Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD AZ NOGKÁD wsCVÍi Hl Z OT f .. A C.A ts A «ECiVEf r a m »cs - A XXXV ÉVF., 241. SZÁM ARA: 1.60 FORINT 1979. OKTÓBER 14., VASÁRNAP fi magyar-csehszlovák műszaki-tudományos együttműködés jegyében Kilencedik nógrádi műszaki hónap X Holnap kezdődik a IX. nóg­rádi műszaki hónap, amely­nek eseménysorozata novem­ber 15-ig tart. A MTESZ Nóg- rád megyei szervezete tevé­kenységének legkiemelke­dőbb eseménye a műszaki hó­nap, amelynek jelentős ha­gyományai és eredményei van­nak. A műszaki hónapok sorá­ban az ideinek különös jelen­tőséget ad, hogy a csehszlovák —magyar gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés jegyében a csehszlovák gazdaság bemutatását válasz­totta fö témájául. Közismert, hogy a csehszlo­vák—magyar gazdasági együtt­működés sokéves hagyomá­nyokkal rendelkezik. Az idén emlékeztünk meg a barátsá­dulójáról, amely megnyitot­ta nemcsak a politikai és kul­turális együttműködés, de az országaink közötti intenzív gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés út­jait is. A csaknem tíz éve működő MTESZ megyei szervezet el­nöksége a korábbi magyar— csehszlovák együttműködési törekvéseket 1975 májusában helyezte szervezett alapra, amikor a szervezet és tag­egyesületei megállapodást kö­töttek az CSVTS besztercebá. nyai kerületi tanácsával és' a zsolnai Technika Házával. A két tudományos szerv kö­zött létrejött együttműködés kiterjedt egymás műszaki és természettudományi ered­ményeinek megismerésére, kölcsönös át­Ez a csaknem öt évre visz- szatekintő együttműködés —, amely hét tudományos egye­sület és a megyei elnökségek között kezdődött — az eltelt időben kiterebélyesedett és ki­terjedt minden olyan mű­szaki-tudományos területre, amely kölcsönös érdeklődés­re tarthat számot. A most kezdődő műszaki hónap lényegében ennek az együttműködésnek az eredr ményeit és tapasztalatait ve­szi számba, de egyben meg­mutatja a továbbfejlődés le­hetőségeit is. A műszaki hó­nap meghívóján ezért lehet olvasni a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége, a Magyar Köz- gazdasági Társaság és a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szer. ______________= _ _______ fejlesztésére es _ gi, együttműködési és kölcsö- adására, beleértve a rendezve- vezetei mellett a CSVTS kö' segítségnyújtási egyez- nyékén való kölcsönös részvé- zép-szlovákiai szervezetét, évfor- telt és előadások tartását. nos mény aláírásának 30. Kiállítás nyílt Húszéves a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum A múzeumi és műemléki hónap helyi rendezvénysoro­zatának és Nógrád megye mú­zeumi életének egyaránt ki­emelkedő programja zajlott szombaton a József Attila Művelődési Központ klubter­mében: a 20 éves fennállását ünneplő Salgótarjáni Mun­kásmozgalmi Múzeumot kö­szöntő és ismertető kiállítás nyílt meg. Az ünnepi eseményen részt vettek a megye kulturális éle­tének vezető képviselői, el­jött körükbe a múzeum nyu­galmazott igazgatója, dr. Be- litzky János is. Megnyitó be­szédében Herczeg István, az MSZMP városi bizottságának titkára először a múzeumi munka változásairól, a köz- művelődésbe való fokozott be­kapcsolódásáról szólt. Nyi­tottá váltak a múzeumok, vállalva a múlt hogyanjaira és miértjeire a tudományos szintű válaszadást, a közvé­lemény érdeklődésének ki­elégítését. Ez a kiállítás is ennek a folyamatos munká­nak a része — egy húsz esz­tendővel ezelőtt elindított múzeumi gyűjtő, kutató, rend­szerező munka eredményeit tárja — a megszokott, hagyo­mányos formáktól eltérően, színes eszközökkel és alapos előkészülettel — a látogatók elé. Az országban vidéken el­sőként Salgótarjánban jött létre munkásmozgalmi múze­um — és ez a döntés szinte törvényszerűnek tűnik. Olyan korszak osztályszempontú megközelítésére, Nógrád me­gye gazdag hagyományainak bemutatására vállalkoztak, amely népünk történelmében valóban kiemelkedő, emberi sorsokat formáló és a jövő számára mindenképpen meg­őrzésre méltó. A reális törté­nelmi tudat, valóságlátás el­képzelhetetlen a szervezett munkásság és a munkásosz­tály pártja történelmi ta­pasztalatainak alkotó felhasz­nálása nélkül. Ma már felnőtt egy olyan nemzedék, amely számára ezek a tárgyak, az események láncolata a múl­tat jelenti — a múzeum se­gíthet életközeibe, emberkö­zelbe hozni mindezt. Remél­hető, hogy a közeljövőben el­készül az új múzeumi épület, amely a munka jobb feltéte­leit is biztosítja. A klubteremben november 8-ig tekinthető meg a kiállí­tás, amely muzeológusok, de­koratőrök, technikusok dicsé­retes együttműködésének ered­ménye. Az ízelítőként elhe­lyezett tárgyak, dokumentu­mok mellett hangosított dia­felvételek, kivetített régi fo­tók és kisfilmek segítik a múzeumi élet gazdag bemuta­tását. A látogató átfogó él­ményt kap a megye politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális életének történetéről napjainkig, miközben bete­kinthet a múzeum hétköz­napjaiba. Október 17-én és 24-én délelőtt tíz órától tár­latvezetést is igénybe vehet­nek az érdeklődők. A műszaki hónapban a tu­dományos egyesületekben összesen több mint ötven ren­dezvény lesz. Nagy többségé­ben előadások hangzanak el, amelyek között csaknem hú­szat a csehszlovák mérnökök, szakemberek tartanak meg. Rendeznek szakmai és ter­mékbemutatókat, filmvetíté­seket, kiállítást, ankétot és a fiatal szakembereknek szak­mai vetélkedőt is. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti ke­reskedelmi kirendeltsége há­rom helyen rendez konzultá­cióval egybekötött műszaki filmbemutatót a legkülönfé­lébb témakörökben — ková- csolás-sajtolás, hőkezelés, számítógépes programozás, híradástechnika-elektrotechni­ka, stb —, sa nagyüzemekben prospektuskiállítást. A IX. nógrádi műszaki hó­nap ünnepélyes megnyitását október 18-án délelőtt 11 óra­kor tartják Salgótarjánban a számviteli főiskola díszter­mében, ahol előadás hangzik el a csehszlovák—magyar gazdasági együttműködésről, valamint Közép-Szlovákia és Nógrád megye gazdasági kap­csolatainak eredményeiről. Gyermek■ és ifjúsági filmek fesztiválja Salgótarjánban Érdemes folytatni A salgótarjáni November 7. Filmszínház kok örökítették meg filmélményeiket. előtt megrendez ett aszfaltrajzversenyen diá­— kulcsár-fotó — A hét közepén ért véget Salgótarjánban a gyermek- és ifjúsági filmek fesztiváljának egyhetes programsorozata a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat szervezésében. A me­gyeszékhely és peremkerületei — Vizslás, Somoskőújfalu, Zagyvaróna — kilenc mozijában a legérdekesebb, fiatalok­nak szóló filmeket tekintették meg az érdeklődők, többi kö­zött olyan sikerült alkotásokat, mint A dzsungel könyve című amerikai rajzfilm, a Ballagó idő című magyar, a Lol- ka és Bolka lerigyel és a‘Csizmás kandúr című japán pro­dukció. A fesztivál —, melyet a nemzetközi gyermekév alkal­mából első ízben rendeztek meg — kiemelt feladatként szerepelt a vállalat idei ter­vében. Ennek megfelelően alapos gondot fordítottak idő­beli, megfelelő előkészítésére. Az események lezajlása után a tapasztalatokat Kocsis Lász­lóval, a megyei moziüzemi vállalat osztályvezetőjével és Kovács Éva közművelődési előadóval, a rendezvény fele­lősével összegeztük. A kilenc filmszínházban vetített 12 fil­met több mint ötezren látták, ami azt jelenti, hogy átlago­san egy-egy előadásra közel 150 látogató jutott. Eredmé­nyesnek tekinthető a fesztivál a keskenyfilmes mozikban is, Kiemelkedő eredmények Társadalmi munkával a salgótarjáni járásért Az év eleji közigazgatási határok módosítása, a szécsé* nyi járás megszüntetése után is a megye legnagyobb járása a salgótarjáni, amelynek munkáslakta településein, a megyeszékhely vonzáskörzeté­ben megközelítőleg mintegy hatvanezren élnek. A megnö­vekedett igények, a lakosság életkörülményeit javító fel­adatok azonban csak úgy tel­jesíthetők, elégíthetők ki —, ha miként azt évek óta te­szik, költségkímélő, értékte­remtő önkéntes társadalmi munkájával a lakosság tesz többet. Hagyomány immár, hogy minden év szeptemberét tár­sadalmi munkahónappá hir­detik a párt-, tanácsi és népfrontszervek a salgótarjáni járásban. A hónap véget ért, s elkészült az első mérleg is —, amelynek ismertetésére a já­rási hivatal tervcsoportveze­tőjét, Somoskői Tibort kér­tük meg. A tájékoztatóból a legfőbb megállapítás: minden eddiginél eredményesebb volt az idei társadalmi mun­kahónap a járás községeiben. A szokásos három és fél mil­lió forint értékű társadalmi munkával szemben az idén egyetlen hónap alatt nem ke­vesebb, mint 6,1 millió forint értékű munkát végeztek el! A lendületet fokozta, hogy ugyanebben az időben hirdet­ték meg a kongresszusi felké­szülés jegyében és a felsza­badulás 35. évfordulója tiszte­letére a társadalmi munka­versenyeket, amelyek a hónap végével nem fejeződtek be, át­húzódnak 1980-ra is. A szeptemberi vtöbb mint hatmillió forint értékű kö­zösséget gazdagító munka je­lentősen hozzájárult az egész évre szóló cél eléréséhez, amelyet a nagybátonyiak és a nagybárkányiak is meghirdet­tek versenyfelhívásaikban: személyenként érje el a 350 forintot a társadalmi munka értéke a járásban; 1979-ben. Somoskői Tibor elmondta azt is, hogy a szeptemberi akció élenjárói között első helyen találjuk a nagybáto- nyiakat. Az üzemek kollektí­vái, a szocialista brigádok és a munkástelepülés lakói több mint 1,3 millió forint értéket hoztak létre: a falusi temető kerítésépítésében, a szorospa­taki úttörő-váltótábor építé­sében, továbbfejlesztésében, az öregek napközi otthonának karbantartásában, öt nagy­községi óvoda segítésében ér­tek el nagyon jó eredménye­ket. Több mint hétszázezer forint értéket teremtettek a karancslapujtőiek, és arányo­san jó eredményről adhatnak számot a kezdeményezők kö­zül való nagybárkányiak is; ők 450 ezer forint értékű munkát végeztek községükért szeptemberben. de a legsikeresebb a Novem­ber 7. Filmszínházban volt, ahol 200—250 gyermek- és felnőtt néző foglalt helyet át­lagban egy-egy előadáson. A premier közönsége október 4- én itt csodálhatta meg A vad hattyúk című japán rajzjá­tékfilmet. A fesztivál ideje alatt a vetítéseken kívül több érde­kes közművelődési rendez­vényt is tartottak. Emlékeze­tes volt a November 7. Film­színház melleti parkolóban szervezett aszfaltrajzverseny, melyen az óvodások és az ál­talános iskolások vettek részt. A csípős, borús idő ellenére legalább ötven gyerek gyűlt össze, akiknek többsége rajzolt is. Legeredményesebbek vol­tak a baglyasaljai általános iskolások, akik ügyes, kifeje­ző rajzaikkal a legtöbb helye­zést szerezték meg. Figyelem­mel kísérte a közönség a Ko­hász Művelődési Központban nyitott gyermek- és ifjúsági filmplakát-kiállítást. Zagyva­rónán szeretettel fogadta a közönség a Ballagó idő című filmet, melynek főszereplőjé­vel, Tóth Sándorral el is be­szélgethettek az érdeklődők. A fesztivál legjelentősebb csatolt rendezvényeként tart­ják számon a zagyvapálfal- vai ifjúsági- és művelődési házban a peremkerületek is­koláiban tanuló diákok részé­re rendezett filmismereti ve­télkedőt. Tíz közül hét iskola fogadta el a meghívást, s versenyzett 3—3 ms csapata a helyezésekért. A kitűnő fel­készülést bizonyítja, hogy hármas-négyes holtverse­nyek is kialakultak. A Mártí­rok úti iskola csapata példá­ul hármas holtversenyből sze­rezte meg a harmadik helyet. Első a Gagarin, második a Malinovszkij úti iskola lett. Valamennyi csapattag érté­kes jutalomban részesült. A fesztiválra reklámújságot adott ki a vállalat, valamint november 30-i határidővel gyermekrajzpályázatot hir­detett a fesztiválon játszott filmek élményéhez kapcsolód­va. Az iskolák és óvodák pe­dagógusai szívügyüknek te­kintették a fesztivált-, propa­gálták az előadásokat, cso­portosan vitték el tanítvá­nyaikat a rendezvényekre. Ezek a kedvező tapasztalatok arra az elhatározásra késztet­ték a moziüzemi vállalat ve­zetőit, hogy jövőre ismételten megrendezzék a gyermek- és ifjúsági filmek fesztiválját — természetesen a mostani ta­pasztalatainak a birtokában Interkozmosz-évforduló Közös űrkutatás Tíz éve, 1969. október 14-én dött 1976 szeptemberében, bocsátották fel az Interkoz- amikor a tagországok képvi- mosz—1. jelzésű mesterséges selői elfogadták a szovjet kor­mány javaslatát arról, hogy a jövőben az Interkozmosz űrhajósai is részt vesznek a szovjet űrhajókkal és űrál­lomásokkal végrehajtandó ex­pedíciókban. Az űrhajós je­löltek első csoportja 1976 vé­gén kezdte meg felkészülését Csillagvárosban. Az első nem­zetközi expedícióban — az 1978. március 2-án felbocsátott Szojuz—28 jelzésű űrhajó fe­délzetén — csehszlovák űrhajós vett részt, őt követte Len­gyelország, az NDK és Bul­gária képviselője. A tervek szerint a legközelebbi nemzet­közi személyzetű űrhajó jövő év első felében indul útnak, , fedélzetén egy magyar űrha­jóssal. holdat és ezzel megkezdte ön­álló tevékenységét a szocia­lista országok közös űrkuta­tási szervezete. A szocialista országok űr­kutatási együttműködésének kezdete 1957-re tehető — kö­zös megfigyeléseket végeztek a Szovjetunióból felbocsátott mesterséges holdakkal kap­csolatban. A szovjet kormány javaslatára 1965 novemberé­ben jött létre kilenc szocialis­ta ország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, az NDK, Románia és a Szovjetunió űrkutatási együtt­működési szervezete. A szervezet életében mi­nőségileg új fejezet kezdő­f?

Next

/
Oldalképek
Tartalom