Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

Á hét három kérdése Mi volt a jelentősége Gromiko szovjet külügy­miniszter madridi és bon­ni látogatásának? A Franco-uralom megdön­tése és a spanyolországi pol­gári demokratikus fordulat óta Moszkva és Madrid kap­csolatai fokozatosan kialakul­tak és most már odáig fej­lődtek, hogy sor kerülhetett Gromiko hivatalos látogatá­sára is. Először lépett spanyol föld­re ilyen magas rangú szovjet államférfi. Elsősorban a kap­csolatok elmélyítésének lehe­tőségeiről tárgyalt, de fontos nemzetközi kérdések is szóba kerültek, mint például az új összeurópai találkozó előké­szítése, meg a „fegyverkezés vagy enyhülés” alternatívája. 1980. november 11-én kell összeülnie a helsinki folyta­tásaként elkönyvelhető mad­ridi értekezletnek, időben, ez 6incs tehát távol. Még időszerűbb kérdés a NATO fegyverkezési prog­ramjának ügye: december 10-e táján döntenek az „at­lanti” külügyminiszterek ar­ról, hogy Pershingek és cir­káló rakéták megjelennek-e a nyugat-európai országokban, s ha igen, mikor és hol? Igaz, Spanyolország nem tagja a NATO-nak, de Brüsszelből és Washingtonból gyakran nyo­más nehezedik rá, hogy csat­lakozzék ... S természetesen a spanyol politikai életben vagy a hadseregben is akadnak, akik — mert a Franco-idők- ből maradtak meg — nem na­gyon kéretnék magukat. Gro­miko viszont madridi tárgya-' lásai során nagy nyomatékka] hangsúlyozta a Szovjetunió elkötelezettségét az enyhülési politika mellett. Bonnban még nagyobb te­ret kapott az enyhülés és a leszerelés kérdéscsoportja, szemben azzal a ténnyel, hogy — mint a szovjet külügymi­niszter a látogatása végén megrendezett sajtókonferen­cián kijelentette — sajnos, a nyugatnémet kormány kész­nek mutatkozik igent mon­dani a NATO-tervekre. Gro­miko négy órán át tárgyalt Schmidt kancellárral is, mi­után .többször találkozott Genscher külügyminiszterrel. Kijelentésének márcsak azért is meglehetett a súlya: a NA- TO-országok szétrombolják a tárgyalási alapokat, ha a ra­kétafegyverek nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó dön­tést keresztülhajszolják... Gromiko Bonnban a brüsszeli NATO-ülést megelőzően nyil­ván az utolsó személyes és közvetlen, komoly és alapos figyelmeztetéssel élt az „at­lanti” politikusok címére. Hogyan reagál a Nyugat az iráni eseményekre? S általában az iszlám vilá­gában jelentkező Amerika" ellenességre? E sorok írója az elmúlt he­tet Párizsban töltötte, s a francia fővárosból közelebb­ről láthatta-érzékelhette a Nyugat nyugtalan reagálá­sát: a nyugat-európai orszá­gok remegnek az olajellátá­sukban esetleg bekövetkező zavarok miatt, hiszen az NSZK, Franciaország, Nagy- Britannia mindegyike leg­alább évi, 10, ha nem 20—25 millió tönna olajat kap Irán­ból! Óva intik Amerikát az elhamarkodott lépésektől, hi­szen például egy fegyveres akció éppen az iráni olajfor­rás eldugulásával járhatna. A polgári sajtó katonai szak­értői egyre-másra latolgat­ják ugyan, hogy az amerikai hadsereg kommandóakciók­ra éppúgy képes lenne, ifiint az Indiai-óceán közeli vizei­re veziényelt két repülőgép- anyahajáról légitámadások végrehajtására, de mindig hoz­zátették, hogy „Teherán nem Entebbe”, s hogy az iiáni tör megek ellenállása a katonai eszközöket eleve hatástala­nokká teheti. Csak fokozta a nyugat-euró­pai fővárosokban 1 tapasztal­ható izgalmat a mekkai nagy­mecset elleni, ismeretlen ere­detű támadás és az a tény, hogy számos arab országban a mekkai eseményekről szóló híreket az az állítás kísérte, amely szerint a nagymecsek- ben történtekhez köze lenne az USA-nak! Erre fel rohan­ta meg a tömeg Iszlámábád­ban, Pakisztán fővárosában az amerikai nagykövetséget, ki­fosztotta. porig égette —, vajmi kevés vigasz lehet Wa­shington számára, hogy Ziau] Hak tábornok hivatalosan bocsánatot kért miatta. Szaúd- Arábia belügyminisztere cá­folatot adott ki, hogy bármi­lyen politikai háttere lett volna a nagymecset elleni tá­madásnak, csak vallási oko­kat emlegetett. Szaúd-Arábia ugyanolyan fontos ország a Nyugat szá­mára. mint Irán — az olajel­látás szempontjából. Sokan imádkozhattak Londontól Rotterdamig, hogy a mekkai nagymecset ügye simán ér­jen véget, különben az - a veszély fenyegetett: ha ott vér folyik, nem folyik tovább az olaj. Mi áll a közös piaci ellentétek hátterében? Most Írországon a sor, hogy elnököljön a közös piaci „ki- lencek” különböző fórumain, az ír fővárosban kerül sor a Közös Piac kormány- és ál­lamfőinek esedékes csúcsta­lálkozójára. A dublini „euró­pai tanácsülésen” —, mert ez a hivatalos elnevezés — Nagy- Britannia játssza a fenegye­rek szerepét, s hangozzék bármily furcsán, egy törékeny asszony, Mrs. Thatcher vál­lalkozott erre. A „vaslady” (így nevezi az angol sajtó) fe­jébe vette, hogy ezután keve­sebbet fog fizetni -Nagy-Bri- tannia a „tólencek” közös költségvetésébe, mert túlzott­nak tartja, hogy 1980-ban en­nek a brüsszeli költségvetés­nek az egyötödét az angolok teremtsék elő... A Közös Piac mezőgaadasá gi politikájával sincs kibékül ve a londoni miniszterelnök asszony. Nagy-Britannia ol cső áron vásárolta eddig pé] dául a birkát egykori piacai ról, így Űj-Zélandból, viszor a maga birkáit a francia pi acra a breton, vagy a burgun di parasztok árainál olcsót ban akarta szállítani... Vi szont az angol kormány ner engedélyezi partjainak ke zelében a halászatot a Köze Piac többi országa hajóinál (A múlt héten is feltartóztal tak egy francia halászhajó amely langusztát vitt volna francia ínyencek asztalára Baj van a vajjal is: a Köze Piac eladatlan vajhegyeit csa a „kilemcek” közös hozzá jé rulása alapján alacsonyab áron lehetne eladni, ám a angolok ezt sem hajlandó vállalni. A Közös PSae dojbünf csúcs találkozóján kialakuló vitt nak próbája vérit Giscar d’Estaing francia kőztársasí gi elnöknek a hét elejé Thatcher asszonnyal folyté tertt heves, de meddő alkudé zása. A közös piaci helyzetké nem lenne teljes, ha nem err lítenők meg, hogy a jövő he ten Moszkvába látogat brüsszeli „kilencek” egy küi döttsége, hogy a KGST és Közös Piac leendő kapcse latairói tárgyaljon. A nyugal európai gazdasági integráci belső gondjain is enyhíthetn talán, ha az európai kereske delem harmonikusahbá vá. hatnék és Kelet meg Nyugi között sok vámsorompó, meí anhyi korlátozás, számos hál rányos megkülönböztet« megszűnhetnék. Pálfy József Kreisky Lengyel­országban Piotr Jaroszewicznek, a lengyel minisztertanács el­nökének meghívására szom­baton háromnapos hivatalos látogatásra Varsóba utazott dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. Josef Staribacher kereskedelmi és ipari miniszter már pénteken megérkezett a lengyel fővá­rosba, míg Hannes Androsch alkancellár, pénzügyminiszter vasárnap csatlakozik a kül­döttséghez. Mint osztrák réséről rámu­tattak, a hivatalos megbeszé­lések középpontjában gazda­sági. mindenekelőtt energia­ügyi kérdések állnak. Iráni fúszugy Nehéz, de nem lehetetlen Sean McBride Nobel-béke- díjjal és nemzetközi Lenin- békedíjjal kitüntetett ír ál­lamférfi — aki Irán meghí­vására tartózkodik Teherán­ban és a túszügyben próbál közvetíteni az Egyesült Álla­mok és Irán között — pénte­ken, Ahol Hasszah Baniszadr iráni külügyminiszterrel tar­tott megbeszélése után kije­lentette: Washington nagy­mértékben könnyíthetne a helyzeten, ha bíróságainak en­gedné át a döntést, arról, ki­adják-e bánnak a volt sahot, hogy ott tömeggyilkosság és a 'nép vagyonának hűtlen ke­zelése vádjával bíróság elé állíthassák. Sean McBride szerint a teheráni túszügy okozta irá­ni—amerikai konfliktus „meg­2 NÓGRÁD — 1979. november 25., vasárnap oldása igen nehéz, de nem lehetetlen”. A teheráni rádió közölte, hogy az iráni fővárosban élő amerikai és brit állampolgá­rok egy csoportja pénteken a városközpontban és az egye­temi negyedben tartott fel­vonulásán támogatásáról biz­tosította Khomeini ajatollah kormányzatát. A tüntetők feliratos tábláikon az iráni forradalmat igazságosnak ne­vezték, s követelték, hogy az Egyesült Államok adja ki Iránnak a volt sahot. Chicagóban Jesse Jackson, ismert amerikai néger polgár­jogi harcos nyilatkozott a túszügyről. Bírálta az Egye­sült Államokat, amiért hagy­ja, hogy az ex-sah hősként tetszelegjen, ahelyett, hogy terroristának tekintené. Ja­vasolta, hogy a volt iráni uralkodót bírják távozásra. Hazaérkezett Bukarestből az MSZMP küldöttsége Omlás a tatabányai 7\a aknában Egy bányász megmentéséért még folyik a küzdelem Szombaton Bukarestből ha­zaérkezett az MSZMP kül­döttsége, amely Apró Antal­nak, a Politikai Bizottság tag­jának, az országgyűlés elnö­kének vezetésével részt vett a Komán Kommunista Párt XII. kongresszusán. A dele­gáció tagja volt Frank Fe­renc, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Békés me­gyei Bizottságának első titká­ra és Rajnai Sándor, hazánk bukaresti nagykövete. (MTI) Főteomlás történt a szombatra virradó éjszakai műszak­ban, hajnali 2 óra 35 perckor a tatabányai Kelet—I. bánya­üzem 7/a aknájának egyik fejtésében. A lezúdult nagy mennyiségű széntömeg maga alá temetett négy bányászt. A mentés azonnal megkezdődött, s rövid időn belül két bá­nyászt, Vas Sándor 29 éves és Sárközi Sándor 27 éves vá­járokat kiszabadították. Mindkettőjüket a tatabányai kór­házba szállították, ahonnan Sárközi Sándort már a reggeli órákban hazaengedték, Vas Sándor azonban súlyos sérülé­sei mialt még kórházi ápolásra szorul. A másik két betemetett bányász közül a bányamentők a déli órákban már holtan találták meg és szabadították ki az omlás alól Tóth József 43 éves vájárt. A központi és az üzemi bányamentők tovább folytatják a munkát a negye­dik szerencsétlenül járt bányász, a 31 éves Tóth István fel­kutatásáért. A mentést nehezíti, hogy a laza omladékban a bányamentők csak lassan tudnak előrehaladni. (MTI) Befejeződtek Marjai József és Braniszlav Ikonics tárgyalásai Lázár György fogadta a jugoszláv miniszterelnök-helyettest Szombaton befejeződlek Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének és Braniszlav Ikonicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökhe­lyettesének tárgyalásai. A megbeszéléseken megállapí­tották, hogy a két szomszédos szocialista ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s eZ alapot nyújt a politikai, gazdasági, kulturális, tudomá­nyos és 1nás területeken folyó együttműködés további kiszé- leszítésére. Különös figyelmet fordítot­tak Magyarország és Jugo­szlávia gazdasági kapcsolatai­nak értékelésére. Az e terü­leten folyó együttműködés eredményességét jól érzékel­teti, hogy az 1976—1980. évek­re szóló áruforgalmi egyez­mény előirányzata már ez év­ben teljesül, s kedvezően ala­kul a forgalom áruösszetétele. Egyre nagyobb teret hódíta­nak a korszerű együttműkö­dési formák: az idén a teljes áruforgalmon belül 23 száza­lék a hosszú lejáratú megálla­podások alapján lebonyolódó szállítások aránya, s 16 szá­zalék az ipari kooperációkból származó áruké. Ügy értékel­ték, hogy ezen együttműkö­dési formák kiterjesztésére további lehetőségek vannak, különösen a közúti és vasúti járműipar, az elektromos és elektronikai ipar területén, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépek és berendezések gyártásában, a vas- és szí­nesfémkohászatban, a koksz- gyártásban, a vegyiparban, valamint a fa- és papíripar­ban. Mindkét fél pozitívan értékelte a határmenti gazda­sági együttműködés fejlődését, s rámutatott a lehetőségek még jobb kihasználásának szükségességére. A tárgyalásokon hangsú­lyozták a hosszú távú gazda­sági együttműködés jelentő­ségét, szükségesnek ítélték, hogy a két ország illetékes szervei kiemelten foglalkoz­zanak az 1981—1985. közötti időszakra vonatkozó együtt­működési elképzelések össze­hangolásával. Foglalkoztak az építőipari, a mezőgazdasági és vízgazdálkodási, a közlekedési és az idegenforgalmi együtt­működés időszerű kérdései-; vei. Magyarországi tartózkodása során Braniszlav Ikonics lá­togatást tett a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. * Lázár György, a Miniszter^ tanács elnöke, az MSZMP Po-> litikai Bizottságának tagja szombaton délelőtt a Parla-t mentben fogadta Braniszlav Ikonicsot. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Marjai József, ott volt Zlatán Kikics, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Braniszlav Ikonics és kísé-J rete szombaton elutazott ha­zánkból. (MTI) Befejeződött az országos úttörőparlament (Folytatás az 1. oldalról) badulás 35. évfordulója kö­zötti időben — valamennyi úttörőcsapatban — a jó ha­gyományokra építve szervez­zük meg a három nemzedék napját! Vonjuk be a progra­mokba mindazokat, akik az előző négy feladat teljesítése­kor is velünk dolgoztak, spor­toltak, játszottak. A három nemzedék működ­jön együtt most is környeze­tünk szépítésében. Ismerjük meg azokat a felnőtteket, akik harcoltak szabadságun­kért, akik dolgoztak jelenün­kért! Köszöntsük velük a fel- szabadulás ünnepét. Felhívunk minden kisdo­bost és úttörő^: ültessünk fá­kat, bokrokat, virágokat, me­lyek bizonyítják, több mint egymillió gyerek országot szé­pítő akaratát. Az ifjúkommunistákkal együtt szerezzünk örömet az idős embereknek, segítsük őket. Felhívásunk alapján ter­vezzétek meg a játékos prog­ramokat. Csatlakozzatok hoz­zánk ! A parlament küldötteit szombaton délután debreceni családok látták vendégül. (MTI) * (Munkatársunk telexe.) KISZ-esek, iskolavezető ta­nárok „lepték” meg péntek délután az úttörőparlament résztvevői szálláshelyéül szol­gáló. kollégiumot, hogy ven­dégségbe vigyék a pajtásokat. A nógrádiak és a borsodi­ak az Alföldi Nyomda KISZ- szervezetéhez látogattak el, ahol bensőséges tájékoztató során -előbb az üzem múltjá­val, jelenével ismerkedtek meg, majd Szabó Tamás ve­zetőségi tag kalauzolásával megtekintették a több mint kétszáz esztendős nyomda épületeit Itt készül a hazánkban megjelenő könyveknek mint­egy harmadrésze. Ezen kívül a megyei napilap, az üzemi újságok, plakátok, brosúrák és egyéb sajtótermékek előállí­tásával is foglalkoznak. A nógrádi gyerekek köré­ben osztatlan sikert aratott az üzemlátogatás, melynek vé­gén némelyikük egy-egy ki­sebbfajta „könyvtárral” távo­zott. S mi tetszett leginkább? — Meglepő volt, hogy mennyire korszerű techniká­val készülnek, sok ezer pél­dányban a könyvesboltokban meglehetősen drágán kapható, de tetszetős külsejű könyvek — jegyezte meg Pintér Enikő kisterenyei ifivezető. — Szá­momra a felfedezés erejével hatott az itt látott nyomda- technika. Különösen az a könyvkészítő automata gép, melyből ha jól emlékszem Európában mindössze hat ta­lálható. A nyomdai beszélgetés, lá­togatás után a Vénkerti isko­lába mentek a parlamenti küldöttek, s itt gyermekek, tanárok és úttörővezetők tár­saságában töltötték idejüket este fél tízig. Ez az iskola az ország legnagyobb ilyen jel­legű intézménye: 1751 tanuló­ja, csaknem száz tanára, 412 helyisége és 24 szaktanterme van. . Meglepetést is tartogattak a vendéglátók. Ugyanis az est folyamán találkozhattak a pajtások az úttörőcsapat név­adója, Laboncz András le­ányával, Laboncz Gizellával, aki kedves, közvetlen szavak­kal elevenítette fel a régi idők gyermekmozgalmának élményeit, eseményeit. Szer­vezője, irányítója volt az első debreceni úttörőcsapat meg­alakításának. A gyermekvendégeket Ter- nyei András iskolaigazgató és Vértesi Károlyné csapatveze­tő-helyettes kísérte végig a létesítmény helyiségein, a korszerűen felszerelt szaktan- termektől egészen az égszín­kék vizű úszodáig. Nógrádi pajtásaink némi vágyakozás­sal tekintettek a különböző „látványosságokra”, s ahogy többen is említették, mind­ezeket szívesen elcserélnék je­lenlegi iskolájuk hasonló be­rendezéseivel. — Ilyen körülmények kö­zött még a tanulás is köny- nyebb, s ugyanakkor jóval eredményesebb lehet — mond­ta Zoliéi Zoltán rétsági úttö­rő. — Szerintem a mai isko­lák építésénél nem ártana a tervezőknek egy kicsit a jö­vőre is gondolni, mert bizony jó néhány iskola felszerelése hamarabb válik elavulttá, mintsem, hogy a nebuló vé­gigjárná osztályait. Ez a veszély bármennyire is furcsának tűnik, voltakép­pen veszélyezteti a Venkerti iskolát is, hiszen a tervek szerint a jövőben (talán egy év múlva) már kétezren jár­nak falai közé, s ez már túl­méretezett a helyi lehetősé­gekhez, nem nyújt megfelelő feltételeket. Bár addig még sok víz lefolyik a Tiszán... A kitűnően sikerült esten a házigazdák nagyszerűen szó­rakoztatták a parlamenti kül­dötteket: előbb kulturális cso­portjuk adott ízelítőt énektu­dásából, majd egy rövid, a KMP megalakulásának év­fordulójára emlékező ünnep­ség után az óriási méretű sportcsarnokban láthattuk a mozgékony, hajlékony testű Vénkerti gyerekeket. Aztán talpraálltak nézők és szereplők egyaránt. Mindenki bemutathatta: „sporttudomá­nyát”. Az emlékezetes est kö­zös játékkal, énekszóval ért véget. (lanka)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom