Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
Európai biztonság és együttműködés Nyílt, őszinte dialógus volt A szabályozó rendszer módosításáról Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságának vezetősége hétfőn Brüsszelben sajtóértekezleten ismertette a De Haanban megrendezett európai fórum eredményeit. Raymond Goor kanonok, a bizottság elnöke elmonddtta, hogy a vasárnapi záróülésen már 29 ország és 20 nemzetközi szervezet képviselői vettek részt. A fórum szándékosan nem hozott határozatokat. mert a cél őszinte. nyílt, minden kötöttségtől mentes dialógus kialakulása volt: ezt a célt sikerült elérni. A háromnapos vita során egyetértés jött létre abban, hogy az európai biztonság biztosításának fő eszköze a . tárgyalás. Folytatni kell a tárgyalásnak azt a módszerét, amely SALT—II egyezmény aláírásához vezetett. A tárgyalások rendszerét ki kell terjeszteni minden európai ^ormányra. A delegációk állást foglaltak amellett, hogy a madridi találkozó eredményes legyen és hogy hívjanak össze összeurópai konferenciát a katonai enyhülés kibontakoztatására. Üjságírók kérdéseire válaszolva, Vagylm Zaglagyin, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettese kifejtette a Szovjetunió álláspontját a középhatótávolságú nukleáris fegyverek 'kérdésében, amely az európai fórum egyik központi témája volt. Hangoztatta: a Szovjetunió az ország nyugati részén felállított kö- zéphatótávolsjígú rakétákat már sok évvel ezelőtt rendszeresítette, válaszul az USA által Ny ugat-Európába telepített nukleáris fegyverek bevezetésére. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke több ízben nyíltan elismerte, hogy a NATO rakétái tengeralattjárókról, repülőgépekről és hadihajókról elérhetik a Szovjetunió területét. A NATO- nak ezek a rakétái ma már 4—5 ezer kilométeres ható- távolsággal rendelkeznek. Az a hisztérikus nyugati propaganda, amelyet a legmodernebb szovjet rakétákkal, az SS 20-asokkal kapcsolatban Hua Londonban Hua Kuo-feng, a Kínai Államtanács elnöke, nyugat-európai körútja során népes kísértével vasárnap délután Londonba érkezett. A hatnapos látogatásnak tulajdonított kiemelkedő jelentőséget aláhúzta, hogy Heathrow repülőterén a brit protokolláris szokásoktól eltérően személyesen a miniszterelnök, Margaret Thatcher fogadta. Hua Kuo-feng és kísérete hat napot tölt Nagy- Britanniában: ezalatt két ízben folytat négyszemközti megbeszélést. Thatcher asz- szonnyal, fogadja őt és díszebéden látja véndégül II. Erzsébet királynő. A két külügyminiszter, Huang Hua és Lord Carrington külön is találkozik. Cirkál a hefedik flotta. Japán katonai körökből szerzett értesülések szerint az amerikai hetedik flotta különleges- rendeltetésű harci alakulata cirkál hétfő óta a Kelet-kínai-tengeren, a délkoreai felségvizek közvetlen közelében, hogy „figyelemmel kísérje” a Pák Csöng Hi meggyilkolása után előállott dél-koreai helyzet legújabb fejleményeit Washington egyébként a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák mozgósításával és „ágyúnaszád-politiká- jának” felújításával egyidőben két, a legmodernebb előrejelző és megfigyelő műszerekkel felszerelt Boeing 707-es íekie- rítőgépét irányította a távolkeleti térségbe. (MTI) A szöuli lövések A világsajtó tele van találgatásokkal. Mi történt a délkoreai fővárosban? — teszik fel a kérdést öt kontinens újságjai, televíziós- és rádióállomásai. Az események pontos forgatókönyvét nemcsak most nem tudjuk, hanem valószínűleg biztosan sosem fogjuk megtudni. A hírügynökségek legalább négy-öt változatot repítettek fel és bizony ezekből csak az közös, hogy Pák Csöng Hi tábornokot, Dél-Korea diktátorát igen magasrangú, tiszt (vagy tisztek?) golyói ölték meg. A legérdekesebb — és meg nem erősített — változatnak az tűnik, amely szerint már a gyilkosság előtti napon leváltották a vezetésből a diktátort és a gyilkosság csak az ezt követő közjátékra tett volna pontot. A tények tehát a homályban maradnak, de a körülmények sokkal kevésbé — marpedik a körülmények ebben az esetben is rendkívül beszédesek. Feltétlenül érdemes tehát egy tanulságos pillantást vetni arra, milyen bel- és külpolitikai közegben dördültek el azok a( szöuli lövések. 1. Dél-Koreában az olcsó munkaerő és nem utolsósorban a hatalmas — összesen több mint negyven milliárd(!) dolláros — amerikai segély nyomán a legutóbbi években gazdasági fellendülés volt tapasztalható. Ez néhány hónapja a világgazdaság jelenségei • (energiaárak, stb.), valamint a fegyverkezés növekvő költségei miatt hirtelen és látványosan megtorpant. Az alapvető élelmiszerárak drákói megemelése gyorsan a felszínre juttatta a kulisszák mögött eddig is közismert tényt: a rezsim egyetemes népszerűtlenségét. 2. Az ország nagyvárosaiban, elsősorban Puszanban megállíthatatlannak tűnő tüntetéssorozát kezdődött, amelyben — a rezsim és az amerikai megfigyelők nagy rémületére — nemcsak diákok, hanem növekvő számban munkások és alkalmazottak is részt vettek. 3. A szöuli amerikai nagykövet ilyen körülmények között utazott haza „jelentéstételre” és ezzel körülbelül (egy időben Dél-Koreába érkezett Harold Brown amerikai’ hadügyminiszter. 4. Mind világosabbá vált, hogy Washington a választási évben egyszerűen nem kockáztat meg egy nicaraguai típusú fordulatot a 'stratégiailag oly fontosnak minősített Dél- Koreában, (ahol negyvenezer amerikai katona állomásozik!). A Fehér Ház ezért úgy döntött, hogy jobb a változást „felülről ellenőrzött” és az amerikai érdekeknek szigorúan megfelelő módon, palotapuccsal végrehajtani. Emellett szól az, hogy — bár magát a gyilkosságot állítólag a titkosszolgálat főnöke hajtotta végre — az események hátterében az amerikaiak bizalmi embere, a hadsereg vezérkari főnöke áll. A terv tehát az volt; a gyűlölt Pák Csöng Hí eltávolítása majd levezeti a feszültséget és az „új” emberek folytatják — a régi politikát... Harmat Endre 2 NÓGRÁD - 1979. október 30., kedd bontakoztattak ki, nem indokolt, mert ezek csupán az egyensúly megteremtését szolgálták, a modernizált nyugati nukleáris erőkkel szemben. A sajtóértekezleten felszólalt Fred Warner Neal amerikai egyetemi professzor is. Áz Egyesült Államok kormánya — mondotta — okkal vagy ok nélkül • azt hiszi, hogy a katonai egyensúly a Varsói Szerződés javára tolódott el. Most, az elnökválasztási, év előtti zűrzavaros helyzetben nehéz ezt a véleményt megváltoztatni. Brezsnyev berlini javaslatai fontosak, de az amerikai közvélemény egy része azt hisze, ezek a javaslatok nem elegendőek. Éppen ezért az a feladat, hogy ezeket a javaslatokat tüzetesen megvizsgálják és tárgyaljanak róluk — hangoztatta. A fórumnak a sajtóértekezleten megjelent résztvevői — köztük Káldy Zoltán evangélikus püspök — befejezésül annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy minden delegáció otthon ismertetni fogja a fórumon elhangzottakat, s így a dialógus folytatódni fog. Táviratváltás Leonyid Brezsnyev’ a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa' Elnökségének elnöke, valamint Valéry Giscard d’Estaing francia köztársaság) elnök táviratban üdvözölte egymást abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió és Franciaország 55 esztendővel ezelőtt létesített diplomáciai kapcsolatokat egymással. L«onyid Brezsnyev távirata egyebek között hangsúlyozza: — A mindkét ország számára fontos döntés meghozatala óta eltelt évek megerősítették, hogy a szovjet és a francia népek a fasizmus elleni közös harcban edződött hagyományos barátsága megfelel a Szovjetunió és Franciaország alapvétő érdekeinek, a béke és a nemzetközi biztonság ügyének. A szovjet párt- és állami vezető rámutatott, hogy a két állam baráti kapcsolatai je- lefntős mértékben hozzájárultak a kontinens légkörének javításához, a háború utáni időszakban. A francia elnök táviratában rámutatott: — A diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulóján a Szovjetunió és Franciaország jogos büszkeséggel értékelheti az együttműködés fejlesztésére irányuló tevékenységének eredményeit. Giscard d’Estaing méltatta áprilisi moszkvai tárgyalásainak eredményeit hangsúlyozva, hogy a megbeszéléseken jelentős lépést tettek előre, s kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a francia—szovjet j barátság és együttműködés a I jövőben tovább fejlődik. (MTI) A kormány hétfői ülésén megtárgyalta a pénzügyi szabályozó ‘rendszer 1980. január 1-i módosításával összefüggő jogszabályokat. A szabályozás alapelveiről a vállalatok és a szövetkezetek, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium korábban kiadott közleményéből már tájékoztatást kaptak. A VÁLLALATI JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁSI • RENDSZERRŐL szóló rendelet a népgazdasági egyensúly követelményének megfelelően szabályozza a tiszta jövedelem megosztását az állam és a vállalatok, szövetkezetek között — valamelyest növelve az állam részesedését. A vállalatokat és a szövetkezeteket foközottan érdekeltté teszi a jövedelmező gazdálkodásban. Az új termelői árakban kifejeződő nagyobb követelmények és a külkereskedelmi cserében tükröződő világpiaci értékelés alapján a szabályozás ösztönző hatása úgy érvényesül, hogy a vállalatok és a szövetkezetek a nehezebb feltételek között elért nyereség, illetve annak növelése révén bővíthetik a személyi jövedelmekre és a vállalati fejlődésre fordítható saját forrásaikat. Ezzel alapozhatják még növekedésük anyagi feltételeit. A jövedelemszabályozás rendszere a hatékonyságot illetően magasabbra emeli a mércét. Ennek nyomán a vállalatok jövedelmi helyzete differenciálódni fog. A gyenge hatásfokkal dolgozó vállalatok számára nehezebbek, a jól gazdálkodó, gazdaságosan ’ exportáló vállalatok számára kedvezőbbek lesznek a körülmények. Ugyanakkor — figyelembe véve a hitelezési feltételeket is — a vállalatoknak és a szövetkezeteknek a korábbinál több lehetőségük nyílik arra, hogy olyan felelősségteljes, önálló vállalkozásokba kezdjenek, amelyek önmaguk és a népgazdaság számára egyaránt előnyösek. A szabályozás ösztönzi a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítását és fokozatos megszüntetését, illetvé a belföldön és a külföldi piacokon egyaránt gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének növelését. A gazdálkodás biztonságát a vállalati tartalékok szerepének fokozásával is elősegíti. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK SZABÁLYOZÓ RENDSZERÉRŐL szóló rendelet az adózási, támogatási és alapképzési szabályokat tartalmazza. Eszerint a mezőgazdasági nagyüzemek adóinak általános mértéke nem emelkedik. Földadót a jövőben a főbb művelési áganként fizetnek. Egységes lesz a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok üzemi és személyes jövedelemszabályozása. A munkadíjak és az év vé|i részesedés külön szabályozásával a termelőszövetkezetek az eddiginél nagyobb összhangot teremthetnek a személyes jövedelmek és a teljesítmények között. A felvásárlási árak már meghirdetett emelésével összhangban egyes támogatások megszűnnek, mások mérséklődnek. A kedvezőtlen adottságú üzemek továbbra is megkülönböztetett támogatásban részesülnek, hogy az elősegítse az adottságaikhoz igazodó termelés kialakítását, ösztönözze az ez irányú gyors cselekvést. A háztáji és kisegítő gazdaságok a nagyüzemekkel azonos feltételek mellett vásárolhatnak műtrágyát, növényvédő szert és támogatást kapnak a termelésükhöz szükséges alapvető kisgépek beszerzéséhez. Akik szarvasmarhát tartanak, továbbra is részesülnek az eddigi kedvezményekben. A VÁLLALATI BÉRSZABÁLYOZÁS RENDSZERÉRŐL szóló rendelet elősegíti a vállalati teljesítmények és a bér- fejlesztés lehetőségének közvetlenebb .összekapcsolását. A bértömeg-szabályozás eddiginél szélesebb körű alkalmazása fokozottan ösztönöz a bérek teljesítmények szerinti differenciálására és a takarékos létszámgazdálkodásra. Növeli a rendelet az önálló vállalati bérgazdálkodás rugalmasságát, lehetővé teszi az ösztönző bérformák kiterjedtebb alkalmazását és a vállalatokat érdekeltté teszi a fölösleges létszám leépítésében. A VÁLLALATI MŰSZAKI FEJLESZTÉSI ALAP képzéséről, felhasználásáról és elszámolásáról szóló rendelet 1980. január 1-től — egyes feldolgozóágazatokban 1981- től — a korábbinál jobb összhangot teremt a műszaki fejlesztési források és a tényleges szükségletek között. Biztosítja annak lehetőségét, hogy a vállalatok az előállított termékeik árába felszámítható műszaki fejlesztési hányadot — a vállalat egészére jóváhagyott kereteken belül saját hatáskörükben, tényleges kutatási és fejlesztési igényeiknek megfelelően használhassák és differenciálhassák. 1980-tól több mezőgazdasági1 nagyüzem is lehetőséget kap arra, hogy műszaki fejlesztési alapot képezzen saját agrotechnikai kutatási céljaira. A BERUHÁZÁSOK RENDJÉRŐL szóló korábbi minisztertanácsi rendeletet módosítva a kormány a döntési és a finanszírozási rendszeren alapvetően nem változtatott. A beruházások támogatása ' azonban az eddiginél szigorúbb gazdaságossági követelményekhez kötődik. Állami alapjuttatást azok a dinamikusan fejlődő vállalatok és szövetkezetek kaphatnak, amelyeknek beruházásai megfelelnek a hitelpolitikai irányelvekben rögzített jövedelmezőségi követelményeknek, de fejlesztési alapjukat más jövedelmező beruházásokra kötötték le, ezért.újabb hitelt már nem tudnak fölvenni. ■ir A kormányrendeletek és al miniszteri végrehajtási szabályozások a Magyar Közlöny november 1-i számában jelennek meg. Ez a szám a nyílt árusítású hírlapárudákban is kapható lesz. (MTI) Á salgótarjáni városi pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) A városi pártbizottság meghatározta a további tennivalókat is. Az' iskolák, az óvodák hálózatának bővítése, korszerűsítése, a jelenlegi zsúfoltság csökkentése mindenképpen a tartalmi munka további javítását szolgálja. A tárgyi feltételek javítása mellett határozott a testület a pedagógusok rendszeres képzéséről és továbbképzéséről. Felhívta a figyelmet a városi tanács irányító-, ellenőrzőmunkájának javítására is. Arra többek között, hogy a tárgyi, személyi feltételek biztosítása mellett fordítsanak nagyobb gondot az oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseire, az ellenőrzésre. Adjanak hatékonyabb segítséget az új dokumentumok folyamatos megvalósításában, az iskolai demokratizmus szélesítésében, a társadalmi kapcsolatok építésében a tantestületeknek. Az előterjesztést követő vitában részt vett Molnár Pál a pénzügyi és számviteli főiskola tanára. Bihari Lajos, a Táncsics Mihály Közgazdasági- és Kereskedelmi Szakközép- iskola igazgatója, Márton Ferenciig, a Mártírok úti Általános Iskola pedagógusa, Me. zöfi Zoltánná óvodai szakfelügyelő, Szabó Aladár, a kohászati üzemek vezérigazgató- helyettese, Horváth László, a szakmunkásképző intézet igazgatója, Nándori Ferencné, a Csizmadia úti Általános Iskola pedagógusa, Szálkái József, a síküveggyár pártbizottságának titkára, Nagy Imre, az általános iskolák pártvezetéséi gének titkára, Kugel Tiborne, a váróéi tanács elnökhelyettese, Jobbágy Károly, a VEGYÉPSZER osztályvezetője és CsongrúJy Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. JL Jelenlét, jogok demonstrálása Giscard Nyugat-Berlinben Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök hétfőn délelőtt egynapos látogatásra Nyugat-Berlinbe érkezett. A francia államfő repülőgépe a tegeli repülőtéren, a ’ vái’os francia szektorában szállt le. A fogadtatás Párizsban gondosan kidolgozott protokolláris rendje kifejezésre juttatta: az elnök lényegében „hazai földre” lépett Nyugat- Berlinben is. Giscard-t és a kíséretében levő Jean Fran- cois-Poncet külügyminisztert — külföldi utazások alkalmából teljesen szokatlan módon — Jean-Pierre Brunet bonni francia nagykövet köszöntötte elsőnek, aki betölti egyben a nyugatberlini francia katonái kormányzat főnöki tisztét is. öt követte a három nyugati nagyhatalom katonai város- parancsnoka, s csak ezután került sorra Dietrich Stobbe, Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere. Giscard az első francia elnök, aki Nyűgat-Berlinbe látogatott, s Napóleon óta az első francia államfő a Spree pártján. Francia részről — ezt Giscard d’Estaing több nyilatkozatában is egyértelműen érzékeltette — a látogatás politikai tartalmának legfőbb pontja a francia jelenlét és jogok demonstrálása Nyugat-Berlinbe, illetve „a berlini térségben”, Franciaország „négyhatalmi jogait” kívánták kifejezésre juttatni még azzal is, hogy az elnök egy sor politikai programját — a francia megszálló csapatok díszszemléjét Giscardnak a nyugatberlini lakossághoz intézett rövid beszédet, a fasizmus áldozatai emlékművének megkoszorúzását — a francia szektor területére szervezték meg. Kínos helyzet... Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Politikai botrány van kibontakozóban az NSZK-ban: a nyugatnémet hatóságok lehetővé tették az izraeli titkos- szolgálat ügynökeinek, hogy kihallgassanak és „megdolgozzanak” négy őrizetbe vett Palesztinái arabot. A Der Spiegel című hetilap leleplezése szerint a bajor Straubing börtönében az idén áprilisban izraeliek rábeszélték az együttműködésre Mohammed Jusszefet, akit hetekkel korábban egy holland—nyugatnémet határátkelőhelyen tartóztattak le, mert hamis útlevelet találtak nála. Jusszef, aki később visszatért Bejrutba, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőinek ott azt állította, hogy cellájában a nyugatnémet titkosszolgálat megbízottjainak álcázott izraeli ügynökök jelentek meg és fenyegetésekkel arra késztették, hogy vállalja el Abu íjadnak, a PFSZ egyik 'vezetőjének meggyilkolását. Jusz- 3zéf szerint a vele egyidőben őrizetbe vett másik három arabot is több alkalommal kihallgatták a „német” ügynökök. A bonni belügyminisztériumban vizsgálat indult az ügy körülményeinek tisztázására, Baum belügyminiszter rövid nyilatkozatban utalt arra, hogy az incidens „kínos helyzetbe hozta az NSZK-t” és veszélyezteti az arab államokhoz fűződő kapcsolatait. Klaus Bölling kormányszóvivő jelezte, hogy Schmidt kancellár „nagyon komolynak” tekinti a kérdést. A straubingi börtönben történtek egyben éles belpolitikai vitát is kiválthatnak. A büntetőintézmény a Franz Josef Strauss vezette bajor kormány fennhatósága alatt áll, így a közvetlen felelősség a nyugatnémet ellenzék kancellárjelöltjét terheli.
