Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

Izgága tálra Mindenkit hazavárnak! A K.-I TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN napraforgót arat­tak a kombájnok. Ny. István, huszonhét éves fiatalember p .kocsis vontatóval járt a bs. akarttógépek között, hogy a termést a magtárba szállít­sa. Jelzett az egyik kombájn-, tele a tartály. A traktorral odaállt melléje, majd felka­paszkodott a kombájnra, ki­sebb hiba kijavításában sze­retett volna segédkezni. Hir­telen azt vette észre, hogy a lejtőn elindul a traktor, an­nak ellenébe, hogy a kéziféket behúzta. Ugrott a kombájnról, rohant megelőzni a bajt. Fel­kapaszkodott a traktor veze­tőfülkéjének ajtajához, de ki­szakadt a kilincs, s a földre zuhant. A szerencsétlenül járt fiatalemberen két kerék is át­haladt. Vesezúzódással, me­dencecsont-repedéssel szállítot­ták kórházba. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönheti életét. Még most is betegál­lományban van. A vizsgálat megállapította, hogy nem tartotta be a bal­esetvédelmi óvó rendszabályok előírásait. A traktort a domb­oldalon rögzíteni kellett vol­na. Ez elmaradt. — Sajnos, a mezőgazdasági üzemekben a balesetek dön­tő többségben amiatt követ­keznek be. hogy a dolgozók fittyet hánynak a balesetvé­delmi szabályokra. Abban bíz­nak. hogy úgysem lesz komo­lyabb baj — említi Horváth Kálmán, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának műszaki munka- védelmi felügyelője. Ott fek­szik előtte a kimutatás, amely arról tudósít: a termelőszövet­kezetekben az idén november végéig 559 baleset történt. En­nek következtében több mint tizenháromezer munkanap esett ki a termelésből. 1637- tel több mint tavaly ilyenkor. Némi vigasz, hogy ebben az esztendőben halálos, csonku- lással járó baleset még nem fordult elő. Látszólag apró dolgok miatt történnek szomorú esetek. O. András esztergályos például elfelejtette munka közben a védőszemüveget használni. Egy forgács szemébe pattant, ügyet sem vetett rá, csak másnap ment orvoshoz. Csaknem a látásába került a figyelmet­lenség. — AZ ORSZÁG KÖZÖS gaz­daságaiban már hetven halá­los baleset történt 1979-ben. A tragédiák zömét a helyte­len szemlélet, a szakismeret hiánya, az irányítás, ellenőr­zés fogyatékosságai okozták. A MÉM, a MEDOSZ és a TOT nem véletlenül hirdetett mun­kavédelmi vetélkedő sorozatot, amelyet Nógrád megyében is útjára indítottunk — mondja Nyíri Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának munkavé­delmi szakfelügyelője. Huszonhat termelőszövetke­zet nevezett, 159 csapattal. Ez Önelégültség nélkül azt jelenti, hogy csaknem fél­ezren, s persze a szűkebb kör­nyezetük is, az elkövetkező hetekben a balesetek megelő­zésével kapcsolatos tudnivaló­kat böngészik. A szervezés zö­mét a megyei osztály vállal­ta magára, kidolgozták a ve­télkedők forgatókönyvét, meg­jelölték az ajánlott irodalmat. A termelőszövetkezetek leg­jobb csapatai majd megyei elődöntőn, döntőn is összemé­rik felkészültségüket. A terü­leti és országos versenyre jö­vő év tavaszán kerül sor. A kezdeményezés nem min­denütt váltott ki visszhangot. „Elfelejtettek” nevezni olyan termelőszövetkezetek, mint például a drégelypalánki, nagyoroszi, diósjenői. Vagy az ecsegi, amelyet a megyei osz­tályon