Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

i enyhülés a túszügyben? Az iráni iszlám forradalmi tanács hétfői ülésén elhatároz­ta. hogy Irán azonnali hatály- lyal beszünteti az Egyesült Ál­lamokba irányuló kőolajexpor­tot Ali Akbar Moinfar ügy­vezető olajügyi miniszter közöl­te, hogy a testület döntése még azt megelőzően született mielőtt Carter amerikai elnök — hétfőn este — elrendelte az amerikai olaj fogyasztás négy százalékát kitevő iráni kőolaj- import azonnali leállítását. A PARS hivatalos iráni hírügynökség beszámolt arról is. hogy említett ülésén az isz­lám forradalmi tanács az Egyesült Államokkal szem­ben foganatosítandó „új in­tézkedéseket” határozott el. hogy kiké'nyszerítse a sah kiadatását. Irán több városában a ható­ságok elrendelték az amerikai áruk vásárlásának tilalmát, az iráni mozi tulajdonosok pedig bejelentették az amerikai fil­mek bojkottját. A teheráni rádió egyébként az amerikai nagykövetséget is­mételten „az amerikai impe­rializmus kémházának” ne­vezte. s annak vezetőjéről, Bruce Laingenről —, aki a kül­ügyminisztériumban „házi őrizet alatt áll” — mint „korábbi ügy­vivőről” beszélt. Emlékeztető­ül : annak ellenére, hogy az iráni—amerikai kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak, hivatalosan még egyik rész­ről sem jelentették be a dip­lomáciai kapcsolatok megsza­kítását. Emlékezetes, hogy az elnök kiemelve a jelenlegi helyzet nehézségeit, a lakosságot az energiafogyasztás csökkenté­sére, további nagymérvű ta­karékosságra szólította fel. Charles Duncan energiaügyi miniszter ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy az ame­rikaiak az iráni kőolaj kiesé­sét „könnyén pótolhatják”, ha minden egyes autótulajdonos naponta csupán öt kilométer­rel kevesebbet kocsikázik, és a jelenlegi olajellátási helyze­tet „jónak” minősítette. Az iráni kőolajimport boj­kottja egyébként az Irán él- lén irányuló harmadik intéz­kedés a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása óta. Washington először a koráb­ban beígért — 300 millió dol­lár- értékű — kato'nai alkat­részszállításokat állította le, majd közölte, hogy kiutasít­ják az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó iráni diákokat. Az Amerikai Beván­dorlási Hivatal egyébként hét­főn közölte, hogy ezt az „el­lenőrző” folyamatot meggyor­sítják. és a törvénytelen ví­zummal, vagy azzal sem ren­delkező irániakat kiebrudalják az országból. Két további, az iráni hely­zettel, illetve az iráni—ameri­kai kapcsolatokkal, összefüggő hír: Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn New Yorkban — immár harmadszor — megbe­szélést folytatott Irán wa­shingtoni ügyvivőjével, aki később újságírók előtt kö­zölte: nem rendelkezik hivata­los válasszal a teheráni „túsz­akciót” egyhangúan elítélő ko­rábbi BT-határozatra, ugyan­akkor úgy vélekedett; hogy megoldást csakis a sah kiada­tása jelentheti. És végül: a mexikói kor­mány — hivatalos közlés sze­rint — tekintettel a feszült belső iráni helyzetre átmene­tileg bezáratta a teheráni nagy- követségét. Az iszlám forradalmi tanács egyik tagja kedden első ízben jelezte, hogy az immár kilen­cedik napja tartó „túszügy” esetleg megoldható anélkül is, hogy a jelenleg az Egyesült Államokban gyógykezelt, meg­buktatott sahot azon'nal ki kelljen adni Teheránnak. Szadegh Ghotbzadch, aki február óta az iráni rádió és televízió élén áll, és egyes hí­rek szerint a Bazargan-kabinet lemondását követően tájékoz- tatásügyi miniszterré nevez­ték ki, sajtóértekezletén felve­tette annak lehetőségét, hogy a muzulmán diákok által fog­ságban tartott mintegy száz túsz szabadon bocsátásáról tár­gyalások kezdődhetnek, ha az Egyesült Államok elfogad két iráni követelést: Washington­nak a volt sahot nyilvánosan bűnözőnek kell nyilvánítania, másrészt bele kell egyeznie egy nemzetközi bíróság felállításá­ba a Reza Pahlavi által elkö­vetett bűncselekmények ki­vizsgálására. „Ha áz amerikai kormány elfogadja ezt a két feltételt, biztos vagyok abban, hogy a helyzet jobbra fordul — je­lentette ki Szadegh Ghot­bzadch, majd hozzáfűzte: Irá’n Washingtontól várja, hogy az említett feltételek el­fogadásával megtegye az első lépést a tárgyalásos rendezés irányába. Teheráni megfigyelők Ghotbzadch nyilatkozatát úgy értékelik, hogy az iráni álláspontban némi „enyhülés” következett be. Eddig ugyanis az iráni vezetők teljes mérték­ben támogatták az amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákok követelését, ne­vezetesen. a túszok szabadon bocsátása lejében a sah ki­adatását. Abol Hasszán Baniszadr megbízott iráni külügyminisz­ter országa nevében a Biz­tonsági Tanács összehívását kérte Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz kedden intézett nyílt levelében. A külügyminiszter üzeneté­ben hangoztatta: azért tart­ja szükségesnek a BT össze­hívását, mert „az Egyesült Államok a térség, sőt, a vi­lág békéjét fenyegető hábo­rús lögkört szít”. A hírügynökségi jelenté­sek szerint a levél egyebek között tudatja Waldheim- mel: Iránnak nincs kifogása az ellen, hogy a világszerve­zet főtitkára Teheránba utaz­zék. de helyesebb lenne, ha az amerikai kormányt igye­kezne jobb belátásra bírni. Abol Hasszán Baniszadr megbízott külügyminiszter a párizsi Le Monde című lap­nak kedden adott interjújá­ban az iráni olaj vásárlását leállító amerikai intézkedés­ről kijelentette: „ez nem más, mint gazdasági hadüzenet”. A TASZSZ hírügynökség rámutat: jóllehet, az Egye­sült Államok váltig hangoz­tatja, hogy nem tervez kato­nai lépéseket Irán ellen, a texasi Fort Hood támaszpon­ton nagyszabású hadgyakor­lat kezdődött. A „Dragon Te­am XI” elnevezésű gyakorlat során az amerikai hadsereg több támaszpontján mozgósí­tanak egységeket. Helyi megfigyelők a most kezdődött mozgósítási gya­korlatot összefüggésbe hoz­zák az amerikai—iráni kap­csolatok romlásával és kieme­lik, hogy a há'dgyakorlat „erő­fitogtatás” az Egyesült Álla­mok részéről. (MTI) Differenciáltan fejlődik megyénk ipara Heng Samrin nyilatkozata Kambodzsa legfontosabb feladatairól, az ország kül­politikájáról nyilatkozott a szovjet televíziónak Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke. A forradalmi tanács min­den erőfeszítése most arra irányul, hogy felszámoljuk a Pol Pót—leng Sari-féle nép­ellenes rezsim uralmának kö­vetkezményeit — mondotta. — Egyik fő feladatunk a me­zőgazdaság fellendítése. a harc a jó rizstermésért. Min­dent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megszüntes­sük az élelmezési nehézsége­ket, elejét vegyük az éhín­ségnek. Nagy figyelmet szen­telünk az újjáépítés munká­jának, az ipari termelés meg­indításának, a gazdaság hely­reállításának, mert szinte minden tönkrement a Pol Pot- rendszer uralma idején. Nagy erőfeszítéseket teszünk az or­szág szociális és kulturális* életének helyreállítására, a közoktatás megszervezésére, a szakemberellátás biztosí­tására is. Természetesen leg­főbb feladatunk egyelőre a nemzetközi reakció erői ál­tal támogatott pol potista fegyveres bandák felszámolá­sa. Külpolitikánk alapja az, hogy békére törekszünk Dé!- kelet-Ázsiában — folytatta Heng Samrin. — Fejleszteni kívánjuk baráti kapcsolatain­kat szomszédainkkal és min­dé-1 más országgal. T-Teng Samrin meleg szavak­kal méltatta a Kambodzsai Népköztársaság és a Szovjet­unió kapcsolatait. Mint mon­dotta. ezek lényege a harci sz^üdaritás, a barátság, és az ej** ittműködés. Arafat Moszkvában Fazekas Judit, az MTI tu­dósítója jelenti: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügymi­nisztere és Borisz Ponomar jov, az SZKP KB PB pót­tagja, a Központi Bizottság titkára kedden a Kremlben fogadta Jasszer Arafatot. a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizott­ságának elnökét, aki a PFSZ küldöttsége élén hétfőn érke­zett Moszkvába. A meleg, baráti légkörű ta­lálkozón megvizsgálták a közel-keleti helyzettel és az igazságos, átfogó rendezés el­érésével kapcsolatos kérdé­seket. Különös figyelmet for­dítottak arra, hogy biztosítani kell a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogait, be­leértve az önrendelkezésre és az önálló államalapításra va­ló jogot is. Foglalkoztak az arab népeknek az imperializ­mus próbálkozásai és az arabellenes különmegállapo- dások politikája ellen vívott harcával. A találkozót követően a szovjet vezetők villásreggelit adtak Jasszer Arafat és a küldöttség tagjai tiszteletére. A villásreggelin Andrej Gro­miko és Arafat mondott po­hárköszöntőt. (Folytatás ,az 1. oldalról) A megrendelőknek az év első háromnegyed évében 222 la­kást adtak át. A minisztériu­mi építőipar az 1979. évre ter­vezett lakásátadások csupán 34,9 százalékát, a tanácsi épí­tőipar pedig csak 24,1 száza­lékát teljesítette. Az építőipari szervezetek az 1979. I— III. negyedévet 49 millió forint 'nyereséggel zár­ták. Ebből az áQlami építőipar 14 millió forint, a szövetkeze­ti építőipar 35 millió forint nyereséget ért el. Mezőgazdaság A fontosabb őszi betakarí- tású növények közül a bur­gonyát már betakarították a megye gazdaságai, október 22- ig a nagyüzemi kukoricaterü­let 62.9 százalékáról, a cukor­répa-terület 51,4 százalékáról takarították be a termést. Mindkét növény termésátlaga az előző évihez hasonlóan ala­kul. Az őszi talaj munkák kö­zül a vetőszántás 94,2 százalé­kát, a tervezett mélyszántás 39,8 százalékát végezték el.* Az őszi vetések nagyrészt befeje­ződtek a fenti időpontig. A megye szarvasmarha- állomátiya szeptember 30-án 43,6 ezer volt, 2,4 százalékkal több mint egy évvel koráb­ban. A tehénállomány lényegé­ben ugyanolyan arányban nőtt és 17,5 ezer volt. A sertések száma 89,9 ezer, megegyezik az 1978. szeptember 30-i állo­mánnyal, a kocaállomány ugyanakkor 4,3 százalékkal több annál- A sertések száma az elmúlt időszakban a kisüze­mekben emelkedett, a nagyüze­mekben némi csökkenés volt. A juhállomány az állami gaz­daságokban 1,6 százalékkal ke­vesebb, a termelőszövetkeze­tekben 2,4 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időpontjában. 1979. I—III. negyedévben szocialista felvásárló szerve­ink az előző év azonos idő­szakáénál összességében vala­mivel több vágóállatot vásá­roltak fel. Ezen belül; vágóser­tésből 3, baromfiból 11,3 szá­zalékkal többet, vágómarhá­ból 3,2, vágójuhból pedig 9,5 százalékkal kevesebbet. Az ál­lati termékek közül csak a tejfelvásárlás haladta meg 3,3 százalékkal az egy évvel ko­rábbi mennyiséget, a tyúkto­jás 43,4, a nyers gyapjú 2,8 százalékkal elmaradt attól. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Nógrád megye lakosságának 1979. I—III. negyedévi pénz­bevételei — a Magyar Nemze­ti Bank adatai alapján — 6,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. A bérből és fizetésből élők jöve­delme az átlagosnál kisebb mértékben (6,1 százalékkal) emelkedett. A társadalombiz­tosítási kifizetés 4,3 százalé­kos növekedésén belül a csa­ládi pótlék ezt meghaladó mértékben, 9 százalékkal emel­kedett. Az összes kifizetés kö­zel 40 százaléka a többgyer­mekes családok, illetve gyer­mekét egyedül nevelő szülők bevételeit növelte, A mezőgazdaságból szárma­zó bevételek az átlagosnál gyorsabban, 7,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a fel­vásárlásból származó jövedel­műek nőttek legintenzívebben (14,1 százalékkal), amelyek az összes ilyen jellegű bevétel 36 százalékát alkotják. Az ár­emelkedések ellensúlyozására kifizetett bérkiegészítés hatá­sára az egyéb lakossági bevé­telek 12,3 százalékkal halad­ták meg az egy évvel korábbit. A megye lakossága 1979. szeptember 30-án 2402 millió forint takarékbetéttel rendel­kezett. ami 10 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit. Kedvezőtlenül hatott a betétállomány alakulására a gépkocsi-előjegyzések szá­mának csökkenése. Szep­tember 30-ig a gépkocsifede­zeti számlával rendelkezőknek egynegyede egészítette ki a vé­telárelőleget 50 százalékra, 1753-an pedig megszüntették gépkocsi-előjegyzésüket. Nógrád megye lakosságának hitelállománya az előző évek tendenciájának megfelelően nőtt és a tárgynegyedév vé­gén 13,1 százalékkal megha­ladta az előző év azonos idő­szaki állományt. A hitelek kö­zel 86 százaléka hosszú lejá­ratú, aminek döntő hányada építési kölcsön. Nógrád megye kiskereskedel­mi forgalma 1979. I—III. ne­gyedévben meghaladta a 4,2 milliárd forintot, közel 10 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a forga­lom mennyisége azonban csak 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint az 1978. I—III. negyed­évben. Az élelmiszerek forgalma fo­lyóáron 10, a vendéglátásé ugyanakkor 13,9 százalékkal nőtt. Az iparcikkek forgalmi ér­tékének növekedése mérsékel­tebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. 1979. I— III. negyedévében a lakosság 5,4 százalékkal fordított töb­bet ruházkodásra, a vegyes­iparcikkek forgalma pedig 9,6 százalékkal haladta meg az előző év I—III. negyedévit. A vegyesiparcikkeken belül csökkent, illetve mérséklő­dött néhány tartós fogyasztási cikk forgalma. 1979. szeptem­ber 30-ig a megye kiskereske­delmi hálózata az előző év azonos időszakinál kevesebb mosógépet és villanybojlert, ugyanakkor közel 20 százalék­kal több villanytűzhelyet és 5 százalékkal több villanyfőzőt adott el, mint egy évvel ko­rábban. A járművek közül a kerék­párok forgalma évről évre 'nő, a motorkerékpároké ugyan­akkor jelentősen csökken. Az év elején nyilvánosságra ho­zott intézkedések, és a július­ban bevezetett magasabb árak hatása a gépkocsik forgalmá­nak alakulásában még nem ér­ződik. 1979. I—III. negyedév­ben 8.7 százalékkal vásároltak ‘több új gépkocsit, mint egy évvel korábban. A televízió forgalma mint­egy 5 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az eladott ké­szülékek 15 százaléka színes adás vétekére is alkalmas. A megyében 12 százalékkal na­gyobb értékű bútort adtak el, mint 1978. I—III. negyedévé­ben. Oktatás Az 1979/80-as tanévet Nóg­rád megye 121 általános is­kolájában 26 097 tanuló kezd­te meg. Az osztálytermek szá­ma az elmúlt tanévinél 22-vel több. A szükségosztálytermek aránya az országos átlag fe­letti, 12 százalékos. Az álta­lános iskolai tanulók száma 1976 óta lassú ütemben nő és ez a tendencia a demográfiai hullám következtében a követ­kező években még fokozódik. 1986 utá'n azonban a tanulók száma várhatóan csökken. A tanulókat az egy évvel koráb­binál 32 fővel több, 1742 tan­erő oktatja, így az egy tan­erőre jutó tanulók száma nem változott (továbbra is 15), a tanerő összetétele kedvezően javult. A megyében 1979 szeptem­berében 10 középiskola műkö­dött, ahol 117 osztályteremben 3400 nappali tagozatos tanulót oktattak. Az iskolák száma az elmúlt tanévhez viszonyítva nem változott, az osztályter­mek száma kettővel bővült, a tanulólétszám ugyanakkor 106 fővel csőkként. így egy osz­tályteremre az elmúlt évi har­minccal szemben a jelen tan­évben 29 tanuló jutott. A tanulók iskolatípusonkén­ti összetétele az utóbbi évek tendenciájának megfelelően a szakközépiskolák javára to­lódott el. A középiskolások 42,5 százaléka gimnáziumi és 57,5 százalékuk szakközépiskolai tanuló volt. A tanulók 46,6 százaléka vidékről naponta bejáró, 19,6 százalékuk diák­otthonokban lakik. A gimnáziumi tanulók közel fele az elmúlt tánévhez ha­sonlóan szakosított tantervű osztályokban tanul, ezen belül 37 százalékuk idegen nyelvi, 48 százalékuk természettudo­mányi, a többi testnevelési ta­gozatos osztályokba jár. A szakközépiskolák tanulóinak 20 százaléka tanul szakmun- kásképesitést is nyújtó iskolá­ban. Az 1978/79-es tanév végi 3466 tanuló 96 százaléka fejez­te be eredményesen a ta'névet. Az eredményesén végzett IV. évfolyamos tanulók 99 száza­léka tett érettségi vizsgát. Verseny OS enyhülés Világunk egyik jellemvoná­sa, hogy az államok, főleg a különböző rendszerekhez tartozók, versenyben állnak és együttműködnek egymással — egyszerre. Ha nem is olyan önzetlen — szép módon bo­nyolódik ez, mint a fair play- díjas sportolók között, — a vi­lággazdaság, amely nagymér­tékben meghatározza az em­beriség sorsát, mégis csak fel­mutatja mind a két vonást: a versenyt is, az együttműkö­dést is. KETTŐS ÉRTELEMBEN Amikor valaki ezt mondja: gazdasági verseny, elsősorban a napi piaci csatározásokra gondol. Külföldön versenytár­gyalást írnak ki valamilyen ipari berendezés szállítására; magyar vállalat is részt vesz rajta, mások is, és aki a leg­NÓGRÁD — 1979. november 14„ szerda jobb ajánlatot teszi, az nyeri el a megrendelést. Fogyasztá­si cikkekkel jelenünk meg a nemzetközi piacon, s aki job­bat és olcsóbbat szállít, azé kel el. Van azonban a gazdasági versenynek más fajtája, amely a különböző társadalmi, be­rendezkedésű államok, volta­képpen a két rendszer kö­zött folyik, s alaposan eltér az előbbitől. Ennek a ver­senynek azt kell ugyanis el­döntenie, hogy végső soron melyik a magasabb rendű, me­lyik nyújt többet polgárainak, melyik teremt inkább ki­egyensúlyozott, kulturált éle­tet anyagiakban és lelkiekben egyaránt. ■Nagy távlatú célok ezek, ha­táridejüket nem egy-egy év­vel mérik. Annál kevésbé le­het rövid időn belül döntésről beszélni, mert a szocialista országok, amelyek társadalmi rendszerükből fakadóan a majdani győzelem feltételeivel rendelkeznek — 'történelmi hátránnyal indultak. Csaknem mindegyikük gazdaságilag el­maradott vagy éppen nagyon fejletlen volt. Ezen az alapon kellett elkezdeniük a munkát. Fő „konkurrenseink”, a fej­lett tőkésországok a mi in­dulásunkkor lényegesen fej­lettebb iparral, sokrétű tu­dományos élettel rendelkez­tek, megvolt, a módjuk, hogy a tudományos eredményekét viszonylag gyorsan átvigyék a gyakorlatba, a termelésbe. Szép számú szakembergárdá­val rendelkeztek, nagy hagyo­mányú gyárakkal, jól működő, beruházóképes, sőt terjeszked­ni akaró, agresszív tőkével. Nyilvánvaló volt, hogy a szocialista országoknak be kell hozniuk a történelmi el­maradást, s mi több, még ma is ebben a folyamatban van­nak: maradt mit behozni a műszaki fejlettséget, a széles körű szakértelmet és a beru­házóerőt illetően. SZÜKSÉGÜNK VAN RÁ Kettős okból is arra törek­szenek a szocialista országok, hogy az emberiség hosszú, bé­kés korszaknak indulhasson neki. Csak háborúk nélkül, a nemzetközi együttműködés kö­rülményei között lehet fej­leszteni a gazdaságot és elérni a történelmi célokat. A másik, nem kevésbé nyomós ok a szocialista rendszerből fakad: ennek a társadalomnak nincs szüksége háborúra, ellenkező­leg, a nemzetközi munkás- mozgalom régi és ma is élő hagyománya a militarizmus el­vetése. Szerencsére a gazdasági együttműködéshez megfelelő partnereket találunk a tőkés világban. A más rendszerű ál­lamoknak is szükségük van piacokra és ők is számba vet­ték a háború kockázatait. Ilyen formán a világgazdaság fő jellemvonása a különböző társadalmi rendszerű államok fokozódó együttműködése, így jött létre az enyhülés, a nemzetközi, a kelet—nyugati együttm'űködés gazdasági alap­ja. Természetesen ehhez meg kellett teremteni — ugyan­csak kezdetben — bizonyos hátteret, kizárni annak lehe­tőségét, hogy a másik oldal erőszakkal fölszámolhassa a fiatal szocialista rendszereket. Megfelelő katonai erőre volt szükség. Hadd tegyük hozzá: a fegyveres potenciál meg­teremtése igen nagy erőfeszí­téseket követelt és követel, — ez is fékezte a szocialista or­szágok haladását a békés gaz­dasági élet fejlesztésében, épí­tésében. A politikai enyhüléshez kap­csolódó gazdasági együttmű­ködés folyamata nagy utat tett meg, e tekintetben mu­tat fel a békés egymás mel­lett élés a legtöbb sikert. Vannak ugyan nyugaton olya­nok, akik ezt mondják: szű­kítsük a gazdasági együttmű­ködést á szocialista államok­kal, mert ezzel csak segítjük őket a történelmi versenyben. Valójában azonban a másik félnél is fölülkerekedett a jó­zan megfontolás. Megmutatko­zott, hogy a gazdasági együtt­működés nemzetközi méretek­ben valamennyi nép létszük­séglete. Tatár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom