Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

Tanácskozón a KISZ központi bizottsága Sajtóértekezlet Hanoiban Nincs kambodzsai probléma Zalai István, az MTI tudó­sítója jelenti: Nincs semmiféle „kambod­zsai probléma” csak Kína — amerikai bátorítást élve­ző — nagyhatalmi politikája, mely veszélyezteti Kambod­zsa függetlenségét — jelentlt- te ki Chea Soth, a Kambod­zsai Népköztársaság hanoi nagykövete. A diplomata pénteken sajtóértekezletet tar­tott és azon — egy kérdésre válaszolva — foglalkozott az ENSZ-közgyűlés várhatóan, hétfőn kezdődő úgynevezett kambodzsai vitájával, amely­re az ASEAN-országok ja­vaslata alapján kerül sor. Az ASÉAN-országok. Ja­pánnal és más országokkal együtt olyan határozati ja­vaslatot akarnak előterjeszte­ni. amely a Kambodzsában levő vietnami csapatok kivo­nására és valamiféle politikai megoldásra szólítana fel. Chea Soth a vietnami csa­patok kambodzsai jelenlété­vel kapcsolatban megismé­telte a hanoi és Phnom Penh-i álláspontot. Azt, hogy „ez a két ország ügye. s er­ről csakis a két fél határoz­hat”. Hozzátette, hogy a népi forradalmi tanács ellenőrzi az egész országot. „Ugyan a thaiföldi határ környékén még tevékenykednek a Pol Pot-klikk maradványai, de — nagyobb összecsapások nélkül — ezeket felszámoljuk, hogy garantáljuk a nép biz­tonságát” — jelentette ki, eb­ből kiindulva megerősítette, hogy „bármiféle ENSZ-vita a Kambodzsai Népköztársaság képviselőjének jelenléte nél­kül, s bármiféle határozat, amelyet ilyen tanácskozáson fogadnak el. érvénytelen.” A nemzetközi segélyekről szólva elmondta hogy a Szov­jetunió eddig 159 ezer tonna. Vietnam 12 ezer tonna élelmi szersegélyt adott Kambodzsá­nak, s több ezer tonna a töb­bi szocialista országokból ér­kezett segély. Emellett 2000 tonna érkezett a különböző nemzetközi szervezetektől. Ki­jelentette, hogy üdvözölnek minden politikai feltételektől mentes segítséget, s elégedet­ten szólt arról, hogy 210 mil­lió dolláros segélyfelajánlás hongzott el a múlt hétfőn New York-ban rendezeti nemzetközi konferencián. Hoz­zátette azonban, hogy „még ez sem elégítheti ki a Pol Pot- rezsim okozta sebek begyó- gyitásához szükséges igénye­ket! Bolívia Nem mond le az elnök f (Folytatás az I. oldalról) Az ifjúság sajátos igényeit és lehetőségeit figyelembe vé­ve a központi bizottság ön­álló akcióprogramban fogal­mazta meg az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozók- az értelmiségi fiatalok, az egyetemisták és főiskolások, a középiskolások és szakmun­kástanulók, valamint a fegy­veres erők és testületek állo­mányában szolgálatot telje­sítő KISZ-tagok feladatait. Az akcióprogramok tág te­ret engednek á KlSZ-szerve- zetek és a KISZ-tagok helyi igényeket és feltételeket szem előtt tartó öntevékenységének, kezdeményezőkészségnek. A központi bizottság nagy figyelmet szentelt annak a feladatnak, hogy az MSZMP XII. kongresszusán születő határozatokat a KISZ-tag- Sággal a fiatalok minél szé­lesebb tömegeivel megismer­tesse. szervezze bekapcsoló­dásukat a végrehajtásba. Eh­hez jó alapot nyújt az. hogy az MSZMP KB legutóbbi ülé­sén felkérte az ifjúsági szö­vetség központi bizottságát is a kongresszusi irányelvek vé­leményezésére. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a KISZ tagjainak véleményét, tapasz­talatait összegezve — hozzá­járuljon e fontos dokumen­tum tartalmának gazdagítá­sához, még inkább a magáé­nak érezve a megfogalmazott feladatokat. A KISZ szervezeteinek, tagjainak, az 1980—81. moz­galmi esztendőben kell befe­jezniük az ifjúsági szövetség IX. kongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtását. Az ifjúsági szövetség e mozgalmi évben is folytatja korábban eredményesnek bizonyult ak­cióit. mozgalmait A KISZ a következő moz­galmi évben két jelentősebb új akciót tervez. A „fiatalok az idősebbekkel” elnevezésű akció több irányú feladatot jelent. Jelenti a szemlélet- formálást, hogy az idős em­berekkel való foglalkozás mindenekelőtt a családok fi­atal tagjainak a kötelessége. A társadalom sokat tesz az idős, munkában megfáradt emberek érdekében. A szoci­ális gondoskodás színvonalá­nak javításában a tartalmas emberi kapcsolatok kialakítá­sában azonban az ifjúsági szö­vetség tagjai is sokat tehet­nek. A KISZ feladatának te­kinti azt is. hogy tovább erő­sítse kapcsolatait a munkás- mozgalom veteránjaival, s építve tapasztalataikra, be­vonja őket az ifjúsági közös­ségek életébe. A másik új akció környe­zeti kultúránk fejlesztését, ápolását hivatott szolgálni, egy olyan időszakban, ami­kor ennek hatása egyre erő­teljesebb az egyes ember, a kisebb-nagyobb közösségek életében. Ennek érdekében hirdeti meg a KISZ a „Tiszta kultúrált környzetünkért!” elnevezésű akcióját, amely­nek keretében a jövő év ta­vaszán országszerte környe­zettisztasági megmozdulá­sokat szervez. Ezután a központi bizottság Deák Gábornak a kb titkárá­nak előterjesztésében megvi­tatta és elfogadta az 1980. évi értékelő, vezetőségválasztó, illetve tervező taggyűlések, valamint a munkahelyi és tanintézett küldöttgyűlések megtartásáról szóló javasla­tot. (MTI) Walter Guevara Arze, az egy héttel ezelőtt puccsal el­távolított bolíviai elnök csü­törtökön részt vett a kong­resszus azóta első alkalom­mal megtartott ülésén és ki­jelentette: nem mondott le és nem is áll szándékában le­mondani arról a megbízatás­ról, amelyet a kongresszus ruházott rá augusztusban, és amelyet ugyanez a testület a puncsot követő napon meg i6 erősített. Guevara Arze a vele együtt rejtőzködő kabinetje néhány tagjának a kíséretében érke­zett a kongresszusi ülésre, majd beszéde után magán- gépkocsin távozott. Guevara Arze beszédében felszólítot­ta a katonákat: térjenek vissza laktanyáikba és „en­gedjenek szabad teret a de­mokratizálódás folyamatá­nak”. Nem erősítették meg La Pazból azokat a híreket, amelyek szerint a kongresz- szus és Natusch Busch meg­egyezésre jutottak volna egy átmeneti junta létrehozásá­nak kérdésében. Amennyiben egy ilyen jun­ta létrejönne, az Natusch Busch hatalomátvételének szentesítését jelentené, és — legalábbis egyelőre — véget vetne annak a folyamatnak, amelynek során 15 év óta elő­ször alkotmányosan megvá­lasztott polgári politikus ke­rült Guevaxa Arze személyé­ben -Bolívia élére — mutat­nak rá megfigyelők. Az AFP értesülése szerint a hatalomátvételt követő til­takozási hullám elleni meg­torló akciók mintegy 120 ha­lálos áldozatot követeltek egy hét alatt, a sebesültek száma 400 fölött van, és mint­egy százra tehető ez eltűntek száma. Jelenleg — bár a COB (a Bolíviai Mun- kúsküzpoat? befejezettnek nyilvánította az általam.. sztrájkot — még mindig mintegy 10 000 bányász és 30 000 munkás sztrájkol. Megalakult a Közép-európai Nemzetközi Bank Bt. A Magyar Nemzeti Bank százaléka a Magyar Nemzeti pénteken megállapodást írt Bank, további 11—11 százalé- alá vezető európai és japán ka hat külföldi pénzintézet pénzintézetekkel egy rész- birtokában van. A bankot 16 vénytársasági formában, bu- tagú igazgatótanács irányítja, dapesti székhellyel működő Elnöke Leopold Jeorger, a pá- bank, a Közép-európai Nem- rizsi Société Génórale pénz- zetközi Bank Rt. (CID) alapi- intézet vezérigazgatója, elnök- tásáról. A megállapodást a helyettese Fekete János, a pénzügyminiszter jóváhagyta, Magyar Nemzeti Bank elnök- s a bank részvényesei pénte- helyettese, ken megtartották a bank ala- Egy magyarországi nemzet- kuló közgyűlését is. közi bank alapításának gon­A Közép-európai Nemzetkö- dolata a külföldi részvénye­si Bank Rt. alaptőkéje 20 sek és a Magyar Nemzeti millió USA dollár, amit 15 Bank közötti hagyományos millió dollár készenléti hitel kapcsolatok alapján született, egészít ki. A részvények 34 (MTI) „Az évszázad szuperbanditája" Leszámolás az első számú közellenséggel Párizs, ködöt szitáló no­vember elejei este. A clíg- nancourti kapunál a járóke­lők hirtelen úgy érzik, krimit forgatnak az orruk előtt. Két keréken forduló kocsik kerí­tenek be egy sötétkék Citro­ent, megállásra kényszerítik és abban a pillanatban már bömböl is egy rendőrségi hangszóró. — Járókelők, figyelem! Mindenki húzódjék félre. Te pedig, Mesrine, add meg ma­gad! Tapasztalt róka vagy, magad is láthatod, hogy nincs esélyed. A Citroen ajtaja kivágódik, magas, izmos férfi ugrik ki belőle. A szemtanúk vélemé­nye megoszlik arról, mire en­gedett következtetni a moz­dulat. Senki nem képes meg­mondani, mi lett volna a következő másodperctöredék­ben: megadja magát a beke­rített, vagy menekülni pró­bál. Ezt már nem is fogja megtudni soha senki. Abban a pillanatban, amikor a férfi feltűnt kocsija előtt, felugat­tak a géppisztolyok és a negy­venkét esztendős Jacques Mesrine, „az évszázad szuper­banditája”, az „első számú közellenség”, akiről nemcsak cikkek százait, hanem köny­vek tucatjait is írták, holtan esett össze. Elvégeztetett. AZ EJTŐERNYŐS Mesrine úgynevezett jó csa­lád sarjaként született és mind gyermek-, mind ifjúko­rában gondtalan életet élt. Jó eredménnyel végezte el az egyetemet és az intelligens fiatalember könnyen szerezte rneg az építészeti diplomát. Élete nagy fordulata akkor következik be, amikor — fo­lyik a franciák hírhedt gyar­mati háborúja — Algériába kerül. Az elit, s legbrutáli- sabb fegyvernemhez, az ejtő­ernyősökhöz. — Igazi „para” (ejtőernyős) volt a fickó — mondja róla egykori felettese. — Nem is­merte a félelmet, de az ir­galmat sem. Boldog volt, ha lelőhetett egy arabot, élen járt a kínvallatásokban. Így kezdődött. És az algé­riai fasiszták jól ismert ter­rorszervezetében, az OAS- ban folytatódott. Mesrine (gondoljunk csak „A sakál napja” című filmre) képzett OAS-terroristaként ismerte meg a bujkálás és maszkíro- zás művészetét, amelynek ké­sőbb oly nagy hasznát vette. „FRANCIAORSZÁG LEGJOBB KOPÖJA” A francia rendőrséget min­dig Is a „kemények” között tartották számon. Nos, ettől a rendőrségtől mindenki más­nál többször szökött meg. Egyik szökése után Kanadába utazott, ahol elrabolt egy milliomost, majd csaknem egymillió dollár váltságdíjért szabadon engedte. Ugyanezt megismételte egyszer Spa­nyolországban, később két­szer Franciaországban. A második után —, amikor már a rendőrség presztízs- kérdést csinált abból, hogy elfogja — végre kézre került. A hatóságok fellélegeztek: nem is olyan régen Compiég- ne-ben a helyi bíróság elnö­két túszként maga előtt tolva szökött meg és a sajtó már rendszeresen „tehetetlenség­gel” vádolta a bűnüldözőket. A bandita ugyanis addig — 1977. tavaszáig — már össze­sen négyszer (!) szökött meg. — Most nem fog — mond­ta akkor Broussard felügyelő, a különleges csoport vezetője, „Franciaország legjobb kópé­ja”, ahogy a párizsi lapok ne­vezik. Ügy tűnt igaza lesz. Mesrine húsz évet kapott és a világhírű Santé-börtön kü­lönös gonddal őrzött szárnyá­ban helyezték el. Egy teljes esztendőt ült Itt a bnodltakirály, jórészt ma­gányosan, egyszemélyes cel­lában. 1978. május 8-án enge­délyt kapott arra. hogy ta­lálkozzék ügyvédnőjével. A „beszélő”-helyiségben jórészt arról folyt a szó, kinek ad­hatja el az ügyvédnő Mesri- nének a börtönben írt önélet­rajzát illetve annak megfil­mesítési jogát (Alain Delon is érdeklődött, de a bandita Belmondo mellett döntött..) „KÉT GRÁNÁT VAN NÁLAM ...” A következő pillanatok úgy peregtek, mint egy krimi filmkockái. Mesrine hirtelen felugrott az asztalra, a szel- lőzőnyilásból (sosem derült ki, ki segíthetett neki és meny­nyiért) három revolvert (!) valamint egy könnygázbom- bőt húzott ki. Revolverrel a kezében kiszabadított a San- té-börtönből (erre még nem volt példa) egy Rives és egy Besse nevű gyilkost, velük együtt felmászott az udvar belső falához támasztott 15 méter magas létrán (Vajon ki tehette oda?) Sortűz dördült, Rives hol­tan zuhant vissza, de Mesri­ne és Besse beülhetett az oda­kint begyújtott motorral vá­rakozó kocsiba . , . t NÓOPAO - 1979. november 10., «fombnt Á nagyoroszi építömunkások emlékezete A századforduló után a megye nyugati felében aktív munkásmozgalmi tevékenység bontakozott ki, elsősorban* az- építömunkások körében. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének nagyoroszi építőmunkásokat tömö­rítő, helyi csoportja, mar az első világháború előtt a legerő­sebbek közé tartozott az országban. Az építőmunkások nagyoroszi helyi csoportja 1905 ele­jén alakult meg. A zömmel Budapesten, de az ország más városaiban is dolgozó kőművesek, ácsok már 1907-ben és 1912-ben sztrájkkal hallattak magúkról. Szakegyletüket 1914 nyarán hozták létre. A kezdett évek ötven-hatvan fős csoportja a forradalmak idejére —, 1918—1919-re — két­százötven-háromszázra gyarapodott. A nagyoroszi szociálde­mokrata pártszervezet a legerősebb volt a környéken. Vál­lalták a közeli falvak munkásságának megszervezését a for­radalmi feladatok végrehajtására. A Tanácsköztársaság vé­delmére önálló munkásszázadot alakítottak. Az ellenforradalmi korszakban mindvégig megőrizték szervezetüket, a szociáldemokrata építőmunkás-szakszerve- zetet. Az 1930-as évek elején a baloldali tevékenység lep­lezésére eszperantó nyelvtanfolyamot szerveztek. Nem volt nagy létszáma ennek a csoportnak, mintegy húszan-huszon- öten vettek részt benne. Csak a nagyon megbízható, sok­szorosan kipróbált, felvilágosult, a politikában jártas har­minc even felüli szakmunkások lehettek a tanfolyam „hall­gatói”. Néhány hónapos működés után —félve a letartóz­tatásoktól — a csoport felfüggesztette munkáját. Erre az időre a szakegylet már mintegy 150 kötetes könyvtárral rendelkezett, melyek között Jókai és Mikszáth művein kívül megtalálható volt a Magyar nemzet története, a Milliók egy miatt és ott voltak Weltner Jakab írásai is. Gyűléseikre, összejöveteleikre az építőmunkások országos vezetőit hívták meg előadásokat tartani. Gyakori vendég volt az építő- munkások között Szakasist Árpád, Somogyi Miklós, Török. János és Ró'nai Sándor. A szakegyletet 1938-ban elárverezték és a községi elöl­járóság tulajdonába került. Ezután egy-egy lakásban jöttek össze megbeszélni a világ, az ország és saját maguk dolgait. Az 1944. október 15-i 'nyilas hatalomátvétel után minden eddiginél súlyosabb megpróbáltatás várt rájuk. Feltehetően baloldali tevékenység, a nyilasellenesség miatt 1944. novem­ber 10-én — 35 évvel ezelőtt — az építömunkások szak- szervezetének nagyoroszi vezetőit letartóztatták, koncentrá­ciós táborba vitték, ahonnan egyikük sem tért vissza. Az építőmunkás-mozgalom mártírjai: idős Doris Miklós kőműves, ifjabb Doris Miklós felsőfokú építőiskolai tanuló, Garazsi Miklós kőműves, Kovács Miklós kőműves, Kristóf János kőműves, Rakonczai István ács, Sztankovics István ács, Tóth Miklós kőműves, Varga János ács. Nevüket a volt építőmunkás-székház falán elhelyezett emléktáblán örökí­tették meg. Emléküket tisztelettel őrizzük. Vonsik Ilona Összeült a BT A Biztonsági Tanács pénte­ken az esti órákban az Egye­sült Államok felkérésére nem hivatalos ülést kezdett, hogy foglalkozzék a teheráni ame­rikai nagykövetségen túsz­ként fogva tartott arrwBikai állampolgárok ügyével. Ame­rikai elképzelés szerint a BT soros elnökének nyilatko­zatban kellene felhívni az iráni hatóságok figyelmét a diplomaták védelméről szó­ló nemzetközi konvenció be­tartásának szükségességére —. mutat rá az AFP. Pénteken megtörtént az első kapcsolatfelvétel a te­heráni vezetés és az amerikai kormány képviselője közt a túszok kiszabadítása ügyében — jelentették a washingtoni külügyminisztériumból. A szuperbandita utolsó maszkja Azóta orránál fogva veze­tett mindenkit. Több embert elrabolt, egy újságírónak in­terjút ígért, aztán, amikor az a titkos randevún beült a ko­csijába, golyót eresztett bele („ez az én interjúm”). A Paris Match cimű lapot felhívta telefonon és azt mondta: — Elismerem, Bro­ussard nagy zsaru. De en­gem nem kap el. Két gránát van nálam állandóan. Broussard hálás volt ezért a nyilatkozatáért. így nem kellett teketóriázni — azon­nal lövethetett. A nagy pár­viadal véget ért. Harmat Endre Sugárfegyver- stop Régi fantasztikus regények­ben — akkor még nem nevez­ték azokat sci-finek — gyak­ran szerepel a „Halálsugár” iszonyú látomása.“ Azóta egy ilyen fegyver már nem tarto­zik a képzelet birodalmába. Az igazság az, hogy a lézer és a neutronbomba korában a halálsugár előállítása nagyon- is valós lehetőség, már a mai technika segítségével is. Nem is beszélve a holnap, vagy a holnap utáni technikáról..; Hogy a probléma mennyire aktuális, annak megértéséhez elég a sokat vitatott amerikai neutronbornbatervre gondol­nunk. Mint emlékezetes, ennek a fegyvernek az egyik voná­sa éppen az, hogy sugárzás­sal — legalábbis elsősorban, ha nem is kizárólag azzal —, pusztít el minden életet a „célkörzetben”. Nem engedhetjük, hogy a világ ilyen „célkörzet” legyen. Ennek megakadályozására azonban nem elég a jámbor óhaj: cselekedni kell, még­hozzá késedelem nélkül. Min­den gondolkodó ember, a szívével is, az eszével is lelkesen üdvözli ezért azt a közös szovjet—amerikai ja­vaslatot, amely éppen „a su­gárfegyverek kifejlesztésének, gyártásának, tárolásának és bevetésének tilalmáról meg­kötendő nemzetközi konven­ciókról” tartalmaz indítványt. Több ízben bebizonyosodott, hogy ha az emberiség jövőjé­ért a legnagyobb felelősséget hordozó, meri messze legerő­sebb két nukleáris nagyhata­lom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok terjeszt elő közösen — és ez a kulcsszó! — valamit akár a világszer­vezetben, akár más fórumon, az megvalósul. És ez termé­szetes is, hiszen egy Ilyen együttes indítvány mögött a dolog jellegénél fogva nem­csak katonai, hanem erkölcsi és politikai értelemben is ha­talmas erő áll. Most ez történt egy fontos kérdésben — és jó lenne hin­ni abban, hogy az ilyen pre­cedensek száma a jövőben gyarapodni fog. Ez a járható út a világ sorskérdését jelen­tő leszerelési problémák dzsungeljében. Egy olyan idő­pontban, amikor hamarosan eldől a SALT—II ratifikálá­sa, amikor a világ Brezsnyev berlini javaslataitól és a NA­TO rakétatelepítési terveitől hangos, nagyon jó hír ez • közös javaslat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom