Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
i enyhülés a túszügyben? Az iráni iszlám forradalmi tanács hétfői ülésén elhatározta. hogy Irán azonnali hatály- lyal beszünteti az Egyesült Államokba irányuló kőolajexportot Ali Akbar Moinfar ügyvezető olajügyi miniszter közölte, hogy a testület döntése még azt megelőzően született mielőtt Carter amerikai elnök — hétfőn este — elrendelte az amerikai olaj fogyasztás négy százalékát kitevő iráni kőolaj- import azonnali leállítását. A PARS hivatalos iráni hírügynökség beszámolt arról is. hogy említett ülésén az iszlám forradalmi tanács az Egyesült Államokkal szemben foganatosítandó „új intézkedéseket” határozott el. hogy kiké'nyszerítse a sah kiadatását. Irán több városában a hatóságok elrendelték az amerikai áruk vásárlásának tilalmát, az iráni mozi tulajdonosok pedig bejelentették az amerikai filmek bojkottját. A teheráni rádió egyébként az amerikai nagykövetséget ismételten „az amerikai imperializmus kémházának” nevezte. s annak vezetőjéről, Bruce Laingenről —, aki a külügyminisztériumban „házi őrizet alatt áll” — mint „korábbi ügyvivőről” beszélt. Emlékeztetőül : annak ellenére, hogy az iráni—amerikai kapcsolatok jelenleg mélyponton vannak, hivatalosan még egyik részről sem jelentették be a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Emlékezetes, hogy az elnök kiemelve a jelenlegi helyzet nehézségeit, a lakosságot az energiafogyasztás csökkentésére, további nagymérvű takarékosságra szólította fel. Charles Duncan energiaügyi miniszter ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy az amerikaiak az iráni kőolaj kiesését „könnyén pótolhatják”, ha minden egyes autótulajdonos naponta csupán öt kilométerrel kevesebbet kocsikázik, és a jelenlegi olajellátási helyzetet „jónak” minősítette. Az iráni kőolajimport bojkottja egyébként az Irán él- lén irányuló harmadik intézkedés a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása óta. Washington először a korábban beígért — 300 millió dollár- értékű — kato'nai alkatrészszállításokat állította le, majd közölte, hogy kiutasítják az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó iráni diákokat. Az Amerikai Bevándorlási Hivatal egyébként hétfőn közölte, hogy ezt az „ellenőrző” folyamatot meggyorsítják. és a törvénytelen vízummal, vagy azzal sem rendelkező irániakat kiebrudalják az országból. Két további, az iráni helyzettel, illetve az iráni—amerikai kapcsolatokkal, összefüggő hír: Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn New Yorkban — immár harmadszor — megbeszélést folytatott Irán washingtoni ügyvivőjével, aki később újságírók előtt közölte: nem rendelkezik hivatalos válasszal a teheráni „túszakciót” egyhangúan elítélő korábbi BT-határozatra, ugyanakkor úgy vélekedett; hogy megoldást csakis a sah kiadatása jelentheti. És végül: a mexikói kormány — hivatalos közlés szerint — tekintettel a feszült belső iráni helyzetre átmenetileg bezáratta a teheráni nagy- követségét. Az iszlám forradalmi tanács egyik tagja kedden első ízben jelezte, hogy az immár kilencedik napja tartó „túszügy” esetleg megoldható anélkül is, hogy a jelenleg az Egyesült Államokban gyógykezelt, megbuktatott sahot azon'nal ki kelljen adni Teheránnak. Szadegh Ghotbzadch, aki február óta az iráni rádió és televízió élén áll, és egyes hírek szerint a Bazargan-kabinet lemondását követően tájékoz- tatásügyi miniszterré nevezték ki, sajtóértekezletén felvetette annak lehetőségét, hogy a muzulmán diákok által fogságban tartott mintegy száz túsz szabadon bocsátásáról tárgyalások kezdődhetnek, ha az Egyesült Államok elfogad két iráni követelést: Washingtonnak a volt sahot nyilvánosan bűnözőnek kell nyilvánítania, másrészt bele kell egyeznie egy nemzetközi bíróság felállításába a Reza Pahlavi által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. „Ha áz amerikai kormány elfogadja ezt a két feltételt, biztos vagyok abban, hogy a helyzet jobbra fordul — jelentette ki Szadegh Ghotbzadch, majd hozzáfűzte: Irá’n Washingtontól várja, hogy az említett feltételek elfogadásával megtegye az első lépést a tárgyalásos rendezés irányába. Teheráni megfigyelők Ghotbzadch nyilatkozatát úgy értékelik, hogy az iráni álláspontban némi „enyhülés” következett be. Eddig ugyanis az iráni vezetők teljes mértékben támogatták az amerikai nagykövetséget megszállva tartó diákok követelését, nevezetesen. a túszok szabadon bocsátása lejében a sah kiadatását. Abol Hasszán Baniszadr megbízott iráni külügyminiszter országa nevében a Biztonsági Tanács összehívását kérte Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz kedden intézett nyílt levelében. A külügyminiszter üzenetében hangoztatta: azért tartja szükségesnek a BT összehívását, mert „az Egyesült Államok a térség, sőt, a világ békéjét fenyegető háborús lögkört szít”. A hírügynökségi jelentések szerint a levél egyebek között tudatja Waldheim- mel: Iránnak nincs kifogása az ellen, hogy a világszervezet főtitkára Teheránba utazzék. de helyesebb lenne, ha az amerikai kormányt igyekezne jobb belátásra bírni. Abol Hasszán Baniszadr megbízott külügyminiszter a párizsi Le Monde című lapnak kedden adott interjújában az iráni olaj vásárlását leállító amerikai intézkedésről kijelentette: „ez nem más, mint gazdasági hadüzenet”. A TASZSZ hírügynökség rámutat: jóllehet, az Egyesült Államok váltig hangoztatja, hogy nem tervez katonai lépéseket Irán ellen, a texasi Fort Hood támaszponton nagyszabású hadgyakorlat kezdődött. A „Dragon Team XI” elnevezésű gyakorlat során az amerikai hadsereg több támaszpontján mozgósítanak egységeket. Helyi megfigyelők a most kezdődött mozgósítási gyakorlatot összefüggésbe hozzák az amerikai—iráni kapcsolatok romlásával és kiemelik, hogy a há'dgyakorlat „erőfitogtatás” az Egyesült Államok részéről. (MTI) Differenciáltan fejlődik megyénk ipara Heng Samrin nyilatkozata Kambodzsa legfontosabb feladatairól, az ország külpolitikájáról nyilatkozott a szovjet televíziónak Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke. A forradalmi tanács minden erőfeszítése most arra irányul, hogy felszámoljuk a Pol Pót—leng Sari-féle népellenes rezsim uralmának következményeit — mondotta. — Egyik fő feladatunk a mezőgazdaság fellendítése. a harc a jó rizstermésért. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megszüntessük az élelmezési nehézségeket, elejét vegyük az éhínségnek. Nagy figyelmet szentelünk az újjáépítés munkájának, az ipari termelés megindításának, a gazdaság helyreállításának, mert szinte minden tönkrement a Pol Pot- rendszer uralma idején. Nagy erőfeszítéseket teszünk az ország szociális és kulturális* életének helyreállítására, a közoktatás megszervezésére, a szakemberellátás biztosítására is. Természetesen legfőbb feladatunk egyelőre a nemzetközi reakció erői által támogatott pol potista fegyveres bandák felszámolása. Külpolitikánk alapja az, hogy békére törekszünk Dé!- kelet-Ázsiában — folytatta Heng Samrin. — Fejleszteni kívánjuk baráti kapcsolatainkat szomszédainkkal és mindé-1 más országgal. T-Teng Samrin meleg szavakkal méltatta a Kambodzsai Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait. Mint mondotta. ezek lényege a harci sz^üdaritás, a barátság, és az ej** ittműködés. Arafat Moszkvában Fazekas Judit, az MTI tudósítója jelenti: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Borisz Ponomar jov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára kedden a Kremlben fogadta Jasszer Arafatot. a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnökét, aki a PFSZ küldöttsége élén hétfőn érkezett Moszkvába. A meleg, baráti légkörű találkozón megvizsgálták a közel-keleti helyzettel és az igazságos, átfogó rendezés elérésével kapcsolatos kérdéseket. Különös figyelmet fordítottak arra, hogy biztosítani kell a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogait, beleértve az önrendelkezésre és az önálló államalapításra való jogot is. Foglalkoztak az arab népeknek az imperializmus próbálkozásai és az arabellenes különmegállapo- dások politikája ellen vívott harcával. A találkozót követően a szovjet vezetők villásreggelit adtak Jasszer Arafat és a küldöttség tagjai tiszteletére. A villásreggelin Andrej Gromiko és Arafat mondott pohárköszöntőt. (Folytatás ,az 1. oldalról) A megrendelőknek az év első háromnegyed évében 222 lakást adtak át. A minisztériumi építőipar az 1979. évre tervezett lakásátadások csupán 34,9 százalékát, a tanácsi építőipar pedig csak 24,1 százalékát teljesítette. Az építőipari szervezetek az 1979. I— III. negyedévet 49 millió forint 'nyereséggel zárták. Ebből az áQlami építőipar 14 millió forint, a szövetkezeti építőipar 35 millió forint nyereséget ért el. Mezőgazdaság A fontosabb őszi betakarí- tású növények közül a burgonyát már betakarították a megye gazdaságai, október 22- ig a nagyüzemi kukoricaterület 62.9 százalékáról, a cukorrépa-terület 51,4 százalékáról takarították be a termést. Mindkét növény termésátlaga az előző évihez hasonlóan alakul. Az őszi talaj munkák közül a vetőszántás 94,2 százalékát, a tervezett mélyszántás 39,8 százalékát végezték el.* Az őszi vetések nagyrészt befejeződtek a fenti időpontig. A megye szarvasmarha- állomátiya szeptember 30-án 43,6 ezer volt, 2,4 százalékkal több mint egy évvel korábban. A tehénállomány lényegében ugyanolyan arányban nőtt és 17,5 ezer volt. A sertések száma 89,9 ezer, megegyezik az 1978. szeptember 30-i állománnyal, a kocaállomány ugyanakkor 4,3 százalékkal több annál- A sertések száma az elmúlt időszakban a kisüzemekben emelkedett, a nagyüzemekben némi csökkenés volt. A juhállomány az állami gazdaságokban 1,6 százalékkal kevesebb, a termelőszövetkezetekben 2,4 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időpontjában. 1979. I—III. negyedévben szocialista felvásárló szerveink az előző év azonos időszakáénál összességében valamivel több vágóállatot vásároltak fel. Ezen belül; vágósertésből 3, baromfiból 11,3 százalékkal többet, vágómarhából 3,2, vágójuhból pedig 9,5 százalékkal kevesebbet. Az állati termékek közül csak a tejfelvásárlás haladta meg 3,3 százalékkal az egy évvel korábbi mennyiséget, a tyúktojás 43,4, a nyers gyapjú 2,8 százalékkal elmaradt attól. A lakosság pénzbevételei és vásárlásai Nógrád megye lakosságának 1979. I—III. negyedévi pénzbevételei — a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján — 6,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáét. A bérből és fizetésből élők jövedelme az átlagosnál kisebb mértékben (6,1 százalékkal) emelkedett. A társadalombiztosítási kifizetés 4,3 százalékos növekedésén belül a családi pótlék ezt meghaladó mértékben, 9 százalékkal emelkedett. Az összes kifizetés közel 40 százaléka a többgyermekes családok, illetve gyermekét egyedül nevelő szülők bevételeit növelte, A mezőgazdaságból származó bevételek az átlagosnál gyorsabban, 7,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a felvásárlásból származó jövedelműek nőttek legintenzívebben (14,1 százalékkal), amelyek az összes ilyen jellegű bevétel 36 százalékát alkotják. Az áremelkedések ellensúlyozására kifizetett bérkiegészítés hatására az egyéb lakossági bevételek 12,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A megye lakossága 1979. szeptember 30-án 2402 millió forint takarékbetéttel rendelkezett. ami 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Kedvezőtlenül hatott a betétállomány alakulására a gépkocsi-előjegyzések számának csökkenése. Szeptember 30-ig a gépkocsifedezeti számlával rendelkezőknek egynegyede egészítette ki a vételárelőleget 50 százalékra, 1753-an pedig megszüntették gépkocsi-előjegyzésüket. Nógrád megye lakosságának hitelállománya az előző évek tendenciájának megfelelően nőtt és a tárgynegyedév végén 13,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki állományt. A hitelek közel 86 százaléka hosszú lejáratú, aminek döntő hányada építési kölcsön. Nógrád megye kiskereskedelmi forgalma 1979. I—III. negyedévben meghaladta a 4,2 milliárd forintot, közel 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a forgalom mennyisége azonban csak 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint az 1978. I—III. negyedévben. Az élelmiszerek forgalma folyóáron 10, a vendéglátásé ugyanakkor 13,9 százalékkal nőtt. Az iparcikkek forgalmi értékének növekedése mérsékeltebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. 1979. I— III. negyedévében a lakosság 5,4 százalékkal fordított többet ruházkodásra, a vegyesiparcikkek forgalma pedig 9,6 százalékkal haladta meg az előző év I—III. negyedévit. A vegyesiparcikkeken belül csökkent, illetve mérséklődött néhány tartós fogyasztási cikk forgalma. 1979. szeptember 30-ig a megye kiskereskedelmi hálózata az előző év azonos időszakinál kevesebb mosógépet és villanybojlert, ugyanakkor közel 20 százalékkal több villanytűzhelyet és 5 százalékkal több villanyfőzőt adott el, mint egy évvel korábban. A járművek közül a kerékpárok forgalma évről évre 'nő, a motorkerékpároké ugyanakkor jelentősen csökken. Az év elején nyilvánosságra hozott intézkedések, és a júliusban bevezetett magasabb árak hatása a gépkocsik forgalmának alakulásában még nem érződik. 1979. I—III. negyedévben 8.7 százalékkal vásároltak ‘több új gépkocsit, mint egy évvel korábban. A televízió forgalma mintegy 5 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az eladott készülékek 15 százaléka színes adás vétekére is alkalmas. A megyében 12 százalékkal nagyobb értékű bútort adtak el, mint 1978. I—III. negyedévében. Oktatás Az 1979/80-as tanévet Nógrád megye 121 általános iskolájában 26 097 tanuló kezdte meg. Az osztálytermek száma az elmúlt tanévinél 22-vel több. A szükségosztálytermek aránya az országos átlag feletti, 12 százalékos. Az általános iskolai tanulók száma 1976 óta lassú ütemben nő és ez a tendencia a demográfiai hullám következtében a következő években még fokozódik. 1986 utá'n azonban a tanulók száma várhatóan csökken. A tanulókat az egy évvel korábbinál 32 fővel több, 1742 tanerő oktatja, így az egy tanerőre jutó tanulók száma nem változott (továbbra is 15), a tanerő összetétele kedvezően javult. A megyében 1979 szeptemberében 10 középiskola működött, ahol 117 osztályteremben 3400 nappali tagozatos tanulót oktattak. Az iskolák száma az elmúlt tanévhez viszonyítva nem változott, az osztálytermek száma kettővel bővült, a tanulólétszám ugyanakkor 106 fővel csőkként. így egy osztályteremre az elmúlt évi harminccal szemben a jelen tanévben 29 tanuló jutott. A tanulók iskolatípusonkénti összetétele az utóbbi évek tendenciájának megfelelően a szakközépiskolák javára tolódott el. A középiskolások 42,5 százaléka gimnáziumi és 57,5 százalékuk szakközépiskolai tanuló volt. A tanulók 46,6 százaléka vidékről naponta bejáró, 19,6 százalékuk diákotthonokban lakik. A gimnáziumi tanulók közel fele az elmúlt tánévhez hasonlóan szakosított tantervű osztályokban tanul, ezen belül 37 százalékuk idegen nyelvi, 48 százalékuk természettudományi, a többi testnevelési tagozatos osztályokba jár. A szakközépiskolák tanulóinak 20 százaléka tanul szakmun- kásképesitést is nyújtó iskolában. Az 1978/79-es tanév végi 3466 tanuló 96 százaléka fejezte be eredményesen a ta'névet. Az eredményesén végzett IV. évfolyamos tanulók 99 százaléka tett érettségi vizsgát. Verseny OS enyhülés Világunk egyik jellemvonása, hogy az államok, főleg a különböző rendszerekhez tartozók, versenyben állnak és együttműködnek egymással — egyszerre. Ha nem is olyan önzetlen — szép módon bonyolódik ez, mint a fair play- díjas sportolók között, — a világgazdaság, amely nagymértékben meghatározza az emberiség sorsát, mégis csak felmutatja mind a két vonást: a versenyt is, az együttműködést is. KETTŐS ÉRTELEMBEN Amikor valaki ezt mondja: gazdasági verseny, elsősorban a napi piaci csatározásokra gondol. Külföldön versenytárgyalást írnak ki valamilyen ipari berendezés szállítására; magyar vállalat is részt vesz rajta, mások is, és aki a legNÓGRÁD — 1979. november 14„ szerda jobb ajánlatot teszi, az nyeri el a megrendelést. Fogyasztási cikkekkel jelenünk meg a nemzetközi piacon, s aki jobbat és olcsóbbat szállít, azé kel el. Van azonban a gazdasági versenynek más fajtája, amely a különböző társadalmi, berendezkedésű államok, voltaképpen a két rendszer között folyik, s alaposan eltér az előbbitől. Ennek a versenynek azt kell ugyanis eldöntenie, hogy végső soron melyik a magasabb rendű, melyik nyújt többet polgárainak, melyik teremt inkább kiegyensúlyozott, kulturált életet anyagiakban és lelkiekben egyaránt. ■Nagy távlatú célok ezek, határidejüket nem egy-egy évvel mérik. Annál kevésbé lehet rövid időn belül döntésről beszélni, mert a szocialista országok, amelyek társadalmi rendszerükből fakadóan a majdani győzelem feltételeivel rendelkeznek — 'történelmi hátránnyal indultak. Csaknem mindegyikük gazdaságilag elmaradott vagy éppen nagyon fejletlen volt. Ezen az alapon kellett elkezdeniük a munkát. Fő „konkurrenseink”, a fejlett tőkésországok a mi indulásunkkor lényegesen fejlettebb iparral, sokrétű tudományos élettel rendelkeztek, megvolt, a módjuk, hogy a tudományos eredményekét viszonylag gyorsan átvigyék a gyakorlatba, a termelésbe. Szép számú szakembergárdával rendelkeztek, nagy hagyományú gyárakkal, jól működő, beruházóképes, sőt terjeszkedni akaró, agresszív tőkével. Nyilvánvaló volt, hogy a szocialista országoknak be kell hozniuk a történelmi elmaradást, s mi több, még ma is ebben a folyamatban vannak: maradt mit behozni a műszaki fejlettséget, a széles körű szakértelmet és a beruházóerőt illetően. SZÜKSÉGÜNK VAN RÁ Kettős okból is arra törekszenek a szocialista országok, hogy az emberiség hosszú, békés korszaknak indulhasson neki. Csak háborúk nélkül, a nemzetközi együttműködés körülményei között lehet fejleszteni a gazdaságot és elérni a történelmi célokat. A másik, nem kevésbé nyomós ok a szocialista rendszerből fakad: ennek a társadalomnak nincs szüksége háborúra, ellenkezőleg, a nemzetközi munkás- mozgalom régi és ma is élő hagyománya a militarizmus elvetése. Szerencsére a gazdasági együttműködéshez megfelelő partnereket találunk a tőkés világban. A más rendszerű államoknak is szükségük van piacokra és ők is számba vették a háború kockázatait. Ilyen formán a világgazdaság fő jellemvonása a különböző társadalmi rendszerű államok fokozódó együttműködése, így jött létre az enyhülés, a nemzetközi, a kelet—nyugati együttm'űködés gazdasági alapja. Természetesen ehhez meg kellett teremteni — ugyancsak kezdetben — bizonyos hátteret, kizárni annak lehetőségét, hogy a másik oldal erőszakkal fölszámolhassa a fiatal szocialista rendszereket. Megfelelő katonai erőre volt szükség. Hadd tegyük hozzá: a fegyveres potenciál megteremtése igen nagy erőfeszítéseket követelt és követel, — ez is fékezte a szocialista országok haladását a békés gazdasági élet fejlesztésében, építésében. A politikai enyhüléshez kapcsolódó gazdasági együttműködés folyamata nagy utat tett meg, e tekintetben mutat fel a békés egymás mellett élés a legtöbb sikert. Vannak ugyan nyugaton olyanok, akik ezt mondják: szűkítsük a gazdasági együttműködést á szocialista államokkal, mert ezzel csak segítjük őket a történelmi versenyben. Valójában azonban a másik félnél is fölülkerekedett a józan megfontolás. Megmutatkozott, hogy a gazdasági együttműködés nemzetközi méretekben valamennyi nép létszükséglete. Tatár Imre