Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

Labdarúgás Búcsú az Európa-bajnokságtól Magyarország — Finnország 3—1 (2—0) Debrecen, 18 ezer néző, ve­zette: Corver (holland). Góllövök: Fekete (2), Tatár, illetve Toivola. Magyarország: Zsiborás — Szántó, Salamon, Kutasi — Tatár, Póczik — Borostyán, Kiss, Weimper, Kuti, Fekete. Finnország: Sairanen — Lampi, Tolsa, Houtsonen, Kanta — Rautiainen, Pyykkö, Toivola — Haaskivi, Ismail, Suhonen. A közönség hangorkánja közepette a magyar csapat kezdte a játékot. A 22. perc­ben megszületett a magyar vezető gól. Kiss jó cselek után kitűnő labdát adott Fe­ketének, az ezüstcipős csa­tár lövése először kipattant a .kapusról^ másodszorra Fe­kete az alapvonal köteléből a kapuba vágta a labdát (1—0). A 42. percben bravúros Kis-alakítás után nőtt a ma­gyar előny. A Vasas csatára három védőt kicselezett, be­csapta a kimozduló kapust is, pontosan emelt középre az alapvonal elől és Fekete 6 méterről egyből az üres ka­puba továbbított. (2—0). Üjabb veszélyes magyar tá­madások futottak, a lefújás előtt Póczik 20 méteres, óri­ási lövése alig zúgott el a jobb felső sarok mellett. A második félidőre Boros­tyán helyett Bodonyi jött a pályára, a magyar válogatott tehát újabb újoncot avatott. Három perc alatt két gól született, és ak­kor még senki nem gondol­ta, hogy nyomban kialakul a végeredmény. A 47. percben szöglethez jutottak a finnek, a beívelést Zsiborás röviden ütötte ki és a jókor érkező Toivola a kint álló kapus fö­lött a léc alá fejelte a labdát (2—1), Két perc múlva Pó­czik 20 méteres, nagy lövése kipattant a kapusról, Weim­per jókor érkezett, középre emelt és Tatárnak már nem volt nehéz dolga, hogy 5 mé­terről az üres kapuba lője a labdát (3—1). A 70. percben teljesült a debreceni közönség kívánsá­ga is, Kiss János lépett pá­lyára, Kutasi helyett, Szántó lett a balhátvéd, Kiss J. pe­dig a jobboldali védő. A fin­nek fokozatosan elfáradtak, fel is adták a küzdelmet. A mérkőzés eredménye után már végleges, hogy ebből az EB-Selejtező csoportból Gö­rögország jutott az olaszorszá­gi nyolcas döntőbe. Az ed­digi sereghajtó magyar válo­gatott a második helyre lé­pett. A csoport állása a be­fejező Szovjetunió—Finnor­szág mérkőzés előtt: 1. Görögország 6 3 12 13-7 7 2. Magyarország 6 2 2 2 9- 9 6 3. Finnország 5 2 1 2 8-13 5 4. Szovjetunió 5 1 2 2 5- 6 4 Kosárlabda NB II. Színvonalas küzdelemben győztek a bajnokjelöltek SZEOL AK—STC 116—76 (58—32) Salgótarján, v.: Hajniss, dr. Szunyogh. STC: Miskolczi (27). Kővágó (4), Anda (16), Válóczi (14), Hegedűs (11). Csere: An­gyal (2), Beünyák (2), Krenács. Edző: Szarvas József. Az első félidőben' túlzottan be­csülte ellenfelét női együttesünk. Az ellenfél ekkor klassziskü­lönbséggel uralta a mezőnyt. Az STC csupán a 7. percig volt egyenrangú ellenfél. A 8—12., majd a 14—17. percekben az ellenfél 26 pontjára nem tudtak vála­szolni a hazaiak. Ebben a Já­tékrészben semmi sem sikerült a palánk alatt a tarjániaknak. Szü­net után már bátrabb játékkal, kiegyenlítetté vált a küzdelem, a szegediek előnyüket nem tudták tovább növelni. SZEOL-AK—STC 35—85 (46—37) Salgótarján, v,: Hajniss, dr. Szunyogh. STC: Svantner (28), Balogh, Tóth (8), Novák (8),Ju­Labdarúgó-edzőmérkőzés STC—Hátra novak 4—0 (1—0) Salgótarján, tóstrandi pálya, v.: Hoffmann. STC: Kun (Szűcs) — Cséki (Szijjártó), Kegye, Csiki, Kovács J. — Kiss L., Földi, Varga, Kajdi (Valuch) — Bíró, Mohácsi. Edző: Dr. Varga László. Mát- ranovák: Domonkos (Miskei) — Farkas (Nagy L.), Mihály, Simon, Bakos — Lakatos B., Mészáros (Pilló), Tóth — Ko­vács Z. (Gyenge), Kilczin, Kovács J. (Vanó). Edző: Szoó Miklós. A 4. percben az ellenfél be­dobása után- Varga megsze­rezte a labdát, betört a 16­oson belülre, s közelről a há­lóba lőtt. 1—0. A 76. percben Mohácsi több csel után a kapufánál a föld­re került, á játékvezető kissé túl szigorúan büntetőt ítélt. A 11-est Kiss László" a bal al­só sarokba lőtte. 2—0. A 86. percben Földi vezette fel a labdát a bal oldalon, beadását Kiss közelről a hálóba fejelte. 3—0. Egy perccel később Mo­hácsi—Kiss—Bíró akció végén a tarjáni 8-as a jobb alsó sa­rokba talált. 4—0. Gyenge játékot produkált az STC, csak a hajrában ke­rekedett felül a lelkes, de ko­rábban kifáradó vendégekkel szemben: Jók: Bakos, Tóth, Lakatos, illetve Csiki, Kegye. v. f. húsz (34). Csere: Oszvald. Palla (2), Nagy (3), Magyar (2). Ed­ző: Boronyai Tamás. Az eddig veretlen SZEOL-AK csak a 7. pere 10—10-es állása után harcolt ki tízpontos előnyt. Ez az előny már győzelmet je­lentett. Színvonalas játékkal. ' a szünet után egyenrangú ellenfél­ként harcolt a hazai együttes. Juhász és- Svantner dobóbizton­sága dicsérhető. M. L. Sikeres szegedi akció — ko­sár a vége. (Herbst Rudolf felvétele) VB-hafározat Nagyobb tömegbázist Szécsényben A Szécsényi nagyközségi Tanács Végrehajtó. Bizottsága az elmúlt napokban megtár­gyalta a nagyközségi sport­egyesület tevékenységét. A 17 tagú elnökség hat szakosztály munkáját irányítja. A tor­nászok kivételével a többi szakosztály versenyzői, a me­gyei bajnokságban szerepel­nek; vagy a megyei, orszá­gos szövetségek által rende­zett versenyeken vesznek részt. Az atléták jelentik a nagyközségben a minőségi sportot. A jól működő szak­osztálynak több ezüst, bronz minősítést szerzett serdülő-, il­letve. ifjúsági versenyzője van. A legnépesebb szakosz­tály a labdarúgóké. A megyei bajnokságban szereplő csa­patnak nagy tömegbázisa van. A súlyemelők mostoha körülmények között készülnek a versenyekre. Ez a szakosz­tály csak haldoklik. Az asz­taliteniszezők is helyiséggon­dokkal küzdenek. Szükséges­sé vált a szakosztályvezetés megerősítése. A tekézők járási, megyei versenyeken bizonyíta­nak. Az elnökség munkáját se­gítő bizottságok közül a tö­megsport-, valamint az agilá­ciós és propagandabizottság­nak a jövőben jobb hatásfok­kal kell dolgozni. Sajnos évek óta nem sike­rült előbbrelépni a tagépítő munkában. Két éve a cél az ezerfős taglétszám volt. Jelenleg 600-nál tartanak! Baj van a saját bevételi terv teljesítésével. Szeptember végéig az 1979. évre tervezett 22 ezer forintból csak 6 ezret teljesítettek. Az üzemek tá­mogatása is messze elmarad az időarányos teljesítéstől. A beígért 156 ezer forintból csu­pán 60 ezer forint került az egyesület pánztái'ába. A sportkör jó l?apcsolatot alakított ki az általános is­kolával. Nem mondható ez el a középiskoláról. A helyi gazdasági egységek közül az ÉPSZÖV, a bútorgyár, a költ­ségvetési üzem és a termelő- szövetkezet többirányú segíté­se érdemel elismerést. A végrehajtó bizottság tag­jai hozzászólásukban felelős­ségteljesen szóltak a nagyköz­ség sporthe'.yzetéröl. A testü­let azon fáradozik, hogy a szécsényi sportkör mindenben megfeleljen azoknak az igé­nyeknek, amelyet a felsőbb szervek a balassagyarmati já­rás legnagyobb egyesületével szemben. támasztanak, Hatá­rozatukat is ennek a szelle­mében hozták. Javítani kell az egyesület nevelési tevé­kenységét. Ennek érdekében meg kell erősíteni az agitáci- ós ( és propagandabizottság munkáját, ki kell szélesíteni a klubéletet. Nagyobb tag­létszámon keresztül biztosíta­ni kell a tömegbázist; szorgal­mazni a saját bevételi terv teljesítését. A tömegsport­bizottság munkáján keresz­tül fokozni kell a nagyköz­ségben a tömegsportrendez­vények számát. A középis­kolával jobb munkakapcsola­tot kell kialakítani. Nagyobb gondot kell fordítani a meg­levő létesítmények fejleszté­sére, korszerűsítésére, kar­bantartására. A nagyközségi tanács a jövőben nagyobb szerepét. vállal a gazdasági egységek sportegyesületet se­gítő, koordináló tevékenysé­géből. A végrehajtó bizottság kér­te a sportkör elnökét, hogy vezetőségi ülésen tárgyalják meg a testület határozatát, beszéljék meg a végrehajtás mikéntjét. , sz. f. Birkózás Csepeli verseny — zűrzavarokkal Csepelen országos serdülő szabadfogású birkózóver. senyre került sor, amelyet — úgy érezzük — a rendezők szempontjából is érdemes gyorsan elfelejteni, ha nem akar az ember sokáig bosszan­kodni. Mi is történt tulajdon, képpen?- Talán a pásztóiak rosszul szerepeltek? Nem er. ról van szó — a rendezésről, a méjkőzésvezetésről, ami enyhe kifejezéssel élve bosz. szantó volt De ne vágjunk az események elé. A 42 kg-osok súlycsoport­jában Bátka Zoltán jól verseny­zett, formája biztató a ma. gyár bajnokság előtt, második helyezése mindezt jól bizonyít', ja. Négy pásztói birkózó in. dúlt a 72 kg-osok mezőnyében. Nagy Péter ezüstérmes lett, míg Jancsó József a harmadik helyen végzett. Ebben a súly­csoportban, lépett szőnyegre Oláh Pál is. Nos, ennek a pásztói fiúnak az elégtelen rendezés, mérkőzésvezetés kö­vetkeztében nem sikerült a legjobbak között végeznie. Első mérkőzésén Oláh, a későbbi győztes abonyi Grósz Károly ellen birkózott. . Saját vállán keresztül, folyamatos pörgetés után lezárta Grósz hídját és tusolta az abonyi fi. út. Mindez néhány másodperc­ig tartott, a mérkőzésvezető­nek nem volt ideje leütni a tust. Utólag azonban bebizo­nyosodott, hogy Oláhnak a vál­lán keresztül indított akció­ját nem fogadták el — bár ilyen esetben a szabályok mást mondanak — s Grószt hozták ki győztesnek. A második találkozóját Oláh tussal nyerte, de óriási meg­lepetésre. öt perc múlva kö­zölték a rendezők, hogy a pásztói fiút tévedésből szólí­tották szőnyegre, egy másik ellenféllel kellett volna mér­kőznie. Ezzel még nem ért vé­get a pásztói birkózó kálváriá­ja. Harmadik ellenfelével szemben gyors akciót indított — miközben két válla min­den kétséget kizáróan távol volt a szőnyegtől — és tusolta 'ellenfelét. A vezető bíró Oláh Pált hirdette ki győztesnek. Két perc múlva azonban visz. szaszólitották a szőnyegre a birkózókat, de ez a momen­tum már az előző ítélet meg­mászását, Oláh vesztését je­lentette. Nem késett a rekla­málás, s rá az átlátszó magva, rázat: a pásztói fiú már ko­rábban két vállon volt. Ezt még a legnagyobb ellenfelek is cáfolták, de ezúttal az ítélet­ben a vetélytárs edzőjének a szava döntött. Vajon mit szólt mindshb' a zsűri elnöke, a Magyar Bir. kózó Szövetség küldötte? Sem­mit! Ugyanis — micsoda vé­letlen — éppen elekor tartott pihenőt. A kellemetlenségek sora ezzel lezárult. A súlycso­port második és harmadik he­lyét „meghagyták” a pásztói­aknak. A versenyt követőén fel me. riilt a kérdés: mi köze van az ilyen és hasonló mesterke­déseknek a sportághoz? Miért kel! a verseny tisztaságát ve­szélyeztetni? Ez nem használ a birkózósport egyetemes jö­vőjének, de a tehetséges fia­talok sportszerű, becsületes küzdelemre való nevelésének sem. Reméljük,- utólag elgondol­kodnak ezen a versenyt rossz mederbe terelő, nem a sportág jövőjéért aggódó közreműkö­dők. Adorján László JUBILEUM Ritka pillanathoz érkezett egy salgótarjáni sportember: Mohácsi Lajos labdarúgó-já­tékvezető századik NB I-es mérkőzésén bíráskodott múlt szerdán Diósgyőrött, a DVTK —MTK-VM találkozón. Azért kerestük fel zagyvapálfalvai ■otthonában, hogy pályafutá­sának e szép állomásán kis számvetést készítsünk. — Nagyon örülök, hogy si­került száz mérkőzést vezet­nem az első osztályban — mondja —, már csak azért is, mert a jelenlegi játékvezetői gárdából csupán Palotai és Nagy Béla fújta a sípot ná­lam többször az NB I-ben. — Honnan Indult? — Labdarúgó-dinasztia sar­ja vagyok, hiszen már nagy­apán1) és apám is szenvedé­lyesen futballozott. Én vi­szont, mint kapus . a Bánya1- gépgyár SK-ban az NB Ili­ig tudtam eljutni. Hamar fel­mértem képességeimet, s in­kább a játékvezetés felé ori­entálódtam. 1963-ban tettem vizsgát, s rövidesen be is mutatkoztam egy Forgács- Vizslás rangadón. Ne kérdez­ze, hogy milyen "sikerrel, mert életem első játékvezeté­sekor megvertek... Dehát nem is bíró, akit még nem vertek meg — mondja nevet­ve. — Ügy látszik nem okozott törést pályáján! — Nem adtam fel. Foly­tattam a „veszélyes foglalko­zást”, végigjártam a pálya­kezdők rögös útját. Hat év alatt a másodosztályig ju­tottam, majd 1971. április 8- án a Dunaújváros—SZEOL mérkőzésen mutatkoztam be az élvonalban. Az első NB I-es találkozó­ról nem beszél, hanem újság­kivágásokat tesz elém. Csu- pa-csupa dicséret, elismerés. Élete első NB I-es mérkőzé­sén a forduló játékvezetője lett. Több dicséretet kapott, mint a két csapat játékosai együttvéve: „Mohácsi volt a legjobb! Végig együtt élt a játékkal, jól különböztette meg a keménységet a dur­vaságtól, figyelt partjelzőire, jól alkalmazta az előnysza­bályt, sőt kiállítani is mert — reklamálásért.” (Népsport 1969. április 10.). — A kiállításról jut eszem­be; mennyit nyúlt pályafutá­sa alatt ehhez a fegyelmezé­si eszközhöz? — Számszerűen nem tud­nám megmondani, de jó né­Mohácsi Lajos, játékvezető. hány esetben. Egyik emléke­zetes játékvezetői botrányom éppen a kiállításokhoz kap­csolódik: 1971. november 21- én Tatabányán .három magá­ról megfeledkezett MTK-já- tékost voltam kénytelen le- küldeni a pályáról. Egy Tata­bánya javára megadott bün­tető miatti huzavonánál hár­man is megsértettek, sőt Pa- licskó edzőt is ki kellett ve­zettetnem. Nem vagyok büsz­ke a történtekre, de ez is be­letartozik a „pályaképembe”. — A lapvélemények egy­hangúan az ön igazát tá­masztják alá, de volt-e eh­hez hasonló r emlékezetes” mérkőzése.?.-éiT-tj’Ekkora botrányom, igaz,' nem volt, de velem Is elő­fordult, hogy indiszponáltan bíráskodtam. Azok a cikkek sem, hiányoznak gyűjtemé­nyemből, amelyek esetenként elmarasztalnak. — Van-e valami, amit nem sikerült elérnie, mint játék­vezetőnek? — Nem vezettem VB-dön- tőt — mondjá tréfálkozva —, de komolyra fordítva a szót: nem tudtam FIFA-játékveze- tő lenni. Igaz, több nemzet­közi mérkőzésen voltam partjelző, de csak egy nem­zetközi ifjúsági tornán fúj­tam a siport Koreában. — Tervei? — A századik után is foly­tatom egészen addig, amíg meg tudok ■ felelni a mai szi­gorú követelményeknek. Ma, 44 évesen is rendszeresen ed- zek, ennek köszönhetem, hogy a negyedévi teszteket siker­rel tudom teljesíteni. Vala­mint azt, hogy az idén min­den találkozón „ötcsillago­sán” bíráskodtam. Ha majd úgy érzem, hogy már né.m bírom (vagy mások úgy lát­ják), akkor sem fogok el­szakadni a futballtól, ha­nem munkát kérek a JT-től. Mindezek mellett termesze1 e- sen gyakrabban kijárok La­jos fiam mérkőzéseire, aki az STC labdarúgója. Kiss László Miklós Jubileumi bajnokság Síinte egyidőben, hogy megkezdődött az asztaliteni­szezők őszi nagy nemzetközi programja, itthon befejező­dött a csapatbajnokság. A férfiaknál a BVSC megvédte tavalyi elsőségét, tizenhar- madszor lett aranyérmes; a nőknél a Statisztika 12. baj­nokságát nyerte — megsza­kítás nélkül. ■ Ami a két világhírű klub­csapat sikerével kapcsolatban még érdekes: mindkét szak­osztály idén jubilált. A vas­utasok megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelték, a „Stat” pedig 25 éves. A férfiaknál a Budapesti MEDICOR és a Kaposvári Rákóczi esett ki az első osz­tályból, helyükbe a 2. sz. Építők és a Tatabányai Bá­nyász lép; a nőknél két vidé­ki, a Bakonyi Vegyész és a Kaposvári Vasas búcsúzott, visszatér két fővárosi, az FTC és a VM Közért. NÓGRÁD — 1979, október 18., csütörtök i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom