Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
Útburkolat használt Távmáeolás — gumiabroncsokból Az NDK-ban évente mintegy 70 000 tonna, újrafutózásra már nem alkalmas gumiabroncs okoz gondot a szakembereknek. Hogyan lehetne hasznosítani ezt az értékes, másodlagos nyersanyagot? A magdeburgi központi közúti laboratórium munkatársai új módszert dolgoztak ki a korábban elégetett vagyt szemétre hányt gumiköpenyek értékesítésére, s az eljárás a gyakorlati kísérletekben is bevált. A már használhatatlan gumiabroncsokat a salzwedeli gumifeldolgozó üzemben szilánknagyságú granulátummá őrlik, majd cementtel és homokkal keverik össze. Az így nyert úgynevezett gumibetont először 1974-ben próbálták ki egy autópálya egyik szakaszán. Eddig az útburkolat semmilyen károsodást nem mutatott. 1976 és 1978 között az autópálya további szakaszait újították föl gumibetonnal, mégpedig oly módon, hogy a gumigranulátumot tartalmazó cementréteget a régi betonlapok fölé öntötték, majd erre került rá az új betonburkolat. A kísérletek pozitív eredményt hoztak. Tavaly láttak hozzá először annak a kísérletnek, hogy a gumibetont. hordozórétegként alkalmazzák vékony bitumenalapú gazdasági utak építésében, továbbá alátámasztó rétegként olyan városi utak építésekor, amelyek esetében szélsőségesen rossz altalajjal kell megbirkózni. Kifogások ezekkel a kísérletekkel szemben sem merültek fel. A keverék előállítása szintén nem okoz lényeges problémákat. A gyártáshoz valamennyi' betonkeverő berendezés megfelel. A jelenleg a delltzschi járásban folyó útépítési munka során — első ízben — gumibetont alkalmaznak hordozórétegként. Ez lényegesen csökkenti a burkoló bitumenréteg vastagságát, hiszen a hagyományos módszernél szükséges 21 cm helyett csupán 5 cm vastag bitumen ré- tegré van szükség. A gumi- granulátum jó hőszigetelő, ezért az alapozó kavicsréteg is vékonyabb lehet. Bitumen mellett tehát több tonnányi sódert, kavicsot és homokot lehet megtakarítani egy-egy kilométer út építésénél. Egy tonna gumi őrlemény mintegy 0,4 tonna bitumen megtakarítását teszi lehetővé. Számítások szerint évi 10 000 tonna gumigranulátum fel- használása 1,2 millió márka megtakarítást eredményez a népgazdaság számára. Kísérletek cápákkal A tengerek falánk ragadozóinak, a cápáknak távoltartására már többféle eszközzel kísérleteztek, mindeddig nem sok eredménnyel. A tudósok egyetértenek abban, hogy csupán akkor lehet megtalálni a védekezés legjobb módját, ha kitartó munkával az állatok összes tulajdonságait, szokásait, reakcióit felderítik. A floridai tengertudományi intézet munkatársai víz alatti tvka- merákkal, hangsugárzó rendszerekkel és különféle mérőműszerekkel a cápák hangérzékelését tanulmányozták. Kimutatták, hogy a víz alatti hanghullámok, . nyomásjelek nagy segítséget nyújtanak e félelmetes vízi ragadozóknak zsákmányuk megtalálásához. Rendszertelenül lüktető, mély hangok segítségével — ilyeneket keltenek a vergődő halak is — percek alatt több száz cápát csalogattak a víz alatti kamerák látókörébe. Ugyanakkor a mintegy 1000 Hz-es tiszta hangokra nem reagáltak az állatok. A megfigyelések során nem bizonyosodott be, hogy a cápák a „vérszagra” gyűlnének a zsákmány köré. Megállapították, hogy a vér vegyi anyagainak vízben való oldódása lassúbb annál, amilyen gyorsan a cápák is felfedezik áldozataikat Egyébként a szag- és ízanyagokra igen érzékenyen reagálnak az állatok. Felfalják ugyan elhullott társaikat, de a tengerben oszlásnak indult cápahústól például visszariadnak. A képen látható készülékkel amerikai kutatók vizsgálták a cápák fényérzékenységét, a színekhez való viszonyát. Kiderült, hogy a sötét^ félhomályt nem kedvelik az állatok, nem szívesen úsznak a tengermélyben. Meglepődve állapították meg, hogy amikor a medencébe, amelyben a cápa úszkált, sárga színűre festett korongot süllyesztettek, a cápa sietve elmenekült, és még akkor sem merte megközelíteni a korongot, amikor friss véres húst helyeztek él mellette. Tudomány technika Függőhíd helyett hárfahíd A Dunához hasonlóan, időnként a' Rajna medre is szűkében van a víznek, ám a szép vonalú hidak így is büszkén ívelnek át a folyón. Közülük az egyik legszebb a képen látható düsseldorfi ferdekábeles híd. Hárfahídnak is szokták nevezni ezt a típust, annak ellenére, hogy a rézsútos kábeleket nem mindig vezethetik párhuzamosan, hanem olykor nyalábszerűen, sugarasan. A hárfahidak elterjedése a hatvanas évek közepétől számítható, azóta viszont igen sok ilyen ferdekábeles híd épült világszerte. A ferdekábeles hidakkal csak jóval kisebb távolságok ívelhetők, mint a függőhidakkal. A hárfahidak pályaszerkezete nem a két „karó” közé kifeszített kötélzeten függ, hanem közvetlenül a pilonokon. Ennek az alapelvnek az alkamazásával igen sok változatban épültek mór hárfahidak, s még nagyon sokféle változatban képzelhetők el. Nem ritka például az aszimmetrikus megoldás sem, amikor csak egy pilonon függ a hídtest. A kisebb nyílású hidakon gyakran alkalmazott megoldás, hogy egy-egy, a pályatest hosszanti középvonalában álló pilonra függesztették fel a hídszerkezetet. A ferdekábeles hidaknál a pilonok formája, szerkezeti felépítése Is sokféle lehet. . A hárfahidak tervezési számításaihoz bonyolult matematikai apparátusra van szükség, így nem csodálható, hogy a hídkülönlegesség iránt csak az utóbbi időben — a korszerű számítógépek elterjedésével — másodpercek alatt A távmásolás iránti igény világszerte megnőtt, hiszen műszaki rajzok, kézlrott szövegek, különleges jeleket — matematikai, kémiai képleteket — tartalmazó anyagok csak ezzel a módszerrel továbbíthatók gyorsan és hiba nélkül. A .műszaki megvalósítás technológiai feltételei és gazdaságos módszerei azonban csak a legutóbbi időkbeh alakultak ki. Különösen a japán és az amerikai ipar jár az élen a távmásoló berendezések kifejlesztésében. A „Quick—FAX” képtovábbító rendszerrel 26 másodperc alatt juttatható el a kiváló minőségű másolat Tokióból New Yorkba. A távmásoláshoz az eredeti anyag felületén levő információt' (szöveg, kép, rajz) ponthálózatra bontják. A képpontok optikai tulajdonságait (fehér-fekete, szürke árnyalatok, szín) villamos jelekké alakítják, majd a hírközlési úton eljuttatva, a vétel helyén maradandó formában rögzítik, a képpontok Összeállításával. A távmásolás minősége kompromisszum a felbontóképesség (minimálisan 2,5 vonal milliméterenként), a képpontok tulajdonságai és az átviteli idő, valamint a rendelkezésre álló átviteli út tulajdonságai és az átvitel költsége között. Jelenleg elsősorban telefonvonalakon történik az átvitel. Egy A/4 formátumú lapot, az általában használatos 3,85 vonal/mm-es felbontás alkalmazása esetén kb. 1 millió képpontra kell felbontani. A távmásolás bizonyos esetekben persze nem helyettesíti az eredeti példányok továbbítását. Például jogi okok miatt. szerződéseket, a kép gyengébb minősége miatt a különleges nyomda- technikával készített anyagokat nem lehet távmásolással a címzetthez eljuttatni. A mikroszkóp történetéből PILLANTÁS EGY ÜJ VILÁGBA „Legnagyobb meglepetésemre a cseppecskében egy csomó állatkát fedeztem föl, amelyek fürgén mozogtak minden Irányba, mint a csuka a vízben. Az állatzálisan felhasználható kutatási mikroszkópokat bocsát az intézet rendelkezésére. Egyik közülük a LABOVAL 2a—FITC típusú flureszencia mikroszkóp. amely kák legkisebbje kisebb volt, mint elsősorban rutinmunkákhoz, de egy tetű szeme.” Ez áll többek ugyanakkor az orvostudomány és között ama leírások egyikében, amelyeket a holland Antonie van Leeuwenhoek (ejtsd: leöven- huk) 1680 körül a londoni Royal Societynek1 küldött. Megfigyeléseit a saját maga készítette egyszerű mikroszkóppal tette» amelynek segítségével egy csepp vizet, folyami iszapot és fogle- pedéket tanulmányozott. Rortársal kezdetben kinevették Leeuwenhoekot. Am nem sokkal később a tudós angol társaság egy tagja, a híres Robert Hooke is fölfedezte mikroszkópja alatt holland kutató ..állatkáit’*. Egy újvilág nyílt meg a tudósok előtt, változatosabb és eredetibb az addig látható világnál. Arcana naturae című könyvében Leeuwenhoek már lerajzolta baktériumok három alapformáját: a gömböcskét, a pálcikát és i csavart. A mikrobiológia első úttörői közé tartozik Louis Pasteur, aki hífes kémcsőkísérleteivel eldöntötte a természettudományt régóta megosztó vitát: vajon elpusztult. rothadó anyagból létrejöhetnek-e élőlények. Robert Koch munkásságával pedig az orvosi mikrobiológia meerkezdte diadal- útját. ö fedezte föl a lépfene kórokozójának csírakénződését, néhány évre rá pedig a tuberkulózis meg a kolera bacillus*t. A Koch által javasolt módosítások és javítások a Guin^nd. Sel- ligtie. Oberhäuser, Chevalier, Amici. Abbe, Schott és Zeiss találmányai és úiításai révén egyre tökéletesebbé váló mikroszkópon lehetővé tették, hogy a tudomány újabb és újabb mikró- bákat ismerjen meg. Koch arra Is rájött. hoevan fesse meg a baktériumokat, amelyek ezáltal könnyebben felismerhetők lesznek, ö volt az, akinek először sikerült tiszta baktériumkultúrát tenyésztenie. Ezáltal lehetővé vált a -baktériumok növekedésének, osztódásának és csíraképzésének megfigyelése. Száz évvel Robert Koch munkássága után még ma Is folynak mikrobiológiai kutatások az egykori Dorottya (ma: Clara Zetkin) utca 96. szám alatti épületben. amely most a berlini Humboldt Egyetem orvosi és mikrobiológiai intézetének ad otthont. Ide érkeznek a szövettani vizsgálatra elkülönített anyagok Berlin valamennyi kórházából és klinikájáról. Az itt dolgozó lói képzett szakemberek, korszerű ismeretek birtokában dolgoznak, ameiveket részben a mikroszkóp tökéletesítésének, részbon az antibiotikumok fölfedezésének, illetve más evóevszorek k’fe.i’esz- tésénftk köszönhetnek- A jénai biológia speciális kutatási területein is alkalmazható. élénkült meg fiz érdeklődés. Persze, kár lenne tagadni, hogy az építészetben is van divat, így .a ferdekábeles hidak gyors elterjedése nem kizárólag a gazdaságossági számítások kedvező eredményeinek köszönhető. A ferde kábelek egyébként esztétikailag csupán akkor zavaróak, ha kétsíkú kialakításúak. Képünkön: új hárfahíd Düsseldorfban. A világ legkisebb papírgyára A képen látható 70 éves müncheni férfi hét év alatt mintegy 16 ezer órányi munkával készítette el egy régi, bezárásra és lebontásra ítélt papírgyár 1:100 léptékű, tökéletesen működő modelljét. Az idős mesterember saját kezűleg alakította ki a gépek és berendezések több mint 40 000 kis alkotóelemét. Most, hogy elkészült, iskoláknak, kiállításoknak és múzeumoknak adja kölcsön a kis remekművet. Az i embereknek sokféle kedvtelésük, időtöltésük van a világon. Ezek közül az egyik leghasznosabb a modellépítés, különösen a működő modellek építése. A modellezés azonban napjainkban már sok embernek nemcsak kedvtelése, hanem hivatása is. A gazdasági életben az arányos méretű, valósághű Zeiss kombinát béidáui univer-^icsinyítés hasznossága abban rejlik, hogy a tervbe vett üzem, gép, készülék eredeti méretekben való elkészítésénél sokkal gyorsabban, az eredeti költségek töredékéért előre nyújt áttekintést, ellenőrzési, tapasztalatszerzési lehetőséget. A műszaki modelleken a bonyolult összeállításokat, kapcsolásokat az eredeti nagyságú szerkezetek, berendezések készítői, a munkások és művezetők már idejekorán tanulmányozhatják. A modell megkönnyíti a rajzolvasást is. Kétségtelen, hogy a modelleken kiütköző konstrukciós hibák kijavításával rendkívül jelentős idő- és munkamegtakarítást lehet elérni. Képünkön: a papírgyár modellje. Ivóvíz a trópusi tengerekből? Elképesztően egyszerű eljárással lehetne ivóvizet nyerni száraz, forró éghajlatú partokon a tenger sós vizéből. Az eljáráshoz sekély „napmedencékre” van szükség, amelyekben a nap sugarai fölmelegítik a tenger vizét, majd az egy nyomáscsökkentő berendezésben elpárolog. Napi egy köbméter ivóvíz előállításához mintegy 5000 négyzetméter vízfelületre van szükség. A nap melege 60 és 80 fok Celsius közötti hőmérsékletre melegíti a sekély medencék vizét. Az eljárást a frankfurti (Maine) Batteie intézet termikus technológiai osztálya dolgozta ki. Ugyancsak ennek az intézetnek a találmánya az a berendezés, amely ivóvízen kívül még elektromos árammal is képes ellátni kisebb trópusi településeket a fejlődő országokban. A vízlepárló egységhez csatlakozik egy naperőmű, amely nagy teljesítményű kollektorokkal (nao- energia-gvűjtő cellákkal) rendelkezik. Ezek 100 fok Celsius fölötti hőmérsékletre hevítik, a vizet, s a keletkező gőz egy kis gőzturbinát hajt meg. Az általa termelt villamos energia a település hálózatát táplálja. A naperőműben keletkező fölösleges hőmennyiség hőszivattyúk segítségével visszajuttatható a „napmedencékbe”, s ott .s- mét hasznosítható. VédeUezcs Tadzsik meteorológusok a ■ Pamírban új kombinált meteorológiai és szeizmográfjai állomást létesítettek. Az állomás 3200 méter magasságban, fekszik egy tó partján. Ezentúl idejében tudják figyelmeztetni a völgyek lakóit a földrengésekre, a lavinákra és más - várható természeti katasztrófákra. NÓGRÁD - 1979. október 7., vasárnap II
