Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

(*. Világ proletárjai. egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA x*xv PVF 300. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979 DECEMBER 23., VASÁRNAP A népgazdaság 1980. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a kor­mány értékelte a népgazdaság 1979. évi fejlődését, megtár­gyalta és jóváhagyta az 1980. évi népgazdasági tervet. A népgazdaság 1979. évi fejlődése A Minisztertanács megálla- kulásával összefüggésben — pítóttá, hogy bár az 1979. évi nem, vagy alig nő, néhány terv végrehajtása a vártnál esetben azonban előfordult, nehezebb gazdasági helyzet- hogy az igényeket nem elégí- ben kezdődött meg, a fő gaz- tették ki. A rubelelszámolá- daságpolitikai célt sikerült sú kivitel a tervezettnek meg­elérni: megkezdődött a gaz* felelően, a nem rubelelszá­dasági egyensúly helyreáll!- molású kivitel azt meghala- tásának folyamata. A terv dóan emelkedik. A nem rubel­végrehajtását nehezítette, elszámolású kivitelt dinamiku­hogy az időjárás a mezőgaz- san növelő vállalatok terme- daságban terméskiesést oko- lése az átlagosnál gyorsabban zott, a külkereskedelmi cse- fejlődik. Több vállalat terme- rearányok számítottnál na- lése viszont az 1978. évi szin- gyobb romlása pedig jelen­tős árveszteséggel járt. A népgazdaság fejlődése séklődése miatt — gyakorlati­lag nem változik. A vállalatok munkaerő-ke­reslete mérséklődött. Az ipar­ban és az építőiparban fog­lalkoztatottak száma csökken. A szolgáltató ágazatokban a létszám a tervezetthez közel­álló mértékben nő. A lakosság reáljövedelmé­nek és fogyasztásának növe­kedése mérséklődött. Az ár­színvonal a júliusi árintézke­dések nyomán a korábbi éve­kénél jelentősebben emelke­dett. A lakosság pénzbevételei — az áremeléshez kapcsolt jövedelemkiegészítéssel együtt — jelentősen növekednek, a fogyasztói árak növekedése miatt azonban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme nem, tét sem éri el. A belföldi kooperációs kap­csolatok fejlődése továbbra vagy alig nő, a munkások és figyelembe véve a nehéz kül- gém kielégítő, az anyag- és alkalmazottak egy keresőre ső és belső körülményeket — alkatrészellátási nehézségek jutó reálbére pedig valame­kedvezőnek ítélhető. Bár a esetenként fennakadást okoz- lyest csökken. A lakosság fo* tak a termelésben. Az anyag- gyasztása a tervezettet meg­gazdasági munka iránti ha­tékonysági és minőségi köve­telmények szabta feladatok teljesítésében az előrehaladás még nem kielégítő, a népgaz­daság egyensúlyi helyzete ja­vul, a gazdasági folyamatok nagyobb részt a tervezetthez közelállóan alakulnak. Mind­ez ánnak köszönhető, hogy a terv alapvetően helyesen határozta meg az ez évi gaz­dasági munka fő céljait, a végrehajtást szolgáló eszkö­zöket és intézkedéseket, a gaz­daságirányító szervek szem­lélete és gyakorlati tevékeny­sége jelentősen fejlődött, a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók eredményes mun­kát végeztek a célok elérése érdekében. A terv az egyensúlyi hely­zet javításának követelmé­nyéből kiindulva határozta meg, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem növekedé­sének útja: a gazdaságosan előállított, mi'nden piacon versenyképes termékek ter­melésének dinamikus növe­lése, a ráfordítások csök­kentése, a termelés és a kivi­tel szerkezetének gyorsabb átalakítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a hatékonyság, a minőség és a munkatermelékenység sa. és energiatakarékosság növe­lésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló in­tézkedések végrehajtása von­tatottan halad. Nőtt az alaphiányos, vesz­teséges és fizetési nehézségek mellett gazdálkodó vállalatok 6záma, a gazdálkodás nem ki­elégítő javítása, a termelési szerkezet lassú változtatása és a nehezebb gazdasági feltéte­leket jobban közvetítő szabá­lyozás következtében. E vál­lalatok fokozták erőfeszítései­ket helyzetük javítására, né­hány vállalatnak azonban köz­ponti segítséget kellett nyúj­tani. Az építőipari termelés az év első felében gyors ütemben nőtt. A második fél évben a növekedési ütem fokozatosan csökkent. Az év egészében a termelés a tervezettnek meg­felelt. A visszautasított építé­si rendelések száma csökkent. A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás mi­att — kevesebb a tervezett­nél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés a ta­valyi színvonal alatt marad, az állattenyésztés termelése emelkedik. A csapadékszegény javítá- ősz, a kemény tél és a belvi­zek miatt 220 ezer hektár őszi közelítően nő, mivel jövedel­meinek a korábbinál nagyobb hányadát fordítja áruvásár­lásra. Élelmiszerekből az áruel­látás megfelelő. Az iparcikkek értékesítése is bővült, de né­hány termékből (néhány ru­házati cikk, műszaki áruk, bútorok, építőanyagok) jnem lehetett teljesen kielégíteni az egyes időszakokban nagy­mértékben megnőtt keresle­tet­Az év végéig a tervezettel közel azonos számú lakás épült fel. Az egészségügyi ellátás, elsősorban a gyógyintézeti ágyak bővítésével, tovább ja­vul. A bölcsődei helyek szá­ma gyarapodik; az óvodai helyeké — elsősorban a tár­sadalmi összefogás eredmé­nyeként — a tervezettet meg­haladóan nő. Az általános is­kolai osztálytermek száma nő, így az egy osztályteremre ju­tó tanulók száma csökken. A beruházások volumene — a tervvel összhangban — az 1978. évi szint körül alar kul­(Folytatás a 3. oldalon). Együttes ünnepi ülés a megyeszékhelyen Eredményeinkre alapozva lépünk tovább Brutyó János felszólalása — Salgótarján új díszpolgárai Salgótarján felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére ünnepi együttes ülést tar­tott szombaton a József Attila megyei Mű­velődési Központ színháztermében a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottsága, Salgótarján város Tanácsa, a KISZ városi bi­zottsága és a Hazafias Népfront városi elnök­sége. A magyar és a szovjet himnusz, vala­mint egy szavalat elhangzása után Fekete Nándor Salgótarján város Tanácsának elnö­ke a város vezető testületéi nevében köszön­tötte az együttes ünnepi ülés valamennyi résztvevőjét, a meghívott vendégeket és az elnökség tagjait. Az elnökségben helyet fog­lalt Brutyó János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke, a város országgyűlési képviselője. Gé- czi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrád megyei pártbizottság el­ső titkára, Hoffer István Nógrád megye Ta­nácsának elnöke, Viktor Nyikolajevics Sza- binszkij a hazánkban állomásozó egyik szovjet katonai alakulat képviselője, Joeef Bienski, Besztercebánya Nemzeti Bizottságának elnö­ke, a megye és a város politikai, társadalmi, tömegszervezeti vezetői. A városi tanács elnöke ün- talatairól, arról a progresszív lés során is tapasztaljuk, hogy népi megnyitójában megemlé- erőről, amely szervezett, ági- nagymértékben fokozódik az tált, mozgósított, lelkesített. A emberek felelőssége, társa­kommunista párt eredményes dalműnk szocialista voná­kezett arról, hogy néhány nap múlva 35 esztendeje lesz, hogy Salgótarjánt, e sokat tevékenysége, széles tömegbá­szenvedett várost felszabadi- zisa természetes hatása volt tották a Vörös Hadsereg csa­patai. Szólt a város hagyomá­megyénk munkásmozgalmi tradícióinak, ez jelentett biz­nyairól, amelyekben mindig tos alapot minden további megemlékeztek ezekről a na- munkához. pókról és e napok hőseiről. Fekete Nándor megnyitó sza­vai után Géczi János mondott ünnepi beszédet: A három és fél évtized, szocialista társadalom épí­sainak erősítésében, vívmá­nyaink megvédésében és megszilárdításában — hang­súlyozta Géczi János, majd kiemelte: az itt élő emberek is elfogadják, hogy a nehe­zebb körülmények között nem tehetünk' mást, mint ered­tőse, történelmi mércével mér- ményeinkre alapozva megta — Ezekben a napokban az ország városaiban, falvaiban az emberek nemzeti történel­münk új korszakának kezde- 8611 az téré, lakóhelyük felszabaduld- nemcsak sának évfordulójára emlékez­nek. Városunkban, Salgótar­vé iS jelentős fejlődést ered­ményezett — mondotta, majd Így folytatta: — A szocializ­mus építésének évei, különö- utóbbi, évtizedek, évszázados elmara­dást pótoltak, hanem az em­berekhez méltó életet, jelen­táljuk a továbbfejlődés le­hetőségeit. Brutyó János, a város or­szággyűlési képviselője me­leghangú szavakkal emléke­zett meg az együttes ünnepi ülésen a sok éven át folyta­tott közös munkáról, a mun­kásváros jelentős fejlődésé­ről: — Örömmel és szívesen jánban 35 évvel ezelőtt, de- tős értékeket teremtettek.^ Vá- cember 24“én hallgattak el a rosunk ipari üzemeiben óriási _ f egyverek. A szovjet nép hős g{*gl ^f^Csak ITutóbbi gondolok vissza azokra az fm, bátor katona, sorozatos Shtoy «ztöndő^ több mtöí ‘*2™. ame’yeket munkában ötmüliárd forintot költöttek eltoltottunk - mondotta hősies ütközetek eredménye­ként elűzték a náci megszálló­kat, a fasiszta hadsereg egy­ségeit — mondotta ünnepi be­széde bevezetőjében a megyei pártbizottság első titkára, majd szólt a város és környé­ke munkásainak, a bányá­szoknak, kohászoknak, üvege­seknek évtizedes vágyáról, amely a felszabadulásban tes­tet öltött. — Az együttes ünnepi ülés megtisztelő kötelessége, hogy a város három és fél évtize­des fejlődésének legjellem­zőbb vonásairól számot ad­jon. Ennek a visszatekintés­nek sajátja, hogy a párt XII. kongresszusára készülünk — emelte ki beszédébén az ün­nepség szónoka, majd törté­nelmi visszatekintést adott a üzemeink műszaki, technikai fejlesztésre. Ünnepi beszédében * Géczi János jelentős teret szentelt azoknak az új követelménye­ket - támasztó feladatoknak, amelyek az élet minden te­rületén meghatározzák mai és jövőbeni életünket. Szólt a város építésében elért je­lentős eredményekről, árról a nagyszerű tettről, hogy egy valamikor volt sivár, falusias település helyén korszerű szo­cialista város épült dolgozó­ink keze nyomán. A felsza­badulás óta több mint tízezer új otthon épült Salgótarján­Brutyó János, majd így foly­tatta — A szabadságban el­telt 35 év bizonyos összeha­sonlításokat enged meg. 1962 óta vagyok a város ország- gyűlési képviselője, megsze­rettem az itt élőket, akiket őszinte, becsületes, szókimon­dó embereknek ismertem meg. Láttam Salgótarjánt 1946-ban és képviselőként 1962-ben is, amikor a város építése elkezdődött és jól emlékszem arra, hogy a vá­ros melletti hegyről lenéz­ve, a bontások romjaira mu­tatva 'Salgótarján vezetői milyen hittel beszéltek arról, ban és a családok kétharma- ht>^ [el a városcent­rum. örülök, hogy megérhet­tem: Salgótarján város lett és igazán szép város vált da az azt követő évtizedek­ben emelt komfortos, össz­komfortos lakásokban él. . , felszabadulás első napjaitól az Szólt a város egyre . bővülő De'° ,- ., _- aj ■ Emlékező szavaiban Bru­tyó János szólt arról, hogy külön öröm számára a város rol, a tanítás es a tanulás ja- vuló feltételeiről, a gyermek- Küszabaduiasanak Meg- ellátásban elért eredmények- a vá- ről. — A kongresszusi félkészü­újjáépítés, az alkotni akarás, gazdasági, kulturális, egész- az új rend megteremtésének ségügyi intézményrendszeré- legfontosabb állomásairól, s szólt arról is, hogy ezek pél­dái ma is lelkesítóek. emlékezett a megye és ros munkásmozgalmi tapasz­évforduló­ján együtt ünnepelni a város­építés fiatal tervezőivel és (Folytatás a 2. oldalon.) Ennek megfelelően a terv a vetés pusztult ki. A tavasz vé belföldi felhasználásnak az gi — kora nyári aszály továb- 1978. évihez hasonló színvo- bi terméskiesést okozott. Re­nátát, ezén belül a fogyasztás nyérgabonából, rizsből, burgo- szerény növekedését és a fel- nyábói és a zöldség-gyümölcs­halmozás mérséklését; a ki­vitel gyors, a behozatal igen kismértékű emelkedését irá­nyozta elő. A népgazdasági terv irány­vonalának megfelelően a gaz­dasági növekedés üteme ki­sebb az 1978. évinél. A fejlő­dés iránya és az elosztási ará­nyok alapjában megfelelnek a tervezettnek. A nemzeti jö­vedelem a tervezettnél kisebb ütembén emelkedik, döntően a mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem csökkené­se miatt. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása elmarad az 1978. évi és a tervezett színvonaltól is. Ezen belül a lakosság fogyasztása mérsé­kelten emelkedik, a felhal­mozás viszont lényegesen ala­csonyabb az előző évinél. A terv előirányzatainak megfe­lelően a kivitel dinamikusan nő. a behozatal csökken. Az ipari termelés növeke­dése a belföldi felhasználás csökkenésének hatására a ter­vezettnél lassúbb. A tavalyi­hoz képest különösen a villa- mosenergia-iparban, a gép­iparban és a vegyiparban mérsékeltebb a fejlődés üte­me. Az ipari termelés szerkeze­te a terv céljainak megfelelő­en változik. AZ ipar belföldi félékből a tervezettnél keve­sebb termett. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — minden fajtánál meghaladja a tavalyi és a tervezett színvo­nalat. A vágómarha-termelés a tervezett körül alakul; a tejtermelés lehetővé teszi az igények 'kielégítését. A kedve­zően fejlődő sertés- és koca­állomány több vágósertés ter­melését tette lehetővé és meg­alapozza a termelés további növelését is. Az áruszállítási teljesítmé­nyek — a mérsékeltebb üte­mű termeléssel összefüggés- ban nőnek. A vasút áruszál­lítási teljesítménye mérsékel­ten, a közúti közlekedésé , je­lentősebben haladja meg a ta­valyit. A személyszállítási tel­jesítmények növekedési üte­me mérséklődött. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi- állomány több mint 100 ezer darabbal nő. Közel 220 km utat korszerűsítettek és több mint 1300 km-en végezték el az útburkolat megerősítését. A munkaerőforrás — első­sorban demográfiai okok mi­att — tovább csökken. Ennek ellenére az aktív keresők szá­ma — a gyermekgondozási se­gélyen levők, valamint a ház-' értékesítése — a kereslet ala- tartásbeliek számának mér­rr Kistestvér" született Iskolaavatás a Kemerovo-lakótelepen A vakáció első napján csen­gőszó hangzott fel egy isko­lában. Sok gyerek nagy öröm­mel lépett be az egyik sal­gótarjáni iskola kapuján. A magyarázat: szombaton a Ke­merovo-lakótelepen iskolát avattak, a Mártírok úti Ál­talános Iskola alsó tagozatos tagiskoláját. Az U alakú épület téliesí­tett faelemekből készült. Be­tonozott udvarán gyűltek ösz- sze az avatás résztvevői. Po­litikai és kulturális életünk megyei és városi vezető kép­viselői mellett a vendégek között ott volt a Salgótarján felszabadulásának ünnepére érkezett besztercebányai kül­döttség vezetője, Josef Biens- ky és az építést határidő előtt elvégző vállalat, az AG- ROFIL vezetője, Varga József. Sokan figyelték örömmel és kíváncsian az ünnepi műsort az utcáról is. Kugel Tiborné, a városi ta­nács elnökhelyettese beszé­dében a két ünnep — a vá­ros felszabadulásának 35. év­fordulója és az oktatásügy feltételeinek javulása az új létesítmény átadásával — egymással összefonódó szálai­ról, a pedagógia változásai­ról szólt. Köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájá- „piros iskola” az AGROFIL, város uzemei­rultak az új elkészültéhez: dolgozóinak, a ben, intézményeiben végzett kommunista szombatokon ösz- szegyűiő anyagi segítség fel­ajánlóinak. Az iskola leendő lakóinak pedig sok örömet kívánt a birtokbavételhez. Ezután jelképesen átadta az intézmény kulcsát Nádasdi Istvánnak, a Mártírok úti is­kola igazgatójának, aki a 20 éves iskola „kistestvéréért” köszönetét mondott a 840 fős diáksereg, a 90 fős felnőtt kollektíva nevében. Az ün­nepség záróakkordjaként a kulcs Breczelly Ferencnéhez, a tagiskola vezetőjéhez ke­rült, majd a vendégek bejár­ták a nyolc tantermes új is­kolát. Képünkön: az iskola bejárata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom