Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

..4 művészet Mindenkié" Kollektív alkotónap Balassagyarmaton h iJS! Izgalmas karakterű, geometriai térkompozíció alakul vé­kony üveglapok-felhasználásával is sikeres kiállítással. Magú* kévá téve Szatmári Béla öt­letét, a kiállítás utolsó nap­jára — szeptember 10-re — kollektív aikotónapot, • komp­lex művelődési programot hirdettek. Az ötlet születéséről és az alkotónap céljáról a művészt, Szatmári Bélát kérdeztük meg: — Mikor a kiállítás anya­gát rendeztük, a járókelők közül többen — némileg becsmérlő éllel — megje­gyezték, hogy ilyet ők is tudnak csinálni. Miért is ne! — gondoltuk. Csinálják! No, persze nem ilyen rossz értelemben vett „most mu­tasd meg”-et akartunk kierő­szakolni, hanem azt szeret­tük volna elérni — és úgy érzem ezt nagyjából sikerült is —, hogy a közönség is be­kapcsolódjon az alkotás folya­matába. Annál is inkább, hi­szen mindenki szeretné szé­píteni környezetét. Kiállításom ehhez nyújtott alapot, felmutatva új for­malehetőségeket, motívumo­kat. A résztvevők különböző alapelemekből egységes rend­szert hozhattak létre. Így megadott elemekből egyéni alkotások —, plasztikus for­mák és térelemek — szület­tek. Itt szeretném megjegyezni, hogy bár az alapötlet az enyém volt, az alkotónap előkészítése. lebonyolítása a művelődési központ vezetői­nek, elsősorban Csemniczky Zoltán művészeti főelőadó­nak az érdeme. Az ö áldozat­kész segítsége nélkül ez az alkotónap nem sikerülhetett volna. De köszönet, illeti a salgótarjáni síküveggyár ve­zetőit is, akik anyagokkal já­rultak hozzá a nap sikeréhez. Ami a gyerekeket illeti, úgy érzem a közös „munka” szabad teret adott fantáziá­juknak, szabadon érvénye­sülhetett kreatív készségük. Végső soron játéknak fog­ták fel a dolgot. Alkotásai­kat lefotóztuk, és .elemzésük bizonyára érdekes adaléko­kat szolgáltat, miképp tudnak a gyerekek bekapcsolódni az alkotás folyamatába. Saj­nos, az idősebb korosztályhoz tartozókat nem sikerült akti­vizálni. A délután programjában más művészeti ágak, így az irodalom és — a Kaláka együttes közreműködésével — a zen? is képviseltette magát. Kulcsár József (fotó) Pintér Károly (szöveg) riportja — Igazi „Happening”! — fogadott lelkesen Csikász Ist­ván. a balassagyarmati tár­sadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iro­da vezetője, aki ezúttal mint amatőr képzőművész nyitot­ta meg értő szóval a város főterén — hétfőn délután — rendezett kollektív alkotó- naoot. A több, mint kétszáz fős nyüzsgő gyermeksereg való­ban emlékeztetett azokra a — leginkább nyugati orszá­gokban. de Lengyelország­ban és az NDK-ban is — honos — komplex szabadté­ri kulturális rendezvények­re. melyek sajnálatos módon hazánkban még meglehető­sen ritkaság számba mennek, jóllehet ezek szükségességét ma már senki sem vitatja. A balassagyarmatiak tehát bizonyos fokig úttörő vállal­kozást vittek véghez, mikor a szó szoros értelmében teret adtak ennek a kollektív' alko­tónapnak. De miről is van szó tulajdonképpen? Mint arról annak idején lapunkban is beszámoltunk, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szervezésében , — augusztus 18-án. a Köztársaság tér parkjában — nyílt meg az I. balassagyarmati utcatárlat, azaz „tértárlat”. A város fő­terén ebből az alkalomból Szatmári Béla építész-kép­zőművész „Kömyezetművé- szet” című kiállításának anya­0/atniári Béla irányítása mellett kisdiákok készítették a dekoratív hatású képkompozí ciót gát tették közszemlére, me­lyek között a művész üveg­zománcai és térplasztikái kap­tak helyet. A művelődési köz­pont vezetői azonban nem elégedtek meg az önmagában Szögekből és egy lécdarabból falidíszt kalapáltak. Egyet a szögre, egyet a kézre — s máris kész a játékos mű A csempekép összeállítása nemcsak Játck, de hasznos eszté­tikai tevékenység is. A színek és formák rajzolása, festése közös öröm készítőik­nek Kereskedelmi kapcsolatok 40 országgal Az elektrotechnikai anya­gok, műszerek, berendezések exportjával . és importjával foglalkozó bolgár nagyvállalat, az ELEKTKOIMPEX, a világ sok országával áll kapcsolat­ban. A baráti országokon kí­vül a fejlett nyugati ipari ál­lamokba is szállít korszerű termékeket: 'az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszország­ba vagy távolabbi vidékekre, Algériába, Pakisztánba, Bang- ladesbe. A vállalat exportlis­táján szereplő termékek több mint 40 országban keresettek. A bolgár villamos ipar leg­újabb gyártmányait továbbít­ja az ELEKTROIMPEX, így transzformátorokat, fokozat­szabályozókat, feszültségmé­rőket, magasfeszültségű kap­csolókat, villanymotorokat, kábeleket, elektromos háztar­tási gépeket, izzólámpákat stb. Az erősáramú berendezések, készülékek mellett gyengeára- múakat is szállít megrendelői­nek; távbeszélő-berendezése­ket, reléket, hívásközvetítő berendezéseket, televízió- és rádió-vevőkészülékeket. Az ELEKTROIMPEX komp­lett ipari objektumok terve­zésével, szállításával és szere­lésével is foglalkozik. Ezt a tevékenységét Görögországban Libanonban, Kuvaitban, Szí­riában, Jordániában, Algériá­ban különösen nagyra becsü­lik. Gulliver ismét a képernyőn Jonathan Swift mondani­valója nem csupán a gyerme­kekhez szól, hanem a felnőt­tek is elgondolkodhatnak mű*- vein. Rengeteg tanulság rej­lik azokban az idősebbek szá­mára is. A Magyar Televízióban öt évvel ezelőtt már sugároztak egy Swift-adaptációt; akkor a „Gulliver a törpék országá­ban” ihlette meg Rajnai And­rás rendezőt és munkatársait. Ezúttal a „Gulliver az óriások országában” került terítékre, szintén Rajnai András rende­zésében. A stáb célja: a le­degradált gyermekmesékből az eredeti Swift visszaadása ko­moly, a felnőttekhez szóló sza­tíra keretei között. Az alko­tóknak bizonyos szempontból könnyű dolguk van, hiszen amiket Swift ostoroz, azok mondanivalója sok helyütt ma is aktuális. A tévéprodukció készítésé­nél jókora technikai problé­mákkal kellett megbirkózni­uk az alkotóknak. A felvéte­lek elkészítésére rendelkezés­re állt IV-es stúdióban ugyan­is a rendező egyidejűleg mind­össze 3—4 helyiséget, illetve helyszínt tudott berendezni. Márpedig a munkálatok el­végzésére pontosan ”‘két hét állt rendelkezésre. Rajnai András — akinek rendezésé­ben legutóbb „Az asszonyi hűség dicséreté”-t láthatták a tévénézők — következetesen kihasználja a» kamerák azon adottságát, hogy bizonyos színt — például a kéket — ki tud­ják szűrni. így gyakorlatilag végtelen mennyiségű helyszínt tud egyidejűleg kialakítani, a hagyományos tévéjátékoknál elengedhetetlen építés, majd lebontás mellőzésével. A szereplők között a legna­gyobb alakítás a Gullivert megformáló Kozák Andrásé. A többiek is rendszeresen lát­hatók a tévé képernyőjén, így a királyt alakító Szokolai Ottó, a királyné Drahota And­rea, Bencze Ferenc, Fónay Márta, Szirtes Ági, vagy az egyik udvarhölgy, Szilágyi Zsuzsa. Társnője, az újvidéki Magyar Színház művésznője személyében azonban újoncot avat a darab: Ladik Katalin ugyanis először kapott bizo­nyítási lehetőséget a Magyar Televízióban. — Nagyon örülök ennek a debütálásnak -r- miként a sze­repnek is —, mert így egy újabb viszonylatban bővülhet a magyar közönséggel a kap­csolatom — válaszolta érdek­lődésemre Ladik Katalin. — Azért is kellemes számomra ez a meghívás, mert maga az író, Jonathan Swift ugyanúgy közel áll hozzám, mint az al­kalmazott televíziós kifejezési mód. Ezek után természetesen nagy örömömre szolgálna, ha a Gullivert egyszer az újvidé­ki tévé is műsorára tűzné. A vendégművésznő azt is elmondta, hogy rengeteget őr­lődik: az egyes, őt érdeklő té­mákkal mennyit foglalkozzon, honnan, minek a kárára csíp­jen el néhány órát. Három verseskötete jelent meg ez idá­ig, a negyedik most van nyom , dában. Legalább annyira író­nak is érzi magát, mint szí^ nésznek. Ennek megfelelően egyenrangúan ápolja a két műfajt. — Nagyon nehéz, de izgal­mas feladat volt valamennyi színész számára a „Gulliver az óriások országában” bár­mely szerepével megbirkózni — váltott vissza a kiindulási témához Ladik Katalin. — Egy láthatatlan partnerhez vi­szonyulni, egy teljesen elkép­zelt környezetben érzékelni az irreális méreteket — mindeh­hez az átlagosnál jóval na­gyobb képzelőerőre volt szük­ség. Remélem, sok hasonló munka vár még rám a ké­sőbbiek során. Talán egyszer egy magyar—jugoszláv kopro- dukciós tévéfilm szereplője­ként is. Jocha Károly Tanítói fizetés — egykor Mennyit ért egy tanító munkája mintegy százhúsz esztendővel ezelőtt? Erről adott részletes tájé­koztatást az a viaszpecsétes, megsárgult okmány, amely minap akadt kezembe, s bi­zonyos Somogyi Antal, vala­hai hajdúhadházi tanító évi járandóságlistájába enged bepillantani. Íme: „A helvét hitvallású h.had- házi 11. elemi iskola tanítójá­nak évi fizetése. ) 1- ször. Kész pénz 60 pengő, vagy is osztrák értékben 63 — hatvanhárom forint. 2- szor. Rós (rozs) 44 — negyvennégy köböl, vagy is a jelenleg országszerte mérté­kül használt ausztriai 40 itcés vékával 176 véka. 3- szor. 4 — négy köböl és két véka rós meg őrlése, vagy annak folyó árra. 4- szer. Kemény tűzi fa 2 — két öl az udvarra szállítva. 5- szőr. Faggyú 10 — tíz fo­rint, vagy annak folyó árra. 6- szor. Só 15 — tizenöt font, vagy annak folyó árra. 7- szer. Az iskolai épületben levő tanítói lakszobát télen át az egyház fűtteti, de az is­kolán kívül lakó tanító szobá­ja fűttetéséről^nem gondosko­dik. Kelt Hhadházon Április 2-kán I860. Bartha Mihály lelkipásztor. Juhos Gergely egyházfő gondnok. Ezen fize­téslevél épségét bizonyítom. Benedek Lajos esperes.” (b. t.) Egyedi orvosi Műszerek Az agy belső nyomásának A gyár megkezdi a tüdővizs- mérésére szolgáló készüléket gálatok végzésére szolgáló ké- fejlesztettek ki a bialystoki szülék és a paralizises gyere- orvosi műszergyárban. A mű- kék rehabilitációjához hasz- szer a betegekre ügyel fel nált, járást segítő eszközök műtét vagy agysérülés után. sorozatgyártását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom