Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

Bravó! Obrazcova El sem tudnánk so­rolni, hány nyelven hallotta már ezt Je- iena Obrazcova Le- Bin-díjas, a Szovjet­unió népművésze, a Nagyszínház magán- énekeshője, Vendég- szerepeit Olaszor­szágba r>, Franciaor­szágban, Angliában és Spanyolországban, az NDK-ban, Len­gyelországban, Cseh­szlovákiában és Ma­gyarországon, Kana­dában, Japánban és így tovább. Dúsan mérte aján­dékát a természet Öbrazcovának, — ra­gyogóan szép, a mély és magas regiszterek­ben egyaránt erőtel­jesein csengő mezzo­szopránja mellé ki­tűnő művészi érzé­ket, fáradhatatlan szorgalmat és a ked­ves hivatás iránti tel­jes odaadást juttatott az énekesnőnek. Először másféle életúton indult el, az érettsé- telizett a konzervatóriumban, gi után a rádiótechnikai fő- Még be sem fejezte tanulmá- iskolárá iratkozott be. De már nyait, amikor meghívást ka- az első szünetben Leningrad- pott az ország első színházá­ba utazott és sikeresen felvé- ba, a Nagyszínházba. Jelena Obrazcovát ma a vi­lág legjobb énekesei között tartják számon. Repertoárja rendkívül gazdag operaszere­pekben és dalénekesként is. A Nagyszínházban az összes mezzoszerepeket énekli, köz­tük Rimszkij-Korszakov A cári menyasszony című ope­rájában Ljubását, Amneríst Verdi Aidájában, Carment Bi­zet dalművében. Marina Mni- seket Muszorgszkij Borisz Go- dunovjában, Prokofjev Háború és békéjében Helent. A Szem- jon Kotkóban Froszkát és így tovább. Jelena Obrazcova nem egy­szerűen csodálatos hangú éne­kesnő, rendkívül muzikális, színészi tehetséggel is megál­dott művész. Birtokában van az a képesség is, hogy hang­ját a szerep karakterének megfelelően alakítja. Lágyan lírai, mint Ljubása, aki nem éli túl vőlegénye halálát, tel­jesen egyéni hangvételű Car­men, büszke lengyel nemes­asszony Marina Mnisek, a nép egyszerű gyermeke, mint Froszka, Kilenc nyelven énekel, mert azt vallja, hogy a külföldi szerzők műveiben is eltéphe- tetlen a kapcsolat a szöveg és a muzsika között. Vendégünk volt R. Várkonyi Ágnes történész Ajándék ez a nap A közelmúltban Balassa­gyarmaton, a Balassi Bálint Gimnáziumban találkoztunk a Történettudományi Intézet osztályvezetőjével, a Salgótar­jánban született neves ku­tatóval, a függetlenségi har­cok, a Rákóczi-szabadságharc történetének szakértőjével. Neve jól ismert Itthon és a nagyvilágban egyaránt. — Milyen alkalomból járt m megyében? — A Történelmi Társulat megyei szervezete és a pe­dagógus-továbbképzési ka­binet hívott meg, ahogyan ők nevezték, kis „történész­vándorgyűlésre”, hogy tart­sak előadást a legújabb ku­tatási eredményekről. A kö­zel százfőnyi hallgatóság a gimnázium diákjaiból és a ség — elnöke az érsek volt, — A tízkötetes Magyar­kapcsolatukról Zrínyivel ed- ország története harmadik dig is tudtunk — üléséről egy kötetének szerkesztői mun- jegyzőkönyv, amelyben az káit végzem, s írom a ke­iül, hogy „Zrínyinek minden szülő Erdély története cí- segftséget meg kell ad- mű kötet egyik — XVII, szá­nunk. .. nem szabad a tö­rök ellen támadó hadjára­tot indítani,.,'* Nagyon ke­veset tudunk még mindig Zrínyi Miklósról, a politikus Zrínyiről 1 Az újabb eredmé­nyekről, kutatásaimról ad­tam tájékoztatást. Szóltam azokról a kutatásokról, ame­lyeket az állam, az abszolu­tista állam, Rákóczi álla­ma témakörben viszonylag kevesebben ismernek. — Szovjet történészek ered­ményesen kutatták az osztá­lyok, rétegek szerepét az ab­szolutista államszervezet lét­megye középiskoláiban ta- rejöttében, főként a XVII. szá­nító történelem szakos kol­légákból állt. Az előadás után a történelemtanárok­kal szükebb körben beszél­gettünk a történelemtanítás gondjairól, az új, a második osztályos történeíemtanterv lehetőségeiről. Az általam kutatott időszak történelmét, ugyanis ebben az osztályban tanítják a kollégák. — Miről szólt az előadás­ban? — Elsősorban arról, hogy — mert szerencsére egyre közelebb kerül a kutatás és az oktatás egymáshoz; most mi Is léptünk egy kicsit — kerülni kell a leegyszerűsíté­seket. Arról beszélünk hagyo­mányosan, hogy a XVI—XVII. században „a cél a török majd a Habsburgok kiűzése volt”. Az ország egyesítése volt a cél: a legfőbb cél! Azt kell kutatnunk, taníta­nunk is, hogy mennyire Il­leszkedett be ez a terv az európai nemzetközi szövet­ség tervébe. A mainzi érseki levéltárban előkerült töb­bek között a Rajnai Szövet­zad második felének társa­dalmi átrétegződését tárták fel plasztikusan. — Ha az abszolutizmusról szólunk, sokan még ma is zsarnokságra gondolnak. Pe­dig ez így szimplifikálás, bántó leegyszerűsítés. Igaz viszont, hogy ebben eseten­ként közrejátszik az adott kor embereinek véleménye, személyes sérelme Is. Tíz évvel ezelőtt a kijevi levél­tárban előkerült Forgách Simonnak, II. Rákóczi Ferenc tábornokának emlékirata. A j börtönben irt sorok a szer­ző „álmát” vetik papírra, s ezek — a nemesi sérelmek bizonyítékaként — Rákóczi „zsarnoki önkényéről” szól­nak. A valódi képet egyéb­ként felvázolta az 1975-ben Szécsényben rendezett em­lékülés (a teljes anyag meg­található a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyvében. 22/1978!). Beszéltem még Nógrád megye szerepéről a szabadságharcban, s válaszol­tam kérdésekre. — Min dolgozik jelenleg? zadi — fejezetét. — Mikor látjuk legköze­lebb Nógrádban? — Bármikor szívesen jö­vök, ha hív a szülőföld! A szervezőkkel úgy tervezzük, hogy adandó alkalommal Sal­gótarjánban találkozunk, legközelebb talán egy év múlva. A közeljövőben több külföldi meghívásnak teszek eleget, s készülünk az 1980- ban Bukarestben rendezen­dő világkonferenciára Is. Az ötévenként rendezett ta­nácskozás a történészek pár­beszédének jó lehetősége. K. S. Az utcákat járva, mi is ta­lálkozunk Gothár Péter új filmjének hőseivel, ismerőse­ink között ott van a harminc­éves egyedülálló nő, a közép­korú családos férfi, hallottunk a lakással is üzérkedő seftelő- ről, nap mint nap átéljük vagy legalábbis átérezztik azokat a gondokat, melyekkel az Aján­dék ez a nap című úí magyar film foglalkozik. Kegyetlenül életszerű és éppen ezért ele­jétől végig igaz és természetes. A film tartalmát elmesélni nehéz lenne, a lényeg nem is ez. Ügy kezdődik, ahogyan be­lépünk egy szobába és úgy végződik, ahogy elvisz ben­nünket a busz vagy a villa­mos. Irén évek óta viszonyt foly­tat Attilával, s a feleség, An­na tudomást szerez a dologról. Az öreg néni, akivel Irén el­tartási szerződést kötött, meg­hal, Így a fiatal nőre marad a szoba-konyhás lakás. Attila lakáscserét javasol és mind a ketten érzik, valami elkezdő­dött, De, mint ahogy semmit sem számíthatunk ki előre pontosan, főleg akkor, ha nem is egészen tiszta és egyértel­mű kapcsolatról van szó, Irén és Attila sorsa sem úgy ala­kul, ahogyan egy lelkes pilla­natukban elképzelték. Teljesen jogos Irén igénye, hogy Önálló lakása legyen. A szoba-konyhát eladhatja és beléphet egy építkezésbe. Am, ehhez pénz kell, de az óvónői fizetésből takarékoskodni tel­jesen reménytelen. Irén szá­mára a lakás a legfontosabb, görcsösen ragaszkodik hozzá, csak ettől vár boldogulást: „Ha ez a lakás meglesz, én már semmit sem fogok kérni az élettől”. Mennyi kornpro misszumot kell vállalnia en­nek az alapjában véve tiszta nőnek — névházasság, a tör­vényes út kijátszása, hazugsá­gok, sőt a „legvégsőkig” is hajlandó elmenni. Megdöbben tő. de nem botránkozunk meg rajta, mert az események szin­te magától értetődően követik egymást. Ebben a helyzetben a magányos nő számára szü­lők, férj, barátok nélkül nem volt más kiút. Amikor Attilának döntenie kell, a megszokott családi fész­ket választja, de közben Irén is lemond a gyenge jellemű, határozatlan férfiról. Egyedül marad az emelkedő építő­anyagárak gondjával, kiábrán­dultán. A filmben mások lakásprob­lémáival is találkozunk. A szo­ba-konyhát egy fiatal párnak veszik meg a menyasszony szülei: sürgősen kell, előbb jön a gyerek, mint az eskü­vő. Nem nagyon válogathat­nak. Irén kolléganőjének csa­ládja társbérletben lakik, ahol természetesnek kell venni, hogy az egyik átjáróajtóban mindig áll „valaki”. Gothár Péter fimjének köz­ponti kérdése a lakás, a fiata­lok életét döntően befolyásoló probléma. Mennyi házasság megy tönkre amiatt, hogy a fiatalok nem élhetnek önálló életet! Azokon, akiknek nincs nagyobb összegű betétje, vagy nem számíthatnak szülői tá­mogatásra, csak a szerencse és az ügyeskedés segíthet. Van­nak persze lehetőségek*, az ifjúsági takarékbetét, kölcsö­nök, vállalati támogatás, de a pénzen kívül az idő Is gondot okoz. Nagyon nehéz várni. Gothár Péter Irénje végül Is megszerezte a lakást, de nem szívesen gondolunk bele, ml lesz vele holnap, honnan kapja meg a mé§ hiányzó ösz- szeget, hogy alakul ez a név­leges házasság a teljesen ide­gen fiúval, és egyáltalán ml lesz vele. De észrevétlenül sa­játjainkká válnak a filmbeli gondok, s már nem is Irén, hanem önmagunk, barátaink Sorsán gondolkodunk. A film bőségesen ad lehetőséget a töprengésre és állásfoglalásra. A rendező fontos szerepet szán a filmben a zenének. Többször is visszatérő jelenet a szerb dalárda próbája, az­tán kiderül, hogy a vezetőjük Irén „férjének” az apja, aki a karácsonyi borozgatás után kedvére is nótára fakad. Jel­legzetes és ugyancsak ismétlő­dő helyszín a hangulatos mu-; lató. A sanzonok talán töb­bet jelentenek az egyszerű alapzenénél, s ha a szereplők nem is figyelnek rá, ml észre­vehetjük. Gothár Péternek — akinek nevét a kaposvári színházi rendezései tették ismertté — az Ajándék ez a nap az el-’ ső játékfilmje. A decemberi bemutatón az év egyik leg­jobb hazai alkotása kerül a közönség elé. A főszerepeket Esztergályos Cecília (Irén), He- tényl Pál (Attila), Pogány Ju­dit (Anna), Szabó Lajos (He­vesi) és Derzsl János (Gabi) alakítják. Valamennyien ki­tűnően játszanak. Közülük is kiemelhető Pogány Judit, aki a film utolsó részében olyan tökéletesen éli át Anna mono­lógját, hogy ez igazán mara­dandó élményt jelent. A film­vászonról csak kevesen tudnak olyan természetességgel a né­zőre pillantani — s ezzel bor­zongatóan közeli kapcsolatot teremteni —, mint ő. Mindennapjaink keresztmet­szete ez a film. Nincs idő köz-’ ben elmélázni, mint ahogy Irén sem képes igazán végig­gondolni a sorsát. Pedig na­gyon is szükség lenne erre.' Ezért Irén számára nem az a nap volt az ajándék, amikor beköltözött az új lakásba, ha­nem az, amikor érdek nélkül,' őszintén beszélgethetett vala-; kivel. — ki — T „Szupercirkusz"-bemutató a Fővárosi Nagycirkuszban Fővárosi Nagycirkusz december vé­gén „Szuper- cirkusz” cím­mel mutatja be új műsorát. Két tréfa Egy skót asszony elmegy a városházára, hogy bejelentse leánygyermekének megszü­letését. Dolga végeztével nagy sóhajok közepette meg­kérdezi a tisztviselőtől: — Mivel tartozom? — Semmivel — válaszolja a tisztviselő. — Ebben az esetben — mondja megkönnyebbülten a skót asszony —, bejelenthe­tem azt is, hogy fiúgyerme­kem is született? * Itt az ideje, hogy gondol­junk lányunk férjhezadásúra, — mondja egy asszony a férjének. — Várjunk, amíg egy jó parti jelentkezik... — java­solja a férj. — Miért? Én talán ezt vártam? 4 NÓGRÁD - 1979. decembei 29., szombat ] A repülés története Hétrészes tévéfilmsorozat januárban Harcos, homályos hetven év metek a Zeppelin léghajókat előtti híradófelvételek. A is csatasorba állítják és 1914 színhely: Párizs, az Eiffel-to- augusztus elején Liége-t bom- rony. A 'narrátor: — 1912. feb- bázták. 1918-ban megjelennek ruár 6-án reggel Reichelt a több motoros bombázógépek osztrák szabómester különös is. A németek a háború alatt kísérletre készült. Repüiőszer- 48 ezer, a franciák 51 ezer és’ kezetével az Eiffel-torony el- az angolok 49 ezer repülőgé- ső emeletéről akar leereszked- pet gyártottak. 1918-ban a vi- ni. — Nyolc óra öt perckor lágon 200 ezer (!) repülőgépet leveti magát... — Tizennégy tartottak nyílván, centiméter mélyen fúródik a it iz földbe... Az „Át az óceánon” című Ezt a filmsorozatot azok 3. folytatás izgalmas, repülő emlékének ajánljuk, akik hoz- kaszkadőrmutatványokkal zá hasonlóan életüket I3 fel- kezdődik. 1919. június 14-én áldozták, hogy az ember re- egy kétmotoros Viekers-Vimy pülhessen. repülőgépen két pilóta, John Ezzel a megrázó archív film- Alcock és Arthur Whitten- ri port töredékkel kezdődik a Brown útra kel, hogy átrepül- televízió új, hétrészes filmso- jé az Atlanti-óceánt. 16 óra rozata: A repülés története. 20 perc alatt elsőnek repülték Az eredeti archív filmeket, fo- át a két világrész közötti ten- tóíkat, veterán és újjáépített, gert és Írországban érnek föl- valamint vadonatúj repüfőgé- det. És ezen a gépek vitték azt pékét felhasználva egy fran- a 197 levelet, amelyet repülő­dé cég készítette. gép hozott a — világon elő­☆ -/V ☆ szőr — Amerikából Európába. Az első rész címe: „Repül- Megindulnak az utasszállító nil” A film készítői egy Loire gépek Európa nagyvárosai menti kastélymúzeumba viszik között. A fyolland KLM 1927- el a nézőket, hogy megismer- ben megnyitja a 15 ezer kl- tessék Leonardo da Vinci re- lométeres járatát, Dzsakartá- püléssel foglalkozó emlékeivel, ba. Megismerkedünk a' lel- A repülés történetének 2. kés szovjet repülők életével része a „Katonák a levegő- az 1920-as években. Megkez- ben” címet viseli, s háborús dődnek az óceánrepülések, repülésekről szól. 1911-ben az Smith testvérek Angliából olaszok Líbiában használják Ausztráliába repülnek, 1922- először hadi célokra a repü- ben Lisszabonból Rio de Ja- lőgépet. Az első világháború ki- neiróig sikerült repülőgéppel törésekor a franciáknak 150, az eljutni. De repülőgéppel teszik angoloknak 60, az oroszoknak meg Európából Japánba is az 40. a németeknek 200 és az utat. Nem marad ki Afrika osztrák—magyar monarchia- és az Északi-sark sem. Ismét nak 60 repülőgépe volt. A né- az Atlanti-óceán átrepülése kerül az érdeklődés középpont­jába, tragédiába fulladó kí­sérletek után. Végre 1927. V. 21-én sikerül: Charles Lind- berg New Yorkból Párizsba repül. ☆ ☆ ☆ A filmsorozat 'negyedik ré­sze a „Levegő országútjaí” cí­men kerül bemutatásra. 1927 és 1929 között New Yorkból 48 alkalommal próbálkoztak meg az Atlanti-óceán átrepü- lésével — 22 gép lezuhant és 50 ember meghalt. De a győz­tesek között volt két hazánk fia is, Endresz György és Ma­gyar Sándor, akik 1931. júliu­sában New Yorkból Bicskéig repültek. 1929. július 13-án egy Bemard típusú gépen átrepül az első potyautas, Artur Schreiber amerikai fiatalem­ber személyében. Kezdenek Európából Amerikába is re­pülni, ez már nehezebb fel­adat. A szovjet Gromov, Ju- masev és Danyilm 10 ezer 125 kilométeres távolsági világ­rekordot állít fel, Moszkvából Califobniába repülve. Howard Hughes 91 óra alatt körülre­püli a földet. Egymás után kezdik műkö­désüket a nagy légiforgalmi társaságok és légi járatok há­lózzák be a földet. Kezdetét veszi a női repülők nagy kor­szaka, s olyan nevekkel is­merkedhetünk meg, mint Ad­rienne Booland az Andok át- repülője, Maryse Bastié, aki 37 órát tölt a levegőben, vagy Maryse Hils, aki 14 ezer méter magasba emelkedik, végül Anélie Earhart, aki 1932-ben egyedül repülte át az Atlan­ti-óceánt. Ismét megjelennek a léghajók, de ezek most már átszelik az óceánokat. ☆ ☆ ☆ Az 5. rész szomorú korsza­kot idéz: „Ismét hadijellel”. címen. Az 1937-es spanyolor­szági légi harcokkal kezdődik ez a fejezet. A náci Németor­szág sokat vár a repüléstől, a repülőgépes emberirtás fő­próbája : Spanyolország. Az oiaszok repülőgépről öldösik Etiópiában a védtelen lakossá­got. Előkészültek a II. világ­háborúra. ☆ ☆ * A 6. folytatás „Az ég lán­gokban” címet viseli és 1941 telével kezdődik a moszkvai fronton. A szovjet Ipar nagy­szerű repülőgépeket ad a Vö­rös Hadseregnek. Amelyekkel szovjet légifölényt és győzel­mek sorozatát vívják ki a fa­siszta hadsereg ellen. ☆ ☆ ☆ A filmsorozat befejező, ,7. része a „Hángnál sebesebben” címet viseli. Itt megismerked­hetünk az ún. lökhajtásos re­pülés történetével. 1947. október 14-én a Bell—x túllépi a hanghatárt. A 60-as évek elején már 490 személyes Boeing—747-es közlekedik az Atlanti-óceán felett. Alig 9 óra az út London és New York között, amelyet fél évszá­zaddal ezelőtt Lindberg még 33,5 óra alatt tett meg. A filmből megismerjük a helyből felszálló gépet és 1967. októ­ber 3-án az ember 7170 km/ó sebességgel repül. Bemutatkoz­nak az Oleg Antonov tervezte világhírű AN gépek. Befejezésül a következőket mondja a narrátor: — Milyen szép történet! És milyen messze még a befeje­zés... ...a távolságokat eltüntette az emberi elme egyik csodá­latos teremtménye: a repülő, gép. Tamás György

Next

/
Oldalképek
Tartalom