Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

I E 'S II |1a "/15 Íq^q^ I Olcsó műsorhét Vitray Tamás helyettünk is fején találta a szöget vasár­nap este, két hete indult, Kapcsoltam . . . című új tár­sasjáték-műsora második je­lentkezésén, amikor az újra és újra csődöt mondó, bemele­gedni az^istennek sem akaró játék közepette megállapítot­ta: úgy látszik, a Kapcsol­tam . . . olcsó műsora a, tele­víziónak. Már tudniillik azért, mert számottevő pénznyere­ményre eddig egyetlen játé­kosnak sem sikerült szert ten­nie. A megállapítás azonban általánosan is érvényes. A tévé az utolsó negyedévre mintha túlszaladt volna a ma­ga költségvetési keretén, s ez utóbbi hétben is szinte estéről estére ilyen „olcsó” progra­mokkal töltötte ki a műsor­időt. Sőt, még ezzel az olcsó­val is csínján bánt, mondhat­ni, zsugoriskodott. De marad­junk még egy időre az új Vitray-vállalkozásnál. A Kapcsoltam . . ,-ot elég­gé nagy hírverés előzte megv S mint az ilyenkor gyakran len­ni szokott, a felfokozott vára­kozásnak — most a második jelentkezés után már tehe­tünk bizonyos megállapításo­kat — nem felel meg teljes mértékben. Kicsit rokonság­ban van a többi, jelenleg is futó televíziós játékformával, a Lehet egy kérdéssel több?­bel, a Van képünk hozzá-val. Csak ez képi látványban jó­val szegényesebb; a képer­nyőn mondhatni, kizárólago­sait a játékvezetőt látjuk, a mindenkor esedékes játékost csak a stúdiótelefon bejelent­kezésében érzékeljük. így a Kapcsoltam nem igazában te­levízióra termett társasjáték, ahol jelentős szerepe lenne a képi látványnak —, sokkal in­kább rádióra termett. A kér­dések nehézségi szintjén pe­dig a legtöbb —, illetve eddig valamennyi — vállalkozó idő­nek előtte elvérzett, minek okán valóban olcsó játék öt­letét valósította meg a tv. Ami az egészből mégis, vagy leginkább dicsérhető, az Vit­ray Tamás fölényesen bizton­ságos, találékony játékvezeté­se. Egyébként a teljes műsor- hét szerkesztési gondatlansá­gát és már bosszantó „taka­rékoskodását” jelzi, hogy pél­dául a keddi adásnapon a különben is egészségtelenül megnövelt sorozatokból kettőt is kaptunk: az első műsorban az Éjszakák és nappalok cí­mű, tizenkét részes lengyel sorozat negyedik epizódját, a második műsorban a nyolcré­szes svéd produkció, a Rasken hetedik folytatását. Szerdán szívesen fogadtuk volna Sommerset Maugham világhírű regénye, a Sör és perec angol tévéfilmváltoza­tát, ha meg nem öli a fentebb emjített takarékosság. A szer­ves folyamatú történés ugyan­is három szabályos időrészre szabva került képernyőre. A természetellenes beavatkozás nem tett jót sem a műnek, sem a képernyő előtt ülők [ idegeinek, csupán a műsor- | szerkesztőknek, akik imigyen j elvetették háro<m nap fő adás­idejének gondját. S immáron csak a két hét végi nap, szombat és vasár­nap főbb időegységeit kellett kitölteni. Erre kiválónak kí­nálkozott a most futó Várko- nyi Zoltán-sorozatban a Jó- kai-regény, A kőszívű ember fiai 1964-es, kétrészes filmvál­tozata, a hatrészes svéd tévé­filmsorozat, a Jelenetek egy házasságból harmadik folyta­tása, valamint a hozzájuk csatlakozó, szokásos körítések feltálalása. Igaztalan volnék, ha nem tennék említést egy valóban színvonalas, élvezetes prog­ramról, Szokolay Sándor Csa­lóka Péter című, Weöres Sán­dor szövegére készült mese­operájáról. A budapesti mű­vészeti hetek keretében vasár­nap délután került képernyő­re — és bizonyosra veszem, hogy nemcsak gyerekek, de felnőttek is örömüket lelték benne. (barna) Éneit és muzsika A mongol diákok körében igen népszerű az amatőr mu­zsikálás, éneklés. Az évenként megrendezésre kerülő sereg­szemlén legutóbb csaknem 2000 fiú és leány lépett fel. Főleg hazai népdalokat, tán­cokat mutattak be, de szere­pelt műsorukon a szocialista országok folklórkincséből adott ízelítő is. Az első mon­gol politikai dalfesztivált a tervek szerint 1980-ban ren­dezik meg. Dohányzó szülők és gyerekek A Pennsylvania State Uni­versity munkatársai által vég­zett fölmérés szerint a do­hányzó szülők példája nagy hatással van a gyermekekre. Közülük később minden má­sodik szintén dohányossá vá­lik, míg nemdohányzó szülők gyerekeinek csak 11 százalé­ka, szokik rá a dohányzásra. A kutatók , megfigyelése sze­rint már a. hároméves kicsi­nyek is megkívánhatják a ci­garettát, ha azt látják, hogy egyik vagy másik szülő állan­dóan füstöl. „A dohányzás az, amit az apuk és az anyuk csinálnak” — hangzott sok gyerek válasza a kutatók kér­désére. Mindazonáltal a megkérde­zett 168 gyermek közül 41 ki­jelentette, a dohányzás egész­ségi ártalmai miatt soha nem szokna rá a dohányzásra — ez már annak a dohányzásel­lenes nevelő kampánynak a sikerét mutatja, amely az Egyesült Államok sok óvodá­jában és iskolájában kötelező tantárgyként szerepel. Oscar-dijasok ■ A A neves amerikai filmren­dező, Fred Zinnemann alko­tását egyértelmű elismeréssel fogadták világszerte a kriti­kák. A L’Express bírálója például eképpen lelkesedett: „A Júlia utazás az egyik leg­híresebb amerikai írónő em­lékei között, s nem csupán nagyon szép, pasztellszínekkel megfestett történet, hanem fő­szereplőinek (Jane Fondának és Vanessa Redgrave-nek) köszönhetően az első nőkről szóló film — hosszú idő óta —, amelyet az amerikai filmmű­vészet adott nekünk.” A gyer­mekkori barátságról, az igaz­ság melletti elkötelezettségről a fasizmus uralomra jutása és kiteljesedése idején játszódó történetet Alvin Sargent írta, főszerepeit — a már említett két Oscar-díjas színésznő mellett — Maximilian Schell és Jason Robards alakítja. Zinnemann filmjét a salgó­tarjáni November 7 Fiiszín­ház vasárnap mutatta be s október 10-ig játssza. Két világhíresség a főszerepben: Vanessa Redgrave és Jane Fonda Ünnepi hangverseny a zenei világnapon Kicsinek bizonyult a sal­gótarjáni állami zeneiskola hangversenyterme a zenei vi­lágnap alkalmából rendezett minapi hangversenyen. A ze­neiskola tanárai, növendékei és a város több énekkara szép közönségsikerrel» ünnepelhet­ték a muzsika napját. A hangverseny nyitószáma mottóként adta meg a hang­verseny aktualitását, amikor a pedagóguskórus — Virág László vezényletével — Pitoni Boldog, aki énekel és Händel Szárnyaljon víg dalunk című kórusművét adta elő. Kugel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese ez­után meleg szavakkal köszön­tötte a zenei világnapon a muzsika barátait, annak mű. velőit, hallgatóit. A műsor további részében hangulatos műsort adtak a Mártírok úti Általános Iskola énekkarai — Telek Imréné, Kaposi Ida, illetve Szilágyi László irányításával — va­lamint a mindig szép kórus­hangzást nyújtó Bolyai Já­nos Gimnázium leánykara Rozgonyi István vezetésével. Ezt a keretet szépen egé­szítette ki a zeneiskola nö­vendékeinek és tanárainak műsora. A tanulók gordonka kamaramuzsikával kezdtek (Fekete Anita, Nagy Zsuzsan­na. Herold Judit), majd Kan. csulik Ágnes (fuvola) és Ma. tűz Csilla (zongora) játéka a zeneiskola jó munkáját tük­rözte. Nagyszerű zenei élményt nyújtottak a zeneiskola ta­nárainak műsorszámai. A ritkán és főleg zenekarban hallható oboa most szóló- hangszerként szólalt meg. Kazinczi Andrásné (Torják Vilmosné zongorakíséretével) egy Corelli-concertót játszott. A szép hangú, muzikális elő­adás méltán aratott sikert. Somogyi Zoltánné Chopin Fantasia impromtu-jét adta elő imponáló magabiztosság­gal, majd a nagy virtuozitást követelő Bartók Román tán­cokat hallhattuk Sándor László, (hegedű) és Virág Lászlóné (zongora) kitűnő elő­adásában. Ismét meggyőződ­hettünk arról, hogy kitűnő előadóink vannak, csak meg kell teremteni a lehetőséget, hogy felkészültségük köz­kinccsé váljék. összességében egy nagy­szerű zenei ünnep tanúja le­hetett az örvendetesen szép­számú közönség, amelyik el-' látogatott a zenei világnap salgótarjáni hangversenyére,1 A hangulatot tovább fokozta a Ifözös kánonéneklés, melyet együtt dalolt közönség és sze­replő : Viva, viva la musica.. J Tájak — korok — múzeumok Salgótarján A múzeumi és műemléki hónapban szívesen hívjuk föl a figyelmet Nógrád megye néhány értékes műemlékére. A műemlékekről szóló cikkek ezúttal csupán az ismertetés igé- ‘ nyévcl íródtak s nem vállalkoznak a még létező gondok föl­tárására. Célunk, hogy szabad idejükben mind többen ke­ressék fel és ismerjék meg műemlékeinket, szerezzenek is­mereteket múltunk történelmi és művészeti emlékeiről. Az akció a megyeszékhe­lyen négy látnivalót ajánl a látogatóknak, amelyek között egyetlen műemlék van; Salgó vára. Érdemes ezzel kezdeni a kirándulást, mert a hegy tetejéről páratlan szépségben bontakozik ki előttünk a Na­rancs, a Medves-fennsík, a Tarjún-patak völgye. Maga a vár a XIII. század­ban épült s a megye legna­gyobb nemzetségének, a Ka- csicsoknak a tulajdona volt. A későbbi századok folytán többször is gazdát cserélt, a török idők alatt itt is félhol­das lobogót lengetett a szél a bástya fokán. Igazi végvárrá azonban sohasem vált, sorsa a pusztulás, az enyészet lett, amely még sajnos most is uralja a várat. A vár bejára­tánál álljunk meg egy pilla­natra és a Petőfi látogatását megörökítő emléktábla alatt emlékezzünk a legnagyobb magyar költőre. A várból le- jövet érdemes sétálni a gyö­nyörű erdőben, használni a remek erdei tornapályát. Vi­gyázzunk mindenre, hiszen ez mar természetvédelmi terület. A város másik látnivalója a műemlék jellegű katolikus templom az épülő múzeum­mal szemben. A város legré­gibb épülete, a XVIII. század­ban építették barokk stílus­ban. A tornya már jóval ké­sőbbi, 1866-ból való. A XX. századi bővítések jóvoltából igen sokat > veszített barokk jellegéből. Innen az út egyenesen ve­zet a Munkásmozgalmi Mú­zeumhoz, amely a volt kórház egyik szárnyépületében talál­ható. A szénbányászatot és a bányászéletet bemutató kiál­lítás hétfő kivételével 10—18 óráig látható, de vasárnap csak 14 óráig tekinthető meg. A földtani bevezetés után a kiállítás részletesen bemutat­ja a bányászat és a bánya­munkásság kialakulását, mun­kásmozgalmának szerveződé­sét. Megtekinthetjük a bá­nyászélet régi, érdekes szer­számait is. A kiállítás végén a bányászok kulturális, sport­életének dokumentumai lát­hatók. Jól egészíti ki az itt látot­takat a pár lépésnyire levő Föld alatti Bányamúzeum, amely páratlan a maga ne­mében. Hétfőn ez is zárva van. A hét többi napján 9—}6 óra között látogatható. Csak csoportos látogatókat fogad­Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum NÓGRÁD - 1979. október 9., kedd nak, ezért az egyéni turisták­nak valamelyik csoporthoz kell csatlakazniuk. Alkal­munk van rá bőven, hiszen a Salgótarjánnal ismerkedő csoportok szinte kivétel nél­kül felkeresik az érdekes mú­zeumot. Az első részben régi térképek, metszetek idézik fel a bányászat kezdeteit, majd régi bányászszerszámokat lát­hatunk. Egy oldalvájatból egy kitömött bús bányaló tekint ránk, majd kisebb-nagyobb meredekeken leereszkedve. felkapaszkodva áttekinthetjük a régi és a mai bányászélet­re jellemző eszközöket, mun­kamódszereket. Noha az akció sorún több megtekintenivalónk a város­ban nincs, ne mulasszuk el a város új főterét, nagyszerű, modern épületeit felkeresni. Maradandó élményben lesz részünk és csak így kapunk teljes képet az egykori ke­nyereden Tarján és a mai szocialista város életéről. P. M. Kedvezményes felnőtt­bérletakciók a film­színházakban! A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat FELNŐTTEKNEK 40%-ox, NYUGDÍJASOKNAK 60—70%-os kedvezménnyel bérleteket hoz forgalomba a SALGÖTARJANI NOVEMBER 7, a BALASSAGYARMATI MADÁCH, a NAGYBATONYI BÁNYÁSZ, a PÁSZTÓI MÁTRA, a rétsági asztalos János és a SZÉCSÉNYI RÁKÓCZI filmszínházakban A felnőttbérlet 5, a nyugdíjasbérlet 6 szelvényt tartalmaz. Ezek beváltásával az adott mozi játékrendi műsorából 5, illetve 6 szabadon választott film tetszés szerinti ülőhelyről megtekinthető Ugyancsak kedvezményes különdíj befizetésével a bérlet­szelvények FÉLEMELT HELYÄRÜ FILMEKRE IS BEVÁLTHATÓK! A bérletek ára felnőtt 40,— Ft Salgótarjánban és Balassagyarmaton nyugdíjas 24,— Ft a többi moziban A FILM: MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS, HASZNOS IDŐTÖLTÉS! felnőtt 35,— Ft nyugdíjas 24,— Ft JOBBAN JÁR, OLCSÓBBAN JÁR, HA BÉRLETTEL JÁR MOZIBA! Váltson mozibérletet! Kapható a jelzett filmszínházak pénztáránál! •f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom