Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-25 / 276. szám
Vasas Mihál.vné és Fekete Jánosnc a tsz BRG-üzemében Bacsinszky József községi párttitkár egyben a' jenei gyógy- Kiinger Jánosné és Hendrik Józsefné a VILLTESZ bakelitsvéd exportalkatrészeket készít magnetofonokhoz. szerész; az új, nagyon szép patika vezetője. üzemében korszerű présgépeken dolgozik. DIÓ Az egyetlen nógrádi hely, ahova hírtieves római tette a lábát. Pannóniát a II. század derekán szorongató barbár hadak ellen a diósjenöi tónál, 173-ban, maga Marcus Aurelius császár vezetett hadat és hajtott végre sikeres ellencsapást. A markomanokat, kvá- dokat szétverte a légió, a jenei tó bekerült a világtörténelembe. Hogy ebből mennyit tud az a kétszáz pesti polgár, aki itt — Fényes Elek múlt századi megfogalmazásával —, a „bájoló szépségű vidéken”, a tó partján telket vásárolt a tanácstól, igazán nem tudhatja az ember. Az üdülőtelkek gazdái ilyenkor valahol a pesti aszfaltot koptatják. Van, aki levelet ír. A tanácsnak. Ékről meg azt mondja fejcsóválva Garai Lajos tanácselnök: — Pontosan 196 telket mértünk ki, adtunk el, kilencven százalékig fővárosiaknak. A kötelezettséget elvállalták: három évén belül beépítik telküket, ellenkező esetben, vagy fizetik a jelentős telekadót,. vagy visszaadják a telket. Negyvenen szó szerint könyörgésre fogták a dolgot Nem építettek a telekre, s most a felszólításra mindenféle mentséggel hozakodnak elő. Kivételt mégsem lehet tenni. Igen nagy az érdeklődés a jenei telkek iránt... Marcus Aureliusról a helybeliek sem igen tudnak. Állunk a községet átszelő „nevesi'ncs” patak fölötti hidacskán és egy helybelivel arról beszélgetünk, hogy nagy kincs ez a tó! „A régi világban halastónak zárta el a patak vizét az uraság, így maradt nekünk a tó...” Fontos az, hogy miként keletkezett? Fontosabb, hogy jól szolgálja — kicsiben olyan ez, mint a Balaton — a diósjenőieket. A telkek árából kétmilliós bevételre tett szert a ta'nács, s ennek segítségével, na, meg a megyei gyógyszertári központ 2,5 milliós hozzátoldásával elhagyhatta a régi korszerűtlen egészségházat. Felépült, nemrég nyílt meg az új; körzeti orvossal, fogorvossal, patikával, olyan külsővel-belsővel, felszereltséggel, hogy a közeli Rétság is „csettintene, ha az övé lenne, s persze, ha csettinteni tudna”. Na, de nagyon jó, hogy egy háromezres nógrádi község ilyen egészségügyi épülettel büszkélkedhet! ötszázan eljárnak dolgozni az építőkhöz, az Egyesült Izzóba, egyes nem hivatalos vélemények szerint „nem is ezer nagyon bánják, hogy el kell járni, legalább szabadabban mozog az ember”. De ezzel meg együttjár, hogy otthon is nagyotjb igénynyel lépnek fel, legyen az művelődés, vagy egészségügyi ellátás. A helybeli ipart egy fővárosi ipari szövetkezet, a „VILLTESZ” képviseli, ahol főként nők kapnak jó munkalehetőséget, másfelől viszont a Börzsönyalja Mgtsz elegyíti nagy leleménnyel a mezőgazdasági és az Ipari termelést. Szabad tartású baromfiágazatuk 18 milliót, 320 darabos tehénállományuk 12 milliót „termel ki” évente. Aztán a növénytermesztés, a bábolnai, műszakonként 15 vago- nos terményszárító (ötmilliós beruházás), amellyel a környező szövetkezeteknek is szárítanak; a málna, a feketeszeder ugyancsak a tevékenység középpontjában, ezt fejleszteni is akarják. „A svéd eredetű feketeszeder jó termőképességű, az országban még egy van ilyen, mint a mienk, két év múlva mi leszünk a szaporítógazdák ebből a fajtából” — mondja Erdősi Sándor, a községi pártvezetőség titkára, a szövetkezet jó ismerője. Egy biztosi kemény bogokat köt a jenei- etonek a fejlődéssel együtt járó sok probléma. A szövetkezet így aztán, hogy nyereséges legyen — bizony belevág újabb melléküzemágak telepítésébe: van már műányagüzem, tavasztól működik (egy parasztház átalakításával) az ötven-ötvenöt helybeli nőnek tiszta, jól kereső munkát, szövetkezeti hasznot hajtó BRG-üzem is! A magnetofonok indító áramköreit készítik ebben a kis üzemben. Ki gondolná, hogy a Szovjetunióba, az igényes Svédországba is eljutnak a diósjenöi asszonyok munkái? Márpedig így van. És jó, hogy így van, mert gyarapodni is csak úgy lehet, ha minden alkalmat megragadnak. De hiszen a helybeliek éppenhogy arról ismertek —, megragadják a munkát és el is végzik. Szükség lesz erre a tulajdonságra akkor is, amikor óvodát, iskolát kell bővíteni, most éppen ezen fáradoznak — nem eredménytelenül. Űjabb csoportot kellett létrehozni az óvodában is, ezért a tornatermet átalakítják erre a célra. A régi egészségházat ugyancsak más közösségi célra használják majd fel. Szűkösen vannak az iskolások, rossz körülmények között működik a posta. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Százhúsz gyerek óvodai elhelyezése bizony már kevésnek bizonyult — átalakítják a tornatermet, újabb harmincért Garai Lajos tanácselnök: — A tó kotrása elkerülhetetlen, ehhez az országos és megyei segítség nemkülönben. Elkapott életkép a diósjenöi utcán. Hogy kaszával vágták-« a vesszőt, arra bizony nem derült fény. Diósjenőn az egyik legszebb hagyomány az önkéntes véradás, amelyben rendszeresen több mint kétszázan vesznek részt. Varga András a helybeli kisvendéglő alkalmazottja eddig negyedszáz alkalommal adott életmentő vért embertársainak. A kiváló véradó aranyfokozatú jelvényt nemrég kapta. ©Húrja Sanyi bácsit mindenki ismeri, szerc<J, s nem is csak azért, mert ő főzi az évente húszezerlitcrnyi pálinkát, hanem mert a legjobb kedélyű tűzoltóparancsnok. A községen átcsordogáló patak eredete az a tiszta vizű forrás, amely a hegyekben fakad, s amelyről azt tartják a helybeliek, hogy messze földön nincs kristályosabb, tisztább nála. Mivel a tavat táplálja — a halak lehetnének a megváltói ennek az igazságnak. Vagy a horgászok, akik kqzött- sok a helybeli. \