Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

* r e»«Hin Jövő évben indul Munkahelyi olimpia a tömegsport jegyében Interjú Tóth lóisefnével, az SZHT titkárával Világjelenség napjainkban a gazdasági, tár’ Radalmi fejlődéssel, tudományos-technikai forradalommal járó életmódváltozás. A ja­vuló élet- és munkakörülmények könnyíte- nek az ember napi terhein, de a kényelme­sebb élet egyúttal kevesebb mozgásra, a fi­zikai ellenálóképesség csökkenésére is vezet. Márpedig az egészség, a testi épség megőr­zése, a szabad idő cészerű kihasználása — egyebek közt rendszeres sportolásra, testne­velésre — társadalmi ügy. Ennék megfelelő­en kerül egyre inkább előtérbe a tömegsport a párt- és kormányhatározatokban, a kom­munista aktívákon, a KISZ-, a szakszerveze­tek és a Hazafias Népfront különböző fóru­main. A SZOT elnökségének határozata alap. ján jövőre munkahelyi olimpia néven új rendszerű sportmozgalom bontakozik ki. Er­ről kérdeztük Tótji Józsefnét, a Szakszerve­zetek Nógrád' megyei Tanácsának titkárát. — Mi a célja a munkahelyi olimpiának, és mozgósíthat-e akkora tömegeket a rend­szeres sportolásra, mint a felszabadulás utáni évtized látványos sportmozgalmai? — A huszonöt évvel ezelőtti normákat és módszereket a tömegtestnevelésben sem le­het ma már alkalmazni. A cél jórészt azo­nos, de nem a látványos, nagy rendezvénye­ken van a hangsúly. Az a törekvésünk, hogy minél több dolgozót vonjunk be a rendszeres, egészséges testmozgásba,' sportba a munka­helyeken és a lakóterületeken. Gyakori ki­fogás, hogy éppen elég nehéz fizikai munkát végez például egy rakodó, bányász vagy ko­hász, nemhogy még külön sportversenyek­kel, munkahelyi gimnasztikával is terhelje' magát. (Legutóbb például a ZIM-ben talál­koztam ezzel a szemlélettel, amikor a dolgo­zók testnevelésének szükségességéről volt szó.) Csakhogy a rossz levegőn végzett, egy­síkú mozgás nem pótolja a teljes izomrend­szert foglalkoztató, felüdülést és egészséges fáradságot jelentő, sportszerű mozgásformá­kat. — A munkahelyi olimpia bevezetése ösz- szefogást, együttműködést igényel a társ­szervek között. Milyen lehetőségek rejle­nek ebben a közös munkában? — Sokat tett eddig külön-külön a KISZ-, a szakszervezet, a sportszervek, a Hazafias Népfront és sok más szerv a tömegsport ér­dekében. Bizonyos azonban, hogy egyenkénti lehetőségeinket számba véve, egyeztetve, erő­inket koncentrálva, még többre leszünk ké­pesek. Ennek érdekében a jövő évtől kezdve egységes eseménynaptár készül, amelyben számolunk a kihasználatlan egyesületi sport­pályák, iskolai tornatermek, művelődési há­zak lehetőségeivel. Közösen szervezett, töme­ges sportakciák, a tapasztalatok átadása, a sajátos lehetőségek (Edzett ifjúságért moz­galom, brigádvállalások stb.) egyeztetése az összefogott szervező és propagandamunkával együtt megsokszorozhatja eddig szétforgá­csolt erőinket és minden eddiginél jelentő­sebb eredményt hozhat. — Ehhez szükség van a szemlélet kor­szerűsítésére, a közös célok elfogadtatásá­ra is minden szinten. Mit terveznek ennek érdekében? Az autóklub életéből — A SZOT elnökségének határozata folya­matosan eljut minden szintre. A vállalatok, üzemek szakszervezeti bizottságaihoz éppúgy, mint a társszervek illetékeseihez. A konkrét tennivalók kidolgozása a legfontosabb terü­leteken, tehát a munkahelyeken és a telepü­léseken a következő hónapok feladata. Az SZMT-iskolán tömegsportvezető-képzés bein­dítását terveztük. Szeretnénk a testnevelő ta­nárokat és a volt aktív sportolókat jobban bevonni a munkahelyi olimpiai mozgalomba. A vezetők személyes példamutatása nagy mozgósító erő. Előbb a rendszeres testmozgás Igényét kell kialakítani az emberekben, hogy akár saját sportfelszerelésükkel is részt ve­gyenek a munkahelyi, lakóhelyi versenyeken, a tömegtestnevelésben. — Milyen bázisra épül a munkahelyi olimpia, és milyen lesz a formája, ha meg­szűnnek az eddigi, felmenő rendszerű tö­megsportversenyek? — Az anyagi lehetőségek adottak, a meg­levő tárgyi és pénzügyi feltételeket, adottsá­gokat kell jobban kihasználni. Ezek termé­szetesen különbözőek a megye két városá­ban, a nagyközségekben és a kisebb települé­sen. De más-más hagyományok és tömeg­sportformák alakultak ki az egyes üzemek­ben is, sőt szakmánként is nagyok a különb­ségek. Ezt figyelembe véve javasoljuk a vá­rosokban például a kispályás labdarúgó-, ké­zilabda-, röplabda-, asztalitenisz-, sakkverse­nyeket, de ezek közül többnek az üzemi baj­nokságokban is nagy hagyománya van. Egyes helyeken a tenisz, a teke, az atlétika iránt nagyobb az érdeklődés: ott ezeket a lehető­ségeket kell kihasználni. Mindenütt népsze­rűbbé kellene tenni viszont a kocogást, a ke­rékpározást és a természetjárást, hiszen er­re megyénk tájai szinte kínálják magukat. Szakmai csoportok kialakítására törekszünk településenként az erők koncentrálására. A bejáró dolgozók és a kisebb üzemek munká­sai könnyebben bevonhatók a lakóterületi sportéletbe. Tehát a helyi tömegsportot kell leginkább fejleszteni, és kerülni az utaztatá­sokat — Milyen jövője lebet a munkahelyi olimpiának? — Ha sikerül minden felelős vezetőt moz­gósítani a közös cél érdekében, az együttmű­ködés eredményeképpen egészséges, edzett, jól felkészült dolgozók állhatnak napról nap­ra a gépek mellé, ülhetnek íróasztaluk mö­gé. A KISZ- és a brigádtagoknak ebben is élen kell járniuk, inspirálva egymást és a .többieket. Például a dolgozó nőket is jobban be lehet vonni a tömegsportba, elsősorban a lakóhelyükön, családostól. De (bár nem ez a fő cél) adhat utánpótlást a mozgalom a ver­senysportnak is. Gyarapodnak ezzel az Ed­zett ifjúságért mozgalom és brigádvállalások teljesítésének lehetőségei. Jobban összeková- csolódhatnak a munkahelyi és a lakóterületi közösségek. A gyakorlatban mindenki maga is beláthatja a munkahelyi olimpia sokoldalú hasznát. A tapasztalatok összegzése újabb lö­kést adhat a rendszeres testmozgás, a tö­megsport további népszerűsítéséhez, elter­jesztéséhez. Várkonyi Ferenc Ökölvívó OB Botos János pehelysúlyban kiesett Botos András és Botos Tibor a döntőbe jutásért harcol (Tudósítónktól) Az 56. ökölvívó OB második napján (pénteken) a kö­zépdöntők során újabb 28 pár lépett szorítóba, s a tét ezen a napon is az elődöntőbe jutás volt. Az STC öklözői közül a légsúlyú Botos János és a kisváltósúlyú Botos András is érdekelve volt az est folyamán. Botos János a negyedik pár­ban Nyiri (Bp. Honvéd) ellen lépett kötelek közé, s bizony azoknak lett igazuk, akik fél­tették a tarjáni fiút. Ennek a találkozónak már érem volt a jutalma és sajnos, ez nem Botos Jánosnak jutott. A kel­lemetlen harcmodorú, csapko­dó stílusban öklöző Nyiri el­len Botos János nem bokszolt taktikusan. Leállt verekedni, átvette ellenfele küzdőmodo­rát. Ahelyett, hogy védekezett volna, előkészítette volna a támadásokat. Pedig Szerémi András figyelmeztette Jánost, felhívta a figyelmét mind­ezekre, mégis megtörtént a baj. Botosra egyszer rászá­moltak, s amikor másodszor is beleszaladt egy ütésbe, ed­zője felemelte a törülközőt — nem dobta padlóra ugyan — és jelezte, feladja a találko­zót! Érthetően Botos János el volt keseredve a vereség után. Hiába vigasztalta edzője és bátyja, András is: — Állítom, nem jobb bok­szoló 'Nyiri, csak taktikusan kellett volna küzdeni ellene. Most utólag okosabbak va­gyunk, mert ha János a má­sik párból Lipódit, vagy Vla- dárt kapja, biztos továbbjutó — vélekedett a mérkőzés után Szerémi edző. — Nem adtam ki mindent magamból. Azt akartam, hogy három menetet bokszoljak. Jól bírtam és nem lehet baj szombaton sem — nyilatkozta a mérkőzés után Botos, a kisr váltósúly esélyese. Ez történt pénteken este és szombatra kialakult az elődöntő mezőnye. Harmat­súlyban Rácz (Vasas) és Du- dus (ÉVIG) a bajnoki címvé­dője küzd a döntőbe jutásért, míg a másik ágon Botos Ti­bor ellenfele Pirbus (Pécsi VSK). A kisváltósúlyban Horváth M. (Bp. Honvéd)— Bogyó (Kaposvár) és Botos András (STC)—Harmath (Bp. Honvéd) a párosítás. — Most már különösen nagy jelentősége van mindkét mérkőzésnek. A bajnokságra, mint már említettem, alapo­san felkészültünk. Otthon, Tarjánban sokat dolgoztunk. Nemcsak a teremben volt ke­mény hajtás, de futottunk, fát is vágtunk. Tibor jó formá­ban van. Ö az esélyese a mérkőzésnek, s ha nyer, meg­szoríthatja a döntőben Du- dust, a bajnoki cím védőjét. András ellenfele, Harmath jó öklöző, technikás versenyző, s nagy csatára van kilátás. Az esélyes természetesen a súly­csoport „újonca”, András, aki­nek győzelem esetén a döntői­ben Horváth nem hiszem, hogy ellen tud állni. Két év­vel ezelőtt — igaz, könnyű­súlyban — alaposan helyben­hagyta már a Bp. Honvéd öklözőjét — biztosan nyert. Nem lehet ez másként most sem, de ehhez még le kell győznie Harmathot — mond­ta az elődöntők előtt Szeréről vezető edző. Az elődöntőkre már megtelt a körcsarnok lelkes ököl­vívó-szurkolókkal, mi pedig mielőtt elkezdődtek volna a küzdelmek, több érdekes hírt megtudtunk, amelyekben ér­dekeltek a tarjániak. Röviden: november 21-én Anglia el­len Coventryben lép szorítóba a magyar ökölvívó-váloga­tott, majd november 23-án Dublinban lrojszág lesz az ellen­fél. A magyar csapat tagja Botos András is! Csütörtökön telefonon kapta az üzenetet Salgótarjánból Botos Tibor, hogy fia született. Az öröm nyilván megsokszorozza erejét. A harmadik hír is kellemes: a MÖSZ fegyelmi bizottsága foglalkozott a három fiatal tarjáni ökölvívó ügyével és számukra kedvező döntést hozott, de erről később szólunk részletesebben. Lapzártakor került sor az STC öklözőinek mérkőzéseireI Szokács László Sportlövészet Nyolc olimpiai pont Nógrádnak Az országos bajnokság résztvevői A mérkőzést, a vereség okait nyilván alaposan meghányj ák* vetik majd a későbbiek során, a Körcsarnokban azonban nem sok idő maradt az elmélke­désre, mert a kisváltósúlyúak már a szombati elődöntőbe jutásért küzdöttek. Az első ta­lálkozón Horváth (Bp. Hon­véd) ellenfelét, a Zalkás Csu­takot sorozatos szabálytalan­ság miatt leléptették. Ellen­fele a kaposvári Bogyó lösz, aki kiütötte a soproni Bogit. Harmath (Bp. Honvéd) ellen­fele a székesfehérvári öry is idő előtt hagyta el a szorítót, őt is leléptették szabálytalan öklözésért. Azután az est 16. mérkőzésén lépett kötelek kö­zé Botos András, akinek el­lenfele a kisvárdai Lakatos Géza volt. Az első menetben Botos a tőle megszokott stílusban, okosan öklözött, jó néhány tiszta és kemény ütést helye­zett el a nála egy fejjel ma­gasabb, hosszú karú kisvárdai fiú fején. A második menet is Botos teljes fölényét hozta. (Lakatosra egy alkalommal rá is számolt Végh vezető bíró). A harmadik menet csak azért nem fejeződött be három per­cen belül, mert András „meg­kegyelmezett” Lakatosnak. Egy percig sem volt vitás Bo­tos győzelme. Hirdették is: 5—0 arányban egyhangú pon­tozással nyert . . . A közelimúltban került megrendezésre a Magyar Sportlövő Szövetség 1979. évi országok bajnoksága. Nógrád megyét három leányverseny­ző képviselte az egyéni baj­nokságon: Dormán Csilla, Dudás Zsuzsa és Mede Etel­ka. Légpuskával II. helyezést értek el, standardpuska ösz- szetett versenyben V„ fek­vőben VI. helyezést. Az ezt követő MHSZ-bajnokságon, amelyik számban elindultak, győztek. Légpuskával 1092, standard puskával (3x20 lö­vés) 1590, fekvőben 1739 kör- egvséget lőttek. Minden versenyszámbab a II. helyezettnél 40—50 kör­rel többet teljesítettek. Csa­paton belüli szereplés: Dor­mán Csilla kétszer lett első, Dudás Zsuzsa egyszer. Külön említésre méltó Dormán Csil­la teljesítménye: jobb keze sérült volt és csak elfagyasz- tásokkal tudta a versenye­ket végiglőni. Ezután sincs pihenő számukra. Következik a légfegyveres országos baj­nokság és decemberben Cseh­szlovákia nemzetközi baj­nokságán, Detva városában esélyesként vesznek részt. Csoport alakult Szécsényben és Rétságon Minden társadalmi szerve­zet életében, így a Magyar Autóklubnál is kiemelkedő jelentőségű a küldöttköz­gyűlés. Különösen az idei, mert a klub egész szervezeti hálózatában, a helyi csoport­tól az országos elnökségig új­jáválasztják öt év időtartam­ra a társadalmi vezetőket. A választásoktól nem kevesebb függ, mint az, hogy milyen színvonalú lesz e nagy szer­vezeti hálózatban a csoportok, szervezetek vezetősége és a felső irányító társadalmi tes­tületek összetétele. A közbiza­lom dönti el, kikre bízza az elkövetkező ötéves időtartam­ra a Magyar Autóklub egyre több követelményt támaáztó és sokrétű munkájának tár­sadalmi irányítását. E nagy jelentőségű feladatok végre­hajtására a Magyar Autó­klub balassagyarmati szerve­zete is felkészült. Az alap­szintű közgyűléseket három csoportnál tartotta meg. Szep­tember végén a szécsényi cso­portnál (amely ez év máju­sában alakult) az öttagú ve­zetőség megkezdte tevékeny­ségét, a csoport önálló mun­kájának elindítására. A sok jó és hasznos elképzelés az autósok érdekvédelmében, a közlekedési morál fejlesztésé­ben biztosítja, hogy a szé­csényi csoport tagsága rövid időn belli fejlődik. Terveik között szerepel irodahelyiség kialakítása, a tagságnak ko­csimosó építése. Október 1-én a rétsági já­rás autósai gyűltek össze, hogy ők is megalakítsák a helyi csoportot, megválasszák a csoport vezetőségét. Az ala­kuló közgyűlésen a jelenlevő autósok sok hasznos javasla­tot tettek a csoport működé­sére, a közösség élet fejlesz­tésére, a közlekedési morál javítására. Október 5-én pedig Balas­sagyarmat és a járás autó.sai tartották meg a küldöttvá- lasztó közgyűlést. Mindhárom csoportértekezlelen beszámoló hangzott el a balassagyarma­ti szervezet ötéves tevékeny­ségéről, eredményeiről, öt év alatt a tagság több mint a duplájára emelkedett. Sok új szolgáltatást vezettek be. Ilyen a segélyszolgálati javí­tóműhely megnyitása, a „sár­ga angyal” mozgó diagnoszti­kai szolgáltatása, az önálló autósturizmus, az „autóval színházba” mozgalom beindí­tása, ez év elején pedig az „autósiskola” megnyitása. De lehetne még sorolni a többi szolgáltatást is, melyeket a tagság biztonságosabb köz­lekedése és érdekvédelme kapcsán vezettek be. Október 29-én pedig a cso^ portközgyűlések küldöttei megválasztják a következő öt évre a balassagyarmati szervezet vezetőségét, vala­mint az országos közgyűlésre a küldötteket. Az új társadalmi vezetőség­re a korábbinál több feladat hárul. A szolgáltatások mi­nőségi fokozásával kell to­vábbra is biztosítani a tagság bizalmát. Vonzóvá kell tenni a klubot azok előtt is, akik még csak ezután lesznek a tagjai. A balassagyarmati szervezet új vezetőségének fő feladata, hogy a VI. ötéves terv elején megépüljön a ba­lassagyarmati műszaki állo­más, mely tovább bővíti a szolgáltatások sokoldalúságát, a klubtagok biztonságosabb közlekedése érdekében. Hemerka Gyula Pontszerzés Az NB II-es nagygolyós te­ke-csapatbajnokság 22. for­dulójában az Sti Síküveggyár a fővárosban, míg az STC Szolnokon vendégszerepeit. Az üvegesek szoros küzde­lemben maradtak alul az Építők együttesével szem­ben. Az STC, bár gyenge na­pot fogott ki, mégis elcsípett egy pontot Szolnokról, a Gyulai SE csapatától. Ugyan­is a hazai tekézők közül ket­tőnek nem volt rendben az igazolása! Így a szabályok ér­telmében Kovács, valamint Fábián teljesítményét nem vették figyelembe. így ala­kult ki a 4—4-es végered­mény. Részletes eredmények: Szolnoki Gyulai SE—STC 4—4 (1738—2304 fa). Szolnok: Kalics 424, Schneider 441, Ke­féi 414, Sáfrány 459. STC: Magyar N. 374, Ponyi 392, Ja- kus J. 416, Kotroczó S. 394, Kohut 353, Lengyel 375. idegenben Építők—St. Síküveggyár 5—3 (2696—2541 fa). Építők: Nagy 418, Bíró 466, Pál 491, Bogárdi 472, Bolla 430, Kéri 419. St. Síküveggyár: Jakus L. 428, Puszta 435, Mag 446, Bozó 395, Stark 438, Csongrá­di 399. Az NB Ill-ban imponáló győzelmet aratott idegenben Somoskőújfalu csapata. Kü­lönösen ifj. Molnár János tel­jesítménye dicsérhető, aki 467 fával tűnt ki. A Mátra- nováki Vasas—Egercsehi Bányász (sorsolás szerinti) találkozóra a vendégegyüttes nem érkezett meg, mivel visz- szalépett az NB III-ból. Szerencs—Somoskőújfalu 2—6 (2432—2569 fa). Somoskő­újfalu: Jankuly 423, Szabó 396, Molnár P. 435, Miskei 416, ifj. Molnár J. 467, Balá?s 431. Szerencs: Müller 437, Gergely 386, Hegedűs 397, Tóth 423, Kalup 395, Hegedűs I* 394. 6 NÓGRÁD — 1979. október 2&, vasárnap n A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom