Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
Nevelési értekezletek utón ♦ A gyermekek nevelése az egész társadalom feladata A salgótarjáni járás valamennyi általános iskolájában — november második felében — nevelési értekezletet tartottak. A tanévnyitó utasításban az oktatási minisz- te- előírta, hogy az alsófokú tanintézetekben az első nevelési értekezlet témáját az iskolák vezetői, nevelő testületet határozzák meg. A salgótarjáni járás művelődésügyi osztályán felkerestük Joó Já— Megítélésünk szerint Nógrádmegyerben, Barnában, Kisterenyén, Kazáron —, de más helyeken is — jól választottak témát. Az előterjesztés részletesen elemezte, hogy a nevelési tényezőknek — az iskola, család, üzem, ifjúsági szervezet — jól kell ismerni egymás szerepét, feladatát és koordinálniuk kell a közös nevelési tevékenységet. A hoz*- zászólásokban a nevelők elnosné tanulmányi felügyelőt, mondták hogy az iskoláknak, a s érdeklődtünk a lezajlott családnak, az ifjúsági szerve- íontos iskolai tanácskozások pedagógiai eredményeiről. A novemberi nevelési értekezleteken a járás. valamennyi általános iskolájában a tanulóifjúság iránt érzett felelősséget tapasztaltunk. Mind az előterjesztések, mind a vitában felszólaló nevelők nagy pedagógiai elkötelezettséggel szóltak a tanulóifjúság fejlődéséről, neveléséről. Az iskolai élet szinte minden területével foglalkoztak. A témák kijelölésére azt a tanácsot adtuk az igazgatóknak szeptemberben, hogy a legfontosabb nevelési-oktatási kérdésekkel foglalkozzanak a novemberi tanácskozetnek, a munkahelyeknek jó együttműködést kell kialakítani a nevelési feladatok meg nem sok a salgótarjáni járáscsak nagymértékben csökkentheti a családban jelentkező művelődési hátrányokat. Éppen ezért a hátrányos helyzetű tanulók segítéséért —, akár abból a célból, hogy valamennyien elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát, akár azért, hogy jelesek, vagy kitűnők lehessenek — a tanórán, a napköziben, a tanulószobán, a szakkörökben, az ifjúsági szervezetekben egyaránt fáradozni kell. A veszélyeztetett környezetben élő gyermekek száma oldásában. Akkor is biztosítani kell a gyermekek fejlődését — hangsúlyozta Joó Jánosné —, ha az otthoni környezetben kedvezőtlenek a hatások. Kazáron, Bárnában és Kis- tferenyén szóltak arról is az igazgatók, nevelők, hogy az iskolát a gyermekért vállalt felelőssége arra kötelezi, hogy szükség szerint irányítsa — tapintatos formában — a családi nevelést. Adjon tanácsot a szülőknek. A salgótarjáni járásban növelték a szülőknek a TIT által szerve, ban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy számuk — bár lassan — mégis emelkedik. Ez az oka annak, hogy több általános iskolában a veszélyeztetett helyzetű tanulók problémáiról sok szó esett a nevelési értekezleteken. Újra tisztázták a pedagógusok, hogy a hátrányos és veszélyeztetett helyzet nem azonos. A hátrányos helyzetnek „kisebbek” a hatásai, £ nem antiszociálisak. A veszélyeztetett környezetben élő gyermekek sorsa nehezebb, több segítségre szorulzásokon. Kérjék a nevelők vé- zett pedagógiai előadások szá- nak. Az ilyen tanulók otthon leményét, mielőtt véglegesen döntenének. — Milyen témák szerepeltek e fontos tanácskozásokon ? Valamennyit felsorolni — e cikk keretén belül — nem lehet, csak a legfontosabbakat. Nógrádmegyerben az iskola társadalmi kapcsolatai Báx'nában, Kazáron a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek segítése. Cereden az úttörőszervezet kapcsolata a családdal, Ságújfaluban a szabad idő személyiségformáló Nagybátonyban az osztályozás-értékelés kérdéseivel foglalkoztak. mát ból. ebből a meggondolásA nevelési értekezleteken gondosan elemezték a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élő gyermekek körülményeit. Általában az volt a vélemény, hogy a mikro- kömyezet hatása minden gyermeknél megtalálható. A nsztálvát homokterenyei nevelőtestület y a szaktantermek kialakítását nem kapnak megfelelő anyagi ellátást, érzelmi fejlődésük nem biztosított, sokszor nincs megfelelő otthonuk, ha van, kielégítő nevelést nem tud biztosítani. Főleg ezekből a családokból származnak azok a fiatalok, akik 16 éves korukra nem végzik el az általános iskola Az ilyen gyermekekkel való bánásmód nagyobb pedaabból az alapgondolatból gógiai felkészültséget, elköte- vizsgálta, hogy az iskolai ner lezettebb hivatástudatot téte- h^-a-’ velő-oktató munka hatékonyságának fokozása, a kulturális élete szürke, olykor sivár. A érdeklődés felkeltése ugyan\ gyermekalkotások galériája Képtárban sétálgatva biztos ködés során szerzett élmények, eszetekbe jutott már, hogy mi- a környezetvédelem, a termélyen jó lenne, ha egyszer a ti szét szépsége, az egészséges festményetek, rajzotok, szob- életmód. rotok is múzeumba kerülne. Alkotásod hátlapján egy Pedig a vágy igen közéi van kis cédulán tüntesd fel: ne- a megvalósuláshoz, nem kell ved, születésed évét, napját, addig várnotok, míg feinőttök. hónapját, osztályodat, pontos Hisz Magyarországon van egy lakcímedet, úttörőcsapatod a gyerekek és iskolád, rajztanárod vagy munkáit szakkörvezetőd nevét. Művemúzeum, amely képzőművészeti gyűjti. Ügy hívják: Gyermek- det az úttörőcsapatodnál vagy alkotások Galériája, s Zánkán, a legközelebbi úttörőházban a balatoni úttörővárosban ta- kell benyújtani, ők továbbítják a legjobb alkotásokat 1980 pályá- március 1. és 15-e között a arra, balatoni úttörővárosba. Külön hogy munkátok ebbe a kép- értékelik a kisdobosokat és az láihátó. Az úttörőszövetség zata lehetőséget kínál tárba kerüljön. Lehet az alko tás: rajz, festmény (tolira jz, linó- és fametszet, batik, ak- varell), kisplasztika, relief, moúttörőket. Az országos dön tőbe jutók jutalma zánkai táborozás. De a helyi legjobbakat is szakpróba-igazolással, zaik, fémdomborzat, fafaragás, ajándékokkal jutalmazzák. szobor, iparművészeti alkotás. A mérete tetszés szerint választható. A kötelező téma: bemutatom családomat, barátomat. Ha csak most szereztél tudomást a pályázatról, még mmdig van időd elkészíteni pályamunkádat. Milyen jó lenne, ha a te rajzodban,- festA szabadon választható: az ményedbén is gyönyörködnék úttörőélet, a KISZ-esekkel és a zánkai úttörőváros sokezer a felnőttekkel való együttmű- hazai és külföldi vendége! Vaktérkép Két csökkent látóképességű kel jelzett utcák, sugárutak, kanadai fiatal, három diák se- parkok, vízfolyások tapintás- gítségével a montreali metró- sál érzékeltetesre alkalmas vonalakról a vakok simára különféle felületeket, mintá- használható térképet szerkesz- zatokat. tett. A térkép a hálózatot jól A következő terv egy a kitapintható domború vona- város autóbuszvonalait leíró lakkal, az állomások neveit térkép ezúttal hangszalagon, pedig Braille-írással jelöli. A munka valamennyi autó- Miután az első kísérlet si- buszvonal, megálló, átszállókeresnek bizonyult, a két fia- hely leírását követeli meg. tál ember segítőtársaival, a Ha ez a csökkent lőtóképesquebeci egyetem földrajz sza- ségű montrealiak életét je- kos diákjaival a város téjké- lentősen megkönnyítő harma- pét is elkészítette hasonló mó- dik térkép is elkészül, a két dón. Az előkészítő munka so- fiatal is visszatér hagyomá- rán különleges gondossággal nyos munkájához: a kárpitos kellett tanulmányozniuk a ha- tanműhelybe és a québeci gyományos térképeken színek- egyetem jogi karára. NÖGRÁD - 1979. december 20., csütörtök nevelés hiánya miatt kialakulnak a gyermekek rossz szokásai. A környezetükben élő más gyermekek fejlődésére is negatívan hatnak. Eredményes nevelésükhöz, hibásan fejlődött személyiség- jegyeik korrekciójához az iskolai közösségi nevelő hatások gondos szervezése szükséges. Az a jó, hogy egyre több iskolában felelősséggel foglalkoznak ezekkel a .tanulókkal is a pedagógusok. gy. 1. Újság vakok számára A Göteborgs-Posten című csőit különleges készüléken való rögzítése mintegy kilenc- svéd napilap olvasótábora az keresztül juttatták el a lapot. ven percig tart A szöveg átelmúlt nyáron különösen meg- A készülék egy tű segítségéve! adására éjszaka kerül sor mi_ szaporodott. A világon eloszor Braille-irassal egy lemezbe , az újság vakírással is megje- karcolta a szöveget. melyet 'ior a vonalak kevésbe van- lent. egy a telefonhoz kapcsolt nak terhelve. A szalagot egy A csökkent látóképességű magnetofon rögzített. A Gőte- miniszámítógép közvetíti a előfizetőkhöz egy a hagyó- borgs-Posten szerkesztője sze- telefontulajdonos íelvevőké- mányos telefonhálózathoz kap- rint egy újság Braille-írással szülékéhez. Színes lengyel film (készült 1976-ban) Irta: ALEKSANDER SCIBOR-RYLSKI Fényképezte: EDWARD KLOSINSKI Rendezte: ANDRZEJ WAJDA Főszereplők: Jerzy Radziwillowicz, Krystyna .landa és Tadcusz Lomnieki. „Szükség van arra, hogy komolyan és őszintén újraértelmezzük az ötvenes éveket, azt a korszakot, amely ránehezedik — mert nem lehet, hogy ne nehezedjék rá — egész mostani valóságunkra, az azóta bekövetkezett változások ellenére is. Ha meg akarjuk érteni, hogy mi történik a mai Lengyelországban, akkor tekintetünket az 50-es évek felé kell fordítanunk. Mert ott vannak a mi gyökereink. És a politikai vezetésünket alkotó emberek többsége olyan, akikre ezek-az évek rányomták bélyegüket.” Andrzej Wajda „... A film vakmerősége abban is megmutatkozik, hogy a börtönből szabadult munkás a sztálinizmus megszűnte után nem hagyja magát manipulálni, mint a »tévedések idejéből« megmenekült hőst. A Cannes-ban nagy sikert aratott »Márványember« az új moziévad egyik legnagyobb filmje lesz.” (Le Monde, 1978. V. 31.) Bemutató: Salgótarjáni NOVEMBER 7 FILMSZÍNHÁZ, XII. 20—32. Szalontai Mihály: Az utolsó nap Julika nemet intett. — Hát franciául? Julika megint csak rázta a fejét. — Szóval nem. Ahhoz képest elég pontos bibliográfiai ismeretei vannak. Tudja, mit kell megvenni. No, nem baj. Idefigyeljen, itt van egy több mint százötven évvel ezelőtti párizsi tudósítás egy bécsi újságban. — Jé... ! — Arról szól, hogy Franciaország Cftalons nevű városában 1822. egy tavaszi éjszakáján két férfi kártyázás közben összeverekedett. Kölcsönösen csalónak titulálták egymást, párbajban állapodtak meg. De a párbaj idejére az egyik férfi megbetegedett, belázasodott. Miután a „becsületéről volt szó”, a szeretője, egy ahogy itt van, Huguette Bayette nevű gyönyörű, magas, barna nő ment el férfiruhában a párbajra, hogy megvívjon a szeretett férfi becsületéért. Szerencsétlenségére az ellenfél kardja az első asszóban felhasította blúzát, s elővillant gyönyörű melle. Erre az ellenfél azt mondta, pardon bocsánat, s egy fél óra múlva visszatért egy másik hölggyel, egy alacsony szőkével, az ő szeretőjével, aki most már az ő becsületéért állt ki az előbbi hölggyel. S megvívtak, az első vérig. Julika közbeszólt: — A férfiak hülye világában a nőknek lehetett volna több eszük ist — Ha a nők még akarják kapni a férfiakat, és mindig meg akarták — még a buzik is, ha másnak nem, alibinek —, akkor igazqdniok kellett a férfiak hülyeségeihez. És mert a nők kiválóan tudnak alakoskodni, a férfiak hülyeségét mindig nekik sikerült tökélyre vinniük. — Ha tartozott magának, akkor ez nem gond — mo'ndta ijedten Julika.!— Vagy ha bárkinek, én odaadom a pénzt és maga megadja... Ha nem is tudom kit keres... — Egy frászt! Én tartoztam neki... — ö meghalt. Ha tartozott neki, azzal már nem kell elszámolnia soha senkinek. Az akit keres, nem azonos azzal, akit én ismerek, csak hasonló... Az öreg most először belenézett Julika aranycirmos szemébe: — És a gyerekei? Julika lehajtotta fejét, és úgy suttogta: — Ö, akit maga keres, meghalt. De ha maga gondolja... — és már töltött megint a demizsonbód, —- én párbajozok bárkivel, akit csak hoz. Az Öreg odakoccintotta a poharat, lehajtotta a kétdeci bort egyszuszra. — A lányával, a feleségével, az anyjával is? — S az Öreg akkor Vette észre a falon, az ajtó mellett a fényképet. Kicsi igazolványképből lett nagyítva. 45—46 körüli férfit ábrázolt. Nem Miklós volt. Az Öreg ismerte, látásból, de tudta kicsoda! Julika síríni kezdett. És sírt, sírt, megállás nélkül. Az Öreg megfogta a demizsont, megkottyintotta, még úgy félig lehetett. Felállt, szétvetette a lábát, szájához emelté a fonott üveget, és itta, itta a bort belőle, szinte fulladásig. Csak akkor vette le a szájáról, amikor a bor már kétoldalt csörgött le a szakállán, rá az ingjére, kabátjára. Akkor odament az üvegnőhöz, s búcsúzóul azt mondta: — „Egy tenyérnyi béke minden női öl”. 41. Csend volt mögötte, rezdülés se feleletként, így hát rá ge nézve a halkán síró lányra, elindult ki a hold nélküli kék éjszakába. Szótlanul ment a cigányasszony mellett. Sohse emlékezett, hogy a kertaljai dűlőúton hogyan ért az erdőig. Aztán csak úgy póznától póznáig botladozott, fűcsomóban, gyökérben, vesszőhajtásban, bokorcser- , jében. Közben tele tüdővel énekelt, üvöltözött a felhővel j terhes égnek, a sebesén futó gomoly-ködöknek valami ar- tikulátlan töredékét: „Láttatok-e urak, szarvon.kötött tulkot, Mészáros kezében feje fölött sulykot, Ki mint hányja-veti halál előtt magát, De nem kerülheti a mészáros bárdiát’’. Majd, hogy megbotolva a szent természetben, térdre esett, elnyúlt. Arcát szinte vágta belé a fűbe, akarva többször is. Az átázott talaj fenyegetően föld-illatú lélegzete torkába tört, s belülről került az orrába. Ez a testével fedett földdarab, amibe kapaszkodott, és amely körülbelül akkora lehetett, mint majd az, ami egyszer, közel, végleg az övé lesz, az a páradús fű-föld szag most összemarkolta tüdejét, s lomha indulattal lüktetett, szíve ritmusával. Józanodott, s nem akarta. Hátára fordult. A hűvös talajtól kapott tisztasággal nézte a futó felhőket, kereste az itt-ott kicsilla'nó pillanat-fényeket, csöppnyi csillagokat. (Folytattuk) .
