Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-11 / 264. szám

$k lsét 3 Icértiésf? Miért szállták meg a diákok Teheránban az ame­rikai nagykövetséget? Mai világunkban, amikor már szinte megszokja az em­ber a váratlan, példátlan ese­mények bekövetkeztét, a meg­lepő és drámai fordulatok so­rából is kiemelkedett ez a te- heráni túszszedés, az amerikai nagykövetségnek ilyen meg­szállása. Sokhelyütt szólaltat­tak meg nemzetközi jogászo­kat, akik arra utaltak, hogy még háború esetén is biztosí­tani szokták az ellenséges hadviselő fél diplomatáinak szabad távozását... Miért hát az „iszlámhoz hű diákok” megjelenése az USA teheráni nagykövetsége előtt, miért az épület megszállása, miért az ott tartózkodók túszul fogva tartása? Az elsődlegesnek mondott cél: elérni,' hogy az Egyesült Államok a polgáraiért cserébe adja ki a volt sahot, aki gyógy­kezeltetés céljából Amerikába érkezett. Természetes, hogy az USA ezt a követelést nem fogja teljesíteni, még ahhoz sem járulna hozzá, hogy eset­leg a sah feláldozza önmagát, vagy legalábbis újra távozzék az USA-ból a mexikói ara­nyozott számkivetésébe. Ame­rika minden csatlósa, minden szövetségese bizalmi válságba kerülne: ennyit ér a washing­toni védelem? A másodlagos cél nyilván­valóan a bosszú magán Ame­rikán, amely évtizedek alatt sok hasznot húzott iráni be­folyásából — az olcsó olajtól kezdve a Szovjetunió elleni katonai támaszpontokon át az óriási fegyvermegrendelésekig. A továbbiakban a belpoliti­kai hatásokra érdemes fi­gyelni. A Bazargan-kormány távozott: a miniszterelnök pe­dig néhány nappal azelőtt Al­gírban, Algéria nemzeti ün­nepén Brzezinsikivel, Carter el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadójával tárgyalt. Jellem­ző az is, hogy Yazdi külügy­minisztert szintén menesztet­ték, s ezzel egyi dobén a nagykövetségi túszok mellé került az az amerikai ügyvi­vő, aki pedig napokig az irá­ni külügyminisztériumban tar­tózkodott, ott élvezve Yazdi védelmét. Az „iszlám ifjú hívei” Kho­meini mellett sorakoznak fel. Akciójuk mintegy bizonyítani képes Khomeini fél világra szóló hatalmát. Végül fel kell figyelni arra is, hogy a teheráni túszdráma az Egyesült Államokon belül ugyancsak jár belpolitikai és gazdasági következményekkel: Carter elnököt mind többen vádolják gyöngeséggel. erély- telenséggel (vagy mint Edward Kennedy elnökjelölt-vetély- társa mondja: az előrelátás hiányával). Ugyanakkor a Carter-kormányzat gazdasági helyzete is ingataggá válik, mert egymást érik az ellent­mondó jelentések arról, hogy kap-e a továbbiakban iráni olajat az amerikai gazdaság, vagy sem, viszont ami bizo­nyos: az olaj szabad ára ismét nagy magasságokba szökik, s az importőr Amerikának ez további veszteséget okoz. Épp egy évvel a választások előtt... Mi áll a bolíviai puccs újabb fordulatai mögött? Mi lesz a SALT—II sor­sa a kongresszusban? Azok, akik legalábbis el akarták odázni a SALT—II ratifikálását, most elégedetten dörzsölhetik a kezüket a washingtoni Capitoliumon. Mindinkább kétségesnek lát­szik, hogy az idén már — azaz a karácsonyi szünet kez­dete előtt — a szenátus ki tudja mondani a végső szót az ügyben. Még csak a szenátusi eljá­rás első szakasza ért véget az­zal, hogy megvitatásra ajánl­ja a bizottság a SALT—II törvényjavaslatát. Viszonylag jó szavazási eredménnyel ju­tott tovább a plénum elé: a 15 tagú testületben 9:6 arány alakult ki a SALT—II javára. A négynapos vita során a szerződés ellenfelei először a Szovjetunió által eleve elfo­gadhatatlan (az egyszer már aláírt szerződésit lényegileg módosító) javaslatokat ter­jesztettek be, majd ügyrendi ellenvetésekkel próbálkoztak. A külügyi bizottság a végén 14 úgynevezett „értelmezést” csatolt a szerződés szövegéhez. Ezek az „értelmezések” nem érintik a Szovjetunióval lét­rejött megállapodás lényegét, tulajdonképpen csak az ame­rikai kormányra rónak új kö­telezettségeket. Várható, hogy a szenátus plénuma előtt a vita jó ideig elhúzódik, s megismétlődik az, ami a bizottságban lezajlott: először elfogadhatatlan, túlzó javaslatok kerülnek a hon­atyák elé, aztán a külön „ér­telmezések” sokasodnak. De, hogy mikor lesz a döntő sza­vazás, azt ma még aligha tud­ja valaki is megmondani Wa­shingtonban. Amikor jó egy hete La Paz- ban, Bolívia fővárosában meg­indultak a lázadó tisztek harckocsijai az elnöki palota felé, úgy látszott, a jobbolda­li Natusch Busch ezredes megint meg tudja fordítani a dél-amerikai országban a po­litika kerekét. Addig ugyanis, ha nehezen is, ha csikorogva is, de az a kerék a demokra­tizálódás irányába fordult. Az országnak hosszú évtizedek óta először olyan polgári el­nöke volt, akit a parlament jelölt ki. S most megint a jobboldali vagy félfasiszta tisztek kerülnének hatalomra. A bolíviai munkásosztály válasza nem késett: általános sztrájk! A diákok csatlakoztak az ón- vagy rézbányászokhoz. Az élet egy hétre megállt. A puccs után önmagát elnöknek kikiáltó Natusch híved, per­sze, megpróbáltak a fegyverek erejével rendet teremteni. Natusch ezredes egy hét el­teltével váratlanul feloldotta a kijárási tilalmat, megszüntet­te a rendkívüli állapotot és leült tárgyalni a parlament tagjaival. Mi több, felajánlot­ta, hogy a juntában helyet ad a szakszervezetek képviselői­nek is. A bolíviai új fejlemények mögött alighanem azt kell fel­fedeznünk, hogy a hadsereg élén már nem az a puccsista tisztikar áll, amely korábban mindig kész volt egy-egy ál­lamcsínyre. S mindegyre az USA vagy Brazília szolgála­tában akartak azok a tisztek a nép fölé kerekedni, a ma­gán-bányatársaságoknak akar­tak kedvezni a munkások sakkban tartásával. De éppen mostanában ke­rültek már magasabb posz­tokra azok a tisztek, akik az 1952-es baloldali fordulat ide­jén kezdték katonai karrierjü­ket, s akik rokonszenveztek a baloldali eszmékkel. Épp egy éve, ezek a tisztek egy jobb­oldali puccskísérletet meg tudtak fordítani, akkor állí­tották a középutas politikai elképzelésű Padiipát az or­szág élére. Bonyolult ez a képlet? Az. De Bolíviában, az ón, a réz, az olaj, az urán ha­zájában bizony bonyolultak az erőviszonyok, keményen üt­köznek a monopoltőke érdekei a szegény és kizsákmányolt nép érdekeivel. S a hadsereg ott a mérleg nyelve. Pálfy József Vietnams memorandum A jelenlegi kambodzsai A memorandum hangoztat- a Pol Pót-klikk megdöntésére helyzet lényege nem a vietna- ja: az ENSZ és az el nem kő- irányuló harcában, felkelésé- mi csapatok visszavonásának telezett mozgalom határozatai ben. Ami a vietnami csapatok ügye, s nem egy politikai megerősítik a nemzetek jogát kambodzsai jelenlétét illeti, megoldás keresése, hanem Ki- és kötelességét, hogy támoga- „ez összhangban áll a két or- nánák — hallgatólagos ameri- tást nyújtsanak a nemzeti szág szerződésével, s amikor kai beleegyezést élvező — ag- felszabadító mozgalmaknak, s megszűnik a kínai beavatko- resszív és terjeszkedő politi- ezeknek felelt meg az, hogy a zás, amikor a népi forradal- kája, amely fenyegeti Viet- vietnami fegyveres erők a mi tanács kérni fogja, a Viet­nam, Kambodzsa és Laos2 Kambodzsai Nemzeti Egység- nami erők elhagyják Kam- függetlenségét, Délkelet-Ázsia front felhívására válaszul se- bodzsa területét” — szögezi békéjét, biztonságát. így fog- gítették a kambodzsai népet le a dokumentum, laiható össze Vietnam hivata­los álláspontja az ENSZ-köz- gyűlés hétfőn kezdődő „kam­bodzsai vitájával” kapcsolat­ban. ~ Hanoiban szombaton közzé­tették a VSZK külügyminisz­tériumának memorandumát, amely lényegében válasz az ASEAN-országok által kezde­ményezett Kambodzsa-vitára és arra a határozati javaslat­ra, amelyet ezek az országok Japánnál és más államokkal együtt kívánnak beterjeszteni a közgyűlés elé. E határozati javaslat a vietnami csapatok kivonását és valamifajta poli­tikai megoldást irányozna elő. Innen-onnan Alekszej Jepisev tábornok­nak, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politi­kai főcsoportjának főnöke vezetésével katonai küldöttség érkezett Havannába. A dele­gáció Raul Castro Rúz, a Ku­bai Kommunista Párt KB másodtitkára, a kubai állam­tanács és kormány első elnökhelyettese, a forradalmi fegyveres erők minisztere meghívásának tesz eleget. A. Jepisev tábornok és kí­sérete látogatást tett a kubai forradalmi fegyveres erők minisztériumában, ahol a küldöttséget fogadta Senen Casas Regueiro tábornok, a kubai fegyveres erők minisz­terének első helyettese, ve­zérkari főnök. * London. Szombaton Lon­donban megnyílt Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjá­nak 36. kongresszusa. A szombati ülésen Gordon McLennan főtitkár terjesztet­te elő a kongresszusi jelen­tést. Hangsúlyozta: a konzer­vatívok hatalomra jutása után a brit kommunisták alapvető feladata a demok­ratikus erők széles körű ösz- szefogásának megvalósítása. Ennek a szövetségnek kell határozott választ adnia a kormánynak és a vállalko­zóknak a dolgozó milliók életszínvonala ellen indított támadására és aktív mozgal­mat kibontakoztatnia a béké­ért és a leszerelésért — mon­dotta Gordon McLennan. Brüsszel. A dél-afrikai had­sereg a múlt hét végén és a hét elején a törvénytelenül megszállt Namíbia területéről sorozatos agressziót követett el az Angolai Népi Köztársa­ság területe ellen. — Közölte szombaton a brüsszeli ango­lai nagykövet. A múlt szombaton kezdő­dött és négy napon át ismét­lődő provokációkról Angola írásos dokumentumot nyújt be a jövő héten azon a há­romnapos értekezleten, ame­lyet a namíbiai rendezés kér- déseinek megvitatására Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár hí­vott össze Genfbe. CIA-fervelc Az amerikai hírszerzőhiva­tal a nicaraguai forradalom megrendítésére sző terveket — írja a Covert Action Informa­tion Bulletin című lapban a CIA egyik volt munkatársa. A nemzetbiztonsági tanács még a forradalom győzeime előtt létrehozott egy — a kül- ügy- és a hadügyminisztérium, valamint a nemzetbiztonsági ügynökség és' a CIA munka­társainak részvételével mű­ködő — nicaraguai ügyekkel foglalkozó testületet. Ezzel egyidejűleg a CIA operatív csoportot alakított. A Somoza- rezsim összeomlása után ezek a szervezetek mind aktívab­bá váltak. A különféle ameri­kai hírszerzőszervek figyelme elsősorban a kormányon és a különféle társadalmi szerveze­teken belüli kül- és belpoliti­kai kérdésekkel kapcsolatos nézetkülönbségek feltérképe­zésére összpontosul. A CIA nicaraguai informá­torai részben a különböző kor­mányszervek dolgozói közül kerülnek ki — jelenti a cikk­író. Az Egyesült Államok hír­szerzése lehallgatja a telefon- beszélgetéseket, terveket ko­vácsol a Nicaragua belügyei- ben való beavatkozásra, a bel­politikai helyzet konszolidá­ciójának megakadályozására. Vakriadó az USÁ-ban Műszaki hiba miatt pénte- Mint megállapították, a vak- nökök egyesített bizottságá- ken reggel riadóztatták az riadót az észak-amerikai lég- nak elnökét nem értesítették, Egyesült Államok legiereje- védelmi parancsnokságnál . ....... nek egy részét — jelentette idézték elő azzal, hogy az eIUJUl,v' be szombatra virradóra az egyik számítógépbe olyan prog- Az amerikai hadügyminisz- amerikai hadügyminisztéri- ramot tápláltak be. amely térium szóvivője emlékezte­im!. A bejelentés szerint, az „támadási helyzetet” jelzett, tett rá, hogy a múltban is volt amerikai rakétariasztó re!nd- A riadójelzést — technikai már több téves riasztás, ame­hiba miatt — az amerikai lé- lyeket azonban nem hoztak szer rakétatámadást jelzett, s gierő több alakulata is meg- nyilvánosságra. Most azért ezert tíz vadászgépét azonnal kapta. A tévedésre hat perc- döntöttek a közzététel mellett, a levegőbe küldtek. cél később jöttek rá, s ekkor hogy világossá tegyék: a _________________________ ■ a riadót, amelyről sem Car- vakriadónak „semmi köze . ,a.bí„ 7 “ I T ter elnököt, sem a hadügymi- sem volt a jelenlegi iráni NOGRAD — 1979. november 11., vosarnop | rnsttert, sem a vezérkari fő- helyzethez”. Elutazott a szovjet kulturális küldöttség Szombaton elutazott hazánkból Georgij Ivanov, a Szov­jetunió kulturális miniszterhelyettese vezette küldöttség, amely a Kulturális Minisztérium meghívására részt vett a szovjet dráma II. szemléjének nyitórendezvényein. A szov­jet vendégek 10 napos látogatásuk idején fővárosi és vidé­ki színházak előadásait tekintették meg, eszmecserét foly­tattak írókkal, színházi szakemberekkel. A delegáció vezető­jét fogadta Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A delegáci­ót fogadta Pozsgay Imre kulturális miniszter. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Tóth Dezső kul­turális miniszterhelyettes búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Támadás a „kiváltságosok" ellen Modernizálás — jelentős ellenzék Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: A kínai sajtó ezekben a napokban gyakran idéz egy pontosan meg nem határozott fórumon elhangzott beszéd­ből, amelyet a KKP Közpon­ti Bizottságának „megbízásá­ból” Teng Hsziao-ping minisz­terelnök-helyettes mondott. Egyebek között kifejtette, hogy a pártvezetés által meg­hirdetett négy modernizálás olyan feladat, amelyet min­den más — ideológiai, politi­kai és egyéb — megfontolás fölé kell helyezni. A moder­nizálás folyamatát legfeljebb abban az esetben lehet fél­beszakítani, ha „külföldi el­lenség nagyméretű inváziót hajtana végre Kína ellen”. A kínai politikus elismerte beszédében, hogy a moderni­zálás politikájának jelentős ellenzéke van az országban, mi több a végrehajtásban köz­vetlenül érintett vezető káde­rek körében is. Nyilván ez késztette arra, hogy hangsú­lyozza: el kell söpörni az aka­dályokat a döntő láncszemnek kikiáltott modernizálás útjá- ból. Mint a sajtó hivatkozásai­ból kiderül, Teng Hsziao-ping beszédében utalt arra, hogy a modernizálásnak sok társa­dalmi, politikai és gazdasági akadálya van. A kínai törne* gek elégedetlenek az életszín* vonallal, panaszkodnak a kró* nikus lakáshiány, az alacsony bérek és a fiatalok körében nagyméretű munkanélküliség miatt. Az előadó véleménye szerint azonban az ilyen kér­désekben türelemre és meg* értésre kell inteni a tömege­ket és olyan légkört kell ki* alakítani, amelyben a kínaiak „egy szívvel és egy lélekkel” szavakban, gondolatokban és cselekedetekben egyaránt csak olyasmire koncentrál­nak, ami előnyös a négy mo­dernizálásra nézve és semmi olyasmit nem mondanak, gon­dolnak, vagy tesznek, ami ez­zel ellentétes. Megfigyelők találgatják,' vajon mi késztette a „moder­nizálás mindenek felett” el­mélet vezető képviselőjét ar­ra, hogy éppen most hirdes* sen harcot a „kiváltságokra törekvő” káderek ellen. Vadnak, akik úgy vélik, hogy a „kiváltságosok” elle­ni harc alkalmasnak bizonyul­hat arra, hogy eltávolítsák a vezetésből azokat a veterán kádereket, akik elvi, politikai és gazdasági megfontolások­ból ellenzik a vezető tőkés-ha­talmak közvetlen közremű­ködésével végrehajtandó, úgy­nevezett szocialista moderni­zálást. Tanácskozás Becskereken Napfűtötte házak épülnek Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: Jugoszláviában erőteljes kutatómunka folyik a nap­energia hasznosítására. En­nek jegyében a vajdasági Becskereken háromnapos szimpoziont rendeztek, ame­lyen az egész országból közel 500 szakember vett részt, s 36 beszámoló hangzott el. A szombaton véget ért ta­nácskozáson beszédet mon­dott Nikola Kmezics, a vajda­sági tartományi kormány el­nöke is. A többi között utalt arra, hogy a Vajdaság az ezredfordulón villanyáramból három és félszer, kőolajból két és félszer, gázból négy és fél­szer, szénből pedig több mint ötször annyit fogyaszt majd, mint jelenleg. A tartomány energiafejlesztési terve sze­rint 2000-ben a napenergia biztosítja az összes energia­szükséglet 2,3 százalékát. Jugoszláviában napjaink­ban már több üzem gyárt nap- kollektorokat és egyéb beren­dezéseket (hőtároló, hőkicse­rélő tartályok stb.). Ez a fel­szerelés elég drága, de a rá­fordítás hamar megtérül. Az Adria-parti idegenforgalmi létesítmények közül például a dubrovniki Excelsior Szálló napenergia-fűtése rövidesen el- készül. Ez évi 2 millió dinár­ral olcsóbban fog üzemelni, mint az eddig olajfűtés. A szimpozionon elhangzott az az adat is, hogy egy 100 négyzetméter lakóterületű családi ház napenergiával va­ló fűtéséhez szükséges be­rendezés (napkollektor, hő­tároló, hőkicserélő, fűtőtest) és felszerelése 100—200 000 dinárba kerül. Szlovéniában és Horvátországban már épülnek napfűtötte házak. Csütörtökön Kennedy szenátor hivatalosan is bejelentett«, hogy indul az elnökválasztáson. Képünkön: Edward Ken­nedy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom