetőségét is. Hiszen a Varsói Szerződés számára nyilvánvalóvá lett: az Egyesült Államok és NATOszö- vetségei katonai erőfölényre törekszenek, fel akarják borítani a kialakult erőegyensúlyt. A szovjet állásfoglalásokból kitűnik: Moszkva számára elfogadhatatlan az „erő pozíciójából való tárgyalás” nyugati koncepcióba Ez nemcsak a rakétakérdésre vonatkozik, hanem a hagyományos fegyverzetekre is. A NATO-ban jelenleg nagyarányú fegyverkezési program végrehajtását tervezik: korszerűsítik a harckocsikat, új harckocsi-elhárí- tó rakétákat rendszeresítenek, s hamarosan szolgálatba állnak a 80-as évek harci repülőgépei- is. Nem túizás tehát az a megállapítás,' hogy az atlanti vezérkar szándékosan halogatja az érdemi megegyezést Bécsben, s arra törekszik, hogy a megbeszélések ideje alatt katonai fölényre tegyen szert. Pedig a katonai enyhülés alapvető fontosságú a világ számára — ezért törekszenek a szocialista országok a fegyverkezési verseny megakadályozására. A nyugati fél így nyilvánvalóan nem vállalkozhat a tárgyalások nyílt félbeszakítására, a legutóbbi javaslatát ezért is kísérte olyan „reklámkampánnyal”. A Szovjetunióban azonban rámutatnak: sokkal inkább diplomáciai manőverről van szó, mint tényleges csapatcsökkentési szándékról. A moszkvai televízió kommentátora szerint a NATO globális propaganda-hadjáratával azt a benyomást akarja kelteni, hogy valamiféle atlanti békekezdeményezés történt. A szovjet politikai szakértő joggal állapította meg: nehezen lehet bízni az olyan ajánla. tokban, amelyek az új közép-hatótávolságú amerikai rakéták telepítéséről hozott NATO-döntés után születtek, a „bizalom ugyanis csak az erőegyensúlyon alapulhat, az amerikai rakéták telepítéséről hozott döntés pedig megbontja ezt az egyensúlyt...” Miklós Gábor Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton! ülést tartott. Az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése és az igazságügyi szervezet további egységesítése érdekében — törvényerejű rendelettel módosított egyes polgári eljárásjogi szabályokat. A földre vonatkozó tulajdon- és használati viszonyok: terén az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatokat figyelembe véve az Elnöki Tanács kisebb mértékben módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, a földtulajdon és ‘ a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényeket, továbbá a tartós földhasználatról szóló törvényerejű rendeletet. Az elfogadott törvényerejű rendeletek 1980. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Törvényerejű rendelet polgári eljárásjogi szabályok módosításáról A polgári perrendtartás módosítása újabb lépést jelent azoknak a jogszabályoknak a sorában, amelyeknek célja jogrendszerünk továbbfejlesztése. Ez a törvényerejű rendelet tovább egyszerűsíti a polgári eljárást és gyorsítja a perek elbírálását. Szükségessé tette a polgári perrendtartás-módosítást az is, hogy az Elnöki Tanács ebben az évben módosította a bíróságokról szóló törvényt is és jelentősen bővítette a munkaügyi bíróságok hatáskörét. Tapasztalati tény, hogy a perek gyors és hatékony elbírálása könnyebb, ha az első fokon eljáró bíróságok minél közelebb vannak a lakossághoz. Ezért a polgári eljárásban is a járásbíróságoknak van általános hatásköre. Ez az elv azonban eddig csak korlátozottan érvényesült. A tvr most bővíti a járásbíróságok hatáskörét: a vagyonjogi pereknél 300 ezerről 1 millió forintra emeli fel azt az értékhatárt, amely felett már a megyei bíróság ítélkezik első fokon. A tvr biztosítja, hogy az azonos típusú ügyekben lehetőleg azonos bíróságok döntsenek. A kisajátítási, kártalanítási perekben ugyanis előfordult, hogy mivel — más és más volt a kisajátított ingatlanok értéke — a járásbíróság és a megyei bíróság is eljárhatott. A jövőben egységesen-az a járásbíróság fog eljárni, amelynek területén van az ingatlan, így az ilyen perekben egységes lehet a megítélés, a bírói gyakorlat. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat nemcsak g jogi tájékoztatásban, hanem a dolgozók jogi képviseletét illetően is igen fontos szerepet lát el. Mindeddig azonban a polgári perrendtartásról szótó törvény nem szabályozta a jogsegély- szolgálat eljárásbeli szerepet és helyzetét. Ez a gyakorlatban helyenként zavart okozott. A tvr értelmében a jogsegély- szolgálat ugyanolyan joggal képviselheti a dolgozókat a polgári perben, mint például az ügyvédek. A bíróságokról szóló törvényt korábban úgy módosította a* Elnöki Tanács, hogy a munkaügyi bíróságok a munkaügyi perek mellett eljárnak a szövetkezeti tagsági és a társadalombiztosítási vitákban is. Ä munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viták sok tekintetben hasonlóak, s az előbbiekkel szorosan összefüggnek a munkaügyi. a társadalombiztosítási viták is. Indokolt tehát e pe- rekben egységes bírósági eljárás. Ezeket az egvséges eljárási szabályokat alkotta meg a tvr. Figyelemmel volt a munkaügyi viták- elbírálásánál a módosított Munka Törvény- könyvének szabályaira, de nem hagyta figyelmen kívül a szövetkezeti tagsági viták sajátosságait sem. Az egvséges elbírálás lehetővé teszi, hogy a dolgozók — a szövetkezeti tagok is — mind a munkaügvi, mind a társadalombiztosítási vitákban azonos bírósághoz fordulhassanak. így a munkaügyi bíróság is jobb áttéklntést kap egy-egv vállalat vagy szövetkezet belső helyzetéről, hiszen az említett perek jelentik a vállalat (a szövetkezet) és a dolgozók (a tagok) közötti viták zömét. Változtak a gazdálkodó szer.- vezetek (vállalatok, szövetkezetek, intézmények stb.) közötti viták elbírálásának szabályai is. Az új szabályozás lényegesen egyszerűsíti a hatáskört rendelkezéseket, növeli a járásbíróság hatáskörébe tartozó gazdasági perek számát, a fontosabb jogvitákat Pedig egy bíróság kezébe összpontosítja, ami a joggyakorlat egységét biztosítja. Megszűnik a Legfelsőbb Bíróság e perekben eddig fénnállott első fokú hatásköre, és ezek az ügyek a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak hatáskörébe kerülnek. így egyedi ügyek intézése helyett a Legfelsőbb Bíróság még fokozottabb gondot fordíthat a bíróságok elvi irányítására. Annak nem lesz akadálya, hogy a Legfelsőbb Bíróság kiemelkedően fontos ügyeket elbírálás végett továbbra is hatáskörébe vonhasson. (MTI) Változatlan a teheráni USA-nagykövétségén fogva tartott amerikai állampolgárok helyzete. Képünkön: a túszok sorsáról folytatott tárgyalásokat Ghotbzadeh iráni külügyminiszter és a Nobel-békedíjas ír Sean McBride, aki közvetí* tési szándékkal érkezett Teheránba. Ismét rekordmagasságot ért el az arany ára. Képünkön: heves jelenet a New York-i tőzsdén azt kővetően, hogy aa arany ára először emelkedett unciánként 500 dollár főié.
