Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-17 / 243. szám
> h RBV-egyscg mentesítési gyakorlaton. A lakosság helyi védelmének biztosítása a kitelepítés végrehajtása során Polgári vedelem Bemutató gyakorlat Balassagyarmaton v' Nógrád megye párt- és államigazgatási vezetése, valamint Balassagyarmat város vezetőségének határozata alapján a lakosság védelmét bemutató gyakorlat végrehajtására kerül sor Balassagyarmat területén 1979. október 21-én. A gyakorlat keretében Balassagyarmat Ifjúsági-lakótelepén kerül végrehajtásra a távolsági védelem — kimenekítés. A polgári védelmi szervek feltételezett támadás elől menekítik ki a lakosságot Ma- gyarnándor területére. Kérjük azokat, akik a gyakorlat e részében szerepet kapnak — a korábbi aktív közreműködésükhöz hasonlóan — megértő részvételükkel teljesítsék honvédelmi kötelezettségüket. A gyakorlat jelentős esemény a város életében. Megmutatja, hogy életünket és vagyontárgyainkat miképpen tudjuk megvédeni. Kérjük, aki felhívást kap, a megadott időben és helyen jelenjen meg. A tervezett távoliét 4—5 óra. Ezen idő alatt szállításról és ellátásról a polgári védelmi parancsnokság gondoskodik. Kérjük megértésüket és támogatásukat! Nógrád megyei Polgári Védelem Parancsnokság Mezőgazdaságunk védelme A HELYI VÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ FELTÉTELEI A kitelepítés elrendelése előtt, valamint a kitelepítés folyamán a lakosság védelmében jelentkező feladatok megoldása érdekében a kitelepítési és befogadási szak- szolgálatok szorosan együttműködnek az illetékes szak- szolgálatokkal. Az együttműködés kiterjed a kölcsönös tájékoztatásra, valamint a kitelepítés végrehajtása alatt és után bekövetkező támadás esetén a kitelepülő lakosság védelmének biztosítására. A lakosságvédelmi tervek végrehajtása esetén felmerülő feladatok koordinálása érdekében a városi (fővárosban a közületi), a kitelepítési és befogadási szakszolgálat-parancsnokságok megfelelő kapcsolatot tartanak. A „lakosságvédelmi terv” kivonataival a körzeti óvóhelyfelelősök el vannak látva, amely kivonatok egy- egy tanácsi választási körzet — egyben ki telepítési körzet — lakosságának óvóhelyi elhelyezésére vonatkoznak. A LAKOSSÁG VÉDELME A KITELEPÍTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN A korszerű háború követelményei között állandóan számolni kell a lakosság védelmi létesítményekben történő elrejtésének szükségességével. Előfordulhat ugyanis, hogy még a kitelepítés megkezdése előtt, vagy annak megkezdése után kialakul olyan helyzet, amikor a kiteiepülő lakosságot — légi- vagy RBV- riadó jelére — a kitelepítési körzetekben vagy a kitelepítési útvonalak mentén a rendelkezésre, álló védelmi létesítményekbe kell irányítani. Annak érdekében, hogy az adott kitelepítési körzet területén levő lakosság megismerje, hogy légi. vagy RBV-riadó jelére mely védelmi létesítménybe kell vonulnia, az illetékes óvóhely- szakszolgálat-parancsnokságok nyújtanak megfelelő tá. jékoztatást az elrejtési lehetőségekről, amelyek, elhelyezési vázlatát és kimutatását hirdetmény formájában is kifüggesztik. Jól észrevehető táblákat, feliratokat, vázlatokat helyeznek el a kitelepítési útvonalakon és a forgalomirányító helyeken is az óvóhelyek és azok megközelítési lehetőségeinek feltüntetésére. A kitelepítésre kijelölt városon kívül kitelepítési útvonalak mentén a lakosság életvédelmét a helyi lehetőségek maximális kihasználásával kell biztosítani. Ilyen lehetőségek lehetnek, óvóhelyek, épület alatti pincék, barlangok és tárók, föld alatti vermek, általában minden olyan létesítmény, amely a radioaktív-kiszóródás ellen védelmet nyújthat. A LAKOSSÁG VÉDELME A KITELEPÍTÉS VÉGREHAJTÁSA UTÁNI IDŐSZAKBAN A befogadási területek megnövekedett lakosságának helyi védelmét az óvóhely-szakszolgálat által kidolgozott községi (városi) lakosságvédelmi tervek alapján általában a kitelepítés elrendelését követő időszakban biztosítják, a magfegyverek közvetett hatásai — radioaktív-kiszó- ródás — elleni védelem érdekében. A radioaktív-kiszóródás elleni védelmet nyújtó létesítmények védelmi célokra történő kialakítása vagy szükségóvóhelyek építése, a befogadási területek összlakosságának közreműködésével és a rendelkezésre álló építőanyagok felhasználásával történik az óvóhelyszakszolgálat szakmai irányítása mellett. A lakosság helyi védelmének — kitelepítési körülményei között — eredményes megoldása érdekébén elengedhetetlenül szükséges, hogy a személyi állomány pontosan ismerje a légi-, illetve az RBV-riadó elrendelésének módját és a jelzések elhangzása után betartandó magatartási szabályokat. Hogyan károsítják a tömeg- pusztító fegyverek a betakarított terményeket? Betakarítás után a termények raktárakba, kazlakba, górékba, szérűkbe, vermekbe, silókba kerülnek, a növényfajtától, illetve a felhasználás területétől függően. A raktár- építmények állapota nagyban befolyásolja a termények károsodásának lehetőségeit. Az atomfegyverek közvetlen hatásaként jelentkező romboló-, fény- és hőhatást a raktárépítmény anyagától, állapotától függően csökkent- heti, esetleg teljes mértékben megszüntetheti. Ellenkező esetben lehetséges, hogy az építmény lángra lobbanva még fokozza is a hatást. A radioaktív sugárzás hatását a különböző anyagból készült építmények különböző mértékben gyengítik. Nagy mértékű az acél-, beton-, téglavagy földépítmény gyengítő hatása, kisebb a fából készült építményé. A betakarított terményeket — ha védelmükről raktározással, vagy csomagolással nem gondoskodunk — a másodlagos hatásként kiszóródó radioaktív porok szennyezik. A radioaktív por gabonarakásba legfeljebb 3 centiméterig hatol be. A kihulló radioaktív eső azonban ennél nagyobb mélységig hatolhat be, ezenkívül a termény magába is szívhatja. A szennyeződés a termény ízét és tápértékét nem változtatja, de ha az elfogyasztott terménnyel a szervezetbe kerül, akkor sugárbetegséget okozhat. A biológiai és vegyi harcanyagok a terményekben káros elváltozásokat okozhatnak. Ennél azonban lényegesebb az a veszély, hogy a termék szennyeződés, vagy fertőzés hordozója lett. A védelem nélkül maradt terményekre, takarmányra került mérgező anyag mélyen behatol az illető növényanyagába. A behatolás mélysége attól függ, hogy milyen az alkalmazott harcanyag, milyenek az időjárási viszonyok és milyen hosszú ideig érirúke- zett a termény a szennyező anyaggal. Általában meleg, száraz időben az eltelt idővel növekszik a behatolás mélysége. A vegyi és biológiai harcanyagok cseppjei burgonyába 2 cm mélységig, bálázott gabonafélékbe, takarmányokba 7 cm mélységig, ömlesztett szemes terményekbe legfeljebb 10 cm mélységig hatolnak be. A szilárd, viaszos héjú gyümölcsök meggátolják, vagy legalább is egy ideig késleltetik a mérgező harcanyagok behatolását. A szennyező anyagok gőzei általában csak nyáron jelentenek veszélyt a termésre. A fertőző harcanyagok meglehetősen hosszú ideig maradnak életképesek a különböző terményeken és a termőföldön. A kolera kór« okozója gyümölcs- és zöldségfélékben legfeljebb 8 napig, gabonaféléken 4—20 napig, a vérhas kórokozója gyümölcs- és zöldségféléken 7 napig, a termőföldön 62 napig, gabonaféléken kb. 20 napig életképes. Különböző „nagyétkű” rovarfajok a tárolt terményekben súlyos károkat okozhatnak. A legtöbb rovarféle, ha új környezetbe kerül, agresz- szívabbá, veszélyesebbé válik, mint megszokott életkörülményei között. A rovarok mellett felhasználhatnak még különböző rágcsálófajtákat is. Elszaporodásuk ugyancsak komoly veszélyt jelent. A túlélés egyik legfontosabb követelménye, hogy megfelelő minőségű, szennyeződésektől mentes ivóvizünk legyen. Mielőtt vízkincsünk károsodásáról beszélnénk, nézzük meg, mit jelent életünkben a víz. Élelem nélkül' az élő szervezet hosszabb időn át fenn tudja magát tartani úgy, hogy felhasználja a szervezet tartalékait. Viztartaléka azonban szervezetünknek nincs. Milyen igényekkel kell számolnunk? Az embernek általában napi 2—2.5 liter vízre van szüksége. Ez a mennyiség csupán a szervezet vízveszteségének pótlására elég. Továbbá igényt jelent a háztartás, a tisztálkodás, valamint a házi állatok itatása is. A fenti célokra felhasznált „vízféleségek” tisztaság szempontjából az ivóvíz minőségét kell, hogy kielégítsék. Az atomfegyver közvetlen hatásai elsősorban a víznyerő helyek építményeit károsítják. A lökőhullám, a fényes hősugárzás lerombolhatja, felgyújthatja a kutakat, törpe vízműveket, hidroglóbu- szokat. A radioaktív sugárzás a vízre különösebb károsító hatást nem fejt ki. A legnagyobb veszélyt a radioaktív szennyező anyagok kiszóródása jelenti. A kihulló radioaktív porok a víznyerő és -továbbító rendszert és magát a vizet is károsíthatják. Szennyező anyagok a következőképpen juthatnak az ivóvízbe: közvetlenül — a levegőben levő szennyező anyagok a vízbe hullanak; közvetve — a talajra jutott szennyező anyagok a talajvíz közvetítésével belemosódhatnak kutainkba. a közmű- berendezések szennyeződése útján. A vízbe jutó radioaktív szennyező anyagok vagy feloldódnak, vagy pedig lebegő szennyeződésként szerepelnek. Az oldódó radioaktív szennyező anyagok mennyisége szerencsére kevés. A szennyeződés nagy része (kb. 90 százaléka) lebegő szeny- nyeződés, amely a vízből aránylag könnyen eltávolítható. A biológiai harcanyagok által okozott szennyeződés komoly veszélyként jelentkezik. A kolera kórokozója néhány hónapig is életképes a vízben. A biológiai fegyverek szennyező, fertőző hatásukat kifejthetik a tavakban, folyókban, vízgyűjtőknél, víztartályokban, vízvezetékrendszerekben, kutakban stb. A fertőzés módszere lehet: a víztovábbító rendszerbe adagolt és a vízzel a fogyasztóhoz továbbított fertőzött víz; a levegőből a vízbe jutót} .fertőző anyag; diverziós cselekmény eredményeként létrehozott fertőzés. Egy sor fertőzést kiváltó kórokozó igen gyorsan osztódik, például a kolera, hastífusz kórokozója. Emiatt az ilyen kórokozók kisebb folyókban, tavakban, védelem nélküli kútjainkban ’ tartós, igen veszélyes fertőzést okozhatnak. Vegyi harcanyagok hasonlóképpen komoly veszély forrásai. A vizet hasonlóképpen szennyezhetik, mint azt a biológiai harcanyagoknál elmondottuk. A víz szennye- zettségi fokát a mérgező anyag milyensége, a hőmérséklet és még egy sor más tényező szabja meg. Minél nagyobb a víz hőmérséklete, és minél gyorsabb a kútba történő keveredés, a szeny- nyezettségi fok annál nagyobb lesz. A vízbe kerülő harcanyagcseppek vagy oldódnak a vízben (ezek száma kevesebb), vagy a víz felületén olajos rétegként állnak össze. A nagyobb cseppek lesüllyednek a víz alsóbb rétegeibe, ahol hosz- szabb ideig megmaradnak. Foglaljuk össze, mit kell tudnunk a tömegpusztítófegyverek várható károsító és szennyező hatásairól! Az atomfegyver közvetlen hatása a lökőhullám okozta rombolódás, a hő- és fényhatás, valamint a radioaktív sugárhatás. Ezek a hatások az élelmiszer- és ivóvízkészleteket elpusztíthatják, elégethetik, illetve az állatállományt megölhetik. A radioaktív sugárhatás csak a robbanás szűk környezetében számottevő, tehát károsító hatásával kevésbé kell számolnunk. Az élelmiszer- és ivóvízkészletekre, valamint az állatállományra legnagyobb veszélyt a robbanás következtében kialakuló gombafelhőből kihulló szennyeződés okozza. Fokozza a hatást, hogy előre nem lehet megmondani, merre viszi a szél és milyen messzire a szennyező anyagokat, tehát minden családnak fel kell készülnie a kiszóródás ellen való védelemre. Kiszóródós elleni védelem MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEN VÉGREHAJTANDÓ INTÉZKEDÉSEK A mezőgazdasági területeken, termelőszövetkezetekben és háztáji gazdaságokban megfelelő előzetes intézkedésekkel, illetve a védekezési elvek ismeretében és azok betartásával a takarmány és az állatállomány védelméről is gondoskodni kell. A terményeket (takarmányokat) lehetőleg fedett csűrökben (tárolókban) kell felhalmozni. Magtárak ablak- nyílásait le kell zárni és a radioaktív por behatolását meg kell akadályozni. Az állatállomány részére bizonyos fokú védelmet jelent, ha az istálló feletti szénapadlás megfelelően feltöltésre kerül, ablakok, ajtók egyszerű eszközökkel történő lezárásával pedig a védelmük is biztosítható. Víznyerő (itató) helyeket lehetőség szerinti letakarással lehet védeni és az összes zárható tartályokat tartalékvízzel kell megtölteni. Támadás után a radioaktív poresőnek kitett terményeket, takarmányt csak alapos lemosással, keféléssel, hámozással lehet megtisztítani, de minden esetben először a fedél alatt tárolt takarmányt kell az állatok részére felhasználni. Az állatállományt legelőre csak a helyi polgári védelmi szervek tájékoztatása szerint lehet kihajtani. Az életben maradt és levágásra került állatok húsát, az óvóhelyeken kívül tárolt élelmiszereket támadás után csak az illetékes szervek előzetes vizsgálata után lehet táplálkozásra felhasználni. A radioaktív-kiszóródás el-; leni védelem elveinek tisztázása, a hatásos és gazdaságos védelmi építmények kialakítása, az építés megszervezése a polgári védelem egyik igen fontos feladatát képezi. A hatásos polgári védelem ma már az ország minden lakosának hatékony részvételét kívánja meg. Amikor a veszélyre rámutatunk és nem becsüljük le, semmi esetre sem szabad azt túlértékelni. A védekezés elveinek gondos betartásával, csekély anyagi eszközökkel és a meglevő adottságok messzemenő kihasználásával a megnyugtató védelmet biztosítani lehet. Hírek a megyéből A megyei tanács elnöke, á polgári védelem parancsnoka, osztályvezetői értekezleten tájékoztatta a Balassagyarmat város és járás területén megtartandó gyakorlat vezetőit a végrehajtásra kerülő feladatokról. A polgári védelmi parancsnoki állományban levők jelentést adtak területük felkészítéséről.’ Itt került sor további feladatok meghatározására is. * A Hazafias Népfront elnöksége politikai előkészítést végzett Balassagyarmat város és a járás lakosai körében. Lakó- és falugyűléseken tájékoztatták a terület lakosságát a gyakorlat végrehaj-; tásáról, a lakosság aktív támogatását kérve. Az élelmiszer-szakszolgálat beosztott állománya kiképzés keretében ismerkedett meg a mozgókonyhák használatával. A gyakorlaton főzésre és az élelmezés kiosztásának gyakorlására került sor. * A Nógrádgárdony egészségügyi intézményvezetői aktívan készülnek a bemutató gyakorlatra. Folyamatos kiképzésben részesítik a bemutatásra kerülő kórházbázis beosztott állományát. * Magyamándor párt- és ta-' nácsi vezetése megtette a szükséges előkészületeket Balassagyarmat lakosságának fogadására. Falugyűlésen filmvetítéssel egybekapcsolva készítették fel a község lakosságát a befogadási feladat végrehajtására. Tüzoltógyakorlat szennyezett tcrUIctcn. 4 T
