Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-19 / 245. szám
r 'irsSW V1 Az őszi mezőgazdasági munkákban résztvevő erő- és munkagépek karbantartásában vesz részt Mohorán ifj. Kotrebai István, a Magyarnándori Állami Gazdaság központi géptelepének ifjú szakembere. —fotó: kulcsár — Bányász ötl etem berek Újítási eredmények nyomában A Nógrádi Szénbányáknál hagyományai van'nak az újí- tómozgalomnak. amely a szocialista munkaverseny szerves része. Az újítási javaslatok túlnyomó része — 80 százaléka — a szocialista brigádoktól származik. Az újítómozgalom eredményeinek számbavétele mellett gondoskodik a vállalat az újítómozgalom továbbfejlesztésének feltételeiről is. Az 1979. évi újítási feladatterv összeállításakor a legfontosabb teendőkre terelték a figyelmet. Az újítómozgalom irányítása mellett jelentős a • feladatterv szerepe abban is, hogy új témák állnak az újítók, a kezdeményezésre kész, ötletgazdag dolgozók rendelkezésére. A feladatok megoldóinak kü- löndíjakat helyez kilátásba a vállalat vezetősége. „Karbantartásra” szorul a vállalat újítási szabályzata. Egyrészt felsőbb kormány- szervek határozatai, másrészt az ügyintézésben szerzett. tapasztalatok tesznek szükségessé változásokat. Űj módon kell szabályozni a „Kiváló újító” kitüntetésével gasló eredményeire jellemző, kapcsolatos fejezetet. Az első hogy 163 javaslatot nyújtot- háromnegyed évi számok tak be egy hónap alatt. Ezek több szervezési feladatra hív- várható eredménye meghaladják föl a figyelmet. Többek ja a 2,5 millió forintot, között alacsony a főtevékeny- Üzemi szinten \ legeredmé- séget végző — széntermelő — nyesebb a kisterenyei építési dolgozók aránya az újítómoz- üzem a gépüzem, a ménkesi. galomban. Ennek javítására a tiribesi és a szorospataki át kell szervezni a segítő há- üzem. lózatot — fiatal műszaki dől- szocialista brigádok újígozókból ——, segítik a fizikai tási versenyében a Sziklai dolgozók ötleteinek kidolgo- Sándor nevét viselő ménkesi zását, ^ a leírások, a vázlatok brigád az újítóhónapi értéke- elkészítését. léskor első helyezett lett. A Intézkedéseket kell te'nni a gépüzemi Jegorov Szocialista javaslatok elkészítéséinek Brigád megtartotta a máso_ gyorsítására, az ügyintézés éik helyezést, míg a harma- idejének csökkentésére. üik helyen a tiribesi, Péch A'ntal nevét viselő brigád vég- Az újítási eredmények vál- zett. lalati szinten az év eltelt idő- . __. ____. . ___ s zakában a várakozásnak , u , P . „ megfelelően alakultak. Négy- TgJüzfm) = JózTá szazhatvannégy javaslatból £77 7u K, (gepuzem) Jozsa 310 volt alkalmas hasznosí- fi ^terenye1 üzem) Szűcs tásra. A javaslatok várható Istvan. (gepuzem) UJI!ók;.. gazdasági eredménye meg- ^ fiatalok kategóriájában haladja a 6.5 millió forintot, legeredményesebbek _ voltak: Az újítóknak 360 ezer forint Sánta Zoltán és Övári Péter újítási díjat fizettek ki. gépüzem. és ifj. Nagy László , , , ménkesi újítók. A bányásznap tiszteletére szervezett újítóhónap kima- Ondrék László Szív a munkában A vállalati telephely új központi épületében egy teljes emeletet foglalnak el az öltözők, mosdók. A lépcsőtől jobbra 60 hely a nőknek, balra pedig ugyanannyi a férfiaknak. Tudniillik 120 embernek ad munkát a telep. A létszámnak — a munka jellegéből adódóan — úgy kilenctizedé mindig férfi’ volt, és ez az arány meg is marad. Ezért azután az ünnepélyes átadás és tapsolok helyett kőművesek csinálták a zajt: bontották a falakat, hogy a női öltöző rovására megnagyobbodjon a férfiak helyisége. Más példa: az autójavító műhely a rajzasztalon, akár a csoda. A kocsik előbb a mosóba állnak, majd megtisztulva a diagnosztikai sor műszerei kimutatják, hogy melyiknek mi a hibája. Ezután gördülnek csak rá a szerelőaknára. Az aknák felett sínen gurítható emelők, hogy könnyedén lehessen megemelni a járműveket; és hogy a szerelők télen is kellemes környezetben dolgozhassanak, egy berendezés meleg levegőt fúj a csarnokba. Most pedig nézzük, hogy milyen valóság lett a rajzasztali tervből: valaki olyan mosóberendezést rendelt, amely csak felülről és oldalról tisztítja le a kocsikat. Pedig hát az alsó mosás a legszükségesebb! Az emelők sínpályáját valamennyi aknánál girbe-gurbán rakták le, így a berendezések már néhány méternyi gurítás után beszorulnak. A hőlégfúvók meg olyan zajt csapnak, hogy a legnagyobb teherautó motorja is csak zümmög mellettük — a szerelőknek pedig a fülük is műszer. Harmadik példa legyen a raktár. A hatalmas teret — a más-más anyagokat elkülönítendő -—t— keresztben, hosszában válaszfalak osztják kisebb egységekre. Ezért több út fut végig az épületen, jó szélesen, hogy a kamionok is kényelmesen elférjenek a tárolóállványok között. El is férnek, hiszen a válaszfalakban is jó magas ajtók nyílnak, csak éppen a raktárba nem tud beállni egyetlen kamion se. Ugyanis a bejárati ajtó fél méterrel alacsonyabb a kelleténél. Végül a legrövidebb példa: a betonüzemben 800 köbméter betont lehet megkeverni naponta. Pontosabban csak lehetne, mert hiába van elegendő anyag, a szállítószalagok csak 500 köbméterhez elegendő kavicsot tudnak felszállítani. Ennyi a hiteles teljesítményük. Nem folytatom a példák sorát, hiszen szű- kebb-tágabb környezetéből bárki tudna előhozni hasonlókat. Nézzük meg inkább azt, hogy mi a közös bennük. Először is gz, hogy valahol, valakik rendre) figyelmetlenül — azt ge mondjam, fegyelmezetlenül — dolgoztak. Majdnem azt írtam, hogy híján vannak a szakértelemnek, de ez nem igák. A raktár nem dőlt össze, a betonüzem jó minőségű anyagot gyárt. Szóval először a gondosság és a figyelem hiányzik. És azután? Azután újra ezek, de most mások részéről. A terveket, a megrendeléseket tudniillik ellenőrzik. Hivatásszerűen, munkaköri kötelességként. És ha még itt sem vennék észre a fogyatékosságokat, akkor ott van egy újabb ázűrőfokozat, a kivitelező. Tudom, a kivitelező eleve azt vállalja,' hogy a dokumentációhoz hűen építi fel a létesítményeket, készíti el a berendezéseket. De közben látnia kell, hogy a közös folyamat egységei nem kapcsolódnak egymáshoz. Ha pedig látja, akkor miért ne szólna a tervezőnek? Mi hiányzik a kivitelezőnél? A kellő gondosság, a figyelem, a szív. Én megcsináltam, tehetek én arról..!? Azután ahol elkezdődik az egymásra mutogatás, ott ember legyen a talpán, aki igazságot mer szolgáltatni. Félő, ugyanis, hogy hamarosan feléje is ujjak merednek, és akkor vége. No, nem a bonyodalomnak, csak a tisztázó szerepnek. 1 át akkor miként lehet kimászni ebből a csávából? Amikor még nem voltak válaszfalak az öltözőben, a munkások már szóltak a telep vezetőinek: né középen osz- szák ketté az emeletnyi helyiséget. A szerelők azt javasolták, hogy nem szabad átvenni így a műhelyt. A raktárosok még a kongó falak között kérdezték: miért nem hívtak bennünket ide két hónappal korábban? A betonüzem dolgozóit többször letorkolták már felülről: ez is rossz, az is rossz — beszélni azt tudnak, de szabad szombaton és vasárnap nem akarnak bejönni dolgozni.’ Hát itt van a zár nyitja. Azok minősíthessék a pudingot, akik megeszik. Nyomban kevesebb lenne a mellébeszélés és az egymásra mutogatás, gondosabban, figyelmesebben, több szívvel tenné a dolgát mindenki. Mert még mindig az ilyen munka igényel kevesebb energiát, és okoz több örömet, nem pedig az utólagos perpatvar. Csákhogy ezt úgy tűnik nehéz belátni. Talán azért, mert kevés az ilyen gyakorlat? — német — J H Sikerek, gondok a háromnegyed év során Megyénk üzemeiben a háromnegyed éves gazdasági eredmények már többé-ke- vésbé biztos alapot nyújtanak annak megítéléséhez, hogy mi várható az egész évre vonatkozó tervek megvalósításában. Az év hátralevő hónapjaiban az idáig elért sikerek, vagy esetlegesen bekövetkezett lemaradások azonban — mind külső, mind belső okpk következtében — még jelentékenyen módosulhatnak. Derűlátó gyáriak A félévi számvetéskor mintegy tízmillió forint termelési lemaradással kellett szembenézniük az OBV Salgótarjáni Bányagépgyára dolgozóinak. Ezt a lemaradást a harmadik negyedév során — ütemes munkával — sikerült behozniuk; így jelenleg készáru-kibocsátásban és alkarészgyártásban több mint száz, kivitelben százszázalékos az előirányzatok teljesítettsége. A kétszázkilencvenmillió forint termelési értéken belül több mint harminchatmillió volt a kivitelre szánt termékek értéke — tudtuk meg Németh Endre termelési főosztályvezetőtől. A belföldre előállított gyártmányok közül idén megnövekedett a szalagalkatrészek — görgők, dobok, tartóbakok — hányada; az ezekre szóló jelentős igényeket sikerült teljes mértékben kielégíteni. Az éves terv A * SZAKIRODALOMBÓL vett kitétellel kezdi: — A tmk a gyár életében szükséges rossz. De nélkülünk nincs ütőképes, életképes gyár, folyamatos termelés — állítja a halk szavú, közvetlen, barátságos, ugyanakkor határozott és következetes Jaloveczki Ferenc, a Romhányi Építési Kerámiagyár tmk-üzemének vezetője, majd magabiztosan a következőket mondja: — Sokszor mondják, hogy a tmk-sok itt lógnak, amott sétálják el a munkaidő egy részét, jut idejük a széptevésre. Ezzel kapcsolatban csak azt mondhatom: — Olyan embereknek volna szabad megítélni a mi munkánkat, akik már egyszer végigcsinálták, vagy akik értenek hozzá. A kívülállók csak azt látják, hogy a lakatos vagy más szakepiber kétszer vagy háromszor visszamegy a műhelybe a szerszámért. Így kell tennie, mert nem viheti ki a hátán egyszerre mindazt a szerszámot, amire szüksége van. Előbb meg kell állapítania a hibát... — Az elmondottakból kitűnik, hogy elég gyakran . szidják a tmk-sokat. Némi nosztalgiával, de továbbra is nyugodtan válaszol, miközben a vállára mutat: — Elfér rajta... Á szükséges rossz üzemvezetője Ha nem is hibátlannak, de megfelelőnek ítélik a gyár vezetői, az idesereglett szakmunkások és a vezetők tevékenységét. — Az év elején a Romhány III. sikeres beindulása érdekében háttérbe szorult a Romhány II. gépeinek, berendezéseinek a felújítása, karbantartása. Most, hogy a Romhány III. próbaüzeme beindult,-az odairányított szakemberek visszajöttek, s az elmaradt munkákat végzik el a régi gyár minden területén. Túlórában, szombaton és vasárnap. Ha a szükség megkívánja, akkor még éjszaka is. — Emiatt nem méltatlan- kodnak a dolgozók? — Megszokott dolog nálunk. Régebben lecsúsztatták. Most erre nincs mód, pénzben kapják meg a munka ellenértékét. A tmk-ban dolgozók eddig is elvégeztek, amit tőlük kért a gyárvezemég akkor is, ha nem kapnak érte egy fillért sem — szól nagy melegséggel a hahg- jában a kollektívába tartozó, ügyes kezű, szorgalmas szakemberekről. — Miért cselekszenek így? — Nem csak azért, mert munkahelynek tekintik* a gyárat, hanem lelkesedésből, a gyár iránti elkötelezettségből. Nem azt nézik, mikor van vége a munkaidőnek, hanem a kiadott feladatok mielőbbi elvégzésén fáradoznak. Ezt a jó szellemet szeretnénk a jövőben is megőrizni. — Mindig sikerült a kitűzött célokat elérni? . — Mindent meg tudunk oldani, mert megvannak hozzá a feltételek. Sok szép dolgot megcsináltunk, olyanokat, melyek a nagyobb üzemek dicsőségére is válnának. — Például? — Egy présgépet a testvérgyárakban először 18, később 14 nap alatt újítottak fel. Mi tés, most is megtették volna, ezt a munkát öt gépnél 10 nap alatt végeztük el. Sőt ma már ott tartunk, hogy van cseregépünk is. Hogy idáig jutottak, abban része van Pasztorális József, Bandur István, Pásztor Pál csoportvezetőknek is, akikre minden időben számíthat az üzem vezetője. A dolgozók gyárszeretetén kívül az eddig elért sikerekben szerepe van az üzemvezetőnek is, aki így vall magáról; — Nem én, hanem a munkatársaim mondják, jók az idegeim — szól mosolyogva, majd így folytatja: — Mindenkivel megfelelő hangnemben beszélek. Mindenkivel szót értek, s mindenkire feltétlenül számítok a kiadott feladatok jó, elvégzésében. Gondunk mindig volt, és most is van. Ezek nem olyanok, amiket ne tudnánk ösz- szefogással megoldani. Most legnagyobb feladatunk a régi gyár berendezéseinek és gépeinek mielőbbi felújítása. Ezzel egyidőben segítenünk kell a Romhány III-at is, mert ott még nem alakult ki a megfelelő apparátus, hiányzik a dolgozók begyakorlottsága, s bizony a télre is készülni kell. Jaloveczki Ferenc kétszeres kiváló dolgozó, aki 1965 óta a pártvezetőség tagja, nem hivatalból optimista. Ismeri saját magát, dolgozótársainak sokoldalú képességét, ügyszeretetét, s ez olyan erőt ad számára, ami újabb sikerekre ösztönzi. Mert mint mondja: akkor örül a legjobban, ha egy-egy munka jól sikerül, ha határidőre elkészülnek vele, s a kollégák is elismerően nyilatkoznak róla. MOST IS NAGYON várják egy fontos megbeszélésre. Ez azonban egy pillanatra sem látszik rajta. Nyugodtan válaszol a konkrét napi kérdésekkel kapcsolatos dolgokra, időközben megszakítja az eszmecserét, s megbeszéli a tennivalókat a hozzája forduló dolgozókkal. Barátságosan, mindig segítő- és szolgálatkészen, ugyanakkor határozottan és következetesen. — Venesz — végrehajtásával kapcsolatban derűlátóak a bányagépgyáriak. Program szerint Megközelítőleg háromszázhúszmillió forint termelési értéket állítottak elő szeptember végéig a VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyárának emberei. így a tervhez képest több milliós a túlteljesítés. Az eredményt program szerint megvalósított termeléssel érték el; szállítási kötelezettségeiknek 98 százalékban eleget tettek. Amint Herboly György gazdasági vezetőtől értesültünk: a kilenc hónap során szállított export értéke megközelítette a kétszázhetvenhétmillió forintot; ennek túlnyomó része a rubelbevételt gyarapította. Közvetlen kivitelre áramlásmérőket, hőcserélőket, közvetett exportra mérőállomásokat, tartályokat gyártottak az üzemiek. A belföldre előállított termékek értéke túlhaladta a negyvenmillió forintot; ennek jelentős hányadát foglalja el a paksi erőműnek gyártott készlet. Sok a géphiba Idén föltűnően sok váratlan géphibásodás béklyózta a Salgótarjáni ötvözetgyár termelési előirányzatának valóra váltását. így a kilenc hónap alatt összesen kétszázkilencvenhatmillió forint termelési értéket állítottak elő, ami a tervezettől mintegy tízmillióval elmaradt. A nyereség tizenegymillió forint lett, ami szintén kevesebb a vártnál. Ez utóbbit visszavetette az is, hogy a hazai KOKÖV hevű vállalat az értékes ferrotitánra vonatkozó megrendelését, mivel e terméket közben importból szerezte be, lemondta. A lemaradás legkivált a ferroszilícium gyártásában következett be — kaptuk az információt Szabó János tudósítónktól. NÓGRÁD - 1979. október 19., péntek 3 T
