Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ -MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVF.. 268. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. NOVEMBER 16., PÉNTEK Koszorúzás Baglyasaljáh X A múlt harcai erőt adnak a mai küzdelmekhez Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Kubai Köztársaságban tett hivatalos, baráti, valamint a Portugál Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége javaslatot tett a munkavédelem szabályozásának korszerűsítésére. Az előterjesztés alapján a Minisztertanács rendeletben határozta meg a munkavédelem követelmény- rendszerét. A rendelet meg* erősíti a munkavédelem elsőrendű fontosságát, növeli a központi és gazdálkodószervezetek vezetőinek felelősségét, és a korábbinál nagyobb teret ad a helyi megoldásoknak. A munkavédelem hatékonyabb összehangolása és ellenőrzése érdekében és az új követelményeknek megfelelően a kormány módosította az országos munkavédelmi bizottság jogállását és működését. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tanácskozott a KISZ Nógrád megyei bizottsága Teendők a gazdasági és a tanulmányi munkában Emlékezés a bányászsztrájk ötvenéves évfordulójára A bányamunkás-mozgalom jelentős megmozdulására, a salgótarjáni iparmedence bányászainak 1929-es novemberi sztrájkjára emlékeztek tegnap Salgótarjánban. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, valamint a TIT Nógrád megyei Szervezete, a Baglyasaljáról induló bányászsztrájk ötvenéves évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának székhazában. Kovács László, az< SZMT vezető, titkára a megjelentek között üdvözölte Brutyó Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző''Bizottság elnökét, Potbornik Józsefet, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a Nógrádi Szénbányák nyugalmazott igazgatóját, dr. Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettesét, Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát, Simon Antalt, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, a bányászveteránokat, az ötven év előtti események mintegy hatvan résztvevőjét, a megyei és a városi pártbizottság, a tanács, a KlSZ-bizott- ság képviselőit, történelemtanárokat. A közép-szlovákiai kerületből — Pável Fővel, a kerületi szakszervezeti tanács elnöke vezetésével — küldöttség érkezett Salgótarjánba, a megemlékezésre. A fél évszázada lezajlott bányászsztrájkra dr. Molnár Pál, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola docense emlékezett. Bevezetőjében szólt az 1929— 1933-as gazdasági válságról és a tőkéseik törekvéséről, hogy a válság terheit áthárítsák 'a dolgozó tömegekre, a munkásokra. A munkásság Magyar- országon is tüntetésekkel, éhségfelvonulásokkal tiltakozott a növekvő munkanélküliség, a nyomor ellen. Az élet- és munkakörülmények romlása, a háborús készülődés ellen felléptek a salgótarjáni iparmedence munkásai, bányászai is. Egyik legjelentősebb megmozdulásuk az 1929-es november 2-i bányászsztrájk volt, amelyet a KMP Kerületi Bizottsága szervezett, s irányított. A bányászszakszervezet jobboldali vezetősége kezdettől fogva ellenezte a sztrájkot. Fellépett a sztrájkot szervező, irányító kommunista bányászok ellén. A november elsején és másodikén Budapesten ülésező kongresszus éles vitája is ezt tükrözte. Peyer Károly, a szaktanács képviseletében nyílt támadást intézett a bányamunkásság osztályharcos vezetői ellen. Mindennek ellenére az iparmedencében a sztrájk négy hétig tartott. A legerőteljesebb megmozdulásokra Baglyasalján, Kazárón és Somlyón került sor. Az előadó ezt követően részletesen elemezte az események hátterét, mozgatórugóit. Ezek között említette a nógrádi szénbányászat történelmi múltját, a munkások, a bányászok következetes harcát a tőkések ellen, a megélhetésért, a gazdasági és politikai jogokért Kiemelte a bányamunkások koncentráltságát, szervezettségét. A bányászszakszervezet helyi csoportjai részt vettek a polgári demokratikus forradalom helyi feladatainak megoldásában, a Tanácsköztársaság honvédő harcaiban. a széntermelés megszervezésében. Ezt követően az előadó a kommunista párt szerepéről beszélt a bányászok szervezésében, az 1929-es sztrájk előkészítésében. Hangsúlyozta, hogy az 1929-es országos jelentőségű bányászsztrájk, valamint az 1930-as salgótarjáni éhségfélvonulás szervezője, irányítója a KMP Kerületi Bizottsága és az irányítása alatt tevék én ykedő töhb illegális kommunista sejt volt. Az 1923-ban újjáalakult pártsejtek, majd a húszas évek második felében megalakult kerületi bizottság s2iaros kapcsolatban állt a bányamunkásokkal. Tevékenysége során — a bányamunkásság politikai nevelésében, osztályharcos szemléletének erősítésében, az élet- és munkakörülményeik javításáért folytatott harcban — egyaránt jól élt az illegális és a legális munka, ifti'ndenekelőtt a szakszervezeti munka kínált^ lehetőségekkel. Dr. Molnár Pál előadásában szólt a proletár internacionalizmus, a munkásszolidaritás növekvő erejéről. A Szovjetunió mellett, a KMP Kerületi Bizottsága munkájához nagy segítséget adtak a Szlovák Kommunista Párt határ menti szervezetei, tagjai. Segítségükkel jutottak el a KMP megyei vezetői az illegális pártiskoláira, így jutottak el a röplapok, újságok, folyóiratok a szénmedence kommunistáihoz, bányászaihoz. ök adtak helyet 1928-ba'n a losonci pártkonferenciának is, ahol a mozgalom legfontosabb feladatairól, így az 1929-es bányászsztrájkról is döntöttek. Az 1929-es bányászsztrájk tanulságairól szólva az előadó többek között megállapította: hozzájárult ahhoz, hogy a munkásság felismerje törté- nelmd szerepét, az összefogás, a munkásszolidaritás erejét, szükségességét. A magyar nemzeti történelemben ezért méltán foglalja el helyét azok között az események között, amelyek során a munkások a társadalmi igazságosságért, az egyenlőségért, társaik emberibb életéért harcoltak. A bá- nyászszitrájk tanulságai ezért a fejlett szocializmust építő nemzedéknek is szólnak. Felszólalt a tanácskozáson Pothomik József, az 1929-es novemberi bányászsztrájk egyik szervezője, irányítója. Visszaemlékezésében a Tanácsköztársaság leverését követő terrorról, a növekvő nyomorról, a munkanélküliségről, a dolgozó bányászok egyre nehezebb munkakörülményeiről szólt. Mindezek arra ösztönözték az ön,tudatra ébredő munkásokat, bányászokat, hogy fellépjenek az elnyomás, a nyomor ellen. Megemlékezett a KMP, a kommunista munkások tevékenységéről, az 192!9-es bányászsztrájk előkészületeiről, a losonci pártkon- ferenciáról, a rendkívüli bá- hyászkongresszusról, kiemelve a négy hétig tartó sztrájk eseményeit, a sztrájkot követő megtorló intézkedéseket. Vajda Pál, dorogi nyugdíjas bányász, a salgótarjáni és a dorogi szénmedence bányászainak szolidaritásáról, ösz- szefogásáról, közös harcáról szélt. Hangsúlyozta, hogy azonos volt helyzetük ég így közösen léptek fel elnyomóik ellen is. Erőt adott a harchoz a jövőbe vetett rendíthetetlen hitük, valamint a legnehezebb helyzetben is erős munkásszo- lidaJritás. Pável Fővel, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság és szakszervezeti tanács üdvözletét tolmácsolta az emlékülés résztvevőinek. Szólt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, amely nagy hatással volt a magyar munkások, igy a salgótarjáni bányászok harcára is. Beszélt a kommunista párt szerepéről a munkások szervezésében, az osztályharc irányításában, s arról az összefogásról, amely a salgótarjáni szénmedence kommunista bányászai és a kerületben tevékenykedő kommunista szervezetek között létrejött az illegalitás nehéz éveiben. Befejezésül Csehszlovákia szocialista fejlődéséről, a közép-szlovákiai kerületben folyó eredményes építőmunkáról adott számot. Ezt követően Pável Fővel ismertette a kerületi pártbizottság határozatát és az 1929- es bányászsztrájk szervezőinek, vezetőinek — Pothomik Józsefnek, Szerényi Sándornak, Kakuk Istvánnak, Iványi Ferenc'nek és Bodor Lászlónak — átadta a Klement Gottwald- emdékplakettet. (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás a baglyasaljai emlékműnél. (Bábel László felvétele) A munkahelyi demokrácia intézményrendszerében betöltött szerepéről, illetve annak salgótarjáni tapasztalatairól hangzott elsőként beszámoló a KISZ Nógrád megyei bizottságának legutóbbi ülésén, amelyet csütörtökön a megyeszékhelyen tartottak. Az előterjesztő, Márton József városi titkár a kiemelt ipari üzemek KISZ-szervezeteinek érdekképviseleti munkájával foglalkozott mondandójában. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az elmúlt években hozott határozatok, intézkedések és más tényezők hatására jól érzékelhető szemléletváltozás kezdődött az érdekvédelmi munkában. Ennek további jobbítására azonban még akadnak teendők, melyeket feladattervben fogalmaztak meg. Az ülés további részében Rudinszky László ismertette az 1979—80. évi akcióprogram gazdasági építőmunkájának helyzetét, illetve a soron következő feladatokat. E rész kiemelten foglalkozik az éves gazdasági tervek megvalósításában történő konkrét részvétellel. Részletesen meghatározza a gazdasági vállalások tervezését, az agitáciős és propagandamunka teendőit. Döntőnek tekinti a közösségi erőforrások összpontosítását; a fiatal szakemberek segítségével történő szakmai hozzáértést; a sajátos munkaformák kialakítását; a terv- szerűség és a szervezettség ja. vitását. Ezt követően a középiskolai tanulmányi mozgalom kezdeti tapasztalatairól számolt be Győrffy Sarolta. Mint mondotta a mozgalom hatékony eszköze a képességek szerinti tanulásnak, a tanulmányi fegyelem erősítésének. Összhangban van az új tanterv pedagógiai célkitűzéseivel, alkalmas a kezdeményező, önálló, alkotó személyiségek nevelésére, a kollektív felelősség kialakítására és érvényesítésére. Az egységesebb értelmezés és a szélesebb körű megvalósítás érdekében a testület feladattervet fogadott ek Végezetül az ez évi külügyi tevékenység értékelése, valamint a jövő évi tervezet szerepelt a napirenden, majd egyéb ügyek tárgyalásával ért véget a KISZ Nógrád megyei bizottságának ülése. A műszaki hónap záróeseménye Tudományos és műszaki fejlődés Közép-Szlovákiában A nógrádi műszaki hónap záróeseményére tegnap került sor a megyei pártbizottság nagytermében. Az egybegyűlteket Ürmössy László, az MTESZ megyei titkára köszöntötte, majd dr. Jan Ci- pov, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára tartott előadást a kerületben folyó tudományos és műszaki fejlődésről, a további’ elképzelésekről. Bevezetőjében tolmácsolta a besztercebányai kerület vezetőinek, párttagjainak és dolgozóinak üdvözletét, majd a többi között a következőket hangsúlyozta: A munkatermelékenység növekedésében meghatározó szerepe van a technikai fejlődésnek, a technikai ellátottságnak. Az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásának eredményeként gyorsult a termékek cseréje, az új termékek bevezetése. Utóbbiak értéke két év alatt 13 milliárd koronával nőtt. A kiváló minőségben előállított termékek aránya pedig négy év alatt több mint hét százalékkal emelkedett. A tudományos kutatómunka az ipari ágazatra, ezen belül a gépiparra irányul. Az eredményes munka érdekében növekedett a tudományos kutatásban dolgozók száma, a kutatásra fordított összeg nagysága. A tudományostechnikai fejlődés hatása jelentkezik a dolgozók, a műszakiak alkotókészségében, a termékek javuló minőségében, az automatizálásban, a számítógépek kihasználásában. Eredményeként ma már a műszál feldolgozását 98, a len feldolgozását pedig 80 százalékban automatizálták. Az utóbbi tíz évben elért fejlődés ellenére több területen nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Vontatottan halad a kutatásban elért eredmények bevezetése, gyorsítani kell az új termékek termelését. Az ezzel kapcsolatos munkának ad új lendületet a Szlovákia Kommunista Pártja Közép- szlovákiai Kerületi Bizottságának ülése, amelyre a jövő év első felében kerül sor. Ezen a plénumon az eddigi eredmények elismerése mellett szóba kerülnek a további tennivalók is. Jan Cipov előadása után professzor Ing. Josef Poru- biak, a faipari és erdészeti főiskola rektora, a CSVTS közép-szlovákiai szervezet elnöke, a közép-szlovákiai CSVTS-szervezet és az MTESZ Nógrád megyei Szervezete közötti együttműködés eddigi eredményeiről, és a további elképzelésekről tájékoztatta a megjelenteket. Az előadások után Ürmössy László röviden értékelte a műszaki hónap eredményeit, megköszönte a tagegyesületek és aktívák részvételét. Elmondta, hogy a 43 rendezvény közül 12-őt csehszlovák közreműködéssel bonyolították le. Jean Cipovot fogadta Dev* csics Miklós, a megyei párt- bizottság titkára. Kíséretében Jan Cipov ellátogatott a ZIM salgótarjáni gyárába, megtekintette az öblösüveggyár mintatermét, megnézte a Salgótarjánról készített filmet. Mai programjában szerepel: találkozik a pásztói járási pártbizottság vezetőivel, meglátogatja a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységét, felkeresi a palotási termelőszövetkezetet, majd az esti órákban visszautazik Besztercebányára.