Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

hőerőművet épite- erömű viztároiójú­Lengyefországi riportsorozat (3.) Toruni mézeskalács — poznani méhsör Utu'nk következő állomása a történelmi jelentőségű grün- waldi csata helyszíne volt. Itt vívta meg ütközetét 1410. jú­lius 15-én a huszonkét nyu­gat-európai uralkodó támoga­tását élvező német lovagrend a lengyel—litván—orosz had­sereggel. S ahol egykor ötven­ezer ember élet-halálért küz­dött. ott most három falu bé­kés lakossága éli mindennap­jait. a nagy győzelem emlé­két pedig egy hatalmas park őrzi. benne égbeszökő emlék­művel, korelevenítő múzeum­mal, s emlékidéző sétautakkal. Számomra egy apróság volt a legmegragadóbb: a mérhetet­len csönd, a beláthatatlan, dimbes-dombos vidék „sugall­ta” némaság, amely a nagy csata előtti fohászkodás, a reményima szertartásának el­képzelt jelenetét varázsolta elém. Barbara Tobijasiewicz úti- zywa Wieza 1. alatt meglepő a városképben is: díszes, re- kísérőnk szerint — ki ottlétünk látvány fogadja az idegent: neszánsz városháza, a vidék alatt nagyszerű tájékozottsá- dől az épület. Pontosabban, a leghíresebb operaháza, pa- gáról, helyismeretéről és a 15 méter magas létesítmény- zár barokk templomok, XV. híres lengyel vendégszeretet- nek — melyben turlstainfor- századi palota és sorolhatnám ről adott bizonyságot — mációs szolgálat működik — tovább, mind-mind fölkeresés- G rünwaldon néhány éven be- másfél méteres elhajlása van. re érdemes, lül több ezer turista befoga- A pisaiaknak ez bizonyára Persze, a mai iparújdonsá- dására alkalmas szállók, kém- nem túl meglepő, ám a To- gok, a modern technika, a pingek, hotelek épülnek, a runba látogatók szinte kivétel nagy érdeklődéssel kísért nem- léngyel idegenforgalom egyik nélkül megnézik az épületet, zetközi vásárok „nyoma” ott jelentős helye lesz ez a vidék. Sorra járjuk a 'nevezetesebb van Poznan látnivalói között. ■ír ( utcákat, házakat: Kopernikusz Négy hosszú utcasoron át ba­Torunban alkalmunk volt gyermekkori színterét, a XIV. rangolhat a vásárolni vágyó megismerkedni Európa egyik századi városházát, a Szent idegen. Tömött kirakatok, vil- legnagyobb mézeskalácsgyá- Anna-templomot, majd beté- lógó reklámok, figurák mutat- raval Az 1763-ban alakult rünk egy kávéra a Pod Mod- jak a kínálatot a legmoder- gyár ma Kopernikusz nevét vi- rym Fartuchem nevet viselő nebb elektronikai berendezé­sen, s a közelben található kávéházba, amely maga is sektől, a bőrárukon át az el- sok-sok méznek köszönheti műemlék, idestova négy évszá- més gyermekjátékokig. Mégis hírnevét, fennállását. No, per- zada, hogy fölépítették. A tő- cgy üveg méhsört hoztam in- sze az ott dolgozó nvolcszáz rökös készítésű, zaccos kávék nen ajándékba. A legenda sze- embernek is akik a korszerű után különösen jólesik a ha- rint ugyanis, aki szombat este gépekkel, éjjel-nappal készí — zaihoz hasonló fekete ital. az italból fogyaszt, az ejfél tik a napi Ötventonnányi sü- Aztán Poznan felé vesszük után meglátja a titokzatos teményt, kalácsot, csokoládét, utunkat. Közben Gniezniébe'n Fehér Hölgy szellemét. Hogy melyeknek háromnegyed ré- rövid időre megállunk, meg- velem ez nem történt meg, szé exportra megy. Teresa nézzük Lengyelország legré- annak feltehetően az az oka, Grubecka, a laboratórium ve- §ibb- a x- században épült hogy a látomáshoz elegendő eetője kalauzolt végig az templomát, s annak kápolnáit, mennyiséget nem jegyeztem üzemekben, melyek sokkal Nemrégiben II. János Pál pá' inkább hasonlítanak egy ve* P3- során itt is misézett, kellemes vo^t. gyiüzemre, mintsem a mézes- az erről készült fényképfel- kalács szülőhelyére. De hát. a vetelek lathatók a templom Zarnowlecben — Toruntól ész akra — új nek. Képűnkön: aszfalttal burkolják az nak alját és oldalát. föl. Mindenesetre az ébredés végtermék íze * illeTve íörmáia folyosóin. Egyébként Gnieznie, , boz baza idegen I J egészen 1038-ig, a közeli Póz- a néhány napos útról? Azt hi­Kopemikusz hajdani szülő- tannal együtt Lengyelország a legtöbb lehet: az városa ma mintegy 170 ezer lelket számlál, híres ipara, a műemlékei és a 83 hektárnyi területen elnyúló diákváros, modem kollégiummal, korsze­rűen fölszerelt előadótermek­fővárosa volt. Bár Poznan a külföldiek tu­datában iparvárosként ismere­tes, belvárosa jócskán bizo- kel, pihenőparkokkal, könyv- nyitja több évszázados múlt­tárral és egy remek fekvésű ját. A városi rangot 12b3-ban medencével. kapta meg, s ma a lakosság A várost több kilométeres, száma eléri az 540 ezret. Ked- saéles fal határolja, rajta vező földrajzi helyzete, ügyes Negyven bástya és nyolc ka- kereskedői révén már a XVI. pu. Ezen átjutva, rögvest az században híres volt vásárai- óváros korzói, hangulatos ut* ról. Gazdag emberek lakták e cái következnek. A Pod Kry- vidéket, s ez megmutatkozott újraf ölkeresés szándéka. Egyszer ismét bejárni a látott helyszínt, újabbakat megis­merni. Es abban bízni, hogy ez mihamarabb megtörténik. (Vége) Tanka László Á cigányság életéről Nélkülük nincs előrehaladás II in kik cigánylakta települések kerül- " tek a szécsényi járás megszűn­tével a megye legnagyobb lélekszámú, sal­gótarjáni járásához, ahol a legutóbbi felmé­rés adatai szerint a megyei átlagtól eltérően mintegy négy százalékkal magasabb a ci­gány származásúak száma. A Nógrád megyei Tanács VB által létrehozott cigányügyi koor­dinációs bizottság nemrégiben megtartott ülé­sén többek között éppen a salgótarjáni já­rás cigányságának helyzetéről tanácskoztak; erről a kérdésről a járási hivatal elnöke, Cze- ne József tartott tájékoztatót. Néhány fontosabb adat ismertetése elen­gedhetetlen. A járás területén elsősorban hyolc községben tömörül a, cigánylakosság, ezek között ott találjuk Nógrádmegyert, Kis- hartyánt, Mátr a verébéi yt, hogy csak néhányat említsünk. A cigánylakosok száma a járásban nem kevesebb mint 6351, amely egyben azt is jelenti, hogy a teljes lakossági lélekszám 10,4 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Érdemes talán megjegyezni, hogy aktívan mindössze a fele beszéli a cigány nyelvet, és azt is, hogy egyre növekszik a telepén kívül, a falukban elszórtan, a házvásárlással, -épí­téssel a nagyobb közösségekbe beilleszkedők száma. Ugyanakkor éppen ezzel a törekvéssel kapcsolatban került szóba, hogy a figyelem­nek itt is ki kell terjednie arra —, nehogy újabb —, most már a települések központjában a vásárlásokkal kialakuló telepek jöjjenek létre. A salgótarjáni járásban érthetően na­gyobb figyelmet szentelnek a cigánylakosság helyzetének folyamatos vizsgálatára, az ösz- szefüggések feltárására, olyan tendenciák ki­dolgozására és gyakorlati alkalmazására, ame­lyek figyelembe veszik, hogy a cigányság helyzete a differenciált törődés mellett sem választható el az egész társadalom helyzeté­től; hogy a cigányság alapvető gondjai, " a munkahelyi beilleszkedés, a továbbtanulás, egyáltalán a tanulás, a tankötelezettségi tör­vény végrehajtása, a felnőttoktatásban való részvétel, a szakmai ismeretek gyarapítása, vagy egyszerűbb esetben csupán a megszer­zése — nem kizárólag a cigányságot érintő kérdéscsoport. Más szóval, egyet kell érteni azzal a gondolattal, hogy ezt a kérdést sem­miképpen nem szabad és nem lehet egyetlen népcsoportra leszűkíteni. Még akkor sem, ha például a tankötelezettségi törvény végrehaj­tásában a negatív arányok kialakulása . egy­részt éppen a cigánylakosság számarányának is „köszönhető”. A járásban a községi tánácsok tavaly nem kevesebb, mint 22 esetben tárgyaltak olyan kérdéseket, amelyek a cigánylakosság érde­keivel voltak szoros kapcsolatban. De maga a cigányügyi koordinációs bizottság sem pusz­tán a saját kútfőjéből merített, hiszen a kö­zeli múltban elvégzett, tudományos szempont­ból is hitelesnek minősíthető úgynevezett rep­rezentatív felmérés (több mint hétszáz sze­mélyt hallgattak meg, kérdeztek ki) tapasz­talata volt az alapja a legutóbbi ülés anya­gának. Visszatérve a salgótarjáni járásra, az ott élő cigánylakosság helyzetére megállapít­ható, hogy sok területen értek el kedvező ta­pasztalatokat, jó eredményeket. A járásban élő felnőtt cigánylakosok 80—90 százaléka ál­landó, vagy alkalmi munkaviszonyt tart fenn, folyamatosan dolgozik. Ugyanakkor körükben a legkevesebb a szakmunkások aránya, és mert a családok népesek, viszonylag alacsony az egy személyre jutó átlagkereset: 500—800 forint havi jövedelem (egy személyre), meg­közelítőleg a teljes cigánylakosság ötven szá­zalékának jut! Üjabb 1700 cigánylakosra sze­mélyenként és havonta 800—1200 forintot kell számítani. A keresetek a szakmai képzettséggel vannak összefüggésben. Sokat tehetnek az al­kalmazó üzemek vállalatok annak érdekében, hogy a nyolc osztályt el nem Végzett, túlkoros­ként hozzájuk került fiatalok általános iskolai oktatásban, s ezt követőén a szakmai képzett­ség megszerzésében segítsének. Az óhaj azonban önmagában nem elég, s igaz az is, hogy nem lehet valakit a saját aka­rata ellenére boldogítani. Másként fogalmaz­va — amint erre Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese is rámutatott — előre­lépni a cigányság ügyében csak a cigányság­gal együtt lehet! Ide tartozik például az a felismerés, amelyről viszont a salgótarjáni járási hivatal elnöke szólt: növelni szüksé­ges a cigány származású tanácstagok számát elsősorban az érintett, a legnagyobb számú cigánylakost magában foglaló nyolc község­ben, a legközelebbi tanácsi választásokat is felhasználva, hiszen a nyolc község­ben mindössze tizenegy cigány származású tanácstag működik. Talán a ta- nácstagság mindent megold? Nem old meg önmagában mindent, de hozzá segítheti a községeket és a cigánylakosokat is az újabb előrelépéshez. A személyes példák nem csu­pán a rosszban, a jóban is hatást fejtenek ki az érintettek körében. A feladatok pedig meg­lehetősen nagyok. A járás községeiben jelen­leg is mintegy 420 olyan lakásban élnek ci­gány származásúak, amelyek semmilyen te­kintetben !nem felelnek meg a szociális kí­vánalmaknak. A salgótarjáni járásra jellemző ugyanakkor az a felelősség, amely a cigányság folyamatos felemelkedésének érdekét közösségi érdeknek tekinti. Ez vonatkozik‘a párt- és állami szer­vek, a társadalmi és tömegszervezetek ez irá­nyú munkájának tartalmára, szándékára. A járási hivatal azon túlmenően, hogy részlete­sen feltárta újólag a cigányság helyzetét, hét pöntból álló feladatlistát dolgozott ki, amely­ben első helyen szerepel a foglalkoztatási színvonal emelése, mint az előrehaladás leg- föntosabb része. Ugyanilyen feladatvállalás­ra méltán számíthat a tanács a cigánydolgo­zókat nagy számban foglalkoztató üzemek ré­széről is! A központi feladatok között ka­pott helyet a oigánylakosság műveltségi szín­vonalának további emelése, nemkülönbén az egészségügyi és szociális kérdések megoldá­sa. A járási hivatal szándéka: a községek munkaterveiben már a jövő évben kötelező érvénnyel szerepeljenek a feladatok, amelye­ket azután számon is lehet kérni. Talán éppen ez a következetesség in­díttatta javaslattervét, hogy a salgótarjáni járási hivatal feladattervét a köz­ségi tanácsok értekezletén ismertessék. TPL Fél év — statisztikai adatokban Az idei esztendő első felé- az előző esztendőben. A ben sok akadály tornyosult a gyengébb takarmánytermés, a gazdasági feladatok teljesítése szállítás akadozása érezhető elé Lengyelországban. Előbb nyomot hagyott az állatte- — január és április között — nyésztésben is. Csökkent az a rendkívüli téli időjárás, állatállomány — az előző év majd a hóolvadás, az árvizek, első feléhez viszonyítva 0,6 később — május—júniusban — százalékkal —, valamint a tej- az aszály nehezítette a mun- termelés. kát. Nagy nehézségek árán Bár a beruházások üteme végül is a féléves tervet ősz- némileg lelassult, a 213 mil- szességében sikerült megva- liárd zloty' összegű félévi be- lósítani, azonban egyes részte- ruházások között jelentős ipa- rületeken visszaesett a terme- ri objektumok kerültek át­lós. A tervezett szint alatt adásra. A többi között maradt többek között az épf- három nagy energetikai tőipari és szerelővállalatok, a turbinaegység; a máso- személy- és teherszállítás tel- dik nagy barnaszénfejtő- jesítménye; s kisebb volt az rendszer; az orskl Cedynia állami beruházásokra fordított Kohászati Művekben egy új összeg. Egyes jól fejlődő ipar- rézhengermű; háziszámyas ágak — mint például a fém- kombinát; gépesített fejőkom- kohászat, a gépgyártás, az binátok; nagy gyümölcs- és elektronika, a finommecha- főzelékfagyasztó és tároló- nika — azonban kiegyenlí- blokk készült el 1979. első tették a hiányokat, így 1979. felében. első fél éve az 1978. év hason- A Lengyel Központi Statisz- ló időszakához képest 0,6 szá- tikai Hivatal adatai szerint az zaiékos, a népgazdasági terv- ország népessége 35,2 millió, hez képest pedig 4,9 százaié- azaz 0,5 százalékkal növeke- kos emelkedést mutat. dett fél év alatt. A foglalkoz­A rossz időjárás természe- tatottsági szint nagyjából tesen a mezőgazdaságot súj- megegyezik az előző évivel — tóttá a legjobban. Sok vetés 11 930 000 dolgozót tartanak ment veszendőbe, az újrave- számon. A lakosság pénzbevé- téseknek pedig nem kedvezett tele ebben a fél évben 9,6 szá- a rendkívül meleg tavaszvég, zalékkal, a népgazdasági bér­nyárelő. A mezőgazdasági alap 7,7 százalékkal, azaz 27,8 kultúrák átlagos állapota jó- milliárd zlotyval volt magá­val kedvezőtlenebb volt, mint sabb az előző félévinél. Cél a megelőzés Egy szabálysértés története A Lampart ZIM salgótar­jáni gyárának, tehergépko­csijáról, melyet Verbói Jó­zsef vezetett, augusztus 22- én, délelőtt Budapesten, a Gyömrői úton készített fényképet a traffipax. A jármű több mint 20 kilo- méter/óra sebességgel lép­te túl az engedélyezettet. A fénykép — két példányban — megjárta a maga útját és a Salgótarjáni városi és járási Rendőrkapitányság szabálysértési hatóságának szobájába jutott a vezető kezébe. A szép szál férfi, teljesen összetört. Nem is nagyon védekezett. Szó nél­kül beismerte a gyorshaj­tást. Hivatkozott ugyan ar­ra, hogy a kilométerórája hibás volt, jelentette is, de csak néhány nap múlva ke­rült sor a javításra. Azt azonban beismerte, tudnia kellett, hogy túl gyorsan hajt. Az effajta szabálysértése­kért .5000 forintig terjedő pénzbírságot lehet kiszabni. Ezen túl a vezetői engedély teljesen, vagy csak egyes kategóriákat érintve egy hónaptól két évig terjedő időre bevonható. Emberünk hivatásos vezető lévén ebből él. Más szakmához nem ért, 15 éve szerezte jogosítvá­nyát Nehéz helyzetbe ke­rül. ha az engedélyt — akár rövid időre — bevonják. Ezek mérlegelése miatt el­napolják a határozathoza­talt. Néhány nappal később a gyár szakszervezeti tanács­termében gyülekeztek a hivatásos gépkocsivezetők. A szabálysértési hatóság és az üzem igazgatási osztá­lya közösen nyilvános tár­gyalást szervezett. Ezen is­mertették, hogyan történt a szabálysértés, és kihirdették a közben megszületett ha­tározatot is, mely szerint a vezető 2500 forint pénz- büntetést köteles fizetni, s egy hónapra elveszti vezetői engedélyének érvényességét C kategóriájú járművekre. A határozathozatalnál fi­gyelembe vették, hogy a ko­rábbiakban szabálysértést nem követett el, baleset- mentesen vezetett eddig is, s a munkához való viszm nya igen jó. Tekintettel vol­tak családi, anyagi helyzeté­re. Ezek enyhítő körül­ményként szerepeltek, azon­ban mindettől függetlenül is érvényesülnie kellett a törvény szigorának. Az idén eddig 15—20 szá­zalékkal több közlekedési szabálysértésre derült fény Nógrád megyében, mint az elmúlt év azonos időszaká­ban. Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy több a szabály- sértő, inkább annak követ­kezménye, hogy a szabályo­kat betartok védelmében intenzívebb a forgalom el­lenőrzése. A szabálysértések nagy hányada gyorshajtás, enge­dély nélküli vezetés, ittas­vezetés, vagy a közúti köz­lekedés rendjének megzava­rása. Ez utóbbi különösen emelkedő tendenciát mutat, éppen ezért — lévén orszá­gos probléma — ez év júli­usától 10 ezer forintig ter­jedhet a büntetés összege. Az említetteken kívül az üzemképtelen kormány, vagy fékberendezéssel tör­ténő vezetés, a jobb oldali közlekedés, az elsőbbség, az előzés szabályainak durva megsértése, a fényszóró sza­bálytalan használata, a köz­úti jelzésekkel kapcsolatos szabályok megszegése, azok a kiemelt szabálysértések, amelyek megállapítása után azonnal bevonható a vezetői engedély. Az intézkedés ter­mészetesen azt a célt szol­gálja, hogy a szabálysértő saját bőrén érezze tette sú­lyát. Ennek értelmében a fenti szabálysértések el­követőitől mintegy 70 száza­lékban rövidebb-hosszabb időre be is vonják az enge­délyt. A többitől azért nem, mert nincs mit bevonni. Ök az engedély nélküli ve­zetők. Akad köztük olyan is, akire öt alkalommal kel­lett már büntetésül pénz­bírságot kirónii, mert enge­dély nélkül motorozott, s legutóbb ittasan! Az illetőt összesen, több mint 17 ezer forint pénzbírságra köte­lezték. Talán túl szigorúnak tűn­nek az itt sorolt intézke­dések, de sajnos, a közleke­dés biztonságának helyze­te, a közlekedésben részt­vevők bizonyos hányadának fegyelmezetlensége szüksé­gessé teszi az ilyen jellegű eljárást. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy aki egy alkalommal kénytelen volt rövid időre búcsút mon­dani jogosítványának, az utána évekig nagyon fegyel­mezetten közlekedik. Ilyen értelemben nem is nagyon fordul elő visszaeső. A nyil­vános tárgyalás sem holmi pellengérre állítás. A hasz­na főként abban rejlik, hogy akik részt vettek rajta, azok néhány hónapig ugyancsak sokkal figyelmesebben, elő­vigyázatosabban közleked­nek. A szabálysértési határoza­tot nagy körültekintéssel, a humánum szempontját sem figyelmen kívül hagy­va hozzák meg. Igyekeznek a törvény szigorát „testre szabni”. Ha valaki valamit elkövetett, meg kell kapni a büntetését, melynek egyetlen célja, hogy az il­letőt a továbbiakban elté­rítése hasonló cselekedetek­től. — e- — NÓGRÁD — 1979. november 16., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom