Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

I Hazánkba érkezett Konszfantin Karamanlisz görög miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének, meghívására pénteken, a déli órákban hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezett Knnsztantir. Kara- manlisz, a Görög Köztársaság mi niszterel nöke. A kormányfő kíséretében van Georgiosz Rallisz külügy­miniszter, George Kalitszuna- kisz, Görögország budapesti nagykövete, valamint a mi­niszterelnöki hivatal és a kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fo­gadták; a légikikötőt görög és magyar zászlók díszítették, csapatzászlóval fölsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter, dr. Marhája Imre, igazságügy-miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Ágoston Béla, hazánk athéni nagykövete, valamint politikai és kulturális életünk számos vezető személyisége. Ott vol­tak a budapesti görög nagy- követség diplomatái is. Az ünnepélyes fogadtatást követően' a vendégek gépko­csikba ültek, s a magyar ve­zetők társaságában szállásuk­ra hajtattak. Délután meg­kezdődtek a hivatalos tárgya­lások. (MTI) Ünnepi nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) — Sokrétű kapcsolatainkban meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Német Szocialista Egységpárt elmélyült, elvtár­si együttműködésének, a szo­cializmus építése és a nemzet­közi helyzet fontos kérdéseiről folyó rendszeres vélemény- és tapasztalatcserének. Ezért is kiemelkedő jelentőségűek párt- és kormányküldöttsége­ink rendszeres és kölcsönös látogatásai, amelyek együttmű­ködésünket még szorosabbá, bensőségesebbé teszik. — Alapvető jelentőségű az 1977. március 24-én Berlinben aláírt új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös 'segítség- nyújtási szerződés, amely hosszú távra meghatározza az országaink közötti testvé­ri kapcsolatok fejlesztésének célját és fő irányait. Jóleső ér­zéssel mondhatjuk, hogy a szerződés szellemében kapcso­lataink a Német Demokrati­kus Köztársasággal sokoldalú­ak, rendszeresek. — Néhány hónap múlva ha­zánkban is nevezetes évfordu­lót ünnepiünk: felszabadulá­sunk 35. évfordulójáról emlé­kezünk meg. Ugyanezekben a hónapokban készülünk pár­tunk soron levő XII. kongresz- szusóra is. Mindkét esemény minden bizonnyal kifejezi né­pünknek azt a szabad elhatá­rozását, hogy ipunkájának ed­digi eredrtiényeire támaszkod­va tovább haladjon előre a fejlett szocialista társadalom építésének útján. Szocialis­ta építőmunkánk eredményes folytatásához biztonságos nemzetközi hátteret jelent ba­rátságunk, szövetségünk, in­ternacionalista együttműkö­désünk a Szovjetunióval, a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal és a többi szocialista országgal. Ez volt és marad erőnk, biztonságunk és továb­bi fejlődésünk egyik nélkülöz­hetetlen záloga — mondotta a többi között befejezésül Övári Miklós. A nagy tapssal fogadott be­széd után Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete mondott beszédet. Rudolf Rossmeisl beszéde — A Német Demokratikus Köztársaság népe örömmel és büszkén tekinthet vissza a szocializmus építésének eddig megtett útjára — <■ hangsú­lyozta a felszólaló. — Szoros szövetségben a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal és a többi szocialista testvér­országgal ünnepli az első né­met munkás-paraszt állam megalakulásának 30. évfordu­lóját. — Az újtípu6Ú, öntudatos, s jövőjében bízó szocialista ember a Német Demokra­tikus Köztársaság állam­polgára tudatában van vív­mányainak, lehetőségeinek és kész azok megvédésére. Az NDK ma az 1949. évinél két­szerié nagyobb nemzeti jö­vedelmet termel, és elfoglalta helyét a világ tíz legfejlettebb ipari államának sorában. Si­keresen hajtjuk végre a VIII. és a IX. pártkongresszus ha­tározatait, a fejlett szocialista társadalom építésének prog­ramját. — 1949-ben országunknak a Szovjetunióval és további nyolc szocialista, illetve népi demokratikus állammal voltak kapcsolatai — tért át a fel­szólaló az NDK nemzetközi helyzetének alakulására. — Három évtizeddel ezelőtt az NDK nem volt tagja az ENSZ-nek, sem más nemzet­közi szervezetnek. A nem szo­cialista államokhoz fűződő kapcsolatai is csupán mini­mális volt, a hideghábo­rús erők diplomáciai blokád­ja miatt- Fennállásának 30. évfordulóján országunk 128 állammal tart fenn diplomá­ciai kapcsolatot. Tagja az ENSZ-nek és más fontos nem­zetközi szervezeteknek. — Európa életében ma az NDK a stabilitás egyik té­nyezője. — A német munkás-paraszt állam 30 éves fennállása alatt mindig számíthatott a Ma­gyar Népköztársaság szolida­ritására — emelte ki a nagy­követ. — A szocialista Ma­gyarország mindenkor követ­kezetesen kiállt a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi jogi elismeréséért és szuverén jogainak védelmé­ért. Az 1977 márciusában Ber­linben aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szi­lárd alapján dinamikusan fej­lődő kapcsolataink a jövőre is világos távlatot mutatnak. Mindkét ország népgazdasá­gának rendkívül fontos gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködésünk, amelynek eredményeivel úton-útfélen ta­lálkozhatunk. A sok példából néhányat megemlítve: az NDK fennállásának 30. évfordulója alkalmából vettük át a 25 ez­redik Ikarus-buszt, valamint a magyar szakemberek által Haldenslebenben felépített egészségügyi kerámiaművet. Az Ózdon elkészült oxigénbontó berendezés, amelyet az NDK szállított, évi 300* ezer tonná­nyi acél gyártását teszi lehe­tővé, s a Szikra Nyomdában most szerelik iparunk legki­válóbb nyomdagépeit. flip '• . . .» i> . V *TdV‘" 4 •* — A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 30. évfordulóján hitet tesz a Szov­jetunióhoz fűződő hűséges és megbonthatatlan szövetsége mellett. Optimizmussal, bizakodóan kezdjük meg a szocialista né­met állam, a Német Demokra­tikus Köztársaság fejlődésének negyedik évtizedét — mondot­ta befejezésül Rudolf Ross­meisl. Ezt követően a magyaror­szági német nemzetiségi mű­vészegyüttes és a vasutas­szakszervezet Törekvés együt­tese adott műsort. Az ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Az enyhüléséit, a tartós békéért Púja Frigyeä beszéde az EINSZ-közgyűlésen Csütörtökön Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere beszé­det mondott az ENSZ-közgyűlésen. A Magyar Népköztársaság kormánya, az egész magyar nép azon munkálkodik, hogy felépítse a fejlett szocialista társadalmat. E nagy cél meg­valósításának, békés alkotó munkánknak a legfontosabb nemzetközi feltétele a béke és a biztonság, a népek és a nem­zetek együttműködése. Érthető, ha országunk — a maga he­lyén, a maga szerény eszkö­zeivel — mindent megtesz azért, hogy hozzájáruljon a békés nemzetközi körülmények kialakításához. Hazánk és a béke Magyarország változatlanul megkülönböztetett figyelmet szentel az európai béke és biz­tonság megszilárdításának és az együttműködés elmélyíté­sének. A fejlődés iránya egé­szében véve kedvező. Meggyő­ződésünk ugyanakkor, hogy a helsinki záróokmány még következetesebb végrehajtása nagyban hozzájárulna az euró­pai és az egész nemzetközi helyzet további javulásához. — Kormányom nagy vára­kozással tekint az 1980. évi madridi találkozó elé. Érté­keljük a tanácskozás előkészí­tésére tett erőfeszítéseket. Né­zetünk az, hogy a találkozó akkor segíti elő az európai enyhülés és a biztonság, va­lamint az össz-európai együtt­működés fejlesztésének ügyét, ha alkotó, konstruktív légkör­ben zajlik le, ha azon a zá­róokmány minden elvét egyen­lő súllyal alkalmazzák és ke­rülik a terméketlen vitákat. Lényegesnek tartjuk, hogy erősítsük a bizalmat a helsin­ki értekezlet résztvevői között és előrelépjünk a katonai eny­hülés terén. Ebben a szellem­ben és ezzel a céllal dolgozta ki a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri* bizottsága ez év májusi, budapesti ülésén javaslatát arról, hogy a biza­lom erősítésére irányuló gya­korlati intézkedések megbe­szélésére még 1979-ben üljön össze az érdekelt államok po­litikai szintű konferenciája. A Varsói Szerződés külügyminisz­teri bizottsága megbízásából s helsinki értekezlet résztvevői­hez Magyarország juttatta el ezt a nagy fontosságú javasla­tot. Elutasító állásfoglalási eddig nem tapasztaltunk, né­hány állam támogatólag nyi­latkozott. Várjuk a többi érin­tett ország kedvező reagálását, javaslatát is. A nemzetközi béke és biz­tonság megőrzése, az egész emberiség jövője szempontjá­ból alapvető fontosságot tu­lajdonítunk a leszerelésnek. Ez a magyarázata annak, hogy aktívan kivesszük részünket a különböző fórumokon fo­lyó leszerelési tárgyalások­ból és a bilaterális találkozó­kon is igyekszünk elősegíteni azok eredményességét. Amel­lett, hogy teljes mértékben tá­mogatjuk a Szovjetunió, a szo­cialista közösség országainak leszerelési javaslatait, készek vagyunk minden más indít­vány megvizsgálására is. Kormányom melegen üdvö­zölte a második SALT-megál- lapodás aláírását. A szerződés aláírásának és mielőbbi ha­tályba lépésének a jelentősége — a nemzetközi légkörre gyakorolt pozitív hatásán túl — elsősorban abban áll, hogy megteremti az alapot az újabb előrehaladásra, a stratégiai fegyverzet további korlátozá­sára, majd csökkentésére. Meggyőződésünk, hogy a genfi leszerelési bizottságban is előbbre lehetne jutni több kérdésben, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés probléma­körében. Megfelelő alapul szol­gálnak ehhez a szocialista or­szágok javaslatai. Határozott álláspontunk, hogy gátat kell emelni az új tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztésének. Kormányom üdvözli a radiológiai fegyve­rek eltiltására irányuló, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok által külön-külön be­terjesztett nemzetközi egyez­ménytervezetet. A magyar küldöttség remé­li, hogy a második SALT-meg- állapodás a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokra is ked­vező hatást gyakorol. Itt még nem sikerült érvényre juttatni azokat az alapvető elveket, amelyek lehetővé tet­ték a SALT-megállapodás lét­rejöttét. A szocialista orszá­gok njég nem kaptak érdemi választ sem az 1978 júniusá­ban benyújtott átfogó javas­latukra, sem az ez év júniu­sában tett részjavaslatukra, pedig áz tartalmazza á -NATO- államok 1978 decemberi rész- javaslatának számos elemét is. A NATO-államok arra sem hajlandók, hogy a tárgyalá­sok időtartamára az érintett haderők létszámát befagyász- szák. Mindez azt bizonyítja, hogy a NATO-országok nem tartják szem előtt az egyenlő biztonság elvét, és egyoldalú előnyöket akarnak kicsikarni. Heg* Megállapították a mezőgazdasági termékek új termelői árát A Minisztertanács felha­talmazása alapján a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, az érdekelt főha­tóságokkal és képviseleti szervekkel egyetértésben, mi­niszteri rendeletben állapí­totta meg a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek 1980. január 1-től érvényes termelői árát, va­lamint a szemes és ipari ta­karmányok új kereskedelmi árait. A rendeleteket a Ma­gyar Közlöny 1979. szeptem­ber 29-i száma, a részletesebb szabályokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium hivatalos értesítőjének 19. száma közli. A mezőgazdasági termelői árak mintegy 11 százalékkal emelkednek. Ezen belül na­gyobb mértékű — 14 száza­lékos — az állat- és állati termékárak emelkedése, ki­sebb mértékben — átlagosan 7 százalékkal — növekednek a termények árai. A főbb növényi termékek közül a búza ára mázsánként átlagosan 18 forinttal emel­kedik, ezen belül a javító minőségű búza ára 30 forint­tal, a szokvány búza ára 10 forinttal nő. A kukorica fel- vásárlási ára 28 forinttal, a nagy olajtartalmú naprafor­góé 50 forinttal emelniedik. A zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási ára átlagosan 10 százalékkal lesz magasabb. Az állatok és állati termé­kek közül a hízósertések és a vágómarhák kilogrammon­kénti felvásárlási alapára egyaránt 2,50 forinttal, a tej felvásárlási alapára pedig li­terenként 0,40 forinttal nő. A nagyüzemi prémiumok rend­szere e cikkek körében to­vábbra is fennmarad, ezek összege is növekszik. Emel­kedik a vágójuh, a vágóba­romfi és a hal- felvásárlási fiőGRÁD — 1979. október 6., szombat A hízott .sertések átvételi súlyhatárai — mint azt már korábban közölték —, 1979. október 15-től csökkennek, s a jelenlegi felvásárlási árak de­cember végéig változatlanok maradnak. Az 1980. január 1-től életbe lépő új felvásár­lási árak ezekre a leszállított súlyhatárokra érvényesek. A vágómarhák közül a hímivarú hízómarháknál — a gazdaságos- takarmányozás és a piaci igények jobb ki­elégítése érdekében —, 1980. január 1-től degresszív ár­rendszer lép életbe: az 570 kg bruttó súly feletti hízó­marhákért 3 Ft/kg-mal ala­csonyabb felvásárlási árat fi­zetnek, mint az 570 kg súly alatti állatokért. Az állatokra és az állati ter­mékekre, valamint a szemes. takarmányokra és az új ter­mésű zöldség- és gyümölcsfé­lékre megállapított új felvá­sárlási árak 1980. január 1-én, az egyéb növénytermesztési termékekre pedig 1980. július 1-én lépnek hatályba. A fehérjetakarmányok ár­növekedése mintegy 25—30 százalékos, a szemes takarmár nyok nagykereskedelmi ára pedig olyan mértékben emel­kedik, mint ahogy a felvásár­lási és az jmportárak nőttek, A kukorica ára 10 százalék­kal, az ipari abrakkeverékek (tápok) ára átlagosan 20 szá­zalékkal lesz magasabb. A szemes takarmányok, fe­hérjetakarmányok és keverék­takarmányok új nagy- és kis­kereskedelmi ára 1980, janu­ár 1-én lép életbe. Az ipari árak változása mi­att január 1-től növekszik a mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök ára. így pél­dául a mezőgazdasági gépek ára 23—25 százalékkal, a mű­trágyák ára 15 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 25 százalékkal emelkedik átla­gosan. Nő az építőanyagok, energia és energiahordozók, valamint a fatermékek ára is. Újból szabályozzák a mező- gazdasági nagyüzemek beru­házási, üzemviteli és pénzügyi rendszerét. A mezőgazdasági termékek termelői árának emelése és a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, termelő- eszközök árváltozása kiegyen­lítik egymást, tehát az árin­tézkedések a mezőgazdasági jövedelmeket a korábbiakhoz képest csak akkor növelik, ha a költséggazdálkodást, a ha­tékonyságot az üzemek javít­ják. Az árváltozások a fogyasztói árakat — a szabadpiaci cik­keket nem számítva — nem érintik. (MTI) emomzmus A Varsói Szerződés tagálla­mai készek érdemi tárgyalá­sokat folytatni és megállapod­ni bármilyen fegyverfajta kor­látozásáról, csökkentéséről, sőt teljes megsemmisítéséről is. Készségüket ismételten ki­nyilvánították a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületének 1078 novemberi ülé­séről, majd a külügyminiszteri bizottság májusi budapesti ülé­séről kiadott közleményben. Ugyanakkor alá kell húzni, hogy minden olyan intézke­dés, amely a kialakult katonai erőegyensúly megbontásával fenyeget, csak elmérgesítheti a helyzetet. Az ENSZ közgyűlésének most folyó ülésszakától mi azt várjuk, hogy megfelelő határozatokat hoz a leszerelési folyamat előmozdítására, a konkrét kérdésekről folyó tárgyalások gyorsítására, a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítása és az eny­hülés katonai térre történő ki- terjesztése érdekében. A ma­gyar küldöttség üdvözli az ebben a szellemben fogant csehszlovák javaslatot, amely nyilatkozat elfogadását irá­nyozza elő a leszereléssel kap­csolatos nemzetközi együtt­működésről. — E fórumon egyesek évek óta szónokolnak a hegemoniz­mus ellen! Kormányom ál­láspontja világos: mi ellene voltunk és vagyunk a hegemó­niára, az egyeduralomra való törekvésnek, bárhol is tapasz­talható az. Éppen ebből kiin­dulva egyetértünk azzal, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a nemzetközi kapcsolatokban a hegemonizmus megengedhe- tetlensegére vonatkozó szovjet javaslatot. Bizonyos, hogy/en­nek a javaslatnak a megtár­gyalása és elfogadása hozzájá­rul a nemzetközi légkör javí­tásához és megmutatja, hogy kik szállnak valóban szembe a hegemonizmussal. Nyugtalansággal tölt el ben­nünket, hogy a délkelet-ázsiai térségben ismét feszültté vált a helyzet. Ennek alapvető oka a kínai vezetés hegemoniszti- kus, expanzionista politikája, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni fegyveres agressziótól sem riadt vissza. Szerepet játszott a veszélyes helyzet kialakulásában az a magatartás is. amelyet a fej­lett tőkésországok egyes poli­tikusai tanúsítottak, és ame­lyet nehéz nem az agresszor bátorításaként felfogni. Igen sajnálatos, hogy számos or­szág — tartva a kínál vezetés kiszámíthatatlan reakciójától — semleges pozíciót foglalt el ebben a nagyon is határozott kiállást követelő ügyben. Tel­jesen világos, hogy a kínai - vezetők agresszív politikája, fegyveres támadása Vietnam ellen, újabb kínai * „büntető­akció” kilátásba helyezése, a kínai vezetés szüntelen poli­tikai nyomása és beavatkozá­sa a Vietnami Szocialista Köztársaság, Laosz és Kam­bodzsa belső ügyeibe, nem­csak Indokína békéjét fenye­geti, hanem általában a nem­zetközi békét és biztonságot is. A kambodzsai nép egyetlen és törvényes képviselőjének, a tényleges hatalmat gyakor­ló Kambodzsai Népi Forradal­mi Tanácsnak általános nem­zetközi elismerése jelentős mértékben hozzájárulna a so­kat szenvedett kambodzsai nép felemelkedéséhez, a tér­ség országainak békés, jó-! szomszédi kapcsolataihoz és együttműködésük előmozdítá­sához. Kormányom határozott álláspontja, hogy az ENSZ- ben és valamennyi nemzetkö­zi szervezetben a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács képvi­selőinek el kell foglalniuk az őket megillető, jogos helyü­ket. Az utóbbi években jelentős változás ment végbe a Közép-: Keleten. Afganisztánban győ­zött a népi forradalom, de harcot kell vívnia az ellen­forradalmárokkal és az őket segítő külföldi erőkkel. Kor­mányom szolidáris az afgán forradalommal és vnellette áll nehéz harcában. Napjaink eseményei azt mutatják, hogy Latin-Ameri- ka országai mind aktívabban vesznek részt a függőségtől mentes, demokratikus politi­kai és gazdasági fejlődésért folyó harcban. Üdvözöljük a nicaraguai demokratikus for­dulatot és elítélj ük-azokat a mesterkedéseket, amelyeknek célja az, hogy a nép érdekei­vel ellentétes megoldásokat erőltessenek erre az országra. A sokat szenvedett nicaraguai nép maga döntse el. " hogy milyen úton akar járni. Közel-Kelet A magyar kormány válto­zatlanul szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, az igazságos és tartós közel-keleti rendezé­sért harcoló arab népekkel. A tartós és igazságos rendezés csak az összes érdekelt fél — köztük a Palesztin Felszaba- dítási Szervezet — egyenjogú részvételével teremthető meg és ennek során biztosítani kell a palesztinai arab nép önálló államalapítására való jogát is. Az el nem kötelezett moz­galomnak a közelmúltban Ha­vannában lezajlott csúcsérte­kezlete hűen tükrözte azt a fontos szerepet, amelyet a mozgalom a nemzetközi poli­tika alakításában játszik. Az állam- és kormányfők e ta­lálkozója — hagyományait folytatva — ezúttal is szót emelt aZ imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonia- lizmus, a fajüldözés ellen, és a leszerelés mellett. A magyar kormány támogatja az el nem kötelezett mozgalom igazsá­gos törekvéseit, és egyetért a havannai deklaráció monda­nivalójának lényegével. (MTIJ A

Next

/
Oldalképek
Tartalom