Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-03 / 258. szám

Világ o»*ole*árioí egyesüljetek. .• *. y- , -r\ i v) N, f Á politikai könyvnapok országos megnyitó- ' ünnepsége Salgótarjánban Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACSLAPJA XXXV ÉVF., 258. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. NOVEMBER 3., SZOMBAT KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. november 1-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 19T9. november J-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Győri Imre elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztését a XII. kongresszussal kapcsolatos politikai és szerve­zeti kérdésekről. I, A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekint­ve megállapította: az enyhü­lési folyamat napjainkban bonyolultabb, nehezebb kö­rülmények között halad elő­re. Az emberiség sorsdöntő kérdése változatlanul a béke megőrzése, az új világhábo­rú elkerülése. Ebből kiindul­va a Magyar Népköztársaság együtt a Szovjetunióval, a szocialista közösség országai­val. minden haladó, békesze­rető erővel összefogva azért küzd, hogy a nemzetközi biz­tonság erősödjék, a politikai enyhülés folytatódjék és elő­relépés történjék a fegyver­kezés korlátozása, a leszere­lés irányába. 1. A Központi Bizottság ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé ja­vaslatainak, valamint a tag­államok külügyminiszterei ez évi budapesti tanácskozásán született kezdeményezések­nek a megvalósítása jól szol­gálná a helsinki záróok­mányt aláíró országok köl­csönös biztonságát, egymás iránti bizalmának erősítését és konstruktív együttműkö­désük további elmélyítését. Pártunk, kormányunk, a magyar nép nagyra értékeli és teljes mértékben támogat­ja azokat az újabb békekez­deményezéseket, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke — a Varsói Szerződés tagállamainak egyetértésével — a Német Demokratikus Köztársaság jubileumi ünnepségein, Ber­linben elmondott beszédében tárt a világ elé. A Szovjet­unió béketörekvéseinek újabb bizonyítéka az a döntés, hogy egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó fegyveres erőit, harckocsijai­nak számát és más katonai felszerelését. A katonai eny­hülés előmozdítása szem­pontjából kiemelkedő jelen­tőségű, hogy a Szovjetunió kész csökkenteni a területé­nek nyugati részén elhelye­zett középhatósugarú raké­ták számát abban az esetben, ha a NATO Nyugat-Európá- ban nem telepít újabb ilyen fegyvereket. A Brezsnyev elvtárs által javasolt továb­bi bizalomerősítő intézkedé­sek is az európai és az álta­lános légkör javítását szol­gálják. A Központi Bizottság kife­jezte reményét, hogy a Szov­jetunió új kezdeményezései érdemi válaszra találnak a NATO-tagországok részéről. A Varsói Szerződés szerveze­tének tagállamai kinyilvání­tották. hogy a maguk részé­ről készek a legnagyobb fi- jm'ommel megvizsgálni min­den olyan más javaslatot, amely az államok közötti köl­csönös bizalom erősítésének, a katonai enyhülésnek, a le­szerelésnek az előmozdításá­ra irányul. A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy a szélsőséges imperialista körök mindent elkövetnek a fegyverkezési verseny fokozása érdekében, és folytatják a nemzetközi légkört mérgező propaganda- kampányukat. Azok a törek­vések, hogy újabb nukleáris fegyvereket helyezzenek el egyes európai NATO-orszá- giokban, a fennálló katonai erőegyensúly megbontására irányulnak. Megvalósításuk veszélyeztetné az enyhülés eddigi eredményeit, fokozná a fegyverkezési versenyt, ki­élezné az európai politikai helyzetet. E tervek meghiú­sításához elengedhetetlen minden haladó, békeszerető erő összefogása, határozott fellépése. Jelenleg reális, megvalósítható cél, hogy az országok, népek egyenlő biz­tonsága, a fegyverzet ala­csonyabb szintjén jöjjön lét­re. Ezt követeli az emberiség, a béke érdeke. Pártunk, a magyar nép a nukleáris fegyverkezési haj­sza megfékezése érdekében nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb hatály­ba lépjen a hadászati táma­dó fegyverek korlátozásáról aláírt szovjet—amerikai meg­állapodás, ami csökkentené a katonai feszültséget, jó ha­tást gyakorolna a leszerelés­ről folytatott valamennyi tár­gyalásra, s javítaná a nem­zetközi légkört. 2. A Központi Bizottság jó­váhagyta az első német mun­kás-paraszt állam megalapí­tása 30. évfordulójának ün­nepségein Kádár János elv­társ vezetésével részt . vett párt- és kormányküldöttség jelentését. Örömmel állapí­totta meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szo­cialista Egységpárt vezetésé­vel történelmi jelentőségű sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, az or­szág aktív, bőkeszerető kül­politikáját méltán övezi szé­les körű nemzetközi elisme­rés. Küldöttségünk részvétele az NDK jubileumi ünnepsé­gein tovább mélyítette népe­ink és országaink testvéri barátságát, internacionalista együttműködését. A Központi Bizottság nagy­ra értékelte Andrej Kirilen­ko elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának lá­togatását hazánkban. A ba­ráti légkörű magyar—szovjet találkozók és pártközi meg­beszélések hozzájárultak a közös elveinkre, céljainkra és érdekeinkre épülő testvéri együttműködés továbbfej­lesztéséhez. A szocialista közösség or­szágaihoz, kommunista és munkáspártjaihoz fűződő kapcsolataink elmélyítését eredményesen szolgálták a magyar—csehszlovák és a magyar—román kormányfői, továbbá a magyar—NDK és a magyar—kubai külügymi­niszteri tárgyalások, a Köz­ponti Bizottság titkárának prágai megbeszélései. A Viet­nami Kommunista Párt kül­döttségének budapesti látoga­nemzetközi élet fontos ese­ményeként értékelte az el nem kötelezett országok Havanná­ban tartott VI. csúcsértekezle­tét. Üdvözölte, hogy a konfe­rencia megerősítette a mozga­lom haladó, antiimperialista irányzatát. Az elfogadott ha­tározatok hozzájárulást jelen­tenek korunk fő kérdéseinek megoldásához, a társadalmi haladás ügyéhez, a béke védel­méhez. A Magyar Népköztár­saság támogatja az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak fellépéseit az imperia­lista új gyarmatosító törekvé­sekkel szemben. 5. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megbeszéléseket, amelyeket pártunk az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés- és a fejlődő világ or­szágaiban tevékenykedő kom­munista pártokkal folytatott. Kétoldalú kapcsolataink fej­lesztését, a közös célok meg­valósítását szolgálták a Hol­land Kommunista Párt elnő. tása flórám újélag mogeeéoí--^^..^ Par£uaál Kommunista tettük szolidaritásunkat az ’ imperialista nyomással és a kínai fenyegetéssel szemben szabadságát, fűgigietlenségét védelmező, a délkelet-ázsiai népek békéjéért és biztonsá­gáért küzdő testvéri vietna­mi néppel. 3. A Központi Bizottság ki­fejezésre juttatta, hogy a Magyar Népköztársaság to­vább folytatja á békés egy­más mellett élés politikáját, a helsinki záróokmány elvei­nek megvalósítását. Helmut Schmid in ek, a Né-, met Szövetségi Köztársaság kancellárjának hivatalos ma­gyarországi látogatása jelen­tős esemény volt országaink kapcsolatainak fejlődésében. A felsőszintű megbeszélések eredményesen szolgálták a két ország kölcsönösen elő­nyös kapcsolatainak erősíté­sét, s hozzájárultak a nem­zetközi élet legfontosabb kér­déseiben elfoglalt álláspon­tok jobb megismeréséhez. Konsztamtyin Karamanlisz- nak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének hazánk­ban tett látogatása jelentő­Párt, a Svájci Munkapárt és a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárának, a nyugat­berlini, az ausztráliai, az új- zélandi, a Sri-Lanka-i, a hon- durasi testvérpárt küldöttségé­nek magyarországi megbe­szélései, az MSZMP küldött­ségének svédországi látogatá­sa, valamint pártunk delegá­ciójának részvétele az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának kongresszusán, s a találkozók a Fraficia, a Görög, az Olasz és a Spanyol Kommu­nista Párt képviselőivel. A Jemeni Szocialista Párt küldöttségének hazánkban tett látogatása során kifejezésre juttattuk szolidaritásunkat a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságnak és népének a társadalmi haladásért, az or­szág függetlenségének megvé­déséért vívott küzdelmével. A Chilei Szocialista Párt, vala­mint a .chilei munkás-paraszt egység népi akciómozgalom küldöttségével folytatott tár­gyalásokon kinyilvánítottuk szolidaritásunkat a fasiszta el­nyomás ellen harcoló chilei néppel. Eredményesen szolgál­ta kapcsolataink erősítését a sen hozzájárult a két ország Szíriai Arab újjászületés Szo­poj rti kai, gazdasági, kultúra cialista Pártja főtitkárhelyet­lis kapcsolatainak fejleszté­séhez. A nemzetközi biztonság és együttműködés, az enyhülés előmozdítása, kétoldalú kap­csolataink fejlesztése érdeké­ben a Magyar Népköztársa­ság képviselői a Központi Bizottság legutóbbi ülése óla is számos ország vezető po­litikusaival folytattak tárgya­lásokat.’ Kurt Waidheimnek,. az ENSZ főtitkárának magyar- országi látogatása előmozdí­totta az ENSZ-szel és szako­sított szervezeteivel fennálló jó kapcsolataink további el­mélyítését, egyúttal alkalmat teremtett a Magyar Népkijz- társaság külpolitikai törekvé­seinek átfogó kifejtésére. 4. A Központi Bizottság a lesének budapesti látogatása és részvételük a Jamaicai Népi Nemzeti Párt konferenciáján. Az európai enyhülés, a bé­ke és biztonság ügyének .elő­mozdításához járultak hozzá a Finn Szociáldemokrata Párt és a Brit Munkáspárt küldöttsé­geivel, valamint a Német Szo­ciáldemokrata Párt képvise­lőjével folytatott tárgyalások. A Központi Bizottág meg­hallgatta és elfogadta a XII. kongresszus előkészítésének feladatait összegező előterjesz­tést. Ügy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt- XII. kongresszusa 1980. március 24-én kezdje meg munkáját. A Központi Bizottság az alábbi napirendi javaslatot ter­jeszti a kongresszus elé: Pártmunkások, propagandisták és fiatalok vettek részt a po­litikai könyvnapok országos megnyitóján Salgótarjánban. Kulcsár József felvétele Tegnap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Köz­pontban került sor a politikai könyvnapok országos megnyi­tására. A résztvevőket — köz­tük Szatmári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosz­tályának alosztályvezetőjét, Rappai Gyulát, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóját, Gá­bor Viktort, a Kulturális Mi­nisztérium Kiadói Főigazgató­ságának vezetőjét és Zöld. Ferencet, a Magyar Könyv­kiadók és Könyvter­jesztők Egyesületének főtitká­rát — Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte. Az országos, s a Nógrád megyei rendezvények sorozatát megnyitó ünnepségen dr. Sza. bó József, az MSZMP Politi­kai Főiskolájának rektora mondott beszédet. A megújult megyeszékhelyen tisztelettel emlékezett a salgótarjáni bá­nyászokra, akik ötveii évvel ezelőtt tüntetéssel, sztrájkkal tiltakoztak a hyomor, a kizsák­mányolás, a terror ellen. Mint mondotta, a harcos munkás- mozgalmi múlt, a széles körű művelődés egyre eredménye­sebb szocializmust építő je­lent táplál Nógrádban. Többek között hangsúlyozta, hogy a szocialista építőmunka évtize­dei a nógrádiak tömegeit tet­ték a kultúra, a haladó ha­gyományok birtokosaivá. Gya­rapodik az elméleti munkát végző, a marxista történelem- és társadalomkép kialakításán fáradozók száma. Ezt bizo­nyítják azok a kiadványok is' — a megye négykötetes tör­ténete, a partizánmozgalom és Balassagyarmat története —, amelyek a közelmúltban lát­tak napvilágot Nógrádban. Ezt követően a politikai könyvnapok jelentőségét mél­tatta az előadó, amelyeket a forradalom történetiségére, a forrásra való emlékezés, a legidőszerűbb gyakorlati fel­adatok, a szocialista társada­lomépítés mai tennivalói kü­lönböztetik meg a könyv más ünnepeitől. Szólt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom világtörténeti jelentőségéről, majd arról, hogy a politikai könyvek idei ünnepére, a párt XII. kongresszusa előkészíté­se közepette kerül sor. Hang­súlyozta: a politikai könyvki­adás és a politikai képzés fon­tos eszköze pártunk ideológiai és propagandamunkájának. A politikai oktatás különböző (Folytatás a 2. oldalon.) 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak megválasztása. A Központi Bizottság be­ható vitában megtárgyalta a kongresszusi irányelveket és úgy határozott, hogy a végle­gesített dokumentumot de­cemberben nyilvánosságra hozza. Az irányelveket a kommunisták taggyűléseken, pártértekezleteken vitassák meg, a pártonkívüliek véle­ményét is kérjék ki, és te­gyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság fel­kéri a* Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát, a Komtnunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságát, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Taná­csot, a Magyar Nők Országos Tanácsát és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Elnökségét, hogy a kongreSszusi irányelve­ket ^tárgyal ja meg és vélemé­nyezze. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom