Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-27 / 252. szám

X Magdolnák zetett intézkedések a város egészét tekintve kedvező ha­tással voltak. Az ülepedő por mennyisége például az utób­bi négy-öt évben a korábbi időszakban mért értékek te­lére csökkent. — Mit mondhatunk a vizek 1919 második negyedévében NSZK megrendelésre női jerseyruhák gyártását kezdtek el a Budapesti Finomköíöttárugyár balassagyarmati gyáregységében. Idáig a varrónők kezei nyomán közel 20 ezer darab termék került le a szalagokról. A képen Previz Mag­dolna és Busái Magdolna az NSZK-ba kerülő ruhák gyártása közben. Nyugdíjban a munkaerő-tartalék ? Kis- és nagyvárosban, Bu- szakmunkás- vagy akár ma- albizottságot, s már a kritikus dupesten és Balassagyarmaton gasabb képesítésük — iparén- születésnapot jócskán meg- egyaránt megszokottá vált gedéllyel vagy anélkül vállal- előzve, beszélgetnek az idősö- riiár,' hozzátartozik az utca- nak alkalmi (és általában jól dő dolgozóikkal. Megkérdezik képhez a kapukra kiakasztott fizető!) munkákat. tőle, hogy akar-e maradni s hirdetőtábla. Üzemek, intéz- Nem utolsósorban ez az oka, mindjárt azt is közük vele, mények, hivatalok keresnek hogy a korhatárt elérők közül hogy a vállalat szükségesnek szakmunkást, segédmunkást, sokan azonnal bejelentik nyug- tartja-e továbbdolgozását. Ve- lakarítónőt, gépírónőt... Mun- díjba vonulási, szándékukat. De le együtt döntenek a továb- kaerőhiányról panaszkodik a az sem elhanyagolható, hogy biakról. S nem utolsósorban: vasút éppen úgy, mint a pos- számosán a munkahelyi légkör a rendelkezések szerint járó ta; munkaerő hiányában nem a közvetlen vagy magasabb ösztönző pótlékon és pótsza tudnak második vagy éppen főnökök parancsolgatása, a badságon kívül a vállalati ke- harmadik műszakot indítani sok bosszúságot okozó rossz rétből 10 százalék pótdijat is fontos üzemek, nincs elégem- szervezés, az önhibájukon ki- fizetnek! bér a javításokhoz-szolgáltató- vült, munkaközbeni fölösleges sokhoz és így tovább. Magyarországon nagy a munkaerőhiány. Hogy ponto­san mekkora, azt senki sem Jó néhány munkahelyen lé' tudja. A számok csupán azt lektelenül, bürokratikusán in bizonyítják, hogy a munkáké- tézik a nyugdíjktyhatárt, el- “z“cgyén^érdeke“ Népgazdasá- pes férfilakosságnak 98, az érők ügyeit. Ha az évtizedek unk * ielenleei ' helyzetiben ugyanilyen korú » nőknek 85 óta ott dolgozó közli, hogy f na3gy szükség van min. százaléka áll munkaviszony- nyugdíjba akar menni — egy- den doigozni tudó és akaró ban. Ami - hozzászámítva a szerűen tudomásul veszik. Nem ^ alkot6 erejére, tudásá­ritkán személy szerint is azok tapasztalatára. A vállal* akik már a következő perc­ben telebeszélik fölötteseik és — A ZIM ugyancsak ko­moly összeget fordít erre a célra. A már működő védő- berendezéseket' naponta el. ácsorgások miatt igyekeznek ál £ aikaimaznak már ha minél előbb kívül kerülni a gyár vagy a hivatal kapuján. férfiaknál a „szabadiiszó”mű vészeket és egyéb, önálló fog­lalkozást űzőket, a nőknél a több gyermek miatt munkát vállalni nem tudókat — csuk­tok a termék- és profilváltá- . , , sok Borán nagyon jól tudják ko^erac^s- vagy anyag-, el- hasznosítani a régt doigOZók katrészszállításra váró part­nem százszázalékos foglalkoz- nereik fejét, mondván: elvi- tatottságot jelent. selhetetlen gondokat okoz a munkaerőhiány. IDŐ ELŐTT Megengedheti-e magának A mostani években átlag manapság a vállalatok leg- J£ég*réT 73—76 ezer nő éri el az 55 többje, hogy sokéves vagy ép­éves és mintegy 30 ezer férfi pen több évtizedes gyakorlat- a 60 éves kort. A megdöbben- tgl rendelkező, szakmáját ala- szempont, hogy az olykor re- tően nagy különbség onnan posan ismerő, a maga helyén ménytelennek látszó munka­ered, hogy az 1918—1920-as kulcsembernek számító dől- erőhiány-gondokat éppen ve- évek körül született férfiak gozókat első szóra elengedjen lük, a legtapasztaltabb, a vál- vollak a második világhábo- vagy éppen elküldjön nyug- lalatojj belüli helyzetet és le- rúbun a „frontkorosztályok", díjba? A rendelkezések mész- helőségeket legjobban ismerő Innen van az is, hogy ezekből szemenő önállóságot engednek dolgozókkal lehet enyhíteni. az évjáratokból a korábbinál az egyes vállalatoknak. Van lényegesen többen mentek idő például mód arra is, hogy ma- előtt, rokkantsági alapon gas szintű szakismerettel, nyugdíjba. nagy gyakorlattal, alapos tá­Javulásra egyhamar nem le- jékozottsággal és önállósággal, hét számítani, az iskolákból valamint felsőfokú képesítés­kikerülő fiatar munkaerők ép- sei rendelkező szakembereket pen csak pótolják az eltávo- műszaki-gazdasági tanácsadó­zókat. Fiatalításra tehát alig- ként tartsanak! tovább a vál- alig van mód. Előállott az a lalatnál. A MÉM egyik leg- furcsa helyzet, hogy a mun- utóbbi vizsgálata azonban be- kaerő-tartalékot — az aktív bizonyította, hogy ezt sok he- idősebb korosztályok jelentik, lyen a nyugdíjba vonult igaz- 1978-ban nyugdíj mellett 380 gatóknak tartották fenn, még- ezren dolgoztak részfoglalko- hozzá a rendelkezéseket mesz- zásban, átlagosan évi ezer sze túllépő díjazással. Nem órát. További 78 ezer férfi és volt ritka, hogy a volt igaz- 168 ezer nő folytatta a mun- gató száz forintot megközelítő kát a korhatár elérése után, órabérrel (!) adta a tanácso- (Ez utóbbi szóm nyolcórás kát. munkaidőre vetített, a való- Ez az egyik szélsőség, amely Ságban továbbdolgozók száma önmagában is káros, de nyil- ennél kevesebb, közülük so- ván magával hozza, hogy a kan csak részmunkaidőben többi nyugdíjast nincs miből dolgoznak.) foglalkoztatni.« Pedig munka szinte mindenütt van. S nem- EREJÜK TELJÉBEN csak „akad”, azért, hogy a Néhány éve bevezették az nyugdíjas afféle kegydíjként ösztönző továbbdolgozási pót- kapjon valami kiegészítést, lékot. Sokan élnek is vele, hl- Egyszerűen nem lehet elhinni, szén — nem mindenki érzi hogy aki 55 vagy 60 éves ko­magát öregnek, aki betöltötte jól, becsületesen dolgo- a nyugdíjjogosultságot jelentő z°tL egyetlen datum elerke- kort. Sőt: az általános tapasz- zésétől mar nem ugyanolyan tálát az, hogy az 55 éves nők értékű munkaerő, és 60 éves férfiak többsége M-rKj.Rnj,7IK T«T v még ereje teljében van. Sokan MEGKÉRDEZIK TŐLE Ilyenkor vesznek telket és A megoldás valahol ott van, azon dolgozgatnak megnőve- ahol például a budapesti Kő- kedett szabad idejükben. Má- bányai Gyógyszergyárban ké­sők — különösen azok, akik- resték és meg is találták. Lét­nek „hiányszakmából” van rehozták a nyugdíj-előkészítő Munkahelyek, lakóhelyek figyelmébe környezet védelméért Beszélgetés Fekete Nándorral, a városi tanács elnökével . ,,A környezetvédelem: magatartás” — így fogalmazta meg ezt a sokágú, nagyon időszerű problémát a Népsza­badság egyik, közeli múltban megjelent számának vezér­cikkében dr. Gonda György államtitkár, az Országos Kör­nyezet- és - Természetvédelmi Hivatal elnöke. Magatartás kétféle cselekvési irányba — küzdelem a környezet tiszta­ságáért és tevékeny részvétel a természeti, értékek gyara­pításáért. Ezenkívül, vagy pontosabban ezekkel egyetem­ben, olyan szemlélet erősödése, amely a legteljesebb mér- védelméről? tékben mindannyiunk közös ügyét, életünk minőségét — Salgótarjánban napon­szolgálja. ta mintegy 2500 köbméter ipa­A* Nógrád megyei Taínács- Végrehajtó Bizottsága nem- ri szennyvizet és 8500 köbmé- régiben tűzte napirendre a megyeszékhelyi tapasztalatokat tér tisztított házi szennyvizet a környezet- és természetvédelmi törvény végrehajtásában, engedünk .a felszíni vizekbe. Erről beszélgettünk Fekete Nándorral, Salgótarján város Az ipari szennyvizek mintegy Tanácsa elnökével. fele a kohászati üzemekből kerül ki-, ezek igen magas _ ismeretes, hogy Salgótar. tonna nilrogéndioxidot jut- vastartalmúak, olajszennye­j án levegőtisztaságát földraj- tat a levegőbe. A szennyezés zettségűek. A szennyezés zi és iparszerkezeti jellegze- csökkentését szolgáló bérén- csökkentését a gyár több tességek határozzák meg — dezés alkalmazása eddig pénz- üzemrészében sikeresen el­mondta bevezetőül a tanács- ügyi okok miatt nem valósul, végezte. Jövőre a hengermű­elnök. — Kedvezőtlen az üze- hatott meg. A ZIM-ben nylL ben is jelentős eredményt ér­mek elhelyezkedése, lakóte- vántartott légszennyező for- nek el ezen a területen. Az rületekbe ékelődése. * amit rások száma is magas. Ugyan- üzem környezetvédelmi te- túlnyomórészt a múltból örö- akkor a gyár már eddig is véke'nységéről elmondható, költünk. Nem kedvez a 'kör- sokat javított különféle bérén- hogy jól szervezett és tetemes nyezetvédelemnek a völgy- dezések alkalmazásával ezen összegű beruházásokkal to- talpra zsúfolódó közúti és a gondon és újabb poriévá- vább javul a következő idő­vasúti forgalom sem. A város lasztó üzembe helyezését i$ ben. és városkörnyék védett leve- tervezi. A két üveggyárban gőtisztasági kategóriába tar- mintegy 95 légszennyező for- tozik. Az ipari üzemek leve- rést -tártak fel, s vettek nyil- gőszennyező tevékenysége vántartásba. At kettő közül azonban úgyszólván belátha- az öblösüveggyár a 'nagyobb lenőrzi, s számos intézkedés- tatlan következményekkel mértékű levegőszennyező; ott, sei, esetenként technológiai járhat. 61 szennyező forrás .található, változtatással is csökkentet­— Kik, s milyen üzemek A síküveggyárban poriévá- te a szennyeződés mértékét. járnak ebben az élen? lasztó berendezések működ- a hőerőmű ugyancsak jelén­— A levegőtisztaságot je- nek, de a keverőüzemi be- tős változtatást • akar elérni lenleg leginkább veszélyeztető rendezések műszakilag sok egy nagy teljesítményű köz­objektumok között első he- kívánnivalót hagynak maguk ponti derítőrendszer megépí- lyen szükséges említeni az után. Ugyanakkor mintegy tésével a következő tervidő- ötvözétgyárat, továbbá az hatvanmillió forint értékű szakban. A városi szennyvíz- SKÜ kohóit, a pernye- és sa- a rekonstrukció során beépí. tisztító telép korszerűsítése, lakhegyeket. Jelentős mér- tésre kerülő védőberendezések bővítése mintegy százmilliós tékben szennyezi a város le- értéke. A többi üzemei) vizs- költséggel várhatóan meg- vegőjét a ZIM és a két üveg- gálva megállapítható, hogy valósul. gyár is, ezenkívül szerepet légszennyezésük mértéke — A város sokat tesz a játszanak ebben a közúti- nem számottevő. A levegőtisz- köztisztaság fenntartásáért, közlekedés és a szilárd tüze- taság javításában a legna- a gépesítés elterjedéséért; a- lőanyagot felhasználó intéz- gyobb eredményt az utóbbi locsoló, és seprőgépek száma mények és lakások. Az ipari négy-öt évben a hőerőmű megkétszereződött, tovább szennyezők négy éve lég- vállalat korszerű tüzelési nőtt a szemétszállításiba be- szennyezési bírságot fizet- technológiára történő éttéré- vont lakások aránya. Javult nek. Az ötvözetgyár az utób- se eredményezte. Ugyanakkor ezen a területen is a szerve­bi öt évben például négy és a pemyehegyek felszámolása, zettség, több mint .kétszeresé­től millió forint bírságot fi- ra tett erőfeszítések nem ve- re növekedett a kiemeltén vetett, az összes -városi ipari zettek eredményre. Ugyan, gondozott parkfelület. A par- területről fizetett bírság 791 csak kedvező hatással volt a kok, á városi parkerdők tisz- százalékát! levegőtisztaságra a lakások taságának védelme azonban — Mj okozza az ötvözet, fűtési technológiájának vál- nem lehet csak intézményi, gyár nagyarányú légszennye- tozása is* öt esztendő alatt vállalati feladat. Ebben vala- ző tevékenységét, s miként tovább növekedett a gázfű- mennyien érintettek, érdekeL akarnak változtatni ezen? téses és az olajtüzelésű laká- tek vagyunk. Sok helyen; a — Az ötvözetgyár kohói sok szama a városban. A szi- környezeti kultúra (sajnos) évente nyolcezer tonna por- Járd tüzelőanyagot használó a lépcsőházban véget ér! So­rai szennyezik Salgótarján lakások aránya öt év alatt a kan nem kímélik a parkokat, levegőjét. ‘ Ezt a gondot a felére csökkent, s ez igen je- francia rendszerű Filter-Me- lentős változást hozott. ^ dia cég úgynevezett zsákos — Mit kell tudnunk a gép- szűrőberendezéseivel akarják jármüvek okozta szennyezö- megoldani. A berendezés 130 désről? millióba kerül. A gyár két — A kipufogó gázoktól ere- romboló tevékenység tapasz­központi alapból összesen 45 dő légszen'nyezés csúcsidő- talható. Az utóbbi öt eszten- milíió forintot kapott erre a ben a 21-es fő út egyes városi dőben a gondatlanság áldoza- célra, a hiányzó rész, sajnos, szakaszain meghaladja a tűr. ta lett, leégett mintegy 100 nagyon is kérdéses. hetőség határát! Célszerű hektár erdőterület. Néhány — A többi üzetn? lenne a magángépkocsik meg- jelentős természeti értékünk. — A kohászati üzemek te- felelő, rendszeres ilyen, irá- (Salgó-vár, Baglyaskő) mél- rületén nem kevesebb mint nyú ellenőrzése is. A város tatlanul elhanyagolt. 119 légszennyező forrást vet- levegőszennyeződésének nő- A környezetvédelem: ma­tek nyilvántartásba. Legfőbb vekedését segített megállíta- gatartás. Az ezzel kapcsola- szennyező a kupolókemence, ni, visszaszorítani a tény, tos erőfeszítések nagyobb amely egyedül évenként mi'nt. hogy a vasút megszüntette a anyagi támogatást érdemel- egy 618 tonna szénmon^xidot, gözmozdonyok alkalmazását, nek. De nagyobb figyelmet is 139 tonna szilárd szennyezést, A levegőtisztaság-védelmi mé- mi'ndannyiunktól. 7,9 tonna széndioxidot és 1,3 rések igazolják, hogy a beve- TPL-VV^A#«VV^AX»/WW\»*\/V'WVV*\/\^vA/V\/‘VVVWWWWV'«»/W\«<V\X\/W\/'\ft^VV«\n/«\^^ Más^ üzemekben, vállalatok­sonló módszereket, noha ez még korántsem vált általános­sá. Pedig itt nagyon egybevág a népgazdaság, a vállalat és véleményét,, elképzeléseit. Az egyén, a nyugdíjkorhatárt el­ért ember számára pedig egész további életére kihatással van az, hogy érzi: szükség van S az sem elhanyagolható a játszótereket, a kiránduló- helyeket, a védett parkerdő­ket sem. A hétvégi házak kö­zelében, az autótároló gará­zsok környékén kömyezet­V. E. JÖLNEVELTEK A Salgótarjánba reggel fél nyolc körül érkező vonat rendszerint zsúfolt. Nem cso­da; ezen igyekeznek be a hi­vatalban dolgozók, az iskolák­ban tanuló diákok, a betegek és az ügyes-bajos dolgaikat intézők. A férfi mellett és vele szemben egy-egy üres hely, amikor a vonat Kisterenyére érkezik. Hatalmas hullámban lódul meg a tömeg a lépcsők felé. Tolongás, könyökmunka. Fent folytatódik a harc min­den szabad helyért. Szemes­nek áll a világ. A csendes, a szerény, a félénk helyzete, aki nem kérdez, nem huppan le, reménytelen. A férfi mellé egy 16 éves diáklány kérfedz- kedik. A szemben levő üres ülőhely minősége iránt most már a kislánytól egy nyugdí­APRÓCSKÁK tam volna oda én sem a he­lyet. Nektek nem beszéltek sohasem az udvariasságról, az idősebbek megbecsüléséről?!” A 180 centi körüK, pönsenéses képű kamasz vidoran vála­szol: „Dehogynem. Csak hát miért nem keres helyet ma­gának máshol". S mindketten -v- a fiú és a lány is — bele­szédülnek az olvasásba. Hiába: tudásra szomjas, jól­nevelt gyerekek! ÉRZÉKENYSÉG Lassan fél éve már az ese­ménynek, de egyik fő. szerve­zője még mindig emlegeti a mindent elsöprő erővel, hogy kétségbe vonta ifjú kollégám szellemi képességeit, s alig válogatott szavakkal becsmé­relte a többieket is. Nem bír­tam lei szavak nélkül. Ifjú kollégám megállapításáért mi­ELELMES GYEREK Tanárismerösöm mesélte egyik egykori tanítványáról. A fiú most végezte el a mű­szerészszakmát, s' néhány hónap után. már ötszázasok­kal játszadozik. Történik pe­dig úgy, hogy sok munkát vállal és végfez el. A múltko­riban tudta meg mindezt a tanár, akinek elromlott a'tele­víziókészüléke és a kivonult ért szenvedjen a gazdaság-, szerelő említett hajdani ta- vagy belpolitikai rovatban nítványa volt. Két perc alatt dolgozó?' Meg aztán: ifjú kol- végzett a munkával, ügy^s ke- légámnak talán nincs joga zű gyerek. Megírta ­jas korú, elnyűtt asszony ér- sérelmeit, melyeket tudósító­deklődik. „Foglalt” — csiri­peli lágy, illedelmes hangon a leány. Röviddel ezután meg­érkezik hasonló korú lovag­ja, akit, elvéve az ülésről a táskát, hellyel kínál. Az öreg­asszony megálj tőlük másfél méterre, s elmélázv«. né? ki az ablakon. A férfi nem áll- hatja szó nélkül: „Ha tudom, hogy kinek foglalod, nem ad­kollégám okozott. Azt merte ugyanis írni, hogy a látott esemény szép volt, ügyesen rendezett, de szűk kört ér­deklő, s némiképpen emlékez­tetett gyerekszobában nevel­kedett nagyanyáink táncisko­lái, báli kifinomult, negédes szokásaira. A főszervező haragját az utóbbi megálla­pítások fakasztották** olyan minősíteni egy rendezvényt? Ha nincs, akkor fölösleges ki- mennie. írják meg helyette a cikket a rendezők! Érzékenyek vagyunk. Az ér­zékenység — nemcsak kultu­rális területen — kórként ter- •jed. Amíg az egészséges ön­becsülés jele, nem kárhozta­tom, sőt, de ráikor már tá­madó, egyoldalú, ki nem áll­hatom. Mert ezek az^érzé- k^ny emberek — sokan öntu­datlanul — demokratikus kor­szellemünket kívánják csor­bítani. Nem ártana egysége­sen megtanulni, a miénktől eltérő vélemény is lehet okos és jogos. a szám­lát: kiszállás húsz forint, anyagköltség 15, munkadíj hetven forint. „Miért ilyen sok ez a munkadíj ?” — kér­dezte hitetlenkedve a tanár. „Hogy-hogy miért?” — mél­tatlankodott a fiatalember: „Mert megcsináltam”. Ép­penséggel elbütyköl gethettem volna akár egy óra hosszat is, akkor biztos nem kérdezte volna, amit az előbb”. „Milyen igaz!” — ámult el ezen a talpraesett válaszon a tanár."— „Ez aztán az élel­mes gyerek”. Csak az a szépséghibája, hogy hamisság révén. (ok) NÖGRÁD — 1979, október 27., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom