Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
Befejeződött az országgyűlés fFolytatás az 1. oldalról.) nép önrendelkezési, államalapítási jogának biztosítása nélkül a közel-keleti válságot megoldani nem lehet. Amint azt az események tanúsítják, a Camp David-i megállapodás végrehajtása zsákutcába került; a tartós, igazságos béke helyett Izrael törekvései válnak valóra. Magyarország Európa szívében fekszik, népünk itt él, dolgozik, alkot. Közelről érinti mindaz, ami az európai kontinensen történik. Érthető, hát, ha különleges figyelmet szentel az európai eseményeknek. E térség országai most az 1980 novemberében esedékes madridi találkozó előkészítésével foglalkoznak. A belgrádi találkozó döntése alapján megtartották a tudományos együttműködést, a viták békés rendezését, a földközi-tengeri biztonságot tárgyaló szakértői értekezletet, és most szervezik az 1980 elejére tervezett hamburgi tudományos fórumot. Az európai gazdasági bizottság megkezdte a környezetvédelmi, az energetikai, és a közlekedési együttműködést előirányzó szovjet javaslat megvalósítását. Kormányunk kezdettől fogva fellép az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése ellen. Kétoldalú tárgyalásokon, megbeszéléseken rámutattunk azokra a nagy veszélyekre, amelyek ebből következnek. November végén a diplomácia csatornáin nyomatékosan felhívtuk a NATO- országok kormányainak figyelmét lépésük súlyos következményeire, különösen arra, hogy az új lökést ad a fegyverkezési versenynek. A NATO-országok képviselői hangsúlyozták ugyan, hogy enyhülést, leszerelést akarnak, de kitartottak eredeti elgondolásuk mellett. Márpedig a nukleáris rakéták ilyen tömeges nyugat-európai telepítése a legjobb indulattal sem nevezhető a leszerelés, az enyhülést előmozdító akciónak. A szocialista országoknak van kitartásuk, folytatják a tárgyalásokat. Annál is inkább, mert a nyugati közvélemény is kezdi már tisztábban látni, hogy ki és miért nyújtják a végtelenbe a közép-európai haderőcsökkentés ügyét. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ez év májusában Budapesten megtartott ülése javaslatot dolgozott ki a bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó politikai konferencia összehívására. Az elfogadott dokumentumot a külügyminiszteri bizottság megbízásából a magyar diplomácia juttatta el a helsinki záróokmányt aláíró országok kormányaihoz, s gyűjtötte össze a véleményeket. A külügyminiszteri bizottság december elején Berlinben tartott ülése az ösz- szegyűlt tapasztalatok alapján — Nagyon örülünk annak, hogy jövő évi céljainkkal együtt a költségvetés egésze is jó fogadtatásra talált a vitában. Erőt merítünk az elhangzott biztatásból, abban a jó reményben, hogy teljesíteni is fogjuk megfogalmazott feladatainkat — mondta Faluvégi Lajos. Osztotta azokat a véleményeket, amelyek szerint minden területen tovább kell javítani a két fő ágazat, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát. A mezőgazdaságban az ipari eredetű nyersanyagok árának emelkedését a termelési költségek csökkentésével kell elsősorban ellensúlyozni. Az új szabályozókkal a mezőgazdasági üzemekben is jobban a teljesítúj elemekkel gazdagította a javaslatot. Az új javaslat lényege, hogy a politikai konferencia témája kibővülne, és több szakaszban bonyolódna le. Az első szakasz a bizalom- erősítő intézkedésekre koncentrálódna, a későbbiekben a katonai enyhülés és a leszerelés egyéb kérdései kerülhetnének előtérbe. Másik fontos eleme az új elképzelésnek, hogy a konferencia előkészítésében a madridi találkozó is szerepet kaphat. A jelek arra vallanak, hogy a külügyminiszteri bizottság javaslata nagy figyelmet kelt. Minden remény megvan arra,, hogy kellő előkészítő munka után a katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó európai konferencia tervéből valóság lesz — hangsúlyozta Púja Frigyes. A külügyminiszter után többen szólaltak fel így többek között Vass József, megyénk 8. vk. országgyűlési képviselője is. ményekhez igazíthatják a személyes jövedelmeket, még inkább elismerhetik a jobb munkát. Az üzemek differenciálása tovább folytatódik. Lényeges változás az anyagi érdekeltségben, hogy az év végi részesedés az egy főre jutó nyereségtől függ az üzemekben. A miniszter bejelentette: a kormány döntése értelmében a jövőben a központi költségvetési előirányzatok terhére nyomban átveszik a társadalmi erőből létrehozott intézményeket, s így gondoskodnak fenntartásukról, működtetésükről. A létszám-takarékosságot — józanabb szervezéssel, a fölösleges adatszolgáltatás leépítésével — legjobb felülről kezdeni az államigazgatásban. Faluvégi Lajos hangsúlyozta : az elhangzott javaslatokkal a kormány behatóan foglalkozik, visszatér rájuk és elsősorban azokat hasznosítja a tervezőmunkában, amelyek a külgazdasági stratégiával, a gazdasági szerkezetváltással és a társadalmi ellátással kapcsolatosak. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Horváth László (Somogy m., 4. vk.) a nagybajomi Lenin Tsz elnöke a földtörvény végrehajtása és a kisajátítási jogszabályok közötti ellentmondások megszüntetése érdekében interpellált. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter válaszában elmondta: az eljárás —, ha helyes döntést hoznak — nem okozhat gazdasági hátrányt a termelőszövetkezeteknek. Természetesen, ha a gazdaságtól nagyobb területet vesznek igénybe, mint amekkorát az államtól kapott,. a többletterületért a szövetkezetei — az általános szabályok szerint — kártalanítás illeti meg. Ugyancsak kártalanítást kap a gazdaság a különböző minőségű földekből adódó értékeltérésért és megtérítik a föld értékét növelő munkák ellenértékét is. Fábián Márton (Szolnok m., 8. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke interpellációjában arra kért választ, hogy mikor kapnak kártalanítást azok a gazdaságok, amelyek a 750 kilovoltos távvezeték létesítése és üzemeltetése miatt jól hasznosítható földterületeket vesztettek el. Simon Pál nehézipari miniszter elmondta: e kérdést az illetékes szervekkel együtt nagyon alaposan megvizsgálják, s a vizsgálat eredményei alapján a kormányhoz fordulnak a végleges döntés meghozataláért. Vass József felszólalása A pénzügyminiszter válasza Sztálin — Pravda-cikk A Pravda, az SZKP Központi Bizottságának lapja pénteki számában szerkesztőségi cikket közölt J. V. Sztálin születésének századik évfordulója alkalmából. A moszkvai lap felidézi Sztálin politikai pályafutásának főbb állomásait, méltatja érdemeit, a trockisták, a jobboldali opportunisták, a burzsoá nacionalisták és az imperializmus mesterkedései ellen vívott harcban. A fiatal szovjetállam gazdasági megerősödésében, a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének biztosításában. Másfelől megállapítja, hogy Sztálin érdemeit később mértéktelenül felnagyították, a magasztalás fejébe szállt, s elősegítette negatív jellemvonásainak érvényesülését. Az SZKP — állapítja meg a Pravda — Sztálin halála után elítélte az általa elkövetett törvénysértéseket, a hatalommal való durva visszaélést, a kollektív vezetés normáitól való eltérést. Mindazokat az elhajlásokat, amelyek a személyi kultuszhoz vezettek. A lap emlékezetbe idézi az SZKP kongresszusainak állásfoglalásait, valamint a KB 1956. június 30-i határozatát, amelyekben a pári alapos értékelését adta Sztálin tevékenységének, s leszögezi: a párt gyorsan leküzdötte a személyi kultuszt, mert az általa okozott károk ellenére egészséges és tevékeny maradt, s mert a személyi kultusz nem tudta megváltoztatni a szocialista rendszer természetét. A párt kidolgozta az ilyen jellegű hibák megismétlődésével szembeni megbízható garanciákat, állhatatosan fejleszti és tökéletesíti a lenini munkastílust a társadalmi élet minden területén. A Pravda éppen ezért elutasítja a kommunistaellenea propagandának azt a módszerét, hogy a személyi kultusz bírálata ürügyén próbálkozzék a marxizmus—leninizmus eszmei befolyásának gyengítésével, a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak bomlasztásával, az SZKP beszennyezésével. s leszögezi: éppen az SZKP volt az, amely nyíltan és engedmény nélkül elítélte a személyi kultuszt, az SZKP vezetésével épült fel a fejlett szocialista társadalom amelynek politikai rendszerében az alapvető irány a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. (TASZSZ) A hetvenes évek... 1974 Elöljárójában elmondotta, hogy az 1980. évi költségvetési javaslat növekvő követelményeket állít a népgazdaság minden területén. Ezt követően részletesen szólt szőkébb választókerülete, a rétsági járás eredményeiről, gondjairól és a soron következő tennivalókról. Többek között elmondotta, hogy mint Nógrád megyében általában a rétsági járás mezőgazdasági üzemei az átlagosnál kedvezőtlenebb termőhelyi adottságokkal rendelkeznek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy lényegesen több munkával érhető el ugyanolyan, vagy szerényebb eredmény, mint a jobb feltételek között gazdálkodó üzemben. A szélsőséges időjárás is okozta, hogy az idén közepes esztendőt zárnak a gaz. daságok. A növénytermesztés szerényebb eredményt hozott, az állattenyésztés azonban az adottságoknak megfelelően, a tervekkel összhangban fejlődött. Nőtt az állatállomány, emelkedtek a hozamok. Az egy tehénre eső tejhozam meghaladja a 3200 litért és vannak szövetkezetek, ahol jó takarmánygazdálkodással 4000 literre növelték a tejtermelést. A termelőszövetkezetek közös társulásában dinamikusan fejlődik a juhtenyésztés is. A mrmelőszövetkeztek emellett erőfeszítéseket tettek, hogy pótolják a kedvezőtlen időjárás okozta terméskieséseket. A kiegészítő tevékenység árbevétele 18 százalékkal növekedett.. A továbbiakban Vass József azt elemezte, hogy a járás mezőgazdasági termelése, gazdálkodása jobban igazodik az adottságokhoz, a termelőszövetkezetek egyre tudatosabban élnek a közgazdasági szabályozók adta lehetőségekkel. A belső tartalékok feltárásával — a költségek tervszerű csökkentésével, a veszteséges termelési ágak mérséklésével, fokozatos felszámolásával — elérték, hogy a rétsági járásban nem lesz egyetlen termelőszövetkezet sem, amelyik veszteséggel zárja az esztendőt. Vannak gazdaságok, ahol jól éltek a lehetőségekkel, eredményesen gazdálkodtak, nyereségüket is növelték. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a szövetkezetek gazdálkodása és eredményei — az azonos adottságok ellenére — eltérőek. S ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani a munkaszervezésre, az anyag- és energiatakarékosságra, valamint az ésszerű költséggazdálkodásra. Erre ösztönöznek az érvényben levő szabályozók. Mezőgazda- sági üzemeinkben kedvező visszhangra talált, hogy állami szerveink a továbbiakban is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatására. Nógrád megye országgyűlési képviselője végezetül elmondotta, hogy a népgazdaság 1980. évi terve a gazdasági egyensúly javítása, az elért életszínvonal megőrzése fokozott erőfeszítéseket igényel a mezőgazdasági üzenek dolgozóitól a rétsági járásban is. Többet kell termelni, jobb minőségű termékeket előállítani, de úgy, hogy a termelési költségek folyamatosan csökkenjenek. Mindez átgondoltabb tervezést, szervezettebb, jobb minőségű munkát, a vezetés színvonalának emelését és szigorúbb munkafegyelmet követel. Az a tapasztalatunk, hogy a mezőgazdasági üzemekben a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a munka hatékonyságára, az adottságokkal összhangban levő termelési szerkezet kialakítására, a költséggazdálkodás javítására, a termőföldek védelmére és javítására. Ugyancsak fontosnak tartják szinte valamennyi mezőgazdasági üzemben, a kiegészítő tevékenység fejlesztését, sok helyen az ipari üzemekkel kooperálnak, hogy még eredményesebben hasznosítsák meglevő lehetőségeiket, a felesleges munkaerőt. így biztosítható ugyanis, hogy a legrosz- szabb feltételek között dolgoNOGRAD - 1979. december 22., siómba* Gyurka László (Bp. 44/ vk.) zó szövetkezetek is jövedei-, író a Balaton védelmét szor- mezően gazdálkodjanak. Ked- galmazta az építésügyi és vá- vezően ítélte Vass József, azt rosfejlesztési miniszterhez in- a széles körű mozgalmat, tézett interpellációjában. Áb. amely terjedőben van a me- rahám Kálmán hangsúlyozta: gyében, a rétsági járásban is, azokban az esetekben, amikor miszerint az eredményesen a tanácsi hivatal apparátusá- gazdálkodó mezőgazdasági nak, egyes ügyintézőknek, üzemek tapasztalatai közre- vagy akár a tsz-vezetőknek a adásával segítik a kedvezőt- vétkessége bebizonyosodott, len körülmények között gaz- fegyelmi, illetve büntetőeljá- dálkodó szövetkezeteket, A rást indítottak a mulasztók, a XII. pártkongresszusra készül- szabálytalankodók ellen. A ve járásunk mezőgazdasági kormány által módosított új üzemeiben a szakemberek, a rendezési terv mellett elfo- szövetkezeti tagok, az alkai- gadtak egy olyan intézkedési- mazottak, a nehezebb körül- végrehajtási programot, amely mények ellenére is fokozni a teendők megoldásának hakívánják eredményeiket. Fel- táridejét éppúgy tartalmaz- ismerték, hogy ehhez a szem- za, mint — személy szerint — lélet és a munka gyakorlaté- a felelősöket, nak változtatására egyaránt Az interpellálok és az- or- szükség van. Tervszerűbben, szággyűlés a válaszokat tudo- szervezettebben, a változó kö- másul vette, rülményekhez, igényekhez Ezzel az országgyűlés 'téli gyorsabban reagálva végzik ülésszaka befejezte munká- munkájukat. ját. (MTI) 1974 áprilisában ® „szegfűk forradalma” vetett véget Portugáliában a több évtizedes fasiszta uralom időszakának. A haladó katonai szervezetek és a néptömegek megmozdulásának egyik fő oka az ország afrikai gyarmati háborúja volt. Képünkön: lisszaboni fiatalok és a Fegyveres Erők Mozgalmához csatlakozott egyik egység katonái. Görögországban is népmozgalom döntötte meg a fasiszta „ezredesek juntáját", annak 1974. júliusi, ciprusi beavatkozása után. A kormányfő az önkéntes száműzetésből hazatérő Karamanlisz lett. Kép ünkön: Az új miniszterelnök (balra) Athén püspöke eiőtt leteszi a hivatali esküt. A maffia természetrajza (IV.) Szívaros Lilo utolsó vacsorája Amikor 1976-ban Carlo Gambino golyóktól átlyugga* tott testéből a lélek végleg kiszállt, a Keresztapában jósolt sorsa teljesedett be — ő volt az, aki az írónak, Mario Puzónak modellül szolgált. Akkoriban a lapok arról írtak, hogy örökösödési háború áll a küszöbön. Ez be is következett, s tart valójában mind a mai napig. Gambino halála után a keresztapa szerepét az ambiciózus Carmine Galante vállalta. Kedélyesebb körökben Sziva- ros Lilónak, vagy Mészárosnak szólították, utalva arra, hogy mindig szájában lógott szivarja, illetve, hogy száznál több embert ölt meg vágóhídra emlékeztető módszerekkel. Galante a legnagyobb hibát azzal követte el, hogy az idős emberek mohóságával — az idén töltötte be a 69-et — kívánta bevégezni a nagy művet. Gambino halálát követően a családok sakkban tartották egymást, s nyilvánvaló volt, hogy csak egy esetben szervezhetők egységbe: ha közülük valaki a főnökök főnöke, a capo di tutti capi po- jára, vagyis a totális ellenőrzésre tör. Ezt tudta Galante is. Ezért igyekezett ösz- szeveszíteni a családokat. Egyedül Joe Bonnanóval nem boldogult. A Banán Jóska névre hallgató családfő különös egyénisége a New York-i alvilágnak. Jólmenő temetkezési vállakózása van. Ez általános gyakorlat, a maffia több száz ismert cég részvényeinek jelentős hányadát birtokolja, tagjai részt vesznek mindenféle igazgatóságban, elnökségben. Ennek korántsem a pénzbefektetés az oka, hanem kiváló módja a feketén szerzett vagyon „kifehérítésének”. Ezen kívül Joe Bonnanón keresztül a maffiának azért is jól jött a temetkezési intézet, mert sok-sok kellemetlenné vált ügyfelet átsegített a másvilágra. Persze malőrök mindig akadnak. „Szegény” Bonnanó- nak valóban össze kellett • szednie magát, amikor egyszer a rendőrség arról faggatta, hogy egy koporsóba hogyan került két hulla. Bonnanó persze kivágta magát, mivel a maffia erre a célra a legkiválóbb és legdrágább ügyvédeket foglalkoztatja, s nem szűkmarkú, amikor közhivatalnokokat, rendőröket, fegy- őröket lepénzelni kell. Galante 1974-ben szabadult. Az ő „pozíciójában” szokatlanul hosszú időt töltött börtönben kábítószer-kereskedelemért. Újra „szabadon” mesterkedett az ellenőrzés megkapa- rintására, de rosszul számított. Abban bízott, hogy halálos ítéletét csak valamennyi családfő egyetértésével lehet meghozni. S, hogy ez a megosztott maffiavilágban mégis bekövetaezett, az mindenekelőtt Joe Bonnanó érdeme. Az FBI csak utólag tudta rekonstruálni az „államcsínyt”, annyira jól konspiráltak a családok: a kiszemelt végrehajtók kész tervet és parancsokat kaptak. 1979. július 12., háromnegyed kettő. A helyszín Brooklyd Knickerbocker Avenue 205., a Mary nevű étterem. A cinkos tulajdonos, Joseph Turano, Lilo unoka- testvére. Az ítéletvégrehajtóknak a lelkűkre kötötték: ne legyenek kegyetlenek, s csak étkezés után lépjenek a színre. így is lett. A hátsó helyiségben a finom ebéd után Galante jóformán fel sem eszmélt, s már nyolc golyót kapott. A kilencediket — szicíliai szokás szerint — a balszemébe eresztették. Ez volt az üzenet, hogy árulás miatt ítélték halálra. A gyilkos a kihullott szivart is visszanyom- ta Galante szájába. S búcsúzóul az étterem bejárata felett — az utolsó vacsorát ábrázoló festményen Júdás alakját lyukasztotta át egy golyóval. Jelezve: ez a sorsa annak, aki vét a hallgatás törvénye ellen. Hahn Pét4| — Vitt» •
