Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
II Halé!" és „születés" Tizenötezer családot hívtak Nyolc perc a negyvenből December 19. 16.00 óra. A salgótarjáni új Crossbar'köz- pont épülete, mint dongó méhkas. Mindenki itt van. aki „él és mozog’’. A születés előtti pillanatok A régi központ épületében csak négyen tartózkodnak. Egyikük, Szabó István műszerész határozott mozdulattal kiránt egy csatlakozó dugaszt. A főposta nyilvános állomása elnémul. 16.01. Boszorkányos gyorsasággal húzzák ki egyik csatlakozót a másik után. A központ újabb és újabb állomásoktól válik el. Az új központ épületében suttogás röppen végig a folyosókon „kezdődik!”. Mindenki siet a helyére. 16.05. Gulyás Imre műszerész az új központban helyére illeszti az első csatlakozót. A postai nyilvános távbeszélő — az új központ első vonala — él! 16.15. A régi központban az utolsó dugaszt is kirántották. A központ „meghalt”. Az új épületben a kábelrendező helyiségben 15-en tevékenykednek. Egyik csatlakozódugasz a másik után kerül a helyére. Korszerű mikrofilmes nyilvántartás a tudakozóban. 16.30. Az azonosítók szobájában Kovács Erzsébet — különben műszaki rajzoló —, az azonosító csoport tagja megkapja a jelzést, felemeli a kagylót és tárcsázza a 12 801- es hívószámot. A központ „megszólal”. Egy halk kattanás hallatszik. — Jó napot kívánok. Levéltár? — Igen kérem. — Tájékoztatom, hogy az új telefonközpontot üzembe helyeztük. Az önök új kapcsolási száma 12 801. Kívánjuk, hogy a távbeszélő-állomás továbbra is segítse munkáját. A viszonthallásra. 16.35. A központ „zenél”. Folyamatosan hallatszanak a kattanások. Az azonosító csoport minden tagja dolgozik. Sorra hívják az összes előfizetőt. 16.37. A helyközi kapcsolóterembe első alkalommal fut be vidéki hívás. Karancslap- ujtő jelentkezik. A 12-es munkahelyen Halmi Gyuláné fogadja. 16.40. Tolnai Zoltán, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke — természetesen távhívással — hívja a post a-vezérigazgatóság vezetékes távközlési ügyosztályának vezetőjét Horváth Lászlót és jelenti, „az átterhelés rendben lezajlott”. Ellenőrzik a központ működését. Életrevaló November végén, december elején Salgótarjánban mintegy tizenötezer család kapott meghívót a városkörzeti népfrontbizottságoktól a tanácstagi beszámoló összejövetelekre. A város tanácstagjai — a tanácstörvény előírásainak megfelelően —, szinte kivé- te1 nélkül beszámoltak választókerületük lakóinak az idei évben végzett munkájukról, a városi tanács tevékenységéről, a tanács határozatairól és döntéseiről. Mindent összevetve nyolcvanöt tanácstag találkozott a megyeszékhelyen választóival. A személyes tapasztalatok, a körzeti népfrontbizott- ságok információi alapot adhatnak arra, hogy összegezzük a tanácstagi beszámolók eredményeit. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében beszélgettünk Szabó Ferenccel, a Hazafias Népfront Salgótarjáni városi Bizottságának titkárával. — Elsőként talán összegezzük a jó tapasztalatokat. — Örömmel számol ok be arról, hogy a lakosság érdeklődése a városépítés, -fejlesztés, Salgótarján mindennapjai iránt megnövekedett az érdeklődés. Mintegy háromezer választópolgár vett részt az összejöveteleken, és közülük igen sokan kértek szót, mondták el véleményüket, adtak életrevaló javaslatokat. Zagyvapálfalván a 68—69-es választókerületben például huszonhatan kértek szót. Eredménynek tartom azt is, hogy a tanácstagi beszámolókon résztvevők valóságos gondokat vetettek fel, a közösség ügyében szóltak, magánügyek, egyéni problémák alig-alig szerepeltek. Jő javaslatok — dolog az is, hogy a választó- polgárok elismeréssel beszéltek a fejlődésről. Ugyanakkor nyugtázták az előző beszámolókon felvetett panaszok nagy részének megoldását. Ez a bizalom alapja, így jeleztek azokban az ügyekben, amelyek azóta várnak megoldásra. Például az ötvenes választókerületben. ahol jó magam vagyok tanácstag, többen mondották, érdemes volt szólni, mert a javaslatok sorra megvalósultak. A választók érettségét, segítőkészségét bizonyítják azok a felszólalások, amelyek során a választópolgárok társadalmi munkát is felajánlottak. Például a Lakatos Péter út és Nagymező út lakói a járda megépítéséhez. a béke-telepiek a Nép- harsereg útra vezető lépcső korlátjainak elkészítéséhez ajánlottak segítséget. — A jó tapasztalatok mellett akadtak-e gondok? — Természetesen. Említeném például, hogy rendszerint ugyanazokat az arcokat látjuk a tanács, vagy a népfront rendezvényein, A fiatalokban is aránylag kevés az érdeklődés, a húsz-negyvenévesek közül sokan távol maradnak, mondván, hogy nekik egyéb gondjaik vannak. Szeretnénk, ha az értelmiségiek közül többen jönnének el, és jelen lennének a vállalatok, intézmények vezetői is. — A tanácstagi beszámolókon legtöbbször mi került szóba? — Sok problémát vetettek fel a választópolgárok, ezek túlnyomó többsége műszaki, építési, fejlesztési jellegű, vagy a szolgáltató vállalatok jó ötletek munkájához kapcsolódik, így a Volán, az ÉMÁ6Z, a Vízmű, az ingatlankezelő és a városgazdálkodási üzemet. vállalatot érinti. Csökkent a kereskedelmet, a Patyolatot, a belterületek köz- tisztaságát és a személyszállítást érintő panaszok száma. Ugyanakkor megugrott á vezetékes vízellátás, az épített utak, a külterületi nyilvános telefonállomások, a tömeg- közlekedés és a lakáskarbantartás iránt felvetett panaszok száma. — Végezetül, hogyan alakul a javaslatok sorsa? — A tanácstagi beszámolókon felvetett javaslatokat a városi tanács megvizsgálja és a javaslattevőknek minden esetben levélben válaszolnak az illetékes osztályok. A városkörzet! népfrontbizottságok is figyelemmel kísérik a felmerülő panaszokat, javaslatokat. Jermészetesen elsőként azokat valósítja meg a tanács, amelyek sok embert érintenek, és anyagilag nem kerülnek csillagászati összegekbe. Akadnak életrevaló ötletek, amelyeket társadalmi munkában is megoldhatnak a lakók. Természetesen olyanok is vannak, amelyekhez még évek kellenek, hogy valóra váljanak. Egy méter út építése például hatezer forintba kerül. Végezetül elmondhatom, hogy tavasszal városkörzeti gyűléseket hívunk össze, amelyeken a tanács vezetői elmondják, hogy a mostani beszámolókon felmerült javaslatokból mi került az 1980-as tanácsi tervbe és melyek azok, amelyeket egyelőre — anyagiak hiányában — el kellett halasztani. — cs —; STC-mozaik Egy esztendő sportsikerei Két éve alakult meg a Salgótarjáni TC, a nógrádi megyeszékhely sportegyesülete. Az erők koncentrálása, a kisebb egyesületek összevonása mindenképpen igazolta a döntés jogosságát, hiszen a számszerű eredmények önmagukért beszélnek. Ha az első esztendőt próbaévnek tekintjük — bár már tavaly sem maradtak el a sikerek —, igazából az idén derült ki, hogy „üzemmenetben” mit érnek a nagyegyesületi feltételek, lehetőségek, a sportban. Szepesi Antallal, az STC ügyvezető elnökével próbáltuk számba venni a sportklub ez évi eredményeit. * A Stécé 17 szakosztályában (közülük négynek női „részlege” is van) jelenleg 1521 minősített sportoló rendelkezik igazolással. Az országos egyesületi rangsorban a 20., a nem olimpiai sportágakat tekintve a 10., bajnokságban szereplő csapatainak száma szerint a 6. a tarjáni klub. A megalakulás idején három első osztályú, egyéni versenyzője volt, most 9 van; a 23 aranyjelvényes helyett ma 37-et számlálnak. Tavaly 11, az idén már 17 országos bajnoki címet szereztek az STC sportolói! * A felnőttek korcsoportjában Botos András ökölvívó újabb bajnoksága kiemelkedő teljesítmény. Nem sokkal maradt mögötte az OB-n második, de juniorbajnokságot nyert Botos Tibor, Az ifjúságiak kategóriájában Farkas és HraneK Sándor is bajnoki címmel büszkélkedhet, míg a serdülők között Hra- nek Gábor érte el ezt a dicsőséget. Ügy látszik, a magyar ökölvivósportnak továbbra is — vagy inkább újfent — vidéki „kincsesbányája” Salgótarján. Meríthet azonban a karancs- aljai tehetségekből az atlétika is. Tari László hármasugrásban szintén ifjúsági bajnok 14.54 méterrel. A serdülő Király Zoltán 3000 méteren bizonyult korosztálya legjobbjának itthon az idén. Országos bajnokságot nyert az STC ifjúsági mezeifutó-, kis- maratoni és ügyességi számokban indított csapata is. * Nem áll távol az atlétikától a tájékozódási futás sem. Honfi Gábor éjszakai felnőtt bajnoki címe nagyszerű sté- cés siker. De a legtöbb babért a síelők aratták. Gót- zy Antal egymaga három bajnokságot nyert a felnőttek között, míg Kékesi Erzsébet az ifjúsági sífutók hazai rangsorában került az élre. Büszke lehet elsőségére a tarjáni serdülő leánycsapat és ugyanebben a kategóriában a váltó is. A „dékánszoba” — fölügyeleti helyiség — korszerű berendezése. _ __ —bábel-felv.— Népszámlálásra készülnek Alig fejeződött be a nagy gáló koordinálja. A biztosok zonyára a népszámlálás során munka, melyet a városi tanács igazgatási osztálya a személyi számok kiadása során végzett, máris újabb, felelősségteljes, nagy körültekintést igénylő, a város lakosságát személyenként is érintő feladatot kell ellátnia. Január 2. és 12. között zajlik majd le országosan és a megyeszékhelyen is a népszámlálás. Mivel Nógrád megye lakosságának egyötöde Salgótarjánban és a csatolt településeken lakik, érthető, hogy hónapok óta komoly felkészülés előzi meg a végrehajtást. Gondos munkával, utca-, házszám- és lakásjegyzékek készültek, majd népszámlálási térkép, melyen részletesen szerepelnek a terület utcái, épületei. Ezek alapján 186 körzetet alakítottak ki, átlag háromszáz lakónként meghúzva a határokat. Magát, a számlálást körzetenként egy-egy összeíróbiztos végzi. A biztosok munkáját npgyvennyolc felülvizsiegnagyobb részét — 82 százalék — a tanácsi intézmények, az apparátus dolgozói és a városi pedagógusok köréből jelölték ki. Mindannyian felelősséggel készülnek feladatukra, részt vettek az előírásos tanfolyamon. Különösen a pedagógusok tettek tanúságot rugalmasságról. Az iskolák megoldották a tanfolyamon levő kollégák óráinak helyettesítéséit. A tanfolyam résztvevői lelkiismeretesen elsajátították a tudnivalókat. A népszámlálás az 1979. december 31 és 24 órai, illetve 1980. január 1. 00 órai állapotot rögzíti. Igen sokrétű adatokat gyűjt össze, elsődlegesen statisztikai céllal. Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése alapvető feltétele közelebbi és távolabbi nép- gazdasági céljaink elérésének, megvalósításának. A megyeszékhely lakossága a személyi számok kiadása alkalmával példás együttműködést, megértést tanúsított, Biis hasonló készséget mutatnak majd, megkönnyítve az összeírok felelősségteljes és nehéz munkáját. Mit tehet a lakosság? A legfontosabb, hogy az adott napokon lehetőleg mindenki tartózkodjon odahaza. Amennyiben egy- egy családtag semmiképpen nem maradhat otthon, személyi számát és alapvető adatait hagyja meg a lakásban. Ha minden családtag kénytelen távozni, valamelyik szomszédnál hagyjanak üzenetet, mikor tartózkodnak lakásukban. Egy kis előzetes felkészüléssel, a bizonytalan adatok ellenőrzésével, gyors, pontos válaszokkal megrövidíthető az egy-egy családnál eltöltendő idő, így az állampolgárok saját idejükkel és a számlálóbiztosokéval is takarékoskodhatnak. Ez annál is fontosabb, mert a pedagógusoknak a határidőnél korábban már 9-ig be kell fejezniük a munkát. hisz azután kezdődik a tanítás. * A csapatsportágak közül a kézilabdában aratták a legnagyobb sikert 1979-ben az STC-sek; az NB Il-es férfibajnokságból az NB I/B-be jutottak. Ez a sportág helyi történetében példa nélkül álló diadal. Nem lebecsülendő a Salgótarjáni TC női röplabdacsapatának NB Il-be jutása és a női asztaliteniszezők eredménye sem: az osztályo- zón ők is feljuthatnak a másodosztályba. * A többség szemében talán fél siker lenne mindez, ha a Stécé labdarúgói kiesnének a tavaszi szezon után a legmagasabb osztályból. Az őszi utolsó fordulóban elért diadaluk viszont biztató jel:végre megtört a hosszú nyeretlenségi sorozat és bebizonyosodott, hogy sok van még a csapatban. Jutna a mérleg serpenyőjébe a negatívumokból is (például a sakkozók kiesése miatt), ezekről azonban most ne essék szó. Az idén túlsúlyban vannak a sikerek, s ezek biztatnak az új esztendőben a még jobb folytatásra. (varkonyi)