is megemlítettek. Azért is, hiszen tavaly az ecsegi tsz- ben mindössze három baleset történt, az Idén viszont már tizenegy! Bizonyára egy ilyen vetélkedő jó szolgálatot ten­ne ott is a balesetek megelő­zésének. Hiszen a termelőszövetke­zetben is gyarapodnak a ve­szélyforrások. — Gyakori baj származik abból is, hogy a dolgozók fi gyelmetlenek, elesnek. A ra­kodásoknál is több körülte­kintésre lenne szükség. Az állattenyésztésben dolgozók ugyancsak szép számmal akad­nak a balesetet szenvedettek között — sorolja Nyíri Bála. — Elemi szabályokat sem tar­tanak be. Például munkakez­dés előtt nem ellenőrzik a munkahelyi vezetők a szer­számokat, eszközöket... A d.-i. termelőszövetkezet­ben burleszkbe illő dolog tör­tént. Az asszonyok az egyik gazdasági épület padlásán szedték a terményt. Létrán másztak fel, amely hosszabb volt a kelleténél, s így na­gyon megdöntötték, holott az előírások legfeljebb hetvenöt fokos szögben engedik. Az egyik asszony leesett a létrá­ról. Lábát törte. Mentő szál­lította kórházba. Nosza, rög­tön jöttek a termelőszövetke­zet illetékes szakemberei ki­vizsgálni az okát. „Csúszós a talaj!” — állapították meg belenyugodva. „Vigyázzanak jobban!” — hangzott a meg­előzésre hivatott felhívás. Még száz méterre sem mentek el, amikor utánuk szaladtak. A létra — minőségénél fogva — két asszony alatt tört ketté. A munkahelyi vezető ellen az ügyészség kezdeményezett el­járást. I ZAJLANAK TEHAT a ve | télkedők a tsz-ekben. Akár I jelszó is lehetne: mindenkit j hazavárnak! I M. Szabó Gyula A kibontakozás és megalapozás gazdag időszaka volt A Váci Kötöttárugyár legfontosabb, legnagyobb mennyiség­ben gyártott termékei a különféle melegítők. A Senior márkanevet viselő ruházati cikkek garanciát jelentenek a piacon a jó minőségre. A kényes tekcsmcgrendelők igé­nyeit is megbízhatóan elégítik ki. A termékek készítésében jól képzett szakemberek vesznek részt, fiatalok és időseb­bek egyaránt pontosan látják el munkájukat. — kép: kj — Eseményekben és eredmé­nyekben gazdag, igen tiszte­letre méltó sikereket vallhat­nak magukénak az utóbbi öt esztendőben a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárá­nak azon alapszervezetének tagjai, amelybe a termelő­üzemekben dolgozó kommu­nisták és a közvetlen termelés- irányítók tartoznak. Ez csendült ki a pártveze­tőség alapos, kritikus és ön­kritikus beszámolójából, ame­lyet Gramantik Pál, az alap­szervezet titkára terjesztett elő. Erről szóltak, ezt bizo­nyították a vitában felszólalók is, nem hallgatva el az ered­ményesebb munkát fékező gondokat, gyengeségeket sem. Példát mutattak a kommunisták — A pártvezetőség jól mozgósította a tagságot a gaz. dasági jellegű feladatok meg­oldására, nőtt az ezzel kap­csolatos, jól elvégzett párt- megbízatások száma. ^ A kommunisták az első so­rokban és példamutató­an dolgoztak. Közülük a legtapasztaltabbak, legrá­termettebbek vállalkoztak a különböző hatékonyságot, mi­nőséget növelő kezdeményezé­sek bevezetésére. Ide sorol­hatjuk a folyamatos munka­rend megvalósítását. Ök ké­szülték fel a most zajló 800 millió forint értékű rekonst­rukció során érkező nagy teljesítményű, modem gépek fogadására, beüzemelésére. A kommunista példamutatásr nak köszönhető, hogy a cse­lekvési programban foglal­tak döntő részét az alapszer­vezet tagsága minden évben megvalósította. Véleményem szerint a kommunisták sokoldalú tevékenysége tö­retlenül fejlődött — hang­súlyozta a többi között felszólalásában Borbás Atti­la termelési osztályvezető. Ezt erősítette meg Él Mihály, az előbbi gondolatot bővítette ki Szász József üzemvezető, ami­kor a következőket mondta: — A feladatok jól összeková­csolták az alapszervezet tag­ságát. Egymáshoz köt bennün­ket a közös cél, a közös mun­ka, s ez megsokszorozta erőn­ket. Géczi Imre, a vállalat igaz­gatója joggal állapította meg, hogy a gyár dolgozói, elsősor­ban az alapszervezet kommu­nistái öntudatban, felelősség- érzetben, áldozatvállalásban, a munkássá válásban nagyot léptek előre, megértették, hogy a jelen és jövő felada­tait csak magasabb képzett­séggel, tudóssal lehet meg- i valósítani. Az előnyös vál­tozást bizonyította az igazo­latlanul mulasztott napok szá­mának jelentős csökkenésével, majd utalt arra, hogy az utolsó két esztendőben csak­nem minőségi reklamációk nélkül oldották meg dinami­kusan fejlődő termelésüket, köztük a tőkésexport-kötele- zettségeiket. A termelés min­den területén a motor szerepét a kommunisták vállalták magukra. Erről beszélt felszó­lalásában Tóth Lajos, a váro­si pártbizottság tagja is. A kommunisták példamuta­tásán, kezdeményezőkész­ségén kívül erjesztője volt a sikereknek a pártvezetŐ6ég és a gazdasági vezetés között ki­alakult alkotó, de kritikus munkakapcsolat, a pártcso­portok munkáját jellemző és éltető, tettekre ösztönző alkotó légkör, a KISZ- és szakszervezetben dolgozó párt­tagok javuló felvilágosító, ne­velő munkája. De sokat segí­tett a helyesen értelmezett és megvalósított pártdemokrácia, a rendszeresen és szervezet­ten végzett pártélet. Frissítés a vezetésben A politikai és gazdasági fej­lődés, a hatékony, gazdasá­gos termelés megvalósítását szolgálta a vezetés felfrissí­tése. öt év alat három üzem­vezető váltotta egymást. A személyi változások az első időkben bizonyos fokú nehéz­séget okoztak, az elmúlt két év eredményei viszont azt bi­zonyítják, szükség volt erre. Azóta szilárdult, erősödött a termelőüzem vezetése, javult a munkafegyelem, a munka­morál, nőtt a termelékenység. Az eddigi tapasztalatok ar­ról győzték meg a pártveze­tőséget, hogy a személycseré­ket legeredményesebben a fő­művezetői, művezetőd és cso­portvezetői szinten oldották meg. Az újonnan kinevezett vezetőknek részük van abban is, hogy a kommunisták segít­ségével kedvezően alakult a munkássá válás folyamata, hogy a környező falvakból idesereglett dolgozók megis­merték a munkásosztály ide­ológiáját, alkalmassá váltak a feladatok egyre jobb elvégzé­sére. \ Amikor a felszólalók elis­merték az eredményeket, il­letve néhány területen kiegé­szítették, ugyanakkor igen kritikusan és önkritikusan vizsgálták saját tevékenysé­güket, tették szóvá azokat a mulasztásokat, amelyeknek megszüntetésében cselekvőén részt kívánnak venni. Előretekintenek Gálái Tibor sodrógépmun* kás szerint egyes dolgozókról munka közben derül ki, hogy ittasan jöttek munkába. Hang­súlyozta, hogy a balesetek megelőzése nemcsak a veze­tők, hanem a dologzók, köz­tük a kommunisták feladata is. Konkrét tényekkel bizo­nyította a pazarlást. Nagy 1st. ván munkás is azokat a hiá­nyosságokat szedte csokorba, amin mielőbb változtatni kell. Szóvá tette, hogy egyes embe­rek felelőtlenül tönkreteszik a gépeket, s ezzel nemcsak ma­guknak, hanem másoknak is kárt okoznak. Császár Ferenc termelési csoportvezető ha­tározottad kijelentette, hogy a mostani bérezés csak an­nak biztosít nagyobb kerese­tet, aki többet és jobban dol­gozik. Nehezményezte, hogy a vállalat exportosztálya nem küldi időben ^z exportmeg­rendeléseket, s ráadásul az egyik napról a másikra meg­változtatja a kívánságokat. Arminiezki István autószere­lő, pártvezetőségi tag a mun­kafegyelemben jelentkező konkrét megoldásra váró té­nyeket említette meg. Imre Istvá'n, a pártvezetőség titká­ra az alapszervezet minősí­tésének ismertetése során fel­hívta a figyelmet a határozot­tabb fellépésre, további újabb kezdeményezésekre. Kovács József tömlőző szakmunkás, KISZ-titkár a párt és a KISZ eredményesebb kap­csolatának szükségességét bi­zonyította. Jól oldották meg A több mint negyven főt számláló alapszervezet kom­munistái, akik közül tizenöten a munkásőrségben végeznek közéleti tevékenységet, az el­múlt öt évben egyszerre és jól oldották meg a kibontako­zással, a munkássá válással és a jövő megalapozásával kap­csolatos feladatokat. Betöltöt­ték azt a szerepüket, ami a helyi politikai gyakorlat vég­rehajtásából rájuk hárult. Az eredményekre alapozva, a kommunisták összeforrottsá- gában bízva jelölték meg az újabb, nagyobb kitekintést, az összefüggések jobb ismere­tét kívánó feladataikat, a példamutatás erőteljes hang­súlyozásával. — venesz — Fogyó türelemmel Új üzemek A Zágráb környéki Kon- juscina nagyarányú építke­zés színhelye: itt épül meg — 800 millió dínáros beruhá. zással — az a szürkevasön- töde, amelynek kezdeti kapa­citása évi 30 000 tonna lesz. Az üzemszerű termelést előre­láthatólag 1983-ben kezdik meg Itt. ☆ ☆ ☆ A Kosovo megyei Prizren- ben (Dél-Jugoszlávia) a Fa- mlpa fém- és műanyaggyár részeként új üzem épül, ahol a villamosiparban szükséges drótokat, ezüstforraszokat, finomított ezüstöt, exüstport állítanak majd elő. Ljubljana — Szlovénia szék­helye — is újabb üzemekkel gazdagodik. Az ismert „Lek” gyógyszerészeti és vegyipari vállalat nemrég — 460 millió dínáros beruházással — üze­met indított a Redergin nevű új gyógyszerkészítmény .gyár. fására, amely iránt olyan nagy a külföldi érdeklődés, hogy a termelés mintegy 80 százalé­kát exportálják. Nemrég kezdték meg Ljubl­janában a textilipar számára nélkülözhetetlen poliamid- rostot gyártó üzem építését. A gyár 1981-ben már 13 és fél ezer tonnát küld termék bői hazai megre ’lökne' Ez mennyiség évi 1 milll dollár értékű impo >t tesz feleslegessé. 1. Megyek kifelé, a minap még meg nem dermedt sárt dagasztva a pusztára, hegy­nek igencsak felfelé, s élve­zem a természet ízét. Gondo­lataim messze kalandoznak a félig már eltelt rohánó nap eseményeitől; csodálom a hir­telen magasra ágaskodott, esz­tendő alatt úgy megnyúlt fe­nyőket, s mélyen magamba szívom a hó még alig takarta avar semmihez sem hasonlít­ható illatát. Még a köd sem zavar, a szem látásának átha­tolhatatlan, ami megfoszt a Mátra és a Bükk hegykoszo­rújának igéző megtekintésétől, mert itt Természet van, szinte érintetlen, csak — most már — varjak hosszúra nyúlt ká- rogásától zavart csendű. Mégis összerezzenek men­temben félúton, mert fékevesz­tett gumiabroncs rohan fe­lém meghatványozott sebes­séggel és nagyon gyorsan kell reflexeimnek működni, hogy kitérhessek útjából. (Rágon­dolni is rossz, miként döntött volna sárba, egy esetleges „te­litalálatkor”...) Néhány jóked­vű ki fickó egette le a hegyi' a m gazdája által kiszu ált a gumikat, mi neki! * játé másnak — e sorok papírra vetőnek is! — hág. bosszúság! Magyarországon évente hoz. závetőlegesen négymillió kü­lönböző méretű gumiabroncs használódik el, melyeknek csak 15—20 százalékát újítják fel, a belőlük készült, elenyé­sző mennyiségű őrleményt pe­dig tőkésországokba exportál­juk. olajnak alig tíz százaléka ke- rül vissza az ÁFOR-hoz, ki­lónként negyvenfilléres át­vételi árért. Ez a mennyiség évi 15—16 ezer tonna. S ha megszorozzuk tízzel...? Ennyi megy veszendőbe. Kerül pa­takokba, tavakba, folyókba, legelők füvére, árkok rejteké- be. im­2. Hosszúra nyújtózó, a Bárna-patak mentén fekvő falu utcáin visz utam, s köz­ben két helyütt is meg kell állnom. Mindegyik alkalom­mal kiglancolt kocsija előtt álldogál rosszabbik ruhájá­ban tulajdonosa, s eregeti, ere­geti Zsigulijából, Trabantjá­ból lefelé a fáradt olajat. Ke­zükben az ollóval meglékelt új tasak, s káromkodik egyi­kőjük: mily’ lassan folyik ki a tartályból, az utca flaszter­jén át, be a patakba a halak­vizek mérge. „Miért nem gyűj­tőd össze, fiam? — kérdem vállveregető barátiasan X-től —, hisz’ te is ismerhetem az ÁFOR-reklámot: gyűjtse, ad­ja át — pénzt kap érte!” Tu­dod, ki...?! — mérgeskedik —, mikor kilójáért ha jól em­lékszem, harminc fillért ad­nak! hyi vashulladékot — portált.” A minap két aknaüzemünk­ben is jártam, s lent, jó né­hány döglött, hosszú idők óta ’ nem használt dízelmozdonyt láttam. Mióta állnak Itt, így rozsdásodva? Diplomatikus válasz: „Elég régóta!” S med­dig? Diplomatikus válasz: „Amíg a felsőbbek nem intéz­kednek elszállításukról.” 3. Azt kérdi tőlem ismerő­söm: „Ugye, lassacskán tizedik esztendeje, hogy nálatok be­fejeződött a szénbányászat visszafejlesztése?” Mondom, igen, sőt. „S azóta is, jár­ván az elhagyott bányák kör­nyékét, iszo'nyú mennyiségű otthagyott vasszerkezetet, de­formálódott csillét, görbült sínvégeket, tonnányi súlyra tehető berendezésrészeket lá­tok rozsdásodni. Nem luxus ezt ott hagyni?” „Védeke­zem”: a bányászfiatalok éven­te több ezer tonna fémhulla- ot gyűjtenek össze. „Nem tú’ lassú ez az ütem?” — provokál. „Tavaly — említi szidásképpen — a népgazda­ság kohóink szükségletének kielégítésére több ezer tonná­Magyarocszágon a nyárorí véget ért 1978/79-es tanévben csak az úttörők majdnem 18 millió forint értékű vashul­ladékot adtak át a MÉH-nek, a KISZ pedig vállalta: decem­ber végéig százezer tonna fé­met gyűjt össze. Gyönyörű tájainkon egyrd gyűlnek a hulladékhegyek, s ráfogjuk: csali szemét. Nem jelenti-e ez a szemlélet egye­ben lustaságunkat, nemtörő­dömségünket, a szükségeink­re felelőtlen kézlegyintést is...?!!! Fogyó türelemmel szemléljük ebbéli „gazdagsá. gunkat!” j Karácsony György Magyarországon az eladott NÓGRÁD - 1979. december 16., vasárnap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom