Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

Rendelkezés, előírás állásfoglalás „ A jogi szabályozás túlzásai „SZINTE lehetetlen minden előírást megtartani, mert lép- ten-nyomon újabb és újabb jogszabályok jelennek meg — számon tartani is alig tudjuk őket.. Ismerős panasz, sokszor elmondják vállalatoknál, szövet­kezeteknél, pedig majd mindenütt jogászok segítségére is számíthatnak. A magánszemélyek — hivatalos megjelölés­sel: az állampolgárok — pedig néha egyenesen úgy érzik: egyszerűbb ügyeiknek sem tudnak egykönnyen a végére jut­ni. Annyi a tiltó, a korlátozó, s a cselekvésre kötelező sza­bály, hogy a laikus olykor fel sem tudja fogni az egyes ügy- menetek értelmét. S ha ehhez hozzászámítjuk azt a feszült­ségérzést is. amely a hivatalos ügyek intézése közben, az irodákban megjelenve a legtöbb embert elfogja, jogosnak kell tekintenünk a kérdést: szükség van-e ennyi szabályra, nem túlaís-e szinte minden lépésünket előírásokkal szabá­lyozni. A helyzetet csak bonyolítja, hogy ez a telítettségérzet a legtöbbször nem csupán a gazdasági vezetőkre, s a minden­napi életben ügyfélként szóba jöhető emberekre jellemző, hanem magukra az ügyintézőkre, a különféle gazdasági és hivatali ügyekben döntésre jogosult munkatársakra, veze­tőkre is. Túlságosan sok szabály, leirat, körlevél, állásfogla­lás korlátozza cselekvési lehetőségüket — mondják —. s aka­dályozza az élet követelményeihez alkalmazkodó, rugalmas és ésszerű döntéseik kialakítását. Elfogadható-e ez a vélekedés a jogi szabályozás túlzásai­ról, vagy maga is tartalmaz túlzásokat? Egyáltalán: mér­hető-e, mikor helyes és mikor fölösleges szabályokat alkot­ni? S van-e mód rá, hogy belássuk, hogy a szükséges szabá­lyok valóban szükségesek? Nagyon sok a kérdés. De válaszolni kell rájuk, méghoz­zá nem általánosságban. Ezt tanúsítják azok a vizsgálódá­sok, amelyeket az állam- és jogtudomány műhelyeiben az utóbbi időkben végeznek, s erre utal az is, hogy a vezető párt- és állami testületek rendszeresen napirendre tűzik a tények elemzését. Ismeretes: a jogszabályok segítenek abban, hogy a gaz­dasági-társadalmi folyamatok előrevivő módon, .fejlődésün­ket segítve bontakozzanak ki. Nyilvánvaló tehát, hogy a gazdasági, társadalmi berendezkedés alapjaiban eleve meg­határozza, milyen lehet az őt szolgáló jogrendszer. Nincs mód rá, hogy a jogszabályok tartósait* figyelmen kívül hagy­ják a társadalmi, gazdasági törvényszerűségeket, arra pedig még kevésbé, hogy a helyükbe lépjenek. Ez természetesen így ván a fejlett szocializmust építő mai, átmeneti társadal­munkban is, ahol az új tendenciák olykor csak ellentmon­dások árán tudnak kibontakozni. Mindez tükröződik a jogszabályokban is. Köztudomású például, hogy a kereslet és kínálat egyensúlya még nem mindenkor érvényesül. Magától értetődőnek kellene lennie, hogy — mondjuk — a gyártó cég pótalkatrészt is készítsen termékeihez; hogy árain feltüntesse a szavatossági időt; hogy használati tanácsadót mellékeljen és hogy a kereske­dő valóban kereskedjék: kedvében járjon vevőinek, az eset­leg hiányzó árucikk helyett más, hasonlót ajánljon. Megfe­lelő gazdasági hatások híján, jogszabályok ösztönöznek az ilyen értelmű helyes magatartásra. Vagy: a lakásügyi s az építésügyi rendelkezések is csak akkor lesznek sokkal egy­szerűbbek, ha a teljesítőképesség összhangban lesz az igé­nyekkel. A mostani, átmeneti körülmények között tehát szükség- szerű, hogy a jog erőteljesen segítsd fontos társadalmi cé­lok elérését, amelyeknek megvalósító ?á hoz a gazdasági és a kulturális feltételek teljes egészükben még nincsenek meg. Az . ilyen ho.sszabb-rövidebb életű szabályok tehát nem te­kinthetők fölöslegesnek Más kategóriába tartoznak az olyan rendelkezések, ame­lyek azért keletkeztek, vagy vannak érvényben a szüksé­gesnél hosszabb ideig, mert alkotó.;, nem tájékozódtak ala­posam a társadalmi körülményekről, amelyeket befolyásol­ni akarnak. Vagy pedig nem ismerték fel, hogy a hajdan jó jogszabály már idejét múlta. S ide, a bürokratizmust nö­velő, újratermelő rendelkezések közé sorolhatók azok a le­iratok, körlevelek, állásfoglalások is. amelyek voltaképpen nem jogszabályok, nem lennének kötelező erejűek, mégis ilyen hatást érnek el, mert velük valamelyik felettes ható­ság, Intézmény kíván a beosztott alárendelt szervezeteknek instrukciót adni. S ezzel jogosulatlanul avatkozik a mun­kájukba. Mit tehetünk a jogi szabályozás túlzásai — az ilyen ter­mészetű bürokratizmus ellen? A múlt években — 1970 óta — az országgyűlés korszerű­sítette a jogrendszert: űjjáalkotta a legfontosabb törvénye­ket. Most az alsóbb szintű, a végrehajtási és más jogszabá­lyok s a jogszabálynak nem is tekinthető leiratok, körleve­lek, állásfoglalások tömegének felülvizsgálata a feladat. DE ÜGY tetszik, nemcsak tartalmukban kell ezeket a sza­bályokat az új törvényekhez igazítani, hanem létrehozásuk módjában is. A törvényalkotást — mint köztudomású — a legszélesebb nyilvánosság segíti. Bár az alacsonyabb szintű rendelkezéseket fölösleges demokratikus vitára bocsátani, nem kétséges, hogy a ■ mainál szélesebb szakmai és társa­dalmi ellenőrzés, véleménynyilvánítás ezek elfogadása előtt is szükséges lesz. A túlzások elkerülésének, a iogok és kö­telességek megi mérésének, a jogszabályok megtartásának ugyanis ez lehet az egyik legfontosabb garanciája. k. a. Hegszüntetik a gyártását í Eltűnt a filter nélküli cigaretta Több olvasónk érdeklődött, miért nem kapható az évtize­dek óta megszokott mennyi­ségben filter nélküli cigaret­ta, így Munkás, Kossuth, Szimfónia? A magyar do­hányelosztó belkereskedelmi osztályán Gombás László osz­tályvezető a következőket vá­laszolta: — Mi ugyanannyi füstszűrő nélküli cigarettát szállítottunk ebben az évben is, mint ko­rábban a kereskedelemnek. Többen vásárolják ezeket az olcsóbb cigarettákat, több he­lyen „szabályos” felvásárlás is tapasztalható. Ez okozhatta, hogy Nógrád megyében au­gusztusban és szeptemberben kevesebb ilyen cigarettát kí­náltak a boltok. Hasonló volt a helyzet októberben Js. Köz­tudomású, hogy Magyarország a dohányzásban a negyedik­ötödik helyet foglalja el a „ranglistán”, ezért az erősebb cigaretták gyártását nem nö­veljük. A hiányzók helyett hasonló áron lehet vásárolni bolgár cigarettákat. — Mi az igazság abból a híresztelésből, hogy teljesen megszűnnek a füstszűrő nél­küli cigaretták? — Nem szűnnek meg. A dohányipar gyártja, amíg azokra igény mutatkozik. A. M. Kitekintés a megyéből A szarvasi arborétum Immár negyedik, változat­lan kiadásban jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondo­zásában A szarvasi arborétum című kiadvány. Korunk váro­siasodó emberisége már csak nosztalgiával gondol a „ter­mészetre”, á végtelen, kultúra nem bántotta erdőkre, folyók- ra és tavakra. Hisz ilyet Eu­rópában már szinte- sehol sem találni. Helyüket „kultúrer- dők”, kultúrparkok váltották fel. melyekben mesterségesei} tartják fenn a természetet, ahol az ősi, vad és romanti­kus képeket művészi érzéssel esztétikusán megkomponált, hangulatos tájak, panorámák váltják fel. Ezeknek az előre megtervezett, művészi él­ményt nyújtó kerteknek ha­zánkban egyik legszebb pél­dája. a szarvasi arborétum. Számos ritka és ^ülönleges növényt, festői tájait, varázsod hangulatát egyre többen meg­ismerik, s a javuló közlekedé­si lehetőségekkel <^ve több­ször és más évszakban is fel­keresik a kertet. A könyv elsősorban azok számára készült, akiknek a kert megtekintése élményt jelentett, s e kis emlékeztető kapcsán később is szívesen felidézik az ott eltöltött kel­lemes órákat. A szarvasi ar­borétum (papi-kert) a Tiszán­túlon. Békés megyében. Szarvas város határában' fek­szik. Az arborétum betelepí­tett területe 49 hektár, s az összes területe eléri a 84 hek­tárt.* Az arborétum hazánk legszárazabb területén fek­szik, gyakran több hétig is + 25 — +35 (,C hőmérséklet az uralkodó. A leghidegebb teleken a hőmérséklet —20, —28 °C-ot is eléri. Arra, hogy ilyen szélsőséges klima­tikus viszonyok ellenére még­is kialakult a szarvasi arboré­tum, a talajviszonyokon kívül az ősfákkai együtt kialakított zárt állomány kedvező mikro­klímája, ■ valamint a közeli Holt-Köröstől függő, kevéssé ingadozó talajvízállás adott alapot. A könyv értékét növelik a kiváló színes felvételek. ' kotlák Vizslást klub Levél Megfontolandó javaslat Legyen nagyobb választék! „Csalódott vevők” aláírás- sál érkezett a szerkesztőségbe egy levelezőlap. Aláírás nél­küli levelekre általában nem szoktunk válaszolni. Most azért teszünk kivételt, mert úgy érezzük, ha aláírás nélkül is, de közügyben érkezett az üzenet. így szól:..A szécsénvi Skála Palóc Áruház neve és szép árui csalogatják azokat, akik élnek-halnak a szép népművészeti alkotásokért, szeretik és büszkék a Palóc Háziipari Szövetkezet termé­keire. Mivel a szövetkezet is, szécsényi. az újonnan meg­nyitott áruház is a nagyköz­ségben van, arra következtet az egyszerű ember, hogy itt a szövetkezet termékei teljes választékban kaphatók. A csalódás nagy. mert ezekből az árukból alig akad egy el­dugott sarokban néhány da­rab. Ezt bármelyik vendéglá­tóegység, vagy kis trafik is árulja. Egy kicsit furcsa, hogy erre nem gondoltak”. Eddig a levél. Ügy véljük, a javaslat megfontolandó és bizonyára nincs különösebb akadálya, hogy nagyobb le­gyen az áruválaszték a Palóc Jól működik Vizsláson a tartalékosklub, amelynek több mint nyolcvan tagja van. A foglalkozásokat lelke­sen látogatják és nagyon jól szerepeitek a sóshartyáni lő- pályán is. A klub titkára, Sándor Kálmán, aki a tago­kat szinte gyermekkoruktól ismeri. Sokuk az általános is­kolában ismerkedett meg a lövészettel, később pedig, az MHSZ-ben folytatták. A kis közösségben nagyon jó a han­gulat, egyetértés, baráti szel­lem Uralkodik. Annál is in­kább, mert nagy örömükre hamarosan átadják Vizsláson az új lőteret. Sándor Vilmos Tari talány Kinek van erre energiája? A rádió, a televízió és a sajtó majdnem mindennap hangoztatja, hogy takarékos­kodjunk jobban az energiá­val. Ennek ellenére Taron 19*9. november 17—18-án — szombaton és vasárnap — a község egyes részéül egész nap égtek a villanyok. Ezek szerint az a helyzet, hogy sok az energiánk? Gondolom, az utcai világítás egy nap alatt sok áramot fogyaszt — fölös­legesen. Megfigyeltük, hogy az említett napokon az ÉMÁSZ semmiféle munkát nem végzett e területen, még csak égőcseréket sem csinál­tak. Megütötte a szemünket a fölösleges villanyégetés, ugyanis sokkal egyszerűbb lenne, ha a villamos energiát arra használnák, ami a ren­deltetése, vagyis sötétben vi­lágítanának véle. Nagy Szilveszter Nagybátony Megjegyzésünk: Eddig a le­vél, amelyet olvasónk küldött szerkesztőségünkbe. Figyelmé­be ajánljuk az ÉMASZ-nak és szívesen vennénk, ha vála­szolnának rá. A válaszlevél­nek helyet adunk. • Ebben az esztendőben — a negyedik negyedév kezdetéig — kétezer híján százezer pár férficipőt gyártottak Salgó­tarjánban, a Salgó Cipőipari Szövetkezetben. A termékeket a hazai üzletekben vásárolhatták meg a vevők. Máramarosszigetről Köszönet a gyógyításért A levél Romániából, Er­délyből érkezett a balassa­gyarmati kórházba. Még a nyárqn a 11 éves ^Marianát kezelték súlyos betegséggel a kórház orvosai és nővérei. Most az édesanyja ezt írta kedves hangú levelében: „Sze­retném megköszönni önöknek azt a segítséget, amivel hoz­zájárultak 11 éves kislányom gyógyulásához. Az orvosok és az ápolónők mindent elkövet­tek érte a nehéz helyzetben, mert súlyos betegséggel, csontvelőgyulladással került a kórházba. Tudatom önök­kel, hogy repülőút után Deb­recenből mentőautóval elju­tottunk a nagyváradi kórház­ba, ahol négy hélig kezelték Marianát. Ezt követően a ko­lozsvári klinikára utalták és szerencsére az öthetes gipsz­kötés műtét nélkül megöldot- ta a bajt. A kislányom elkez­dett járni. Jól érzi magát. Az ő nevében is köszönöm az emberséget és gondoskodást, amit irántunk tanúsítottak azokban a nehéz és tanácsta­lan napokban, őszinte tiszte­lettel : Bledea Vasile Máramarossziget Áruházban, népművszeti ter­mékekből. Várják a nógrádiakat is Két nap a múzeumban Változatlanul népszerű volt idén is a zebegényi SzŐnyi István Em­lékmúzeum negyvennyolc órás programja. Tavasztól őszig há­romezernél többen köztük sok Nógrád megyei is, elvégre a Duna-kanyar közel van hozzánk — vették igénybe ezt a művelő­déssel egybekötött, kellemes szó­rakozási lehetőséget. A tapasz­talatokat figyelembe véve a na­pokban megkezdték az 1980. ápri­lis 15-től október 15-ig igénybe­vehető táborozások szervezését. Négyezer címre juttatták el az országba az ifjúsági kirándulá­sok tervezett programját. A hú­szadik század egyik nagy magyar festőművésze, Szőnyi István la­kóháza, műtermei és a park ma múzeum. 2ebegényben a Duna­kanyar egyik szép pontján fa­házas tábor áll, amely lehetővé teszi, hogy az ország bármely részében lakó fiatalok szállásle­hetőséget találva, két napon ke­resztül ismerkedjenek a képző- művészettel, zenével, irodalom­mal. Megtekinthetik a Gorka-ke- rámia Múzeumot, a Szőnyi Ist­ván Múzeumot, filmet nézhet­nek. A környék kirándulóhelyei ugyancsak kellemes felüdülést nyújtanak. Jövő tavasztól késő őszig várják Nógrád megye fia­taljait is! Papp Rezső Betcgscg-c a bajhullás ? Betegség-e a hajhullás? — igen is, nem is. Lehet az öreg­séggel járó kellemetlenség, le­het örökletes jellegű, de sok­szor valamilyen betegség kö­vetkezménye. Mégis, ha betegség követ­keztében hullik valakinek a haja, reménykedhet, hogy megszüntethető a hajhullás. Heveny és idült betegségek gyakran okoznak erős hajhul­lást, fejbőrviszketést, foltok­ban kopaszodást. Ilyen eset­ben természetesen orvoshoz kell fordulni, s az alapbajt megszüntetni. 'Egyébként is ajánlatos bőrgyógyászt felke­resni, ha valaki nagyobb fo­kú hajhullást észlel. Néhány szál hajat minden fé- sülködésnél elvesztünk. Ha olykor egy-két szálat találunk a párnánkon, az sem vészes. Mikor naponta 40—50 hajszá­lat hullat el valaki, akkor már érdemes, sőt szükséges a kezeléssel foglalkozni. Mit tehetünk, milyen sze­rek állnak rendelkezésünkre? Bár százszázalékos hatékony­ságú szert még nem isme­rünk, de az intenzív hajápo­lás sokszor segít. Használha­tunk különböző hajvizeket,-balzsamokat, jót tehet a kvar­colás, az örvös által előírt rövidhullám-kezelés. Néhány Háziszerrel is meg­próbálkozhatunk. A kamillás öblögetés, a szeszes bedörzsö- lés, a tojás sárgájával való be- dörzsölés is eredményes lehet. Nagyanyáink korából való az alábbi recept. Keverjen ösz- sze egyenlő arányban ricinus­olajat, erős teafőzetet és ru­mot. A jól 'összekevert folya­dékot masszírozza be alaposan a fejbőrébe. Egy óra hosszat hagyja a keveréket' hatni, majd mossa meg jól a haját. Különböző növényi főzetek, gyógyteák is csökkenthetik a haj hullását. Megpróbál­kozhatnak a két új hazai haj­növesztő szerrel, a Bánfi-haj- szesszel, vagy a Patientiával. Mindkét szer hosszabb kúra alatt fejti ki eredményes ha­tását. S mindkét szer növényi hatóanyagokat tartalmaz. Az idős emberek haja — a korral járóan — el vékonyo­dik, megritkul. Intenzív haj­ápolással még ezt a folyama­tot. is késleltethetjük, mérsé­kelhetjük. (pál) NÓGRÁD — 1979. november 22., csütörtök 5 )

Next

/
Oldalképek
Tartalom