Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

Világ oroletórfoi egyesüljetek! I AZ MSZMP NÓGRÁD M E GYE I BIZOTTS ÁGA ÉS A AAEQYEI TANÁCS LAPJA XXXV fVF.. 295. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. DECEMBER 18.. KEDD MAI 5ZÁAUINKBAN Január 2-a és 15-e között Népszámlálás hazánkban Sajtótájékoztató az összeírásról Nehéz helyzetben Hidas Antal 80 éves Visszapillantás Válaszol: Romany Pál Kedden este a televízióban ismét jelentkezik a „Megkér­dezzük a minisztert”. Há­romnegyed 9-től egy órán át ezúttal Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszol a televí­zió nézőinek. A sorozat ha­gyományainak megfelelően telefonon is lehet kérdéseket föltenni kedden délelőtt 10 órától az egyenes adás végéig. A műsor hívószáma: 180-544. Január 2-a és 15-e között a számlálóbiztosok az ország va­lamennyi lakását felkeresik, hogy összeírják a lakosság személyi adatait, továbbá a lakások és a magánüdülők, il_ letve a beépítetlen üdülőtel­kek adatait — közölte hétfői sajtótájékoztatóján Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke. Az 1980. évi népszám- álás eszmei időpontja janu­ár 1-e nulla óra. a kérdőíve­ket ennek megfelelően kell majd kitölteni. Összeírnak tehát mindenkit, aki 1979. de­cember 31-én 24 órakor élet­ben volt, így azt is, aki pél­dául január 1-én, vagy később meghalt, de nem írják össze azokat, akik az eszmei idő­pont után születtek. összeírnak minden állan­dó, vagy ideiglenes bejelentő­vel rendelkező személyt és azokat is. akik bejelentés nél­kül huzamosabb ideig a lakás­ban tartózkodóak, függetle­nül attól, hogy január 1-én nulla órakor a lakásban vol­tak-e, vagy sem. így a lakos­ság egy részét állandó és ide­iglenes lakóhelyén is összeír­ják, az összesített statisztikák­ban azonban ők sem szerépel- hek kétszer, mert ilyen ese­tekben mindkét helyen ellen­őrző lapot állítanak ki és ezeket egyeztetik. Nagy súlyt helyeznek a hazánkban élő nemzetiségiek számának pon­tos megállapítására. ezért mindenkitől megkérdezik, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát, mi az anyanyel­ve és az anyanyelvén kívül milyen nyelvet beszél. A pon_ tos adatok birtokában mérhe­tik fel a nemzetiségi sajátos­ságok megőrzését elősegítő oktatási és művelődési intéz­mények iránti tényleges igé_ nyékét és tervezhetik meg a létesítendő nemzetiségi óvo­dák, iskolák, művelődési há­zak számát és helyét. Az iskolai végzettséggel há­romféle adat is foglalkozik, Ezekből nemcsak az alsó-, kö­zép- és felsőfokú végzettsé­gűek számát tudják közölni az oktatási szervekkel, hanem pontos adatokat szolgáltat- nak szakma szerint is az or­szág szakemberállományáról, a bizonyítvány megszerzésé­nek éve szerint is, ami rávilá­gít a képzettség korszerűsé­gére. Az adatok így alapot szolgáltatnak a szakmunkás- képzés továbbfejlesztésének irányára is. A foglalkozási kérdéseknél először azt tisztázzák, hogy az összeírt személy aktív kere­ső, inaktív kereső, vagy el­tartott-e. Inaktív keresők a gyermekgondozási segélyen levők, nyugdíjasok és jára­dékosok. Eltartottak az isko­lába nem járó gyermekek, a tanulók, az első ízben állást keresők és a testi, vagy szel­lemi fogyatékosok, akiknek megélhetéséről magánsze­mély, vagy intézmény gondos­kodik. Ezt követően öt kér­dés tudakolja a társadalmi, foglalkozási hovatartozást, így meg kell jelölni a kere­sők foglalkozását, állomány- csoportját, munkáltatóját. A számlálóbiztos a lakás­összeíró íven veszi számba a háztartások és azok tagjai­nak a számát és a lakás ada­tait, például a helyiségek alapterületét, továbbá, hogy milyen a víz- és gázellátása, a fűtése, közműellátottsága. Va­lamennyi ' szentélytől meg­kérdezik, hogy rendelkezik-e üdülővel, vagy nyaralóval, il­letve üdülőtelekkel. A koráb­biaktól eltérően tehát most nem az üdülőterület helyén, hanem a tulajdonos lakásán írják össze ezeket az adatokat is. Valamennyi adatot titko­san kezelik, azok kódszámok­ká alakulnak át és kizárólag statisztikai célokat szolgálnak, A népszámlálás munkájá­ban mintegy 60 ezren vesz­nek részt, nagyrészt pedagó­gusok. A lakókat előre értesí­tik arról, hogy körülbelül mi­korra várhatók a számlálóbiz_ tosok. Ha valamelyik család, .ban senkit nem találnak ott­hon, a számlálóbiztosok üze­netet hagynak erről, hogy mi_ kor jönnek ismét, összeírás­kor természetesen nem kell a család valamennyi tagjá­nak otthon lennie, de azt ké­ri a KSH, hogy, aki otthon tartózkodik, az előre tájéko­zódjék a lakás többi lakójá­nak adatairól. írják fel a távollevők személyi igazol­ványába ragasztott személyi számot is, mert a népszámlá­láskor erre is szükség lesz. Tanácsi ülések Salgótarjánban, Pászfón A művészeti élet helyzete a megyeszékhelyen A Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén többek között megtárgyalta a megyeszék­hely művészeti életének hely­zetét, s kijelölte továbbfej­lesztésének feladatait. Dr. Kun András művelődésügyi osztályvezető előterjesztésé­nek különös fontosságot köl­csönzött, hogy a művészeti élet fejlődése a megyeszék­hely másfél évtizedes történe­tében dinamikus volt —t bár az utóbbi két-három évben a megtorpanás jelei mutatkoz­nak —, s a végrehajtó bizott­ság első ízben tárgyalta önál­ló napirendként a művészeti élet helyzetét. Salgótarján művészeti éle­tének fejlődése elválasztha­tatlan a város általános poli­tikai, társadalmi, gazdasági életének fejlődésétől. A város külső képének folyamatos — ma is tartó — megváltozása serkentőleg hatott a szellemi és művészeti tevékenységre. Legszembetűnőbben a képző­művészet fejlődött, s büszkél­kedhet országos hírű meste­rekkel és alkotásokkal. Hosz- szabb ideig éppen ez a művé­szeti ág volt az, amely bizo­nyos mértékig háttérbe szorí­totta a többi fejlődését, me­lyek, közül különösen az ipar­művészet kezdi mind erőtel­jesebben éreztetni hatását a művészeti közéletben és ízlés­fejlesztésben. A megyeszék­hely zenei élete az új zeneis­kola elkészülte előtt már je­lentős helyet vívott ki magá­nak, a szimfonikus zenekar és a zeneiskola működése nyo­mán emelkedett a koncert­hallgatók száma. Az utóbbi időben azonban egyre égetőb­ben jelentkezik a kívánság a gyorsabb ütemű fejlődésre, a zeneiskola utánpótlás-nevelé­sének erősítésére. Az irodalmi élet szélesebb körű, hatékonyabb kibontako­zását a mecenatúra fejleszté­sével szükséges elősegíteni. Erre megtörtént — például a Palócföld kiskönyvtár megje­lentetésének terve — az el­képzelések kiformálása. A film- és képzőművészetben új értéket nem teremt a megye- székhely, ezért ezek a terüle­tek a művészeti nevelés esz­közeiként funkcionálnak. A filmklubok, art kinók rend­szere kialakult, eredményes, noha itt szükség lenne az újabb társadalmi rétegek be­vonására. Sajnálatos, hogy a bemutatókhoz kapcsolódó vi­ták, beszélgetések lehetősége, illetve az alkalmak kihaszná­lása az utóbbi időben vissza­fejlődött. A közterületek szobrai .meg­vásárlásának törekvése is alábbhagyott az utóbbi esz­tendőkben. Pedig a korábbi évek tapasztalatai szerint egy- egy felállított szobornak rend­kívüli ízlésalakító, gondolko­dást formáló hatása volt. Az emberek nemcsak az alko­tást minősítették, hanem el­helyezésének módját is, bi­zonyságot téve társadalmi ak­tivitásukról. Az amatőr művészet min­dig jelentős volt Salgótarján­ban. Hagyományait a tanácsi és szakszervezeti művelődési intézmények jől hasznosít­ják, a továbbfejlődés érdeké­ben azonban a jövőben érde­mes lenne, sőt szükségszerű, az eddigi elzárkózás feloldá­sa, az együttműködés közös hasznosságú, legkedvezőbb formáinak kiépítése. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülése a jelentést (részleges módosításokkal) el­fogadta. * Ünnepi megemlékezéssel kezdődött hétfőn Pásztó nagy­községi közös Tanácsának ez évi utolsó ülése. Harmincöt esztendeje 1944. december 17- én egy nagyszabású szovjet hadművelet részeként szaba­dította fel egy lövészhadosz­tály Pásztói A harcokban 164 szovjet katona áldozta életét. A nagyközség felszabadulásá­nak 35. évfordulóján a hely­beli Kun Béla Általános Is­kola úttörői köszöntötték a tanácsülést, majd Zeke Lász­ló, a nagyközségi pártbizott­ság titkára emlékezett meg az évfordulóról, Pásztó meg­változott új életéről és a sza­badság évtizedeiben elért je­lentős fejlődéséről. Az ülésen a társadalmi munkában élen­járóknak elismerő oklevele­ket adtak át. Az ünnepi megemlékezés után a tanács megtárgyalta és elfogadta azt a tájékozta­tót, amelyet a végrehajtó bi­zottság ez évi tevékenységé­ről terjesztettek a nagyközsé­gi tanács elé. Megállapítot­ták, hogy a végrehajtó bizott­ság munkája során kiemelt feladatnak tekintette a tanács meghatározó szerepének érvé­nyesülését, annak elősegítését. (Folytatás a 2. oldalon) Javult az egyensúly Az 1979. évi gazdasági ered­ményeket és az 1980. évi álla­mi költségvetési tervezetet vitatta meg hétfői ülésén az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága. A képviselőknek adott tá­jékoztató megállapítja, hogy a népgazdaság 1979. évi fej­lődése fő vonalaiban megegye­zett a tervvel, pedig a mező- gazdaságra kedvezőtlen idő­járás és a cserearányok szá­mítottnál nagyobb romlása hátrányosan hatott. Mégis, a tervben foglalt és az évközi * intézkedések hatására 1979- ben elindult a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A népgazdasági terv céljainak megfelelően differenciálódott az - ipari termelés, a beruházások* ősz- szege nem haladta meg az 1978. évit, s ugyanakkor szá­mos fontos építkezési-e kon­centrálva új, nagy létesítmé­nyek kezdték meg a nemzeti jövedelmet gyarapító mun­kát. A szigorú intézkedések hatására a vállalatok a koráb­binál nagyobb figyelmet for­dítottak a készletgazdálkodás­ra, s ennek köszönhetően az anyagok, alkatrészek felhal­mozásának növekedési üte­me lényegesen csökkent. Ez ugyancsak kedvezően hatott a gazdaságra. Szép eredmé­nyeket ért el külkereskedel­münk is, bár — állapította meg az Országos Tervhivatal tájékoztatója — nemzetközi pénzügyi helyzetünk még így is kedvezőtlenebb a tervezett­nél. Az 1980-as esztendőre a termelés szerkezetének és ha­tékonyságának további javí­tására alapozva határozták meg a népgazdasági terv fő céljait, a gazdasági növeke­dés ütemét, a termelés és a felhasknálás arányait. Egy hét alatt készülnek el egy erőgép teljes téli nagyja­vításával a szécsényi termelőszövetkezet gépműhelyében. Balázs Dezső és Rádi Pál szerelők — képünkön — cseh­szlovák 5611-es Zetor karbantartását végzik, ellenőrzik a i motorját, sebességváltóját. — kj — Ülést tartott a KISZ Nógrád megyei bizottsága Új teendők Az 1980/81-es akcióév me- tők tennivalóival, az üteme- gyei dokumentációja szerepelt zéssel, majd az ifjúsági vita­első napirendi pontként a körök, a Kilián-mozgalom, az hétfőn megtartott KISZ Nóg- aktivisták köre, valamint az rád megyei bizottsági tanács- alapszervezeti titkárképzés te- kozásán. Az ülés- és a ren- endőivel. dezvényterv elfogadása mel- Az ülés további részében lett a testület meghatározta a javaslat hangzott el a lakóte- politikai képzési év feladáta- rületi alapszervezeti titkárok it is. hathetes tanfolyamának részt­Az általános szempontokon vevőire, majd egyéb, szerve- kívül a feladatterv konkrétan zeti ügyeket tárgyalt a testü- foglalkozik az éves felkészí- let. Ajándékozókedv Aranyvasárnap Az áruházak és kiskereske­delmi vállalatok gyorsmérle­gei alapján országszerte min­den korábbinál magasabbra szökött az aranyvasárnapi vá­sárlási láz. Több tízezren utaztak például a Budapest környéki településekről, a nagyvárosokat övező közsé­gekből a központokba. Az ezüstvasárnapi szemlélődés, terveztetés után az utolsó ajándékozási felvonásban mindenki végére akart jutni kellemes „kötelességének”. Salgótarjánban a Pécskő Áruház forgalma volt a leg­nagyobb, nyolcszázezer forint értékben. Ez negyedével több a múlt évi aranyvasárnapinak. Nagyon kelendőek voltak a kötöttáruk, gyermek- és fel­nőttholmik egyaránt, külö­nös tekintettel a férfiruháza­ti cikkekre. A játékosztályt jóval többen látogatták meg, mint ahányan vásároltak, de volt is mit szemrevételezni, s akik eddig nem vásároltak, azok sem maradtak le, hiszen továbbra is több mint két­milliós játékkészlettel várják a szülőket. Az előző évihez képest az ÉVI Üzletház cipő- és kötött­rövidáru boltja állította föl a rekordot. 260 ezer forintos forgalma 40 százalékkal több a múlt évinél. A cipőboltban a téli meleg lábbelik, bélelt csizmák és papucsok voltak kapósak. Az emeleten az ol­csó női pulóverek, a 40 szá­zalékos engedménnyel árult selyemgarbók voltak a legke­lendőbbek, de több más áru­cikk is árengedménnyel ke­rülhet a karácsonyfák alá. A bolt dolgozói nem emlékeznek rá, hogy a nyitás óta egyet­len napon ekkora tömeg for­dult volna meg náluk. A si­ker titka, a korábbi évekénél sokkal jobb választék, melyet a vasárnapi roham után is biztosítani tudnak. A Centrum Áruház 688 ezer forintot forgalmazott. Tovább­ra is vezet a méteráru, mely­ből kétszer annyi fogyott, mint egy éve. Sokan válasz­tottak meglepetést a fehéme- műosztályon, de siker volt a kerámia, és sok játékot is vá­sároltak. A Lakberendezési Áruház­ban 377 ezer forint volt a nap eredménye. A bútorosz­tályon a szekrénysorok, a mű­szaki osztály aprócikkei, az üveg- és porcelánosztályon a kisegítők és a cserép sütőfaze­kak, a textilosztályon pedig a függönyök és ágynémflk bizo­nyultak kelendőnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom