Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

Teljesítette az Ikarus gyár számára idei megrendelését a Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenöi telepe. A napokban elküldték vevőiknek a járművekhez szükséges irány jelző lámpákat. A diósjenöi üzemben számtalan gépkocsi világí­tási berendezését állítják össze. Pontos munkájukkal nép­gazdaságunk jármüprogramjának sikeres teljesítését segítik. Képünkön Kincses Zoltánná és Lek László világítótesteket szerel. — kulcsár-fotó — Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NO GRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 271. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. NOVEMBER 20., KEDD Lengyel gazdasági küldöttség Budapesten Hétfőn lengyel küldöttség érkezett Budapestre a ma­gyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 17. ülés­szakára. A delegációt Kazi- mierz Secomski, a Lengyel Népköztársaság miniszter- tanácsának elnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sze­kér Gyula miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja hétfőn a Parlamentben fogad­ta Kazimierz Secomskit. Gromiko Madridban Hétfőn délben Marcelino Ore- ja Aguirre spanyol külügymi­niszter meghívására háromna­pos hivatalos látogatásra Mad­ridba érkezett Andrej Gromi­ko szovjet küügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetője' nek látogatása, négy évtized óta az első magas szintű hivatalos szovjet láto­gatás Spanyolországban. Hétfőn délután a spanyol külügyminisztériumban meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások Andrej Gromiko és ven­déglátója, Mercehno Oreja kö­zött. A két külügyminiszter meg­beszélése után I. János Ká­roly spanyol király fogadta Andrej Gromikót. (MTI) Energiatakarékosság az SKÜ-ben Szigorú rendelkezések kezdeti eredmények A népgazdaság szempontjá­ból nem közömbös, hogy mi­lyen módon és milyen költsé­gekkel termelünk. Különösen fontos, hogy az energiával jó gazda módjára takarékoskod­junk. Ezért a Salgótarjáni Kcr hászati Üzemekben a gazdál­kodás fontos tényezőjévé lé­pett elő. Országosan előírták, hogy mennyi lehet egy-egy üzem vásárolható villamosenergia- és földgázfelhasználása. A kontingentált energiamennyi­ség lényegében megegyezik a bázisidőszak felhasználásával. De miután ez évben a fejlő­dés nagyobb termelési érté­ket ír elő, így takarékos meg­oldásokkal a többlettermelés­hez szükséges energiát ki kell gazdálkodnia a vállalat­nak. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben szigorú rendelke­zések léptek életbe az ener­giafelhasználásnál. Előírták, hogy új villamosenergia- és földgázfelhasználó % beren­dezéseket csak a főenergeti­kus engedélyével lehet üzem­be helyezni. Megtiltották, hogy villamos energiát helyi­ségek fűtésére használjanak. A nem kellőképpen kihasz­nált termelőberendezéseket le­állították. A munkaszüneti napokon a korábban hőn tar­tott kovácsológyári kemencé­ket úgyszintén leállították. Ezek az intézkedések és az ehhez társuló gazdaságosabb megoldások máris éreztetik hatásukat a sok energiát fo­gyasztó kohászati üzemekben. A villamosenergia-felhaszná- lás az elmúlt évben a tonnán­kénti termeléshez 217 kilo­wattóra mennyiség volt. A tervszerű és tudatos takaré­kossággal ez 204 kilowattórá­ra csökken. A földgáznál a múlt évben 48 normálköbmé­tert használtak fel 1 tonna áru termeléséhez, s ez most 44 normálköbméterre esett vissza. A védőgáz-felhaszná­lás a múlt évi 11,2 köbméter­ről 11,1 köbméterre, míg a gőzfelhasználás 489 kilo­grammról minden tonna ter­melés után 435 kilogrammra mérséklődött. A huzalműben külön figyel- lemmel kísérik és mérik a súlyponti berendezések előírt energianormáinak betartását. A lágyítókemencéknél, a hor­ganyzótelepen, és a BBC ke­mencéknél egyaránt megtaka­rítást értek el. Ennek folytán a huzalmű gyárrészlégnél a termelésre felhasznált koráb­bi 285,2 forintos tonnánkénti energiamennyiség 258,5 forint­ra csökkent. A hideghengermű gyárrésr- légnél úgyszintén csökkent a teljes keresztmetszetű terme­lésre felhasznált energiakölt­ség. Mégpedig a korábbi ton­nánkénti 460 forintról 434 fo­rintra. Ezt az eredményt azon­ban az illetékes energiaszak­emberek még nem minősítik egyértelműen jó eredmény­nek. Az eredeti energiataka­rékossági terv szerint ez ugyan jelentős túlteljesítésnek számít, de a szigorított intéz­kedés igényeit ez az ered­mény még nem elégíti ki. Hasonlóképpen kívánnivaló van még a kovácsológyári energiatakarékossági terv tel­jesítésénél is. A kovácsoló­gyár ilyen irányú eredménye­it rontja, hogy a teljes ke­resztmetszetű termelése a bá­zishoz viszonyítva mintegy 8 százalékkal csökkent. A további eredmények elő­segítésére több műszaki intéz­kedés történt. A hideghenger­műben elvégezték a transzfor­mátorállomásra telepített kondenzátor felújítását. A ko­vácsoló „A” üzemben beépí­tettek egy csöves rekuperá- tort. Ugyancsak a süllyeszté- kes kovácsüzemben a füstgáz- hő-hasznosítás érdekében szin­tén rekuperátort építettek be, a hálózati és gépi veszte­ségek csökkentése érdekében pedig a sűrítettlevegő-háló zatot két rendszerre bontot­ták. Ülést tartott a megyei közművelődési bizottság Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a Nógrád megyei közművelődési bizottság, ame­lyen Berki Mihály, a bizottság elnöke köszöntötte a jelenle­vőket, köztük Mód Aladár­nál, aki az Országos Közmű­velődési Tanács képviseleté­ben vett részt az ülésen. Napirenden szerepelt a szo­cialista brigádok kulturális vállalásai helyzetének, a fej­lesztés feladatainak megbe­szélése a pásztói Mátraaalj Állami Gazdaságban és a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Az elem­zéseket a gazdasági egységek igazgatói terjesztették elő. Mindkét gazdasági egység jellemzői közé tartozik, egye­beken túl az, hogy igen ma­gas a bejáró, illetve a külön­böző munkahelyeken dolgo­zók száma. A Mátraaljai Ál­lami Gazdaságban jelenleg 22 szocialista brigád dolgozik. Összlétszáma 429, a foglalkoz­tatott állandó dolgozók 87 százaléka. A gazdaság terme­lési szerkezetéből adódóan különböző feltételek, adottsá­gok között folytatják termelő- tevékenységüket. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál 41 brigád kapta meg a szocialista brigád cím valamelyik fokozatát. A ko­rábbitól eltérő differenciál­tabb értékelés, a fokozott kö­vetelmények sem csökkentet­ték a mozgalomban való rész­vétel vonzását, sőt megnőtt a szocialista brigádok tekinté­lye. Az élénk vitában felszó­lalt Mód Aladámé, aki többi között, országos tapasztala­tokról is beszélt. Hangoztat­ta, elismerést érdemelnek az eddigi eredmények. A tovább­lépés érdekében azonban elen­gedhetetlen szükség van ar­ra, hogy a művelődési tevé­kenység szervezésében az ed­digieknél fokozottabban kel­lene építeni az emberekben, a brigádokban már meglevő igényekre. S a szocialista bri­gádokon belül törekedni kell a művelődést példák által is ösztönző magok kialakításá­ra. Ezzel egyúttal a művelő­dési folyamatot belülről —, s nemcsak az egyébként szük­séges külső eszközökkel — le­het fokozottan segíteni. Szá­mos példával is illusztrálta mondandóját. A továbbiakban tájékoztató szerepelt napirenden az if­júsági klubmozgalom megyei helyzetéről, s egy javaslat a megyei közművelődési bi­zottság 1980. évi első félévi munka tervéről. Lázár György Franciaországba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Raymond Barrénak a Francia Köztár­saság miniszterelnökének meghívására november 20-án hivatalos látogatásra Francia- országba utazik. (MTI) A lakosság érdeme X Személyi számok osztása Hasábjainkon is figyelem­mel kisértük közigazgatásunk legújabb eszközének, a szemé­lyi számnak az elterjedését. Hogy a munka nagyságáról, amivel a számok kiosztása járt, valami fogalmat alkot­hassunk, elég megemlíteni; több mint kétszázezer nógrá­dit kellett az augusztusban megindult akció ideje alatt személyi számmal ellátni. Ezt a munkát természetesen nagy figyelmet kívánó egyeztetés előzte meg a tanácsokon. Az ellátottság országos át­laga e napokban 92 százalék körül mozog. A megyei ada­tok ennél jobbak! Nógrád me­gyében a személyi számok 99 százalékát már kiadták. Mind­össze a megye két városában vár még gazdájára összesen mintegy 1200 szám. Természe­tesen a fenti adatokba nem számít bele az a mennyiség, melyet műszaki, technikai okokból nem tudnak kiadni, ugyanis még nem érkezett meg a tanácsokhoz. Ezek mennyisége mintegy 18 ezer. A jó eredményben a taná­csok lelkiismeretes, jól szer­vezett munkája mellett igen jelentős szerepe van a lakos­ság megértő magatartásának, készséges részvételének. Ki­sebb településeinken sok he­lyen egyetlen hívó levelet sem kellett kiküldeni, a lakosság mondhatni egy emberként je­lentkezett a felhívásra. El­mondhatjuk tehát, hogy a nógrádiak — eddig — jól vizsgáztak! Remélhetőleg a hátralevő idő alatt a megye jó helyezé­se megmarad, akik a személyi számokat még nem vették át, időben jelentkeznek érte. A két város tanácsi apparátusa is igyekszik elősegíteni. Az idős és beteg emberekhez például szükség esetén ház­hoz mennek. Igazán gondot talán csak azok okoznak, akik valamely oknál fogva huza­mosabb ideig külföldön tar­tózkodnak, őket azonban megvárja a tanácson a szá­muk. A még el nem küldött lapo­kat, személyi számokat is vár­ják. Ahogy rpegérkezik, min­den érintett állampolgár írás­beli értesítést kap róla. Re­mélhetőleg a többiekhez ha­sonlóan ők is öregbítik a nógrádiak hímevét, gyorsan, rugalmasan jelentkeznek. Ad­dig pedig nem tehetnek egye­bet, mint türelemmel vára­koznak. Kisboltok A tömegkommunikációs eszközök gyakorta citált témá­ja manapság a peremkerületek és általában a kisebb üzle­tek kritikát érdemlő ellátása. Ezek az egy-két személyes boltok nem bonyolítanak le kiemelkedő forgalmat: egyikük- másikuk alig néhány tízezernyi forint értékű árut ad el havonta. Ám állandó vevőkörük van, a környékükön lakók ott szerzik be napi szükségletüket. Számítanak rá, hogy az alapvető élelmiszerekhez hozzájutnak megszokott bevásár­lóhelyükön. Egyáltalán nem mindegy hát, milyen ellátást képesek nyújtani a kis településeken működő élelmiszer- és vegyesboltok. A megyei tánács kereskedelmi osztályának kereskedel­mi felügyelősége éppen ezért fordított nagy figyelmet ezek­re a kereskedelmi egységekre. Megyénk ezer lakos alatti községeiben 114 kiskereskedelmi egység dolgozik. Ezeknek 90 százalékát nyolc ÁFÉSZ, további tíz százalékát a Nóg­rád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzemelteti. E kisboltok egyharmadában vizsgálódtak a kereskedelmi felügyelők. Megállapították többi között, hogy a vizsgált üzletek vezetőinek csaknem fele szakképzetlen. Sok kérdésben tájé­kozatlanok e boltvezetők. Kevés az áttekintőkészségük, nehezen igazodnak el az ellátás naponta ismétlődő kis csa­táiban. Tájékozatlanságukat még növeli, hogy egyes veze­tőcserék alkalmával a bolt korábbi eseményeit tanúsító do­kumentumok tűnnek el. Holott ezek korántsem boltvezetői tulajdonok. Sok helyen panaszolták, hogy a szállítók ritkán tartják be az előre meghatározott túranapokat. Különösen a váci FÜSZÉRT ellátási területén okoz nagy gondokat a rend­szertelén szállítás. Esetenként áru nélkül maradnak a boltok. S, ha meg is érkezik végre a várva várt kocsi, gyakran csak a felét hozza a kért mennyiségnek. Egyik-másik üzletből olykor az alapvető élelmiszerek is hiányoznak: nincs liszt zsír, margarin. Természetesen nehéz lenne elvárni, hogy az apró üzletek is ugyanolyan választékos ellátást nyűjtsa'nak, mint a nagy alapterületű bevásárlóközpontok. A legfontosabb élelmiszereket azon­ban mindig kínálniok kell. Nem egy észrevétel hangzott el a sütőipari termékek szállításáról. Vannak falvak, ahol a gyerekek alig-alig jutnak friss péksüteményhez. Az pedig egészen gyakori, hogy a kisebb boltokba csak délután visz­nek kenyeret. így aztán nem csoda, ha helyénként illegális kenyérszállítók hozzája saját járművükön a kézzel szakított kenyeret, s egész jól megélnek önkéntes vállalkozásukból. A legmostohább viszonyok között a pusztai üzletek dol­goznak. Körzetükben alig néhány család lakik, esős időben csak terepjáróval lehet megközelíteni. Az elvándorlás kö­vetkeztében még tovább csökken egyébként is csekély for­galmuk. A kisboltok üzemeltetése természetesen nem gazdaságos. Míg azonban fenntartásuk veszteségei különféle intézkedé­sekkel csökkenthetők (nyitvatartás korlátozása, mozgóárus­sal való pótlása, esetleg közös üzemeltetési lehetőségek megfontolása), egy dologról nem lehet piegfeledkezni. Amíg kisebb falvakban, településeken is élnek emberek, addig alapvető cikkekkel való ellátásuk nem lehet másodrangú kérdés. — szendi — I

Next

/
Oldalképek
Tartalom