Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

Útburkolat használt Távmáeolás — gumiabroncsokból Az NDK-ban évente mint­egy 70 000 tonna, újrafutó­zásra már nem alkalmas gu­miabroncs okoz gondot a szakembereknek. Hogyan le­hetne hasznosítani ezt az ér­tékes, másodlagos nyersanya­got? A magdeburgi közpon­ti közúti laboratórium mun­katársai új módszert dolgoz­tak ki a korábban elégetett vagyt szemétre hányt gumikö­penyek értékesítésére, s az eljárás a gyakorlati kísérle­tekben is bevált. A már használhatatlan gu­miabroncsokat a salzwedeli gumifeldolgozó üzemben szi­lánknagyságú granulátummá őrlik, majd cementtel és ho­mokkal keverik össze. Az így nyert úgynevezett gumibetont először 1974-ben próbálták ki egy autópálya egyik szaka­szán. Eddig az útburkolat semmilyen károsodást nem mutatott. 1976 és 1978 között az autópálya további szaka­szait újították föl gumibe­tonnal, mégpedig oly módon, hogy a gumigranulátumot tar­talmazó cementréteget a ré­gi betonlapok fölé öntötték, majd erre került rá az új betonburkolat. A kísérletek pozitív eredményt hoztak. Ta­valy láttak hozzá először an­nak a kísérletnek, hogy a gumibetont. hordozóréteg­ként alkalmazzák vékony bi­tumenalapú gazdasági utak építésében, továbbá alátá­masztó rétegként olyan vá­rosi utak építésekor, amelyek esetében szélsőségesen rossz altalajjal kell megbirkózni. Kifogások ezekkel a kísérle­tekkel szemben sem merül­tek fel. A keverék előállítása szintén nem okoz lényeges problémákat. A gyártáshoz valamennyi' betonkeverő be­rendezés megfelel. A jelenleg a delltzschi já­rásban folyó útépítési munka során — első ízben — gumi­betont alkalmaznak hordozó­rétegként. Ez lényegesen csökkenti a burkoló bitumen­réteg vastagságát, hiszen a hagyományos módszernél szükséges 21 cm helyett csu­pán 5 cm vastag bitumen ré- tegré van szükség. A gumi- granulátum jó hőszigetelő, ezért az alapozó kavicsréteg is vékonyabb lehet. Bitumen mellett tehát több tonnányi sódert, kavicsot és homokot lehet megtakarítani egy-egy kilométer út építésénél. Egy tonna gumi őrlemény mint­egy 0,4 tonna bitumen meg­takarítását teszi lehetővé. Számítások szerint évi 10 000 tonna gumigranulátum fel- használása 1,2 millió márka megtakarítást eredményez a népgazdaság számára. Kísérletek cápákkal A tengerek falánk ragado­zóinak, a cápáknak távoltar­tására már többféle eszközzel kísérleteztek, mindeddig nem sok eredménnyel. A tudósok egyetértenek abban, hogy csu­pán akkor lehet megtalálni a védekezés legjobb módját, ha kitartó munkával az állatok összes tulajdonságait, szokása­it, reakcióit felderítik. A flo­ridai tengertudományi intézet munkatársai víz alatti tvka- merákkal, hangsugárzó rend­szerekkel és különféle mérő­műszerekkel a cápák hangér­zékelését tanulmányozták. Kimutatták, hogy a víz alatti hanghullámok, . nyomásjelek nagy segítséget nyújtanak e félelmetes vízi ragadozóknak zsákmányuk megtalálásához. Rendszertelenül lüktető, mély hangok segítségével — ilye­neket keltenek a vergődő ha­lak is — percek alatt több száz cápát csalogattak a víz alatti kamerák látókörébe. Ugyanakkor a mintegy 1000 Hz-es tiszta hangokra nem reagáltak az állatok. A megfigyelések során nem bizonyosodott be, hogy a cá­pák a „vérszagra” gyűlnének a zsákmány köré. Megállapí­tották, hogy a vér vegyi anya­gainak vízben való oldódása lassúbb annál, amilyen gyor­san a cápák is felfedezik áldo­zataikat Egyébként a szag- és ízanyagokra igen érzéke­nyen reagálnak az állatok. Felfalják ugyan elhullott tár­saikat, de a tengerben osz­lásnak indult cápahústól pél­dául visszariadnak. A képen látható készülékkel amerikai kutatók vizsgálták a cápák fényérzékenységét, a színekhez való viszonyát. Ki­derült, hogy a sötét^ félho­mályt nem kedvelik az álla­tok, nem szívesen úsznak a tengermélyben. Meglepődve állapították meg, hogy amikor a medencébe, amelyben a cá­pa úszkált, sárga színűre fes­tett korongot süllyesztettek, a cápa sietve elmenekült, és még akkor sem merte megkö­zelíteni a korongot, amikor friss véres húst helyeztek él mellette. Tudomány technika Függőhíd helyett hárfahíd A Dunához hasonlóan, időn­ként a' Rajna medre is szű­kében van a víznek, ám a szép vonalú hidak így is büsz­kén ívelnek át a folyón. Kö­zülük az egyik legszebb a ké­pen látható düsseldorfi ferde­kábeles híd. Hárfahídnak is szokták nevezni ezt a típust, annak ellenére, hogy a rézs­útos kábeleket nem mindig ve­zethetik párhuzamosan, hanem olykor nyalábszerűen, sugara­san. A hárfahidak elterjedése a hatvanas évek közepétől szá­mítható, azóta viszont igen sok ilyen ferdekábeles híd épült világszerte. A ferdekábeles hi­dakkal csak jóval kisebb tá­volságok ívelhetők, mint a függőhidakkal. A hárfahidak pályaszerkezete nem a két „karó” közé kifeszített kötél­zeten függ, hanem közvetlenül a pilonokon. Ennek az alap­elvnek az alkamazásával igen sok változatban épültek mór hárfahidak, s még nagyon sok­féle változatban képzelhetők el. Nem ritka például az aszim­metrikus megoldás sem, ami­kor csak egy pilonon függ a hídtest. A kisebb nyílású hi­dakon gyakran alkalmazott megoldás, hogy egy-egy, a pá­lyatest hosszanti középvonalá­ban álló pilonra függesztették fel a hídszerkezetet. A ferde­kábeles hidaknál a pilonok formája, szerkezeti felépítése Is sokféle lehet. . A hárfahidak tervezési szá­mításaihoz bonyolult matema­tikai apparátusra van szükség, így nem csodálható, hogy a hídkülönlegesség iránt csak az utóbbi időben — a korszerű számítógépek elterjedésével — másodpercek alatt A távmásolás iránti igény világszerte megnőtt, hiszen műszaki rajzok, kézlrott szö­vegek, különleges jeleket — matematikai, kémiai képle­teket — tartalmazó anyagok csak ezzel a módszerrel to­vábbíthatók gyorsan és hiba nélkül. A .műszaki megvalósí­tás technológiai feltételei és gazdaságos módszerei azon­ban csak a legutóbbi időkbeh alakultak ki. Különösen a ja­pán és az amerikai ipar jár az élen a távmásoló beren­dezések kifejlesztésében. A „Quick—FAX” képtovábbító rendszerrel 26 másodperc alatt juttatható el a kiváló minőségű másolat Tokióból New Yorkba. A távmásoláshoz az erede­ti anyag felületén levő infor­mációt' (szöveg, kép, rajz) ponthálózatra bontják. A képpontok optikai tulajdonsá­gait (fehér-fekete, szürke ár­nyalatok, szín) villamos jelek­ké alakítják, majd a hírköz­lési úton eljuttatva, a vétel helyén maradandó formában rögzítik, a képpontok Össze­állításával. A távmásolás mi­nősége kompromisszum a fel­bontóképesség (minimálisan 2,5 vonal milliméterenként), a képpontok tulajdonságai és az átviteli idő, valamint a ren­delkezésre álló átviteli út tu­lajdonságai és az átvitel költ­sége között. Jelenleg elsősor­ban telefonvonalakon törté­nik az átvitel. Egy A/4 for­mátumú lapot, az általában használatos 3,85 vonal/mm-es felbontás alkalmazása esetén kb. 1 millió képpontra kell felbontani. A távmásolás bizonyos ese­tekben persze nem helyette­síti az eredeti példányok to­vábbítását. Például jogi okok miatt. szerződéseket, a kép gyengébb minősége mi­att a különleges nyomda- technikával készített anyago­kat nem lehet távmásolással a címzetthez eljuttatni. A mikroszkóp történetéből PILLANTÁS EGY ÜJ VILÁGBA „Legnagyobb meglepetésemre a cseppecskében egy csomó állat­kát fedeztem föl, amelyek für­gén mozogtak minden Irányba, mint a csuka a vízben. Az állat­zálisan felhasználható kutatási mikroszkópokat bocsát az inté­zet rendelkezésére. Egyik közü­lük a LABOVAL 2a—FITC típusú flureszencia mikroszkóp. amely kák legkisebbje kisebb volt, mint elsősorban rutinmunkákhoz, de egy tetű szeme.” Ez áll többek ugyanakkor az orvostudomány és között ama leírások egyikében, amelyeket a holland Antonie van Leeuwenhoek (ejtsd: leöven- huk) 1680 körül a londoni Ro­yal Societynek1 küldött. Megfi­gyeléseit a saját maga készítette egyszerű mikroszkóppal tette» amelynek segítségével egy csepp vizet, folyami iszapot és fogle- pedéket tanulmányozott. Rortársal kezdetben kinevették Leeuwenhoekot. Am nem sokkal később a tudós angol társaság egy tagja, a híres Robert Hooke is fölfedezte mikroszkópja alatt holland kutató ..állatkáit’*. Egy újvilág nyílt meg a tudó­sok előtt, változatosabb és ere­detibb az addig látható világnál. Arcana naturae című könyvé­ben Leeuwenhoek már lerajzolta baktériumok három alapformá­ját: a gömböcskét, a pálcikát és i csavart. A mikrobiológia első úttörői közé tartozik Louis Pasteur, aki hífes kémcsőkísérleteivel eldön­tötte a természettudományt rég­óta megosztó vitát: vajon elpusz­tult. rothadó anyagból létrejöhet­nek-e élőlények. Robert Koch munkásságával pedig az orvosi mikrobiológia meerkezdte diadal- útját. ö fedezte föl a lépfene kórokozójának csírakénződését, néhány évre rá pedig a tuber­kulózis meg a kolera bacillus*t. A Koch által javasolt módosítá­sok és javítások a Guin^nd. Sel- ligtie. Oberhäuser, Chevalier, Amici. Abbe, Schott és Zeiss ta­lálmányai és úiításai révén egy­re tökéletesebbé váló mikroszkó­pon lehetővé tették, hogy a tu­domány újabb és újabb mikró- bákat ismerjen meg. Koch arra Is rájött. hoevan fesse meg a baktériumokat, ame­lyek ezáltal könnyebben felis­merhetők lesznek, ö volt az, akinek először sikerült tiszta baktériumkultúrát tenyésztenie. Ezáltal lehetővé vált a -baktéri­umok növekedésének, osztódásá­nak és csíraképzésének megfi­gyelése. Száz évvel Robert Koch mun­kássága után még ma Is foly­nak mikrobiológiai kutatások az egykori Dorottya (ma: Clara Zetkin) utca 96. szám alatti épü­letben. amely most a berlini Humboldt Egyetem orvosi és mikrobiológiai intézetének ad ott­hont. Ide érkeznek a szövettani vizsgálatra elkülönített anyagok Berlin valamennyi kórházából és klinikájáról. Az itt dolgozó lói képzett szakemberek, korszerű ismeretek birtokában dolgoznak, ameiveket részben a mikroszkóp tökéletesítésének, részbon az an­tibiotikumok fölfedezésének, il­letve más evóevszorek k’fe.i’esz- tésénftk köszönhetnek- A jénai biológia speciális kutatási te­rületein is alkalmazható. élénkült meg fiz érdeklődés. Persze, kár lenne tagadni, hogy az építészetben is van divat, így .a ferdekábeles hi­dak gyors elterjedése nem ki­zárólag a gazdaságossági szá­mítások kedvező eredményei­nek köszönhető. A ferde kábe­lek egyébként esztétikailag csupán akkor zavaróak, ha kétsíkú kialakításúak. Képün­kön: új hárfahíd Düsseldorf­ban. A világ legkisebb papírgyára A képen látható 70 éves mün­cheni férfi hét év alatt mintegy 16 ezer órányi munkával készí­tette el egy régi, bezárásra és lebontásra ítélt papírgyár 1:100 léptékű, tökéletesen működő modelljét. Az idős mesterember saját kezűleg alakította ki a gépek és be­rendezések több mint 40 000 kis alkotóelemét. Most, hogy elkészült, iskoláknak, kiállítá­soknak és múzeumoknak ad­ja kölcsön a kis remekművet. Az i embereknek sokféle kedvtelésük, időtöltésük van a világon. Ezek közül az egyik leghasznosabb a mo­dellépítés, különösen a műkö­dő modellek építése. A model­lezés azonban napjainkban már sok embernek nemcsak kedvtelése, hanem hivatása is. A gazdasági életben az arányos méretű, valósághű Zeiss kombinát béidáui univer-^icsinyítés hasznossága abban rejlik, hogy a tervbe vett üzem, gép, készülék eredeti méretekben való elkészítésé­nél sokkal gyorsabban, az eredeti költségek töredékéért előre nyújt áttekintést, ellen­őrzési, tapasztalatszerzési le­hetőséget. A műszaki model­leken a bonyolult összeállítá­sokat, kapcsolásokat az ere­deti nagyságú szerkezetek, berendezések készítői, a mun­kások és művezetők már ide­jekorán tanulmányozhatják. A modell megkönnyíti a rajz­olvasást is. Kétségtelen, hogy a model­leken kiütköző konstrukciós hibák kijavításával rendkívül jelentős idő- és munkamegta­karítást lehet elérni. Képünkön: a papírgyár mo­dellje. Ivóvíz a trópusi tengerekből? Elképesztően egyszerű el­járással lehetne ivóvizet nyer­ni száraz, forró éghajlatú par­tokon a tenger sós vizéből. Az eljáráshoz sekély „napme­dencékre” van szükség, ame­lyekben a nap sugarai föl­melegítik a tenger vizét, majd az egy nyomáscsökkentő be­rendezésben elpárolog. Napi egy köbméter ivóvíz előállításához mintegy 5000 négyzetméter vízfelületre van szükség. A nap melege 60 és 80 fok Celsius közötti hő­mérsékletre melegíti a sekély medencék vizét. Az eljárást a frankfurti (Maine) Batteie intézet termikus technológiai osztálya dolgozta ki. Ugyan­csak ennek az intézetnek a találmánya az a berendezés, amely ivóvízen kívül még elektromos árammal is ké­pes ellátni kisebb trópusi te­lepüléseket a fejlődő orszá­gokban. A vízlepárló egy­séghez csatlakozik egy nap­erőmű, amely nagy teljesít­ményű kollektorokkal (nao- energia-gvűjtő cellákkal) ren­delkezik. Ezek 100 fok Cel­sius fölötti hőmérsékletre he­vítik, a vizet, s a keletkező gőz egy kis gőzturbinát hajt meg. Az általa termelt villa­mos energia a település háló­zatát táplálja. A naperőmű­ben keletkező fölösleges hő­mennyiség hőszivattyúk segít­ségével visszajuttatható a „napmedencékbe”, s ott .s- mét hasznosítható. VédeUezcs Tadzsik meteorológusok a ■ Pamírban új kombinált me­teorológiai és szeizmográfjai állomást létesítettek. Az állo­más 3200 méter magasságban, fekszik egy tó partján. Ezen­túl idejében tudják figyel­meztetni a völgyek lakóit a földrengésekre, a lavinákra és más - várható természeti ka­tasztrófákra. NÓGRÁD - 1979. október 7., vasárnap II

Next

/
Oldalképek
Tartalom