Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
I Eötvös drámája képernyőn Eötvös József a nagy re. formkori regényíró kevéssé ismert drámái közű] a legsikeresebbet, az Éljen az egyenlőség című vígjátékot forgatják a televízióban ezekben a napokban: A múlt század húszas éveinek letűnt világa: grófnők, bárók. ügyvédek szépasszonyok, reményteljes és lázadó fiatalok jelennek meg a stúdióban. A reformkor szelleme kelt életre. A reformkor, amelynek híres, hazai demokratáit gúnyolja ki az író ebben a darabjában, s gondolkodtat el. vagy nevettet meg bennünket még így utólag is a közéonemesség álliberalizmusán. Szellemes ítéletet mond mindazokról, akik a demokrácia jegyében „az egyenlőséget csak fölöttük állókkal kívánják, de az alul lévőkkel már nem”. Széchenyi István ezt a színpadi művet annak idején unalmasnak minősítette, mivel a cselekmény kissé vontatott, de 5 és a későbbi kritikusok is egyformán méltányolták a darab tudatos eszmei mondandóját, mulatságos jeleneteit és szellemes ri- posztjait. Vámos László rendező és Halász Mihály operatőr a beállításra kerülő jelenetben egy szerelmi összeesküvést vesznek fel, amely Hegyfal- vay alispánné és fia között zajlik. A fiút „alacsony származása” miatt kikosarazták. — Ne vedd annyira szívedre, fiam. Kapsz te lányt akármennyit, grófnét, bárónét. ami csak tetszik. Az a* gőgös mágnás eltakarodik innen. A jelenetet Szemes Mari és Kalocsay Miklós játszák. Megszületik az összeesküvés a titkos házasságra, amelyet „a gróf csak akkor tud. hat meg. amikor már meg nem változtathatja”. Nagy Attila a „gróf, a gőgös mágnás”, már öltözik a soron következő felvételre, s miközben így vélekedik Eötvös drámájáról. — Ez a mű 1 ironikus játék. Az író a reformkor szatíráját írta színpadra, azt az időt. amikor . hirtelen mindenki válogatás 'bélkül híve lett az egyenlőségnek. Mindazok, akik adtak valamit magukra a demokratizálódás hívének vallották magukat, mágnások, módos nemesek és polgárok rangkülönbs’ég nélkül tették ezt. Ebben a légkörijén zajlik a dráma ifjú hőseinek szerelme, osztályokra és különböző társadalmi rétegekre való tekintet nélkül. Ezeket a szerelmi történeteket használja fel a szerző a kor demokratáinak le: leplezésére. Ugyanis az atyák sorra megfeledkeznek demokratikus törekvéseikről, amikor köreiket érintő döntésekre kényszerülnek. Senki sem enged lefelé! A fiatalok azonban, míg a különböző ra'ngú emberek egymás rovására cseleket szőnek, titokban összeházasodnak és kész helyzet elé állítják az áldemokratákat. A tv-re feldolgozott dráma szellemes keretjátékát Gyárfás Miklós írta, mintegy fi. gyelmeztetőnek szánva a jelenkor számára. Pályázat külföldi ösztöndíjra Ä jövő év szeptemberében 380 magyar fiatal kezdheti meg tanulmányait ösztöndíjasként az európai szocialista országok egyetemein, főisko- láini Az Oktatási Minisztérium a napokban hirdette meg a pályázatot, amelyre azok a nőtlen, illetve hajadon, magyar állampolgárságú fiatalok adhatják be kérelmüket, akik a jelenlegi tanévben fejezik be középiskolai tanulmányaikat. Ugyancsak megpályázhatják a külföldi ösztöndíjat azok, akik valamelyik hazai felsőoktatási intézményben előfelvételi nyer. tek a jövő tanévre, vagy már jelenleg is ott folytatják tanulmányaikat, az első évfolyamon. Pályázatra jogosult ezenkívül minden olyan érettségizett dolgozó fiatal, aki ez év végéig még nem tölti be a 25. életévét. A népgazdaság szakemberszükségletének figyelembevételével a szocialista országokban tanulhatnak a többi között a bányászat és földtan, az energetika, a gépgyártás, az. automatika, a vegyipar, a kartográfia, a közgazdaság-tudomány számos speciális ágazatának leendő szakemberei. Ugyancsak külföldön — a Szovjetunióban — sajátítják el a szakismereteket a higiénikus orvosok. A felvételi 'kérelmek benyújtásának határideje 1979. december 3., a felvételi vizsgára a jövő év januárjában kerül sor. A vizsga szaktárgyi követelményei azonosak Horling .Róbert fotóművész alkotásaiból a Műcsarnokban nyílt kiállítás. Képeinket a kiállítás anyagából válogattuk. a megfelelő magyar egyetem felvételi követelményeivel. A megfelelt pályázók közül a minisztérium szakemberekből összeállított felvételi bizottságai választják ki az ösztöndíj elnyerésére legalkalmasabb fiatalokat. Az elmúlt tanévben ezer- egyszázan pályáztak külföldi ösztöndíjra, s 650-en felvételeztek sikeresen. Közülük, s az előző évben előfelvételizett, sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalok közül került ki az a 350 ösztöndíjas, aki most szeptemberben kezdte meg tanulmányait, 190 fiú pedig előfelvé- telt nyert az 1980—81-es tanévre. Az Oktatási' Minisztérium a jövő évivel egyidejűleg hirdette meg az 1981—82-es tanévre is a pályázatot. A választható szakokról, a pályázat módjáról, a vizsgák témaköreiről, az ösztöndíj elnyerésének feltételeiről füzetet adtak közre. Ez Budapesten a Múzeum körúti pedagógus-, valamint a Deák Ferenc utcai Móricz Zsigmond könyvesboltban, a vidéki városokban pedig a tankönyv, árusításra kijelölt könyvesboltokban kapható. Felzárkóztatás és tehetséggondozás Több mint próbálkozás PÁR HÓNAPPAL ezelőtt a bukások hátteréről, több érdekes, kevés iskolában alkalmazott „ellenszerről” beszélgettünk Czene Zoltán igazgatóval a salgótarjáni Csizmadia úti iskolában. Azóta mór új tanév kezdődött —, de vajon hogyan zárult az előző, miként váltak be az erőfeszítések? Itt, ahol a tanulók között sokan rendezetlen családi környezetből érkeznek nap mint nap —, ha egyáltalán eljönnek az iskolába ... — nagy súlya van a tankötelezettségi törvény végrehajtásának, nem kevés feladattal jár. — A félévi bukások és az év vége táján mutatott eredmények nyomán 29 esetben volt szükség pótló foglalkozásra — néhány gyerek nem csak egy táfgybój állt gyengén. Az ezt megelőző korrepetálások. a tanórai differenciált foglalkozás és a patronáló szocialista brigádok segítsége együtt meghozták az eredményt: csak négy gyerek bukott meg. Közülük három elsőt ismétel —, ami szerintem a „legszerencsésebb” évvesztés a gyerek számára, felsőbb osztályban már nagyobb hátrányt, törést jelent bukott dióknak lenni. A negyedik tanuló hetedikes. Ügy érzem, amit magunk elé célul tűztünk, azt sikerült teljesíteni — a nevelők hozzáállása, szemlélete pozitívabb lett. És nem hiába bíztunk a patronálok korrepetáló munkájában sem — érzelmileg közel kerülve a gyerekekhez, szinte csodát műveltek ezek az érettségizett dolgozók, nagyobb odafigyelésre késztették „tanítványaikat”. Ez volt hát az elmúlt tanév „gyorsmérlege”. Mi a helyzet idén — vajon iskolába jár-e minden tanköteles korú gyér-’ mek a körzetből, milyen a mostani első osztály, hogyan zajlott a beiskolázás? Czene Zoltánt nem lepi meg az iskolakerülőket firtató kérdés sem — találkozott olyan esettel, hogy a szülő egyáltalán nem volt tisztában azzal, mit is jelent a tankötelezettségi törvény, milyen kötelességet ró a családra . . . — NYÁRON SOKSZOR bent voltam, mert sok munkánk adódott. Egyik alkalommal elbeszélgettem egy papával — több gyereke is jár hozzánk. Tudtam, most hatéves a kicsi, figyelmeztettem a beiratkozásra. Azt mondja: óvodába se járt (!), iskolába se akarom beadni . . . Meglepte, hogy ez büntetendő cselekedet . . . — Említette az óvodát. A beiskolázásban hogy működnek együtt az óvónőkkel? — Annak ellenére, hogy ma már minden ötéves gyereket felvesznek az óvodába, akár gyermekgondozási szabadságé/) van a mama. akár nem, ebbenya körzetben vannak olyan gyerekek, akik nem jutottak óvodába — a szülő nem vitte őket, vagy csak két-három hónapot jártak ösz- szesen. Az érintett alsós nevelő, aki majd elsős tanító néni lesz, rendszeresen eljár hospitálni a nagycsoportosok kötött foglalkozásaidé, igyekszik megismerni a leendő tanítványokat. Az óvónők munkaideje kötö.ttebb, ők ezért ritkábban jutnak el hozzánk, de tartjuk a kapcsolatot. Az iskolaérettségi vizsgálat és a tanévkezdés közötti hónapok alatt persze, sokat változhatnak a gyerekek van, aki értelmesebb, önállóbb lesz, van visszaesés is. Mindenképpen az első osztályra nagyon figyelni kell — idén az 51 hátrányos helyzetű tanulónk közül 10 elsős! A veszélyeztetett hét, diák közül négyen testvérek — egyikük az említett papa elsős gyereke! — A 11 napos ciklus által kieső órák lehetőséget teremtenek a differenciált foglalkozás tanórán kívüli formáira. Ez hogyan alakult önöknél? — Nem olyan egyszerű! A differenciálásnak tudvalévőén két pólusa van: a hátrányos helyzetűekkel, a gyengékkel való törődés és a tehetség- gondozás. Az utóbbinak — valljuk meg őszintén — több anyagilag elismert módja, lehetősége van (szakkörök, baráti körök stb) és könnyebb, egyszersmind látványosabb pedagógiai feladatot jelentenek. A gyengék esetében a korrepetálás marad — a lelkiismeretes tanár, aki vallja, egyetlen gyerekről sem szabad eleve lemondani, a minimumot mindenkivel meg kell próbálni megtanítani, ezt is elvállalja. Kifinomult érzékre, emberi érzékenységbe van szükségünk ahhoz, hogy időben észrevegyük ne csak az átlagból kiemelkedőt. de az elmaradót is, ne az utolsó órákban kapjunk a fejünkhöz. — A hátrányos helyzet éa a gyengébb tanulmánvi eredmény sokszor egybeesik — ellensúlyozása, a segítségnyújtás összekapcsolódik. Hogyan jelentkezik ez az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkájában? — A TANTESTÜLET munkatervében a fő feladatok között van a hátrányas helyzetűek támogatása, az okok és tennivalók feltárása, hiszen a tanulók negyedét érinti, nehéz körzet a miénk. Emellett munkálkodik az ifjúságvédelmi albizottság is. Az osztály- főnökökkel, a gyámhatósággal, a társadalmi pártfogókkal együtt dolgoznak. A sokat hiányzóknál családlátogatásokat ' végeznek, igyekeznek megelőzni a veszélyeztetett helyzet kialakulását, havonta bejárják a szórakozóhelyeket, gondoskodnak az anyagi támogatásról . — és még sorolhatnám. Sokat tehetnek a tankötelezettségi törvény vég- rehajtásánák érdekében —, de ez természetesen az iskola egészének ad munkát. Csak úgy léphetünk nagyobbat előre, ha kevesebb lesz a gyermekével nem törődő szülő, és több az együttműködő, a tartalmi felidatok megoldását segítő, igazi partner! G. Kiss Magdolna 400 éves a VilniusT egyetem A Litvánia fővárosában, Vilniusban 400 évvel ezelőtt alapított egyetemen ma több mint 16 ezer diák tanul. Az egyetemen évről évre kiválóan képzett ifjú fizikusok, ma. tematikusok, jövendő atom. tudósok, nyelvészek és orvosok szereznek diplomát. fi patinás intézmény egyre bővül. Most folyik a régi okta. tókomplexum rekonstrukciója, amelyhez több építészeti emlék — a volt Puginszkij- kápolna és a Szent Jonas, templom — is hozzátartozik. NOGRÁD - 1979. október 26., péntek i Szalontai Mihály: ; Az utolsó nap — Kérem, nem is láttuk. Mi nem vettük át a mentőktől. Az eset után a Kiss doktornő rögtön a mentők után telefonált. Azok már épp új balesethez mentek, mondták, hogy ők nem tudják, mi, van. Azt hitték, mi bevittük a beteget a vizsgálóba. — Dehát, dehát... nem értem! — Mi se kérem, de előbb pontosan utána kéne nézni, hogy ez az eset azonos-e azzal az esettel, .az a személy ugyan az-e, akit ön keres? Ez a mai egy „frontos” nap, fáradtságomon érzem, nagyon sok munkánk volt. Én egész nap ki nem jöttem a műtőből, nagyon sok be. teget l/oztak be, kisebb-nagyobb esetek voltak, de ez most nem fontos. Tessék talán utánanézni a mentőknél, hogy nem halt-e meg a mentőautóban. Mert akkor már talán a temetkezési vállalatnál kell keresni. S nem is biztos, hogyha meghalt, a mentők a mi fagyasztónkba hozták. Vihették máshova is.' Például... —, s mondta annak a városnak a nevét, ahol az a- bizonyos szálloda is volt, ahova a kocsiban talált számla mór úgyis kényszerítette az öreget. 9. Kicsit mérgesen — udvariatlanul hagyta ott őket. A nesze semmi, fogd meg jól, levegője lengte körül a kórházkertet, s az öreg nagyon csúnyán haragudott ezért erre a kórházkertre. Pedig akkor még nem is tudta, hogy a mentőknél is így jár. Nem voltak szolgálatban azok, akik akkor ki. szálltak, a könyv csak annyit jelzett, hogy az ilyen és ilyen rendszámú kocsi sérült betegét ma bevitték a kórházba. Az Öreg, mint a tébolyodott, úgy érezte magát, amikor is a szolgálatos vezető magyarázni kezdte: — Kérem, ha a kocsiban meghalt akkor itt jelezve volna és akkor, vagy a megyei kórház fagyasztójába, vagy a városi klinika anatómiai osztályának tárolójába vinnék. T^rt nem biztos, hogy van családja, el akarják temettetni a balesetben elhunytat, és ha senki nem jelentkezik ilyen igénnyel, akkor a tetem a klinikáé. Kitámolygott a kocsihoz és ment a szállodába. Most a mályvaszínű tapétát nézte. Szinte fizikai rosz- szullétet okozott neki a hatalmas pipacsok lila köde és sehogyan nem értette, hogy hogyan lehet ebben a szobában akárcsak egy órát is eltölteni, nem hogy egy egész éjszakát Itt biztosan nincsenek se bolháig se polpskák. Megdöglenek ettől az ízléstelenségtől. . — Szóval, biztos, hogy ez volt a szobája? — kérdezte a szobaaszonyt. — De, a valaha aranyzsinóros sapka, jú, ráncos arcú, kacskakezű portás felelt: — Kérem szépen, tetszik tudni, édes professzor úr, ez úgy van. hogy be van írva a könyvbe. — És, hát én, én ugye, ahogy elő van írva, szabályosan, óránként végig is járóin a folyosókat. És ugye, hogy tetszik tudni, nehogy valami illetlenség történjen. De tetszik tudni, azért persze, szólni nem lehet., mert aki úgy itt nálunk, aki megengedheti magának, az már ugye, tetszik tudni, az már úriember. Meg úriasszony. Akarom mondani, tetszik tudni, az már ugye olyan elvtárs, meg elvtársnő, annak már nem lehet szólni, ugye, mert akkor ők ugye csak megbeszélést tartanak a kiküldetésben. És én akkor zavarok és én kapok ki kérem, édes professzor úr! — És már kikapott? — Ó, dehogy, hát vigyázok én arra. Kérem szépen, én már 52 éve vagyok a szakmában. Csak hát ez az éjjeli felvigyázás, ez úgy jó nyugdíj-kiegészítés. — Szóval, akkor nem is emlékszik rá? Itt a szobaasszony is belevágott és a felvigyázó kis- öreggel versenyt bizonygatták a mályvaszínű százasért, aminek a mindig semleges szinte most undorítóan össze, olvadt a friss tapéta élénkségével. — De. hogyne kérem, hiszen olyan feltűnő volt. Olyan se-nem-szakálla volt. Az öreg felkapta a fejét: — Mi az, hogy se-nem? — Hát se-nem-borosta, se-nem-szakáll —, mondta a szobaasszony, amíg Csizmadia bácsi, akarom mondani, Csizmadia elvtárs, az éjszakai folyosóügyeletes szólt is nekem, mert hogy a harmadikról jöttek le a másodikra, ide ebbe a szobába, ahol a férfi lakott, s a lány, amikor meglátta ezt a vén trottyost, már bocsánat, akkor elejtette a kulcsot. Mert zavarában. Hát az itteni kitanult kurvák, azok nem ejtik el, azok ismerik már az öreget. Én nem láttam, de biztos, olyan fiatalka volt. szép karcsú, fekete... — Hát most látta, vagy nem? Szaporán dőlt a szó a nőből, védte a százasát. — Hát persze, én kérem, személyesen, magam szemeivel nem, de ugye a rend az rend kérem, és én takarítottam a harmadikon. És ugye kérem, mert hogy a szoba már le volt mondva én szedtem össze a kislány otthagyott holmijait, és ugye kérem; mind olyan volt... (Folytatjuk)
