Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

g ■ MSZM P H Ó á ft Á D IHÍSY E I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! tXXM EVE 294. SZÁM ARA: 1.60 FORINT 1979. DECEMBER 16., VASÁRNAP Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság r Gazdasági helyzetünkről és az oktató-nevelő munkáról tárgyaltak Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága szombaton kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság nagytermében. A pártbizottság tagjain kívül részt vettek a tanácskozáson a megye jelentősebb nagyüzemeinek, vállalatai­nak gazdasági vezetői, pártbizottsági titkárai, a megye állami, tömegszervezeti és társadal­mi szerveinek vezetői, az országgyűlési kép­viselők, valamint a megyei közoktatási intéz­mények vezetői, képviselői. Jelen voltak Bíró József és Horváth Attila, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatársai. A tanácskozás résztvevőit Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, majd javaslatot tett a napirendek megtárgya­lására. I. TÁJÉKOZTATÓ AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1979 DECEMBER 6-1 HATÁRO­ZATÁRÓL. JELENTÉS AZ 1979. ÉVI GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATOK VÉGRE­HAJTÁSÁRÓL, AZ 1980. ÉVI FŐBB TENNIVALÓKRÓL. II. KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1972. ÉVI KÖZOKTATÁS-POLITI VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETÉRŐL. BESZÁMOLÓ AZ MSZMP KAI HATÁROZATA MEGYEI Az első napirendet képező arról korábban írásban kikül­dött jelentéshez Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára fűzött szó­beli kiegészítést. Az ezt köve­tő vitában a következők szól- laltak fel: Zsuffa Miklós, a pártbizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója. Kovács László, az SZMT vezető titkára, a pártbizottság tagja, dr. Dianovszky Gyula, a me­gyei párt végrehajtó bizottsá­gának tagja, a ZIM Salgótar­jáni gyárának igazgatója, Hüt- ter Csaba, a szécsényi tsz el­nöke, országgyűlési képviselő, Hoffer István, a megyei párt végrehajtó bizottságának tag­ja, a megyei tanács elnöke, Csongrádi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az első napirenddel kapcso­latos előterjesztéseket, a vi­tában elhangzottakra adott választ a megyei pártbizottság elfogadta. (Erről a későbbi időben részletesen számot adunk.) Előrehaladásunk tényezője az oktató-nevelő munka A következőkben az MSZMP adatok meghatározása szere- zottságának titkára fűzött szó- K3 1972. évi közoktatás-poli- pelt napirenden. A beszámo- kiegészítést, tikai határozata végrehajtásá- lóhoz dr. Gordos János, az Mind a beszámoló, mind nak helyzete, s a további fel- MSZMP Nógrád megyei Bi- a szóbeli kiegészítés abból in­Ors2ágos számvetésre készülve Amatőr művészeti ágak megyei fóruma Salgótarjánban dúlt ki, hogy közoktatás-politi­kánk megvalósításában az el­múlt hét év igen jelentős volt. A társadalmi fejlődés­ben elért eredmények kedve­zően hatottak egész nevelési rendszerünkre. A közoktatás iránti növekvő társadalmi érdeklődés, a feltételek javí­tásáért tett intézkedések, a tar­talmi munka korszerűsítése kedvezően befolyásolták az oktató-nevelő tevékenység to­vábbfejlődését. A közoktatás­politikai határozat végrehaj­tásának eredményeként javul­tak az oktató-nevelő munka feltételei, sokoldalúbbá vált a nevelés, korszerűsödött a Pe­dagógiai szemlélet. Iskoláink társadalmi kapcsolatai jelen­tősen fejlődtek. Az eltelt idő­szak azonban nem volt ele­gendő a történelmi eredetű művelődési elmaradás és a megye településszerkezetéből fakadó nehézségek leküzdésé­hez. S ebben az időszakban is keletkeztek újabb feszültsé­gek, például a városi, nagy­községi és egyes körzeti isko­lák zsúfoltabbakká váltak, az iskolák tevékenységi körének bővülésével nem tartott lépést a munkaszervezés fejlődése, és így tovább. A továbbiakban az oktatás- politikai határozat végrehaj­tásának eredményeiről, a to­vábbi feladatokról részletekbe menően volt szó. A részlete­zésre, terjedelmi okból, ezút­tal nincs módunk, ezért a tel­jesség igénye nélkül emelünk ki néhány megállapítást. Ered­ményeink közé tartozik példá­ul az, hogy az óvodai nevelő­munka területén a megyei pártbizottság 1972. október 25*i határozatában megjelölt (Folytatás a 2. oldalon}. ...és megjött a tél... líra —bábel-felv.— Az öntevékeny művészeti mozgalom társadalmi, poli­tikai jelentőségénél fogva fon­tos szerepet tölt be kulturális életünkben. Lényegében ebből a tényből indult ki a Kultu­rális Minisztérium és a Nép­művelési Intézet, amikor kö­zösen elhatározta: értékeli az egyes ágazatok helyzetét és széles körű társadalmi vita alapján meghatározza a to­vábbfejlődés útját. Terveik szerint januárban két-két napos országos értekezletet tartanak a színjátszás, a kép­zőművészet és a néptánc irá­nyítóinak, szakembereinek és a mozgalom aktív tagjainak részvételével. Ezt az országos tanácskozást előzik meg az amatőr művészeti ágak megyei fórumai. A Nógrád megyei amatőr képzőművészek, néptáncosok és színjátszók fórumát a sal­gótarjáni József Attila me­gyei Művelődési Központban szombaton rendezték meg. A fórumon résztvevő közműve­lődési intézményvezetők, mű­vészeti csoportvezetők és ta­gok délelőtt előadást hallgat­hattak meg az öntevékeny művészeti mozgalom országos és megyei helyzetéről. Dr. Sző- dy Szilárd, a Kulturális Mi­nisztérium közművelődési fő­osztályának munkatársa elő­adásának bevezetőjében hang­súlyozta, hogy g mozgalom helyzetéről teljes és minden szempontból megfelelő érté­kelést csak a megyei fórumok és az országos értekezlet után lehet adni, a jelenlegi csu­pán kísérlet arra. Az öntevékeny művészeti mozgalom egészét — eddigi tapasztalatok szerint — tartal­mában és formájában folya­matos fejlődés jellemezte. Né­hány művészeti ágban — pél­dául képzőművészetben, szín­játszásban — az öntevékeny mozgalom egészen magas szín­vonalú produktumokra képes. Örvendetes, hogy nem növeke­dett, hanem éppen csökken a távolság a mozgalom élvonala és derékhada között. Egészé­ben nőtt az amatőr mozga­lomban résztvevők száma, vi­szont néhány nagy létszámú ágazatban — kórusmozgalom­ban, színjátszásban — lényege­sen csökkent. A gondok között említhetjük meg: a mozgalom­ban résztvevők társadalmi ösz- szetétele nem a kívánt irányban változott, még mindig kevés a munkásrésztvevő és a műsor­ban nagyobb helyet kaphatná­nak mai életünk problémái. Szoboszlai Béláné, a József Attila megyei Művelődési Köz­pont igazgatóhelyettese elő­adásában szólt azokról a helyi jellemzőkről, melyek többé- kevésbé megegyeznek az or­szágos tapasztalattal, illetve eltérnek attól. Az utóbbiak között említette a felnőtt részt­vevők nagyobb részarányát. Néhány együttes — például a Salgótarjáni Szimfonikus Ze­nekar, a Főnix Bábegyüttes, Bányász fúvószenekar — te­vékenységét külön kiemelte. A három amatőr művészeti ág megyei fórumának résztve­vői délután szekciókban foly­tatták megbeszélésüket, majd plenáris ülésen a szekcióveze­tők számoltak be az elhang­zottakról. Felkészültek az ünnepekre az élelmiszeresek Elő hal, virsli, pecsenyekacsa Négy és fél ezer méternyi fenyő A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat szorgos ünnepi felkészü­lését jelzi, hogy már most tudják, miből, mennyi árut tudnak forgalomba hozni a Az utóbbi napok hideg idő­járása már jelezte a tél kö­zeledtét. A felhőtlen eget so. kan nézték, várva, jön-e már egy kis hó. Pénteken aztán beszürkiilt az égboltozat, a délutáni óráktól előbb ritká­ban, majd sűrűbben eleredt a porhó. A havazás keleti szomszé­dunk, Heves megye felől érte el Nógrádot. Változó intenzi­tással, kisebb megszakítások­kal szombat reggel hatig tar­tott. Az átlagos hóvastagság a Balassagyarmat—Aszódtól keletre elérte a 4—8 centimé­tert. A KPM megyei Közúti Igazgatósága aZ időjárásra való tekintettel mozgásba hozta téli gépeit és még pén­tek este tizennégy szórókocsi­val megkezdte az utak szórá­sát. A fő közlekedési és ösz- szekötö útvonalak szórásá­val szombaton reggelre elké­szültek. Természetesen az TÉL AZ UTAKON összekötő utakon csak a ve­szélyes szakaszokat, kanyaro­kat, emelkedőket szórták. A kezelt utak felülete latyakos, a latyakot tolólapátokkal tá- volítják el a burkolatról. Szombat reggel újabb tizen­négy gép állt munkába, a közúti igazgatóság tervszerű­en folytatta az utak kezeié, sét. Ezzel egyidőben a Salgótar­jáni városi Tanács városgaz. dálkodási üzeme is megkezd­te — szigorú fontossági sor­rendben — a tanácsi kezelésű utak hómentesítését. Egy szó­rókocsi és három tolólap vet­te fel a munkát, s vállalattól liapott értesülésünk szerint — ha további havazás nem lesz —, vasárnapra végeznek. A közlekedésben komoly fennakadások nem voltak. A Volán minden járatát bizto­sította, bár tíz—húszperces késések előfordultak. A sí. kos útburkolat miatt néhány autóbusz megcsúszott hajnal­ban, azonban személyi sérü­léssel járó baleset nem tör­tént, a járművek általában önerőből visszaálltak az út­ra. A vasúti forgalomban is csak kisebb-nagyobb késése­ket okozott az időjárás. Mindent összevetve a „ha- vazási próba” jól sikerült, kü­lönösen a KPM megyei igaz­gatósága szerepelt rugalma. san, vizsgázott jól. Természe­tesen még szombaton is vol­tak apróbb fennakadások, ne­hézségek mutatkoztak példá­ul a Hotel Salgó ellátásában, jóllehet a turistaforgalom ép­pen a hó miatt megélénkült. karácsony, s az esztendő vé­gi ünnepdömpingre. Általá­nos tapasztalatként köny­velhető el, hogy hiány csak elenyésző hányadban lesz bi­zonyos árucikkekből. Nem kapni elegendő sláger zselés­szaloncukrot, a vártnál keve­sebb egri bikavér van rak­táron, ám ez a forgalmat, s az igények kielégítettségét nemigen zavarja. Hiszen lesz elegendő hús és húskészítmény. Virsliből 85 mázsányit rendeltek a megye két nagyüzemétől, a Karancshústól és a PENO- MAH-tól, melynek majdnem teljes egészét a közkedvelt, könnyen „lefejthető” műbél­be csomagolták. Húsz mázsa fagyasztott tonhal, panirfilé és halpogácsa kerülhet az ünnepi asztalokra és Nagy- bátonyban, Balassagyarma­ton, valamint a salgótarjáni Pécskő utcai és a vásártéri húsboltok között csaknem harminc mázsányi élő halat osztanak szét árusításra. Debreceniből tizenöt, egyéb húskészítményből pedig kétszázkilencven mázsányi áll majd a vevők rendelke­zésére. összesen 1190 mázsa — ebből 900 tudnak kínálni az ünnepekre az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat boltjaiban és szaküzleteiben. Emellett igény szerint vásárolhatunk csirkén, aprólékon kívül mélyhűtött pecsenyekacsát, hízott libát, pulykát Tojásból a boltok rendelé­sein túl több mint harminc- hatezret tartalékolnak a vállalat központi rak­tárában, hogy a váratlan igényeket ki tudják elégíte­ni, A sütemények elkészíté­séhez négy és fél ezer torta­karikát rendeltek, s tetemes mennyiségű diós és mákos bejglit. Kuriózum, hogy sós, sajtos és édes süteményeket Gyoméról hozat a vállalat, friss süteményeket pedig a helyi vendéglátó vállalattól kap. Tejeit, tejterméket, friss kenyeret és péksüteményt karácsony előtt, december 24-én kapnak utoljára a bol­tok, ám a kijelölt vendéglá­tóegységekben 25-én is meg­kaphatok e nélkülözhetetlen árucikkek. Vidékre 23-án szállítanak ünnep előtt utol­jára kenyeret. Mák és dióbél is igény szerint áll a vevők rendel­kezésére. Az „egyebek” kö­zött háromféle karácsonyfa­függelék, is kapható a kis- kerboltokban, s összességé­ben négy és fél ezer méter fenyőfát kínálnak az ünne­pekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom