Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

Európai biztonság és együttműködés Nyílt, őszinte dialógus volt A szabályozó rendszer módosításáról Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bi­zottságának vezetősége hétfőn Brüsszelben sajtóértekezleten ismertette a De Haanban megrendezett európai fórum eredményeit. Raymond Goor kanonok, a bizottság elnöke elmonddtta, hogy a vasárnapi záróülésen már 29 ország és 20 nemzetközi szervezet kép­viselői vettek részt. A fórum szándékosan nem hozott ha­tározatokat. mert a cél őszin­te. nyílt, minden kötöttségtől mentes dialógus kialakulása volt: ezt a célt sikerült elér­ni. A háromnapos vita során egyetértés jött létre abban, hogy az európai biztonság biz­tosításának fő eszköze a . tár­gyalás. Folytatni kell a tár­gyalásnak azt a módszerét, amely SALT—II egyezmény aláírásához vezetett. A tár­gyalások rendszerét ki kell terjeszteni minden európai ^ormányra. A delegációk állást foglal­tak amellett, hogy a madridi találkozó eredményes legyen és hogy hívjanak össze össz­európai konferenciát a kato­nai enyhülés kibontakoztatá­sára. Üjságírók kérdéseire vála­szolva, Vagylm Zaglagyin, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi osztálya vezetőjé­nek első helyettese kifejtette a Szovjetunió álláspontját a középhatótávolságú nukleáris fegyverek 'kérdésében, amely az európai fórum egyik köz­ponti témája volt. Hangoztat­ta: a Szovjetunió az ország nyugati részén felállított kö- zéphatótávolsjígú rakétákat már sok évvel ezelőtt rend­szeresítette, válaszul az USA által Ny ugat-Európába telepí­tett nukleáris fegyverek beve­zetésére. Az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bizott­ságának elnöke több ízben nyíltan elismerte, hogy a NATO rakétái tengeralatt­járókról, repülőgépekről és hadihajókról elérhetik a Szov­jetunió területét. A NATO- nak ezek a rakétái ma már 4—5 ezer kilométeres ható- távolsággal rendelkeznek. Az a hisztérikus nyugati propa­ganda, amelyet a legmoder­nebb szovjet rakétákkal, az SS 20-asokkal kapcsolatban Hua Londonban Hua Kuo-feng, a Kínai Ál­lamtanács elnöke, nyugat-euró­pai körútja során népes kísé­rtével vasárnap délután Lon­donba érkezett. A hatnapos lá­togatásnak tulajdonított kie­melkedő jelentőséget aláhúzta, hogy Heathrow repülőterén a brit protokolláris szokásoktól eltérően személyesen a minisz­terelnök, Margaret Thatcher fogadta. Hua Kuo-feng és kí­sérete hat napot tölt Nagy- Britanniában: ezalatt két íz­ben folytat négyszemközti megbeszélést. Thatcher asz- szonnyal, fogadja őt és dísz­ebéden látja véndégül II. Er­zsébet királynő. A két külügy­miniszter, Huang Hua és Lord Carrington külön is találkozik. Cirkál a hefedik flotta. Japán katonai körökből szerzett értesülések szerint az amerikai hetedik flotta kü­lönleges- rendeltetésű harci alakulata cirkál hétfő óta a Kelet-kínai-tengeren, a dél­koreai felségvizek közvetlen közelében, hogy „figyelemmel kísérje” a Pák Csöng Hi meg­gyilkolása után előállott dél-koreai helyzet legújabb fejleményeit Washington egyébként a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák mozgósítá­sával és „ágyúnaszád-politiká- jának” felújításával egyidőben két, a legmodernebb előrejel­ző és megfigyelő műszerekkel felszerelt Boeing 707-es íekie- rítőgépét irányította a távol­keleti térségbe. (MTI) A szöuli lövések A világsajtó tele van találgatásokkal. Mi történt a dél­koreai fővárosban? — teszik fel a kérdést öt kontinens új­ságjai, televíziós- és rádióállomásai. Az események pontos forgatókönyvét nemcsak most nem tudjuk, hanem valószínű­leg biztosan sosem fogjuk megtudni. A hírügynökségek leg­alább négy-öt változatot repítettek fel és bizony ezekből csak az közös, hogy Pák Csöng Hi tábornokot, Dél-Korea diktátorát igen magasrangú, tiszt (vagy tisztek?) golyói ölték meg. A legérdekesebb — és meg nem erősített — változat­nak az tűnik, amely szerint már a gyilkosság előtti napon leváltották a vezetésből a diktátort és a gyilkosság csak az ezt követő közjátékra tett volna pontot. A tények tehát a homályban maradnak, de a körülmé­nyek sokkal kevésbé — marpedik a körülmények ebben az esetben is rendkívül beszédesek. Feltétlenül érdemes te­hát egy tanulságos pillantást vetni arra, milyen bel- és külpolitikai közegben dördültek el azok a( szöuli lövések. 1. Dél-Koreában az olcsó munkaerő és nem utolsósorban a hatalmas — összesen több mint negyven milliárd(!) dol­láros — amerikai segély nyomán a legutóbbi években gaz­dasági fellendülés volt tapasztalható. Ez néhány hónapja a világgazdaság jelenségei • (energiaárak, stb.), valamint a fegyverkezés növekvő költségei miatt hirtelen és látványo­san megtorpant. Az alapvető élelmiszerárak drákói meg­emelése gyorsan a felszínre juttatta a kulisszák mögött eddig is közismert tényt: a rezsim egyetemes népszerűtlen­ségét. 2. Az ország nagyvárosaiban, elsősorban Puszanban meg­állíthatatlannak tűnő tüntetéssorozát kezdődött, amelyben — a rezsim és az amerikai megfigyelők nagy rémületére — nemcsak diákok, hanem növekvő számban munkások és alkalmazottak is részt vettek. 3. A szöuli amerikai nagykövet ilyen körülmények között utazott haza „jelentéstételre” és ezzel körülbelül (egy idő­ben Dél-Koreába érkezett Harold Brown amerikai’ hadügy­miniszter. 4. Mind világosabbá vált, hogy Washington a választási évben egyszerűen nem kockáztat meg egy nicaraguai típusú fordulatot a 'stratégiailag oly fontosnak minősített Dél- Koreában, (ahol negyvenezer amerikai katona állomásozik!). A Fehér Ház ezért úgy döntött, hogy jobb a változást „fe­lülről ellenőrzött” és az amerikai érdekeknek szigorúan megfelelő módon, palotapuccsal végrehajtani. Emellett szól az, hogy — bár magát a gyilkosságot állítólag a titkosszol­gálat főnöke hajtotta végre — az események hátterében az amerikaiak bizalmi embere, a hadsereg vezérkari főnöke áll. A terv tehát az volt; a gyűlölt Pák Csöng Hí eltávolítása majd levezeti a feszültséget és az „új” emberek folytatják — a régi politikát... Harmat Endre 2 NÓGRÁD - 1979. október 30., kedd bontakoztattak ki, nem indo­kolt, mert ezek csupán az egyensúly megteremtését szol­gálták, a modernizált nyugati nukleáris erőkkel szemben. A sajtóértekezleten felszó­lalt Fred Warner Neal ameri­kai egyetemi professzor is. Áz Egyesült Államok kormá­nya — mondotta — okkal vagy ok nélkül • azt hiszi, hogy a katonai egyensúly a Varsói Szerződés javára toló­dott el. Most, az elnökválasz­tási, év előtti zűrzavaros hely­zetben nehéz ezt a véleményt megváltoztatni. Brezsnyev berlini javaslatai fontosak, de az amerikai közvélemény egy része azt hisze, ezek a javas­latok nem elegendőek. Ép­pen ezért az a feladat, hogy ezeket a javaslatokat tüzete­sen megvizsgálják és tárgyal­janak róluk — hangoztatta. A fórumnak a sajtóértekez­leten megjelent résztvevői — köztük Káldy Zoltán evangé­likus püspök — befejezésül annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy minden delegáció otthon ismertetni fogja a fórumon elhangzotta­kat, s így a dialógus folyta­tódni fog. Táviratváltás Leonyid Brezsnyev’ a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa' Elnöksé­gének elnöke, valamint Valéry Giscard d’Estaing francia köz­társaság) elnök táviratban üd­vözölte egymást abból az al­kalomból, hogy a Szovjetunió és Franciaország 55 esztendő­vel ezelőtt létesített diplomá­ciai kapcsolatokat egymással. L«onyid Brezsnyev távirata egyebek között hangsúlyozza: — A mindkét ország számá­ra fontos döntés meghozatala óta eltelt évek megerősítették, hogy a szovjet és a francia né­pek a fasizmus elleni közös harcban edződött hagyományos barátsága megfelel a Szovjet­unió és Franciaország alapvétő érdekeinek, a béke és a nem­zetközi biztonság ügyének. A szovjet párt- és állami ve­zető rámutatott, hogy a két állam baráti kapcsolatai je- lefntős mértékben hozzájárul­tak a kontinens légkörének ja­vításához, a háború utáni idő­szakban. A francia elnök táviratában rámutatott: — A diplomáciai kapcsola­tok felvételének évfordulóján a Szovjetunió és Franciaország jogos büszkeséggel értékelheti az együttműködés fejlesztésére irányuló tevékenységének eredményeit. Giscard d’Estaing méltatta áprilisi moszkvai tárgyalásai­nak eredményeit hangsúlyoz­va, hogy a megbeszéléseken jelentős lépést tettek előre, s kifejezésre juttatta meggyőző­dését, hogy a francia—szovjet j barátság és együttműködés a I jövőben tovább fejlődik. (MTI) A kormány hétfői ülésén megtárgyalta a pénzügyi sza­bályozó ‘rendszer 1980. ja­nuár 1-i módosításával össze­függő jogszabályokat. A sza­bályozás alapelveiről a válla­latok és a szövetkezetek, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium koráb­ban kiadott közleményéből már tájékoztatást kaptak. A VÁLLALATI JÖVEDELEM­SZABÁLYOZÁSI • RENDSZERRŐL szóló rendelet a népgazdasági egyensúly követelményének megfelelően szabályozza a tiszta jövedelem megosztását az állam és a vállalatok, szö­vetkezetek között — valame­lyest növelve az állam része­sedését. A vállalatokat és a szövetkezeteket foközottan ér­dekeltté teszi a jövedelmező gazdálkodásban. Az új termelői árakban ki­fejeződő nagyobb követelmé­nyek és a külkereskedelmi cserében tükröződő világpiaci értékelés alapján a szabályo­zás ösztönző hatása úgy ér­vényesül, hogy a vállalatok és a szövetkezetek a nehezebb feltételek között elért nyere­ség, illetve annak növelése révén bővíthetik a személyi jövedelmekre és a vállalati fejlődésre fordítható saját for­rásaikat. Ezzel alapozhatják még növekedésük anyagi fel­tételeit. A jövedelemszabályozás rendszere a hatékonyságot il­letően magasabbra emeli a mércét. Ennek nyomán a vál­lalatok jövedelmi helyzete differenciálódni fog. A gyen­ge hatásfokkal dolgozó válla­latok számára nehezebbek, a jól gazdálkodó, gazdaságosan ’ exportáló vállalatok számára kedvezőbbek lesznek a körül­mények. Ugyanakkor — fi­gyelembe véve a hitelezési feltételeket is — a vállalatok­nak és a szövetkezeteknek a korábbinál több lehetőségük nyílik arra, hogy olyan fe­lelősségteljes, önálló vállal­kozásokba kezdjenek, amelyek önmaguk és a népgazdaság számára egyaránt előnyösek. A szabályozás ösztönzi a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását és fokozatos megszüntetését, illetvé a bel­földön és a külföldi piacokon egyaránt gazdaságosan érté­kesíthető termékek termelésé­nek növelését. A gazdálkodás biztonságát a vállalati tarta­lékok szerepének fokozásával is elősegíti. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK SZABÁLYOZÓ RENDSZERÉRŐL szóló rendelet az adózási, tá­mogatási és alapképzési sza­bályokat tartalmazza. Eszerint a mezőgazdasági nagyüzemek adóinak általános mértéke nem emelkedik. Földadót a jövőben a főbb művelési ágan­ként fizetnek. Egységes lesz a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok üzemi és sze­mélyes jövedelemszabályozása. A munkadíjak és az év vé|i részesedés külön szabályozásá­val a termelőszövetkezetek az eddiginél nagyobb összhangot teremthetnek a személyes jö­vedelmek és a teljesítmények között. A felvásárlási árak már meghirdetett emelésével össz­hangban egyes támogatások megszűnnek, mások mérsék­lődnek. A kedvezőtlen adott­ságú üzemek továbbra is megkülönböztetett támogatás­ban részesülnek, hogy az elő­segítse az adottságaikhoz iga­zodó termelés kialakítását, ösztönözze az ez irányú gyors cselekvést. A háztáji és kisegítő gazda­ságok a nagyüzemekkel azonos feltételek mellett vásárolhat­nak műtrágyát, növényvédő szert és támogatást kapnak a termelésükhöz szükséges alap­vető kisgépek beszerzéséhez. Akik szarvasmarhát tartanak, továbbra is részesülnek az eddigi kedvezményekben. A VÁLLALATI BÉRSZABÁLYOZÁS RENDSZERÉRŐL szóló rendelet elősegíti a vál­lalati teljesítmények és a bér- fejlesztés lehetőségének köz­vetlenebb .összekapcsolását. A bértömeg-szabályozás eddigi­nél szélesebb körű alkalmazá­sa fokozottan ösztönöz a bé­rek teljesítmények szerinti differenciálására és a takaré­kos létszámgazdálkodásra. Növeli a rendelet az önálló vállalati bérgazdálkodás ru­galmasságát, lehetővé teszi az ösztönző bérformák kiterjed­tebb alkalmazását és a vál­lalatokat érdekeltté teszi a fölösleges létszám leépítésé­ben. A VÁLLALATI MŰSZAKI FEJLESZTÉSI ALAP képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló rendelet 1980. január 1-től — egyes feldolgozóágazatokban 1981- től — a korábbinál jobb össz­hangot teremt a műszaki fej­lesztési források és a tényleges szükségletek között. Biztosítja annak lehetőségét, hogy a vál­lalatok az előállított terméke­ik árába felszámítható mű­szaki fejlesztési hányadot — a vállalat egészére jóváha­gyott kereteken belül saját ha­táskörükben, tényleges kuta­tási és fejlesztési igényeiknek megfelelően használhassák és differenciálhassák. 1980-tól több mezőgazdasági1 nagyüzem is lehetőséget kap arra, hogy műszaki fejlesztési alapot ké­pezzen saját agrotechnikai ku­tatási céljaira. A BERUHÁZÁSOK RENDJÉRŐL szóló korábbi minisztertanácsi rendeletet módosítva a kor­mány a döntési és a finan­szírozási rendszeren alapvető­en nem változtatott. A beru­házások támogatása ' azonban az eddiginél szigorúbb gaz­daságossági követelményekhez kötődik. Állami alapjuttatást azok a dinamikusan fejlődő vállala­tok és szövetkezetek kaphat­nak, amelyeknek beruházásai megfelelnek a hitelpolitikai irányelvekben rögzített jöve­delmezőségi követelmények­nek, de fejlesztési alapjukat más jövedelmező beruházá­sokra kötötték le, ezért.újabb hitelt már nem tudnak föl­venni. ■ir A kormányrendeletek és al miniszteri végrehajtási sza­bályozások a Magyar Közlöny november 1-i számában je­lennek meg. Ez a szám a nyílt árusítású hírlapárudákban is kapható lesz. (MTI) Á salgótarjáni városi pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) A városi pártbizottság meg­határozta a további tennivaló­kat is. Az' iskolák, az óvodák hálózatának bővítése, korsze­rűsítése, a jelenlegi zsúfoltság csökkentése mindenképpen a tartalmi munka további javí­tását szolgálja. A tárgyi fel­tételek javítása mellett hatá­rozott a testület a pedagógusok rendszeres képzéséről és to­vábbképzéséről. Felhívta a fi­gyelmet a városi tanács irá­nyító-, ellenőrzőmunkájának javítására is. Arra többek kö­zött, hogy a tárgyi, személyi feltételek biztosítása mellett fordítsanak nagyobb gondot az oktató-nevelő munka tar­talmi kérdéseire, az ellenőr­zésre. Adjanak hatékonyabb segítséget az új dokumentu­mok folyamatos megvalósítá­sában, az iskolai demokratiz­mus szélesítésében, a társadal­mi kapcsolatok építésében a tantestületeknek. Az előterjesztést követő vi­tában részt vett Molnár Pál a pénzügyi és számviteli főis­kola tanára. Bihari Lajos, a Táncsics Mihály Közgazdasági- és Kereskedelmi Szakközép- iskola igazgatója, Márton Fe­renciig, a Mártírok úti Álta­lános Iskola pedagógusa, Me. zöfi Zoltánná óvodai szakfel­ügyelő, Szabó Aladár, a kohá­szati üzemek vezérigazgató- helyettese, Horváth László, a szakmunkásképző intézet igaz­gatója, Nándori Ferencné, a Csizmadia úti Általános Isko­la pedagógusa, Szálkái József, a síküveggyár pártbizottságá­nak titkára, Nagy Imre, az általános iskolák pártvezetéséi gének titkára, Kugel Tiborne, a váróéi tanács elnökhelyette­se, Jobbágy Károly, a VEGYÉPSZER osztályvezető­je és CsongrúJy Béla, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. JL Jelenlét, jogok demonstrálása Giscard Nyugat-Berlinben Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök hétfőn dél­előtt egynapos látogatásra Nyugat-Berlinbe érkezett. A francia államfő repülőgépe a tegeli repülőtéren, a ’ vái’os francia szektorában szállt le. A fogadtatás Párizsban gondosan kidolgozott proto­kolláris rendje kifejezésre juttatta: az elnök lényegében „hazai földre” lépett Nyugat- Berlinben is. Giscard-t és a kíséretében levő Jean Fran- cois-Poncet külügyminisz­tert — külföldi utazások al­kalmából teljesen szokatlan módon — Jean-Pierre Brunet bonni francia nagy­követ köszöntötte elsőnek, aki betölti egyben a nyugat­berlini francia katonái kor­mányzat főnöki tisztét is. öt követte a három nyugati nagyhatalom katonai város- parancsnoka, s csak ezután került sorra Dietrich Stobbe, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere. Giscard az első francia el­nök, aki Nyűgat-Berlinbe látogatott, s Napóleon óta az első francia államfő a Spree pártján. Francia részről — ezt Gis­card d’Estaing több nyilatko­zatában is egyértelműen érzé­keltette — a látogatás politi­kai tartalmának legfőbb pont­ja a francia jelenlét és jogok demonstrálása Nyugat-Ber­linbe, illetve „a berlini tér­ségben”, Franciaország „négy­hatalmi jogait” kívánták kife­jezésre juttatni még azzal is, hogy az elnök egy sor politi­kai programját — a francia megszálló csapatok díszszem­léjét Giscardnak a nyugat­berlini lakossághoz intézett rövid beszédet, a fasizmus ál­dozatai emlékművének meg­koszorúzását — a francia szektor területére szervezték meg. Kínos helyzet... Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: Politikai botrány van ki­bontakozóban az NSZK-ban: a nyugatnémet hatóságok le­hetővé tették az izraeli titkos- szolgálat ügynökeinek, hogy kihallgassanak és „megdol­gozzanak” négy őrizetbe vett Palesztinái arabot. A Der Spiegel című heti­lap leleplezése szerint a bajor Straubing börtönében az idén áprilisban izraeliek rábe­szélték az együttműködésre Mohammed Jusszefet, akit hetekkel korábban egy hol­land—nyugatnémet határát­kelőhelyen tartóztattak le, mert hamis útlevelet találtak nála. Jusszef, aki később visszatért Bejrutba, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet képviselőinek ott azt állította, hogy cellájában a nyugatnémet titkosszolgálat megbízottjainak álcázott iz­raeli ügynökök jelentek meg és fenyegetésekkel arra kész­tették, hogy vállalja el Abu íjadnak, a PFSZ egyik 'veze­tőjének meggyilkolását. Jusz- 3zéf szerint a vele egyidőben őrizetbe vett másik három arabot is több alkalommal ki­hallgatták a „német” ügynö­kök. A bonni belügyminisztéri­umban vizsgálat indult az ügy körülményeinek tisztázá­sára, Baum belügyminiszter rövid nyilatkozatban utalt arra, hogy az incidens „kínos helyzetbe hozta az NSZK-t” és veszélyezteti az arab álla­mokhoz fűződő kapcsolatait. Klaus Bölling kormányszóvi­vő jelezte, hogy Schmidt kan­cellár „nagyon komolynak” tekinti a kérdést. A straubingi börtönben tör­téntek egyben éles belpoliti­kai vitát is kiválthatnak. A büntetőintézmény a Franz Josef Strauss vezette bajor kormány fennhatósága alatt áll, így a közvetlen felelősség a nyugatnémet ellenzék kan­cellárjelöltjét terheli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom