Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-06 / 234. szám
I Hazánkba érkezett Konszfantin Karamanlisz görög miniszterelnök Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, meghívására pénteken, a déli órákban hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Knnsztantir. Kara- manlisz, a Görög Köztársaság mi niszterel nöke. A kormányfő kíséretében van Georgiosz Rallisz külügyminiszter, George Kalitszuna- kisz, Görögország budapesti nagykövete, valamint a miniszterelnöki hivatal és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták; a légikikötőt görög és magyar zászlók díszítették, csapatzászlóval fölsorakozott a néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Marhája Imre, igazságügy-miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Ágoston Béla, hazánk athéni nagykövete, valamint politikai és kulturális életünk számos vezető személyisége. Ott voltak a budapesti görög nagy- követség diplomatái is. Az ünnepélyes fogadtatást követően' a vendégek gépkocsikba ültek, s a magyar vezetők társaságában szállásukra hajtattak. Délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. (MTI) Ünnepi nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) — Sokrétű kapcsolatainkban meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt elmélyült, elvtársi együttműködésének, a szocializmus építése és a nemzetközi helyzet fontos kérdéseiről folyó rendszeres vélemény- és tapasztalatcserének. Ezért is kiemelkedő jelentőségűek párt- és kormányküldöttségeink rendszeres és kölcsönös látogatásai, amelyek együttműködésünket még szorosabbá, bensőségesebbé teszik. — Alapvető jelentőségű az 1977. március 24-én Berlinben aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös 'segítség- nyújtási szerződés, amely hosszú távra meghatározza az országaink közötti testvéri kapcsolatok fejlesztésének célját és fő irányait. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy a szerződés szellemében kapcsolataink a Német Demokratikus Köztársasággal sokoldalúak, rendszeresek. — Néhány hónap múlva hazánkban is nevezetes évfordulót ünnepiünk: felszabadulásunk 35. évfordulójáról emlékezünk meg. Ugyanezekben a hónapokban készülünk pártunk soron levő XII. kongresz- szusóra is. Mindkét esemény minden bizonnyal kifejezi népünknek azt a szabad elhatározását, hogy ipunkájának eddigi eredrtiényeire támaszkodva tovább haladjon előre a fejlett szocialista társadalom építésének útján. Szocialista építőmunkánk eredményes folytatásához biztonságos nemzetközi hátteret jelent barátságunk, szövetségünk, internacionalista együttműködésünk a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztársasággal és a többi szocialista országgal. Ez volt és marad erőnk, biztonságunk és további fejlődésünk egyik nélkülözhetetlen záloga — mondotta a többi között befejezésül Övári Miklós. A nagy tapssal fogadott beszéd után Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete mondott beszédet. Rudolf Rossmeisl beszéde — A Német Demokratikus Köztársaság népe örömmel és büszkén tekinthet vissza a szocializmus építésének eddig megtett útjára — <■ hangsúlyozta a felszólaló. — Szoros szövetségben a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal és a többi szocialista testvérországgal ünnepli az első német munkás-paraszt állam megalakulásának 30. évfordulóját. — Az újtípu6Ú, öntudatos, s jövőjében bízó szocialista ember a Német Demokratikus Köztársaság állampolgára tudatában van vívmányainak, lehetőségeinek és kész azok megvédésére. Az NDK ma az 1949. évinél kétszerié nagyobb nemzeti jövedelmet termel, és elfoglalta helyét a világ tíz legfejlettebb ipari államának sorában. Sikeresen hajtjuk végre a VIII. és a IX. pártkongresszus határozatait, a fejlett szocialista társadalom építésének programját. — 1949-ben országunknak a Szovjetunióval és további nyolc szocialista, illetve népi demokratikus állammal voltak kapcsolatai — tért át a felszólaló az NDK nemzetközi helyzetének alakulására. — Három évtizeddel ezelőtt az NDK nem volt tagja az ENSZ-nek, sem más nemzetközi szervezetnek. A nem szocialista államokhoz fűződő kapcsolatai is csupán minimális volt, a hidegháborús erők diplomáciai blokádja miatt- Fennállásának 30. évfordulóján országunk 128 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Tagja az ENSZ-nek és más fontos nemzetközi szervezeteknek. — Európa életében ma az NDK a stabilitás egyik tényezője. — A német munkás-paraszt állam 30 éves fennállása alatt mindig számíthatott a Magyar Népköztársaság szolidaritására — emelte ki a nagykövet. — A szocialista Magyarország mindenkor következetesen kiállt a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismeréséért és szuverén jogainak védelméért. Az 1977 márciusában Berlinben aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szilárd alapján dinamikusan fejlődő kapcsolataink a jövőre is világos távlatot mutatnak. Mindkét ország népgazdaságának rendkívül fontos gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésünk, amelynek eredményeivel úton-útfélen találkozhatunk. A sok példából néhányat megemlítve: az NDK fennállásának 30. évfordulója alkalmából vettük át a 25 ezredik Ikarus-buszt, valamint a magyar szakemberek által Haldenslebenben felépített egészségügyi kerámiaművet. Az Ózdon elkészült oxigénbontó berendezés, amelyet az NDK szállított, évi 300* ezer tonnányi acél gyártását teszi lehetővé, s a Szikra Nyomdában most szerelik iparunk legkiválóbb nyomdagépeit. flip '• . . .» i> . V *TdV‘" 4 •* — A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 30. évfordulóján hitet tesz a Szovjetunióhoz fűződő hűséges és megbonthatatlan szövetsége mellett. Optimizmussal, bizakodóan kezdjük meg a szocialista német állam, a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésének negyedik évtizedét — mondotta befejezésül Rudolf Rossmeisl. Ezt követően a magyarországi német nemzetiségi művészegyüttes és a vasutasszakszervezet Törekvés együttese adott műsort. Az ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Az enyhüléséit, a tartós békéért Púja Frigyeä beszéde az EINSZ-közgyűlésen Csütörtökön Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere beszédet mondott az ENSZ-közgyűlésen. A Magyar Népköztársaság kormánya, az egész magyar nép azon munkálkodik, hogy felépítse a fejlett szocialista társadalmat. E nagy cél megvalósításának, békés alkotó munkánknak a legfontosabb nemzetközi feltétele a béke és a biztonság, a népek és a nemzetek együttműködése. Érthető, ha országunk — a maga helyén, a maga szerény eszközeivel — mindent megtesz azért, hogy hozzájáruljon a békés nemzetközi körülmények kialakításához. Hazánk és a béke Magyarország változatlanul megkülönböztetett figyelmet szentel az európai béke és biztonság megszilárdításának és az együttműködés elmélyítésének. A fejlődés iránya egészében véve kedvező. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a helsinki záróokmány még következetesebb végrehajtása nagyban hozzájárulna az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulásához. — Kormányom nagy várakozással tekint az 1980. évi madridi találkozó elé. Értékeljük a tanácskozás előkészítésére tett erőfeszítéseket. Nézetünk az, hogy a találkozó akkor segíti elő az európai enyhülés és a biztonság, valamint az össz-európai együttműködés fejlesztésének ügyét, ha alkotó, konstruktív légkörben zajlik le, ha azon a záróokmány minden elvét egyenlő súllyal alkalmazzák és kerülik a terméketlen vitákat. Lényegesnek tartjuk, hogy erősítsük a bizalmat a helsinki értekezlet résztvevői között és előrelépjünk a katonai enyhülés terén. Ebben a szellemben és ezzel a céllal dolgozta ki a Varsói Szerződés külügyminiszteri* bizottsága ez év májusi, budapesti ülésén javaslatát arról, hogy a bizalom erősítésére irányuló gyakorlati intézkedések megbeszélésére még 1979-ben üljön össze az érdekelt államok politikai szintű konferenciája. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága megbízásából s helsinki értekezlet résztvevőihez Magyarország juttatta el ezt a nagy fontosságú javaslatot. Elutasító állásfoglalási eddig nem tapasztaltunk, néhány állam támogatólag nyilatkozott. Várjuk a többi érintett ország kedvező reagálását, javaslatát is. A nemzetközi béke és biztonság megőrzése, az egész emberiség jövője szempontjából alapvető fontosságot tulajdonítunk a leszerelésnek. Ez a magyarázata annak, hogy aktívan kivesszük részünket a különböző fórumokon folyó leszerelési tárgyalásokból és a bilaterális találkozókon is igyekszünk elősegíteni azok eredményességét. Amellett, hogy teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió, a szocialista közösség országainak leszerelési javaslatait, készek vagyunk minden más indítvány megvizsgálására is. Kormányom melegen üdvözölte a második SALT-megál- lapodás aláírását. A szerződés aláírásának és mielőbbi hatályba lépésének a jelentősége — a nemzetközi légkörre gyakorolt pozitív hatásán túl — elsősorban abban áll, hogy megteremti az alapot az újabb előrehaladásra, a stratégiai fegyverzet további korlátozására, majd csökkentésére. Meggyőződésünk, hogy a genfi leszerelési bizottságban is előbbre lehetne jutni több kérdésben, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés problémakörében. Megfelelő alapul szolgálnak ehhez a szocialista országok javaslatai. Határozott álláspontunk, hogy gátat kell emelni az új tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztésének. Kormányom üdvözli a radiológiai fegyverek eltiltására irányuló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által külön-külön beterjesztett nemzetközi egyezménytervezetet. A magyar küldöttség reméli, hogy a második SALT-meg- állapodás a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokra is kedvező hatást gyakorol. Itt még nem sikerült érvényre juttatni azokat az alapvető elveket, amelyek lehetővé tették a SALT-megállapodás létrejöttét. A szocialista országok njég nem kaptak érdemi választ sem az 1978 júniusában benyújtott átfogó javaslatukra, sem az ez év júniusában tett részjavaslatukra, pedig áz tartalmazza á -NATO- államok 1978 decemberi rész- javaslatának számos elemét is. A NATO-államok arra sem hajlandók, hogy a tárgyalások időtartamára az érintett haderők létszámát befagyász- szák. Mindez azt bizonyítja, hogy a NATO-országok nem tartják szem előtt az egyenlő biztonság elvét, és egyoldalú előnyöket akarnak kicsikarni. Heg* Megállapították a mezőgazdasági termékek új termelői árát A Minisztertanács felhatalmazása alapján a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, az érdekelt főhatóságokkal és képviseleti szervekkel egyetértésben, miniszteri rendeletben állapította meg a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek 1980. január 1-től érvényes termelői árát, valamint a szemes és ipari takarmányok új kereskedelmi árait. A rendeleteket a Magyar Közlöny 1979. szeptember 29-i száma, a részletesebb szabályokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalos értesítőjének 19. száma közli. A mezőgazdasági termelői árak mintegy 11 százalékkal emelkednek. Ezen belül nagyobb mértékű — 14 százalékos — az állat- és állati termékárak emelkedése, kisebb mértékben — átlagosan 7 százalékkal — növekednek a termények árai. A főbb növényi termékek közül a búza ára mázsánként átlagosan 18 forinttal emelkedik, ezen belül a javító minőségű búza ára 30 forinttal, a szokvány búza ára 10 forinttal nő. A kukorica fel- vásárlási ára 28 forinttal, a nagy olajtartalmú napraforgóé 50 forinttal emelniedik. A zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási ára átlagosan 10 százalékkal lesz magasabb. Az állatok és állati termékek közül a hízósertések és a vágómarhák kilogrammonkénti felvásárlási alapára egyaránt 2,50 forinttal, a tej felvásárlási alapára pedig literenként 0,40 forinttal nő. A nagyüzemi prémiumok rendszere e cikkek körében továbbra is fennmarad, ezek összege is növekszik. Emelkedik a vágójuh, a vágóbaromfi és a hal- felvásárlási fiőGRÁD — 1979. október 6., szombat A hízott .sertések átvételi súlyhatárai — mint azt már korábban közölték —, 1979. október 15-től csökkennek, s a jelenlegi felvásárlási árak december végéig változatlanok maradnak. Az 1980. január 1-től életbe lépő új felvásárlási árak ezekre a leszállított súlyhatárokra érvényesek. A vágómarhák közül a hímivarú hízómarháknál — a gazdaságos- takarmányozás és a piaci igények jobb kielégítése érdekében —, 1980. január 1-től degresszív árrendszer lép életbe: az 570 kg bruttó súly feletti hízómarhákért 3 Ft/kg-mal alacsonyabb felvásárlási árat fizetnek, mint az 570 kg súly alatti állatokért. Az állatokra és az állati termékekre, valamint a szemes. takarmányokra és az új termésű zöldség- és gyümölcsfélékre megállapított új felvásárlási árak 1980. január 1-én, az egyéb növénytermesztési termékekre pedig 1980. július 1-én lépnek hatályba. A fehérjetakarmányok árnövekedése mintegy 25—30 százalékos, a szemes takarmár nyok nagykereskedelmi ára pedig olyan mértékben emelkedik, mint ahogy a felvásárlási és az jmportárak nőttek, A kukorica ára 10 százalékkal, az ipari abrakkeverékek (tápok) ára átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb. A szemes takarmányok, fehérjetakarmányok és keveréktakarmányok új nagy- és kiskereskedelmi ára 1980, január 1-én lép életbe. Az ipari árak változása miatt január 1-től növekszik a mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök ára. így például a mezőgazdasági gépek ára 23—25 százalékkal, a műtrágyák ára 15 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 25 százalékkal emelkedik átlagosan. Nő az építőanyagok, energia és energiahordozók, valamint a fatermékek ára is. Újból szabályozzák a mező- gazdasági nagyüzemek beruházási, üzemviteli és pénzügyi rendszerét. A mezőgazdasági termékek termelői árának emelése és a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, termelő- eszközök árváltozása kiegyenlítik egymást, tehát az árintézkedések a mezőgazdasági jövedelmeket a korábbiakhoz képest csak akkor növelik, ha a költséggazdálkodást, a hatékonyságot az üzemek javítják. Az árváltozások a fogyasztói árakat — a szabadpiaci cikkeket nem számítva — nem érintik. (MTI) emomzmus A Varsói Szerződés tagállamai készek érdemi tárgyalásokat folytatni és megállapodni bármilyen fegyverfajta korlátozásáról, csökkentéséről, sőt teljes megsemmisítéséről is. Készségüket ismételten kinyilvánították a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1078 novemberi üléséről, majd a külügyminiszteri bizottság májusi budapesti üléséről kiadott közleményben. Ugyanakkor alá kell húzni, hogy minden olyan intézkedés, amely a kialakult katonai erőegyensúly megbontásával fenyeget, csak elmérgesítheti a helyzetet. Az ENSZ közgyűlésének most folyó ülésszakától mi azt várjuk, hogy megfelelő határozatokat hoz a leszerelési folyamat előmozdítására, a konkrét kérdésekről folyó tárgyalások gyorsítására, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása és az enyhülés katonai térre történő ki- terjesztése érdekében. A magyar küldöttség üdvözli az ebben a szellemben fogant csehszlovák javaslatot, amely nyilatkozat elfogadását irányozza elő a leszereléssel kapcsolatos nemzetközi együttműködésről. — E fórumon egyesek évek óta szónokolnak a hegemonizmus ellen! Kormányom álláspontja világos: mi ellene voltunk és vagyunk a hegemóniára, az egyeduralomra való törekvésnek, bárhol is tapasztalható az. Éppen ebből kiindulva egyetértünk azzal, hogy az ülésszak tűzze napirendjére a nemzetközi kapcsolatokban a hegemonizmus megengedhe- tetlensegére vonatkozó szovjet javaslatot. Bizonyos, hogy/ennek a javaslatnak a megtárgyalása és elfogadása hozzájárul a nemzetközi légkör javításához és megmutatja, hogy kik szállnak valóban szembe a hegemonizmussal. Nyugtalansággal tölt el bennünket, hogy a délkelet-ázsiai térségben ismét feszültté vált a helyzet. Ennek alapvető oka a kínai vezetés hegemoniszti- kus, expanzionista politikája, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni fegyveres agressziótól sem riadt vissza. Szerepet játszott a veszélyes helyzet kialakulásában az a magatartás is. amelyet a fejlett tőkésországok egyes politikusai tanúsítottak, és amelyet nehéz nem az agresszor bátorításaként felfogni. Igen sajnálatos, hogy számos ország — tartva a kínál vezetés kiszámíthatatlan reakciójától — semleges pozíciót foglalt el ebben a nagyon is határozott kiállást követelő ügyben. Teljesen világos, hogy a kínai - vezetők agresszív politikája, fegyveres támadása Vietnam ellen, újabb kínai * „büntetőakció” kilátásba helyezése, a kínai vezetés szüntelen politikai nyomása és beavatkozása a Vietnami Szocialista Köztársaság, Laosz és Kambodzsa belső ügyeibe, nemcsak Indokína békéjét fenyegeti, hanem általában a nemzetközi békét és biztonságot is. A kambodzsai nép egyetlen és törvényes képviselőjének, a tényleges hatalmat gyakorló Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsnak általános nemzetközi elismerése jelentős mértékben hozzájárulna a sokat szenvedett kambodzsai nép felemelkedéséhez, a térség országainak békés, jó-! szomszédi kapcsolataihoz és együttműködésük előmozdításához. Kormányom határozott álláspontja, hogy az ENSZ- ben és valamennyi nemzetközi szervezetben a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács képviselőinek el kell foglalniuk az őket megillető, jogos helyüket. Az utóbbi években jelentős változás ment végbe a Közép-: Keleten. Afganisztánban győzött a népi forradalom, de harcot kell vívnia az ellenforradalmárokkal és az őket segítő külföldi erőkkel. Kormányom szolidáris az afgán forradalommal és vnellette áll nehéz harcában. Napjaink eseményei azt mutatják, hogy Latin-Ameri- ka országai mind aktívabban vesznek részt a függőségtől mentes, demokratikus politikai és gazdasági fejlődésért folyó harcban. Üdvözöljük a nicaraguai demokratikus fordulatot és elítélj ük-azokat a mesterkedéseket, amelyeknek célja az, hogy a nép érdekeivel ellentétes megoldásokat erőltessenek erre az országra. A sokat szenvedett nicaraguai nép maga döntse el. " hogy milyen úton akar járni. Közel-Kelet A magyar kormány változatlanul szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, az igazságos és tartós közel-keleti rendezésért harcoló arab népekkel. A tartós és igazságos rendezés csak az összes érdekelt fél — köztük a Palesztin Felszaba- dítási Szervezet — egyenjogú részvételével teremthető meg és ennek során biztosítani kell a palesztinai arab nép önálló államalapítására való jogát is. Az el nem kötelezett mozgalomnak a közelmúltban Havannában lezajlott csúcsértekezlete hűen tükrözte azt a fontos szerepet, amelyet a mozgalom a nemzetközi politika alakításában játszik. Az állam- és kormányfők e találkozója — hagyományait folytatva — ezúttal is szót emelt aZ imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonia- lizmus, a fajüldözés ellen, és a leszerelés mellett. A magyar kormány támogatja az el nem kötelezett mozgalom igazságos törekvéseit, és egyetért a havannai deklaráció mondanivalójának lényegével. (MTIJ A