Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

A helyreállított szárazmalom épülete Az utolsó szá Mitől száraz a szárazmalom? Attól, hogy nem vizes, vagyis vízimalom — de nem is szél­hajtású, mert akkor szélma­lom lenne a neve. De még a : emberkéz hajtotta őrlőt is ki kell rekesztenünk e foga­lom alól, hiszen az meg kézi­malom. Olyan malom tehát, amelyet jószág hajtott, több­nyire ló, egy vízszintesen fek- vőjhatalmas kerék küllői közé, vagyis a keringőbe fogva. E hatalmas kerék fogai működ- tatlék valamilyen áttétel révén a malmot, forgatták az őrlő­követ. TESSEDIK VÁROSA Valaha sok efféle malom működött Magyarországon. Még magam is emlékszem ilyenre gyermekkoromból, paprikamalom volt — a negy­venes évek elején bontották le. Akkor már nem sok száraz- y£rosa Elöljárói kiadtuk egy tására. De a malomipar fel­malom forgott az országban. gvj haszonbérbe Sipkovszky lendülését igazában csak a Az utolsóként működő szaraz- sámjomak, mint árverés útján következő század hozta meg. malom a hatvanas évek ele- jggtghbet ígérőnek a Bárány A napóleoni háborúkkal or- jén járt a Békés megyei fogadóhoz közel fekvő kásás szágszerte jó ára lett a gabo- Szarvason. Majd megvette a maimunkat f. évi Apr. 24-ké- nának, s ezzel termesztése megyei múzeumi szervezet, s ^ az ig54-ig évi Ápr. 24- fellendült. A malmok jórészt a megyei és a helyi tanács, ^éig 273 frtp. azaz Kétszázhet- gabonát őröltek. De a kör- valamint az Országos Muem- venhárom pengő forintokért, nyékbeliek táplálkozásában léki Felügyelőség együttes 40 pozs(onyi) mérő búza, 10 nagy szerepe volt á köleská- hozzájárulásával, az utóbbi pozs mérő árpa és 10. pozs sának, így hát a köleshánto- tervei szerint helyreállítva ma mérő kásáért...” — olvashat- lás majd olyan fontos felada- külseje és belseje arra szol- juk az egyjk régi malombérle- tűk volt a malmoknak, mint gál, hogy bemutassa ezt az y szerződésben. Az idő tájt az őrlés. S később, különö- egykor oly gyakori üzemet, s 4g malmot tartottak nyilván sen amikor elterjednek a gőz- a régi technikát. Szarvason — száz évvel ké- malmok is, nem egy száraz­Érdemes érte elmenni főbb már csak egy állt közü. Szarvasra - annál is inkább, uk> amelyik több nemzede _ mórt kívüle mé2 sok szén ken at a Tomka molnárcsala- műemlékként látnivaló van ott mindenek- dé, volt ,<tölük vette meg a Endre utcai malomnak is. S előtt* a gyönyörű arborétum, múzeumi szervezet.) De érdemes ellátogatni Tesse­dik Sámuel városában a róla A RIZS ELVETTE elnevezett múzeumba is, amely A KÖLESÜKET képet' ad ' a hazai mezőgazda­sági kultúra korai tóbon^oz- Érdekes módon vezeti visz- ££££ k^déb^V* ahoYTiC tatásáról. S mindemellett sza az érdeklődőt e malmok Szarvas karakteres alföldi története a környékbeli gaz- . l ,*iarir(y Utol­város a Holt-Körös partján dálkodáséra. Szarvas a török kV,ti malomnak a köleshántolás lett fő tevékenysége — így a megőrzött Ady ilomnak is. S éppen ezzel függ össze a szá­razmalmok elhalása. A két világháború között, a harmin­cas évektől megjelent és di­adalmaskodott a rizs — a környék fontos terménye lett a Körösök közelében, ahol ön­tözni lehetett. S ezzel a kö­jára már jobbára csak kuko­ricát és árpát önthettek föl a klasszicista és barokk épüle- hódoltság végén, a felszäba teivel. dító háborúban elpusztult. .TaTí-ábiT * , * J7f2-ben telepítette be az új ^épen felújított öreg BÉRLETI ÁRVERÉS tulajdonos, Harruckem J. „^omeitfittesben láthatjuk György részben a már be- kerin|őt s a malmot a i Hajdan számos szárazmai- népesített Bék^csabáxól rész- moMr szóbájáti s műh’elyét, ma vnlt Szarvasnak, a mező- ben Pest es Nógrád, valamint néhán udvari építményt S városnak, amely 1845-ben Abauj megyéből zömmé a r£gi tárgyak között nemcsak megváltotta magát a földes^ evangehkus szlovák jobba- meglsmerhetjük, meg is érez- uraktól, így a korábban föl- gyokkal. Mar a kővetkező ev- hetjü]£> miTyen vólt az élet desúri malmok is a városé let- ben mezővárosi kiváltságra pgykor ecv ilven szárazma" tek. Ezeket részint bérletbe tett szert a települj S mar ^ fhoÍ bejöttek az- adta, részint -, s többnyire ebből az időből fennmaradt a 6rletök városiak ^ tanyasiak - előbb, vagy utóbb kiárve- híre egy szarazmalornnak, az- az 6rleményre várva. rezte, eladta a város a mól- az, hogy a betelepitők kérésé- nároknak „Alólírott Szarvas nek egy ilyen malom felállí­Németh Ferenc A tudomány szerepe A fejlett szocialista társa- mot tovább kívánják növelni elektronikában és a számítás­dalom kialakítása — mint azt az NDK hét egyetemén, 46 fő- technikában, a műszaki szin- az NDK-ban szerzett tapasz- iskoláján, 234 mérnökképző in- vonal növelése az ország ex- talatok is igazolják — haté- tézményében. porterejének gyarapítása ér­kony anyagi-technikai alapot Az alapkutatások műhelyei dekében, új eljárások kikísér- igényel. Mindehhez elengedhe- az egyetemek, a főiskolák letezése az építkezések meg- tetlen á tudományos-technikai mellett az NDK Tudományos gyorsítására stb. 1976 és 1978 haladás. Akadémiájának intézetei, között a tudományos akadémia A Német Demokratikus Köz- Egyedül a természettudomá- kutatóinak 400 kutatási ered- tár§aság a lakosság számát nyos kutatással foglalkozó ményét hasznosították a gya- tekintve a világ 36. helyén áll, akadémiai kutatóintézetekben korlatban. A termelésben al tudományos-technikai poten- 1500 tudós dolgozik. Közülük kalmazott találmányok szá- ciálját tekintve azonban a 400 egyúttal valamelyik ipari ma ugyanezen idő alatt meg­vezető ipari országok közé tar- termelőágazat szakértője Is. kétszereződött. Az akadémia tozik. " A most folyó tervidőszak kutatói ezer szabadalmat je' Az eredmények egyik titka, súlyponti feladatai a tudomá- lentettek be, bel- és külföldi hogy a tudomány és a termelés nyos-technikai munkában is felhasználásra, között az elmúlt évtizedekben jól tükröződnek. A tudomány és A tudomány és a termelési sikerült szoros kapcsolatot ki- a gyakorlat szakemberei együtt gyakorlat szoros egységét és építeni. A kutatóintézetek je- dolgoznak többek között az eredményes .együttműkö- lentős része az üzemeken belül olyan feladatok megoldásán, dést segítik elő a kétoldalú működik. Minden nagyobb mint az energetikai bázis kié- gazdasági szerződések is a tu üzem saját kutatócsoporttal pítése saját források felhasz- dományos akadémia és az üze- rendelkezik, amelyet ugyan- nalásával, a termelési folyama- mek között. Jelenleg 200 ilyen akkor számos szálak fűznek a tok automatizálása a mikro- szerződés van hatályban tudományos akadémiához és az egyetemi, főiskolai kutatóhe­lyekhez. Az állam sem fukarkodik a szükséges anyagi eszközök ren­delkezésre bocsátásában. 1976 —1980 között például a kuta­tás és a fejlesztés céljaira 35 milliárd márka állt rendelke­zésre, tízmilliárddal több, mint az előző tervidőszakban. A kutatórészlegekben min­denütt magasan kvalifikált szakemberek tevékenykednek. Jelenleg az ország ezer kere­sőjére 172 tudományos káder jut. Több mint 95 százalékuk az 1945 utáni időszakban sze­rezte meg tudományos képe­sítését. Népesek a jövő szak­embereit, tudósait nevelő fel­sőoktatási intézmények napja­inkban is: ezer keresőre 61 főiskolás jut. Ezt az arányszá­Tájak — korok — múzeumok A megyének ezt a települé­sét szinte minden nógrádinak fel kellene keresnie. Nem vé­letlen megállapítás ez, hiszen a megye névadó váráról és az egyik legrégebben lakott tele­püléséről van szó. A honfogla­ló magyarok már erődítményt találtak itt szláv lakossággal, akik ezt a helyet Növi Grád- nak nevezték. Később királyi birtok lett, majd a váci püspök tulajdo­nába ment át és az egész kö­zépkoron át ehhez a püspök­séghez tartozott. Fénykorát Mátyás uralkodása alatt élte meg, amikor Báthory Miklós püspök fényes épületeket emeltetett benne. 1544-ben ért el ide a török sereg és azonnal, az első „ne­kifutásra” elfoglalta a hatal­mas erősséget a gyáván meg­futamodó védőktől. Rettegett portyáikra, sarcoló útjaikra innen indultak ezután a török katonák. A megye egyik leg­nagyobb erődítménye volt, 500—600 katona is állomáso­zott itt. 1594-ben felszabadul a vár és csak 1663-ban kerül újra a törökök kezére, az utol­só nagy roham idején. 1685­talmas méretein, ugyanakkor ben villám csapott a lőporto- nagyon elszomorodik, hogy ez ronyba, s a törökök a súlyo- a romjaiban is fenséges erős- san megrongált, immár véd- gég ilyen állapotban van. hetetlen várat sorsára hagy- Még láthatók a vár falai, a ták. Katonai szerepe ezzel vé" bástyák csonka falmaradvá­A nógrádi vár romjai lentétes érzelmek lepik el. f-üstös kéménykijárata is. A Elámul a vár nagyságán, ha- kaputól nem messze az úgy­get is ért, A mai látogató kevés fárad nyai. Messze látszik a három­nevezett barbakán, egy kör alakú kapuerőd romjai áll­nak. Sajnos, igen gazos, bozó­tos terület. Ha mást nem, le­galább ezt ki kellene irtani, hogy a messze földről ide lá­togató idegeneknek, s nekünk emeletnyi magas öregtorony, is szép emlékként maradjon Sággal sétálhat fel a várba. A Jól felismerhetők rajta az ab- meg ez a kirándulás, hatalmas kapun belépve, el- laktöredékek és egy kandalló P. M. Mozgalmi képzés az úttörőknél Készülődés az új akcióévre Bő másfél hónapja elrikí­— Mi volt a helyzet „nagyok" képzésénél? kívül megalakítottuk a képzé- totta magát az iskoQacsengő, a si szakbizottságot is. diákok megtöltötték az isko- _ Tudomásom szerint né: lapadokat, a tanár elfoglalta hány hátráltató esemény is helyét a katedrán és kéz- közbe jött. ~i dődött az új tanév. Nem sok­kal később pedig megkezdő­dött az őrs-, rajfoglalkozá- sok a csanatnaulóba bekerül- Iulc. 1,clc?“cív “1CS> D get adjunk a csapatok mun­-tek’ az első úttörőtettek, kez- !!JA®“ ^ hid^t" kájáhoZ' a politikai> m°zgal­csolata sem hidalhatja^ ezt at. mi, pedagógiai vezetés elmé­De jóval gyümölcsözőbb le- Jeti és szervezési kérdéseinek hetne a kapcsolat más intéz- gyakorlati alkalmazásához, menyekkel, szervekkel is. az eddigi értesülések szerint úttörővezetőit Személyi gondjaink vannak: a felkészítésen részt vevők a területi és a csapatképzés jól tudják hasznosítani az ott felelőseinek kiválasztása több szerzett tapasztalatokat, helyen „funkcióhalmozáshoz” — Idén a hangsúly az út­törővezetői konferencia doku- , mentumainak az értelmezésén Igen, sajnos az úttörő- volt. Arra törekedtünk, hogy ház technikai feltételei egye- minél több konkrét segítsé- lőre nem felelnek meg, s az get adjunk a csapatok műn rdeményezések, a vállalások, egyszóval elkezdődött a moz­galmi év is. A megye azonban az említetteken túl egy jelentős újítás is foglal­koztatta, nevezetesen a inpz­galmi képzés határozatának vezetett, vagyis olyan embe- bevezetése. Ennek egyéves ta­— Első ízben került sor a ________ __ _ rekre bízzák e munkákat, négyszer egynapos felkészi­p asztalatairól, az" elkövetkező akiknek egyébként is bőven tésekre. Hogy sikerült? időszak teendőiről kérdeztük van dolguk. Igaz rutinosak, gyakorlottak, dehát egy nap számukra is huszonnégy órá­ból áll. Kovács Tibor megyei úttörő­elnököt. — Korábban több gond adó­dott az úttörővezetők képzé­sében — válaszolta Kovács Tibor t—, s nem volt egysé­ges irányítási és ellenőrzési rendszer sem. Ennek orvoslá­sára született meg a Magyar — Régiek, kezdők és leen­dők vettek részt ezeken a képzéseken. Érdekes és szem­léletes foglalkozások, viták segítették az összejöveteleket, majd a kéthetes csillebérci Don Adalberto óvatosan le- 0$C8F Pin: fékezte az autót és közvetle­nül a kanyar előtt dudált. — Ott a kanyar után min­dig rendőr szokott állni — közölte feleségével. Valóban így volt: a rend őre a kanyaron túl bírságot szedett be azoktól a vezetők­től, akik megfeledkeztek a hangjelzésről. — Látod — bólintott Don . , ,, . ,, T .. , szivecském, hová tetted a Adalberto elegedetten - leg- szendvicseket? Ha nem eUen. fontosabb a figyelem: tehat a zed akkor m eze„ 0 kis pa. bírságon megtakarítottunk d falatozunk egyet. 500 pesetát. Könyveld el a Előnyős utazás — Kitűnő vendéglő — lünk? Legalább ezer pesetá- mondta Don Adalberto —, az ba, megnéztem az étlapon, egyik legjobb a környéken. Tehát megtakarítottunk egy Remek a konyhája. Mondd, ezrest. Jegyezd fel, drágám. bevételt drágám Az étkezés végeztével Don tótól, amelynek vezetője Amikor elérkezett az ebéd Adalberto betért a vendéglő. motorházban turkált. ideje, Don Adalberto egy ele­gáns vendéglő előtt állította meg a kocsit. sugárzó NÓGRÁD — 1979. október 14., vasárnap be, és nemsokára arccal lépett ki. — Tudod szerelmem — mondta feleségének — meny- ne a javítás, ha kevésbé fi nyibe került volna, ha eb- gyelmes volnék, és belerohan­ben a vendéglőben ebéde- tam volna ebbe a teherautó­— Ezek után nézzük: me­lyek voltak a képzési felada­tok végrehajtásának legfonto- tanfolyam következett. Saj- sabb tapasztalatai? nos, többen lemorzsolódtak e kurzusról, s nem tudtuk meg­— Az említett gondok eile- szervezni a képzésben részt­Üttörők Szövetsége orszá- nére megyénkben sikerült vevg veZetők nyári tábori gos tanacsanák határozata, időben megteremteni az új gyakorlatának ellenőrzését melynek alapján mi is elké- képzési rendszer alapvető fel- sem összegeve a mozgalmi szitettük a megyei intézkedő- teteleit. A gyermek-tisztseg képzési év megyei tapasztala- si tervet, amely egyebek kö- viselők nagy része csapattá- taitj elmondhatom, hogy a zott tartalmazta a képzési ba- borokban, járási, városi kép— negatívumok kiküszöbölésé— zis létrehozását is. Ez meg— zotaborokban sajátította el a vei, és erre megvan a mód, történt: a megyeszékhely tudnivalókat, hasonlóképpen kénzési terv elkénzelésünk Nógrádi Sándor nevét viselő az őrsvezetők és rajtitkárok. szerint Valósulhat úttörőházban, valamint a pe- E munkák legjobbjai közül dagógus-továbbképzési kabi- kerülnek ki a zánkai egyhó- — Milyen jövőbeni teendő- rfetben kaptak helyet. Ezen napos tábor részvevői. két fogalmazott meg az út­törőelnökség? — Szeretnénk az intézmé­nyek közötti kapcsolatot fel­frissíteni, valamint egy olyan aktívagárda létrehozását ter­vezzük, amelyekben tapasz­talt úttörővezetők kapnának helyet, s rendszeres szakmai, módszertani tanácsokkal segí­tenék a képzést. A járási és városi úttörőelnökségek, szak- bizottságok részére a foglal­kozások gyakoribb látogatását javasoljuk, s azt kérjük, hogy jóval nagyobb figyelmet for­dítsanak az ifiaktivista-körök szervezésére. Egyébként a megyei úttörőelnökség e na­pokban tárgyalja a nyári tá­borok tapasztalatait, s az itt felszínre kerülő hiányosságok, illetve jó kezdeményezések, ötletek, reméljük a további munkánkhoz segítséget adnak. A házaspár megint útra­ba? 50 000 pesetába, erre mér­get vehetsz! Szemlátomást gazdagodunk! Ha nem téve­dek, mi ketten már 51 500 pe­setát kerestünk ezen az úton. Este, Madridhoz közeledve, Don Adalberto óvatosan meg­került egy kerékpárost, aki­nek a jármüvén nem égett a piros hátsó lámpa. — Gratulálok, gratulálok, drágám! — kiáltotta Don Adalberto, örömmel nevetgél­kelt. Körülbelül tíz kilométer — Képzeld, mekkora sum- után Don Adalberto megállt mát csikart volna ki belőlünk néhány méterre egy teherau- ökelme per útján, ha elütjük? a Ö, vagy — isten ne adja — a kedves rokonai? Legalább — Remek, rendkívüli siker! 200 000-et, kevesebbe nem kiáltotta Don Adalberto. egyeztek volna bele. Ráaúá- Képzeld csak, mibe kerül- sül még a perköltség, ó szent­séges madonna! Micsoda si­ker! Fordította: Gellért György T. L. O

Next

/
Oldalképek
Tartalom