Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

Vadászaink életéből Látogatóban a salgótarjáni MAVAD-telepen Hogyan használjuk a mirelité készítményeket? A derengő hajnalnak már foga van, A mélyebb fekvésű lapályokban és völgyekben de­res fű csillan a kelő nap su. garaiban; gondosabban kell öltözködnie a korán ébredő vadásznak is. A didergést min­denesetre gyorsan feledik, akik Salgótarjánban —, ha csak néhány percre is — be­léphetnek a mínusz 36 fokos hűtőkamrába. Ezzel a szokatlan klímával ▼aló találkozás ugyanis azt jelenti, hogy sikeres volt a vadászat; a zsákmányt vinni kellett a MAVAD átvevőhe­lyére. Az átvétel rendje A megyei ZÖLDÉRT-telep kapujából már látom, hogy egy Zsukból éppen szarva­sokat, vaddisznókat raknak a mázsa mellé. Orosz Mihály megkezdte a lőtt vad vizsgá­latát, mérlegelését és átvéte­lét, Nagy György telepvezető pedig megismertetett a MA­VAD megyei munkájával. — Éppen tíz esztendeje va­gyok másodállásban a MA­VAD átvevője. Egy évben ál­talában 18—20 vagon lőtt va­dat továbbítunk, az értékes vadhús mennyisége azonban minden esztendőben több 80—100 mázsával. Rugalmas munkaszervezést, nem utolsósorban, előrelátást kíván ez a feladat, hiszen a hűtőkamra egyszerre mind- összé két vagon lőtt vad tá­rolására alkalmas. — Örömmel mondhatom, hogy eddig még nem volt különösebb fennakadás az el­szállítással. Ki kell persze előre számítani, hogy mikor telik meg a kamra, mert egyik percről a másikra nem lehet kamiont kérni. A legtöbb vadász előtt közismert az átvétel rendje és ideje, mégsem öncélúan írjuk le. E szerint: hétköznap reggel hattól délután négyig; szombaton hattól délután kettőig; vasár- és ünnepna­pokon délelőtt tíztől tizen­kettőig várják a vadat szál­lító vadászokat. Többen szó­vá tették: nem elég szeren­csés a vasárnapi átvétel idő­pontja. Talán előbbre lehet­ne hozni, mert az eredmé­nyes reggeli vadászat után várakozni kell. — Nehéz igazságot tenni — mondta Nagy György. — Gon­dolni kell azokra is, akik messzebbről — például Rét- ságról — indulnak útnak. Ter­mészetesen,' ha a vadászok többsége úgy kívánja, akkor az átvétel megoldható akár reggel hat és nyolc, vagy hét és kilenc óra között is. Egyezségre kell jutni, őszin­tén megmondom, hogy a korábbi átvétel személy sze­rint nekem is kedvezőbb len­ne. mert vidékről járok be és így az én pihenőnapom is „szstdarabolt”. Szeptembertől decemberig Jön be a legtöbb vad. különö­sen a szezonban igen sok dol­ga akad a telepen a két em­bernek. Azaz pontosabban egy­szerre egynek, mert váltásban dolgoznak. — Éppen ezért van egy ké­résünk a vadászokhoz. Behoz valaki gépkocsival például egy százhatvan kilogrammos szarvast.. ezzel bizony nagyon nehéz kísérő nélkül huzakod- ni. Hétköznap még csak-csak lehet szólni valakinek segít­ségért, de vasárnap nagyon kellene a kísérő. Az lenne a jó, ha a nagy testű, súlyos vad­dal lehetőleg nem egy ember indulna a telepre. 4 gondattanság következményei Nézzünk szét eav kicsit a bőrbemaróan hideg hűtő­kamrában. Szarvas, őz, vad­disznó hever sorjában, szinte betonná fagyva; többnyire szépen zsigerelve, gondosan ke­zelve. — A tisztasággal általában nincsen baj — nyugtázta elé­gedetten Nagy György — rendszerint nem felejtik el a belsőségminta mellékelését sem. (A vadászatot kevéssé is­merő olvasóink kedvéért mondjuk el: minden leadott lőtt vadhoz mellékelni kell a tüdő, máj, szív, lép egy-egy darabját és az egyik vesét. Egészségügyi szempontból van erre szükség, az értékesítést gondos állategészségügyi vizs­gálat előzi meg.) — Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy néha jelen­tős anyagi következményei le­hetnek a gondatlanságnak — folytatta a telepvezető, t- Köz. tudomású. hogy első osztályú­ként csak ép vesepecsenyével vehetjük át a vadat, elég egy rossz mozdulat és az árkülönb­ség miatt máris jelentős vesz­teség éri a vadásztársaságot. Ugyanígy épnek és sértetlen­nek kell lenni a gerincnek is. Mégis előfordul, hogy az egyébként „szépen lőtt” vad szállítás közben sérül meg; dobálják például az őzet és eltörik a gerincét. Orosz Mihállyal a „nyúzott” vadról is szót váltottunk. Lát­tam már ugyanis a telepen olyan — nem is nagy súlyú — vadat, amelyről nagy fol­tokban hiányzott a szőr. — Mert ok nélkül húzzák- vonják, kárt tesznek benne. Én azt mondom, minden va­dásznak jobban kell becsül­nie a zsákmányát... — ... És a társaság pénztár­cáját, mert az első osztálynak az ép szőrzet is kritériuma — tette hozzá Nagy György. — Előfordul ugyan, hogy egy nagy testű vadat például lóval kell húzatni, de ha fát tesz­nek alá, akkor megóvható a szőrzet, a minőség. Differenciált szállítási dijat Bizonyára több vadász előtt már ismert, hogy október 1- től megváltozott a kistestű vad szállításának. fuvardíja. Eszerint: a húsz kilogrammon aluli őz1, a negyven kilón alu­li vaddisznó és a hatvanhat kilóri aluli szarvas Szállításáért egységesen kétszáz forint fu­vardíj jár, természetesen ér­vényben maradt az eddigi le­vonás. Az ösztönző MAVAD- rendelkezés ismertetése után Nagy György egy javaslatot is tett: — Elég visszás dolog, hogy ugyanannyi pénzt kap a szál­lításért az, aki Rétságról vagy még messzebbről hozza a va­dat, mint aki Somosról szalad vele be. A vadászok érdekét szolgálná, ha valamilyen tá­volság szerinti beosztással dif­ferenciálnák a fuvardíjat. Ezt a megyei intéző bizottságnak kellene kezdeményezni a MAVAD-nál. — Azt hiszem, hogy az leg- illetékesebb helyen kérdezem: vásárolhatnak-e, fogyaszhat- nak-e a Nógrád megyeiek vad­húst? — Eddig bizony nem na­gyon. Esetenként közvetítet­tünk a Karancs Szállónak a kompetenciából fácánt. Öröm­mel szólhatok viszont arról a tervről, hogy a Nógrád me­gyei Vendéglátó Vállalat vad­húsból is készít majd étele­ket a vendégeinek. Ezután gyofs leltározást vé­geztünk: október 3-án meny­nyi vad is érkezett be a be­szélgetésünk időpontjáig. — A Ceredvölgye és a pász­tói ÁFÉSZ VT egy-egy őzet; a salgótarjáni Kohász, a holló­kői Petőfi és a horti Búzaka­lász VT egy-egy szarvast; a börzsönyi Dózsa VT három szarvast és két vaddisznót;, a kemencei Vörös Hajnal VT két szarvast szállított be. Vala­mennyi első osztályú. . Nagy György elégedetten az órájára nézett:, — Még csak negyed tizen­kettő. Hol van a nap vége... Valóban. Amint kiléptem az irodából, már újabb gépkocsi állt a hűtőkamra előtt: Orosz Mihály a gépkocsivezetővel szarvast rakott a mázsára. —k— Korunk háziasszonyát már nem kell meggyőzni a gyors- fagyasztott készítmények elő­nyéről, használja és szereti. De hogy még jobb legyen az el­készített étel, a következőket tartsuk szem előtt: A gyorsfagyasztott főzelék­féléket felhasználás előtt nem kell megmosni. Felengedve vagy fagyasztottan tegyük gyengén sós forró vízbe, vagy gőzbe főzni, esetleg kevés zsi­radékkal párolni. További el­készítése a friss főzelékkel azonos. A zöldbab, zöldborsó, kar­fiol, vegyes főzelék már elő­főzött, ezért főzési idejük is rövidebb, mint a friss főze­lékféléké. Tökfőzelék készítésekor a szükséges ecetet a főzés meg­kezdésekor azonnal tegyük hozzá, a továbbiakban úgy készítsük el, mint a friss tö­köt. Az uborkasalátához is fa­gyasztott állapotban tegyük hozzá az ecetet, sót, és cuk­rot. Víz nem kell hozzá, mert elegendő levet enged. Lecsó készítésénél a para­dicsomról a héját fagyasztott állapotban húzzuk le — a fa­gyos paprikát egy pillanatra tegyük forró, majd hideg víz­be, szűrjük le, és azonnal sze­leteljük. A továbbiakban a friss lecsóhoz hasonlóan ké­szíthetjük. A kukoricát forrásban levő vízbe tegyük, és az újrafor- rástól számítva 4—5 percig főzzük. A gyorsfagyasztott húsételeket (töltött paprika, töltött káposzta, pörkölt stb.) dobozukból kivéve még fa­gyasztottan tegyük lábosba vagy tűzálló tálba, és! 1—á evőkanál vizet öntve alá, A „mignon” francia eredetű szó: apró, édes cukrászsüteményt je­lent, és- „minyonnak” ejtik. Kb. 2 dkg-os, gondosan készített cuk­rászáru, melyet különböző ízű krémekkel tölthetnek, és mindig ugyanolyan színű fondánnal von­nak be, ezzel jelezve, hogy milyen krém van benne. Franciországból származik, ahol 1665-ben Párizsban élt egy Mignot nevű cukrászmester, aki később a francia királyi udvar számára is készített ízes, finom süteményeket. Jól menő üzlete miatt sok ellensége volt, így pl. az ismert költő, Boileau is, aki egy alkalommal versben gúnyolta ki a mestert. Mignot sem hagyta gyenge tűzön vagy gőzben, fe­dő alatt melegítsük. Gyors tű­zön az étel elég, a töltelék pedig hideg marad. Bélszínroló sütésénél a fa­gyasztott rolókat forró zsira­dékba tegyük. A sütést köze­pes tűznél, vagy közepes hő­fokon folytassuk, hogy mire piros kérget kap, a belseje Is átsüljön. A kocsonyahúst előbb le­forrázzuk, pár percig főzhet­jük Is ebben a vízben, majd ezt a vizet leöntjük, a húst hideg vízben átmossuk, és csak ezután kezdjük el a fő­zést. A gyorsfagyasztott tésztafé­lék közül a gombócokat és derelyét mindig fagyott ál­lapotban tegyük lobogva fövő bő vízbe, és vigyázzunk, hogy a víz egy percen belül újra forrjon, különben a tészta el­ázik. A galuska és a burgonya- sodralék már készre főzött, fagyasztott. Zsírozott edény­ben, fedő alatt melegítsük gyenge tűzön. Amennyiben a melegítést forrásban levő víz­zel végezzük, a felszínre emelkedő tésztát azonnal ve­gyük ki. Főzni nem szabad! A gyorsfagyasztott gyümöl­csök szobahőmérsékleten 2—3 óra alatt felengednek, ha ha­marabb akarjuk fogyasztani, vagy felhasználni, tegyük a gyümölcsöt nylcn-tasakba, és csapvizet eresszünk rá. Ez az eljárás a cukrozatlan gyü­mölcsfélékre vonatkozik. A felengedett gyümölcsöt ne te­gyük el másnapra! Gyümölcslevesek, mártások készítésekor előbb készítsük el a habarást, ezt főzzük fel, és ebbe tegyük bele a gyü­mölcsöt, így nem fő szét, egészben marad. magát és verset Íratott valakivel, és ennek szövegét az üzletében készített sütemények csomagolá­sára használta fel. Ezzel az ötlet­tel, mely Boileaut pellengérre ál­lította, Franciaországban egyszerre ismertté vált, és ezentúl az apró, édes süteményeket Mignot neve után ,,mignou”-nak hívták. A mignont szinte az egész vi­lágon ismerik. Hazánkba a hires Gerbaud Emil hozta magával Fran­ciaországból az 1880-as években. A mignon nálunk is gyorsan vált is­mertté, napjainkban Nógrádban is találkozhatunk vele. R. J. A furfangos lepényhal Ez a mélytengeri lepényhal festegetésre adta a fejét. Gondolta, megtréfálja társait, és egymás hegyére-hátára le­festette őket a vászonra. Vajon meg tudják-e pontosan szá­molni, hány halacska látható a képen összesen? •iodoaazs ivq oi : sajfsjSaw A mignon eredete Divat a kerékpár Japánban nagyszabású nemzetközi kerékpár-bemuta­tót tartottak, ahol mintegy 100 cég 400 kerékpártipusát állították ki. Nem véletlen, hogy éppen ez az iparilag fej­lett távol-keleti ország vál­lalkozott a bemutató megren­dezésére, ugyanis itt rendkí­vül népszerű a kerékpár. Az adatok szerint közel 50 millió kétkerekű van forgalomban az országban, és évente 8 milliónyit gyártanak, amely­nek azonban jó részét expor­tálják, főként az Egyesült Ál­lamokba. Japánban több mint 10 millióan járnak rendsze­resen biciklin és csupán To­kióban 1500 kilométernyi ke­rékpárút építését tervezik a közeljövőben, melyek a pá­lyaudvarokat kötik össze a centrummal. Így a vidékről bejáró dolgozók az állomáso­kon előző nap lerakott ke­rékpárjaikon közelíthetik meg munkahelyüket, s ettől a fő­város autóközlekedésénelc javulását várják. A környezetvédelemre i» kedvezően hat a kerékpár re­neszánsza. Jó kezdeményezés, hogy Tokióban és Oszakában például egyes közlekedési vál­lalatok kedvezményes áron szállítják a kirándulók ke*, rékpárjait. Az ipar pedig a legkülönbözőbb túra-, sport-, verseny-, társas- és egyéb tí­pusú kerékpárok mellett nagy számban gyártja az össze­hajtható. hordozható jármű­veket i«. A tokiói nemzetközi kiállí­táson néhány „csodabogarat” is megtekinthettek a látoga­tók. Közéjük tartozik a képen látható, meglehetősen primi­tív, „házilagos” kivitelezésben elkészíteti kerékpárral kom­binált „helikopter”. amely szerencsés esetben néhány másodpercig a földtől elsza­kadni, lebegni is képes. ■ Érdekességek. kuriózumí k PALACKPOSTA Egy athertoni fiatalember (USA-Kalifornia állam) egy 20 évvel ezelőtt tett atlanti­óceáni hajóútján tréfából pa­lackot bocsátott a tengerre, amelybe szüleinek címét tet­te. Nemrégiben egy honfitársa telefonált West Palm Beach- ből (Florida állam), aki kö­zölte, hogy egy palackot halá­szott a Bahama-szigetek ma­gasságában, amelyet eljuttat feladójához. A palackposta feladójának jelenleg sok köze van a palackokhoz, ugyanis szeszgyára van. IGEN,VVAGY NEM? „Nem” — felelte egy tiroli (Ausztria) férfi az anyaköny­vi hivatalban, amikor meg­kérdezték, hogy meg kíván-é házasodni. A menyasszony, a tanúk és a násznép nem ta­láltak szavakat erre a visel­kedésre, a szertartást meg kellett szakítani. A menyasz- szony azonban nem tört le. Rábeszélte választottját, hogy még egyszer gondolja meg tettét. Az anyakönyvi hivatal segítőkész volt; délutánra új időpontot tűzött ki és két anyakönyvvezetőt bocsátott tanúként rendelkezésre. Az ingatag vőlegény a döntő pil­lanatban azonban ismét ne­met mondott igen helyett. Nem tudott megfelelő indokot felhozni a kétszer lejátszódott esetre. - , NÓGRÁD — 1979. október 14., vasárnap 11

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom